Elsőéves hallgatók ellenőrizték az ásványvizeket

A vizsgálatok eredményei csak a márciusi mintavételre érvényesek, az egyes források esetében a helyzet javulhat, de akár romolhat is az évszakok, illetve az időjárás függvényében is.
Csíki és udvarhelyi források

A vizsgált forrásvizek: du­gás­fürdői forrás (Csík­dán­falva), csíksomlyói, csíktaplocai és zsögödi ásványvízforrások, Borsáros fürdői forrás (Csík­szentkirály), Lina-kanyari forrás, délői, szelterszi (Gellért szállónál) forrás, Nádasszéki forrás (Szeltersz, Vargyas-völgye), Lobogó-forrás (a szentegyházi kórház közelében) és a homoródi Lobogó-forrás. A vizsgálatok alapján elmondható, hogy az ivóvizekre vonatkozó határértékek szerint a zsögödi, a taplocai, a csíksomlyói, a Borsáros-, dugásfürdői forrás mikrobiológiai szempontból megfelelőnek bizonyult a vizsgált időpontban.

A többi forrás esetében egy vagy több mikrobiológiai paraméter nem felelt meg a törvény által előírtaknak. Az egyetemi tanár kitér az említett forrásoknál észleltekre is. A délői-, illetve nádasszéki forrásoknál például egyértelműen fekális eredetű mikroorganizmusok vannak a vízben. A szelterszi, szentegyházi Lobogó-, és a homoródi Lobogó-forrás esetében coliform baktériumok mutathatók ki, de mivel fekális szennyezésre utaló baktériumokat nem mutattak ki, valószínűsíthető, hogy a talajból kerültek be a coliform baktériumok. A Lina-kanyari forrásnál fekális eredetű szennyezés van.

Vízkémia szempontból (ammónia-, nitrit-, nitrát-, foszfát-, szulfát) a tanulmányozott források általában megfelelnek az előírásoknak. Máthé István szerint ajánlatos, hogy a forrásoknál megtöltött palackokat ne tároljuk 2–3 hétnél tovább, elkerülendő, hogy ha magasabb az ammónia-tartalom a vízben és esetleg jelen vannak nitrifikáló baktériumok is, akkor se legyen elegendő idejük arra, hogy az ammóniát feloxidálják nitritté, illetve nitráttá. Mivel az egyetem laboratóriuma nem akkreditált, ezért az eredmények tájékoztató jellegűnek tekintendők.