Csalással vádolják az udvarhelyszéki másolóművészt

A Németországban élő Jeney Gabriella külföldön élő magyarok Facebook-csoportjaiban fedezte fel az udvarhelyszéki Moczás Zoltán alkotásait. A festő a közösségi portálra feltöltött fényképekkel népszerűsítette műveit, ott lehetett megrendelni azokat. Jeney Gabriella megnézte a honlapját, majd utánanézett a reklámozott festményeknek. Kiderült, hogy különböző internetes oldalakról származnak, és az udvarhelyszéki alkotó a lementett reprodukciókra képszerkesztő programmal írta rá saját nevét.

„Az első három találatot odacsatoltam az általa hirdetett festmény alá, majd letiltott” – magyarázta Gabriella, hogy miként fogadta hozzászólását Moczás. „A legtöbb, amit kiollózott, egy amerikai festő házaspár munkái voltak, akiket Garmash Art néven lehet megtalálni az interneten. Ők ezt felfedezték, és írtak neki egy nyilvános üzenetet. Gondolom, választ nem kaptak, de néhány napja Leon Weinstein, a Weinstein Art Management festőcsoport elnöke is írt neki, hogy több művész szerzői jogait sértette meg, és ha február 16-áig nem távolítja el a hamisítványokat az összes online oldalról, feljelenti” – mondta Jeney Gabriella.

Azóta eltűntek az említett oldalak, ám az érintettek lementették a bizonyítékokat. Az Angliai Magyar Rádió is hírt adott az esetről, valamint egy Facebook-csoportot is indított Gabriella, ahol a károsultak oszthatják meg élményeiket. Előbbit perrel fenyegette meg az udvarhelyszéki festő, egy kiviteli engedéllyel próbálta bizonyítani, hogy az eladott alkotásokat valóban ő festette.

A közösségi hálón létrehozott csoportban több személy is panaszkodott a Moczás Zoltántól kapott festményekre. Az egyik külföldön élő megrendelő előre fizetett egy képért. „Bútorlapra festett képet kaptam, körülbelül olyan minőségben, hogy azt én is megfesthettem volna. Teljesen mást kaptam, mint amit kértem” – írta.

Egy magyarországi érdeklődő is megrendelt egyet a Facebookon reklámozott festményekből, 45 ezer forintot utalt előre, és majdnem három hónap után kapta meg az alkotást. Miután szólt, hogy feljelenti, a festő elérhetetlenné vált. A Koppenhágában élő Mortensen Beatrix az udvarhelyszéki festő Facebook-oldalán kiválasztott festményt szintén előzetes átutalással fizette ki, egy romániai bankszámlaszámra utalta át a kért száz eurót. „Meg is érkezett a dániai lakcímemre, Romániából postázta a küldeményt. A csomagolás nem volt megfelelő, a furnérlemez, amire festett több helyen is eltört. Nem vállalt felelősséget, és nem is utalta vissza a pénzemet” – részletezte kérdésükre a tavaly áprilisban történt esetet.

„Ismerem a munkákat, amiket az oldalán reklámoz, de amit elküld, teljesen más” – válaszolta érdeklődésünkre Szabó Árpád, a Hargita Megyei Kulturális Igazgatóság műkincsfelügyelője. Mint elmondta, a bikafalvi művész több kiviteli engedélyt igényelt az igazgatóságtól. A felügyelő szólt is neki, nem hiszi, hogy saját munkái lennének a postázott alkotások. „Azt válaszolta, a megrendelők kérik, hogy másoljon” – magyarázta Szabó Árpád.

A hamisítás megállapítása körülményes feladat. „Ha több mint háromnegyed részben látványosan másolnak, újrahasznosítanak vagy reprodukálnak egy képzőművészeti tárgyat az eredeti szerző jóváhagyása nélkül, akkor az a törvény értelmében szerzői jogsértésnek minősül” – magyarázta Kovács Árpád udvarhelyszéki művészettörténész. Szerinte a hasonló esetek bizonyítása már körülményesebb, ugyanis sok a törvényes kiskapu. „Ha egy internetes felületről másolnak le egy alkotást, akkor nemcsak az eredeti festő szerzői jogát sértik meg, hanem azét is, aki lefényképezte a műtárgyat, aki összeállította az albumot, működteti a honlapot” – részletezte. Ha valaki másolt alkotást kap rendeléskor, a művészettörténész szerint írásos bizonyítékkal kell alátámasztania a rendelés részleteit, lehetőleg közjegyzőnél készített dokumentummal.

A károsultak Facebook-csoportjában egyébként Molnár Szilvia, Ausztriában élő jogász azt tanácsolta az érintetteknek, tegyenek feljelentést, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek. „Azzal, hogy mások által festett képekre bármilyen módszerrel ráteszi saját nevét és azt az interneten közzéteszi, már megvalósít egy bűncselekményt. Azzal, hogy ezt árulja, miközben más minőségű festményt küld, szintén. Amennyiben a pénz átvétele után nem küldi a képet, reklamáció esetén pedig nem tesz semmilyen helyreigazító lépést, újabb bűncselekményt követ el, és ha mindezt feketén, adózatlan jövedelmet szerezve teszi, akkor szintén” – magyarázta.

Moczás Zoltán: ez a trend

Moczás Zoltánt telefonon sikerült elérni. Elmondása szerint autodidakta módon tanulta a festést, körülbelül száz önálló munkája van, de az utóbbi időben főként megrendelésre dolgozik. Szerinte természetes, ha valaki másolatot kér egy már létező festményről, amit ő teljesít is. Az udvarhelyszéki alkotó lejárató kampánynak nevezte az őt ért támadásokat. „Valaki készített egy álprofilt, ami Zoltán Moczás néven futott. Azóta meg is szűnt, mivel jeleztem a Facebooknak. Azzal próbáltak egy lejárató kampányt csinálni” – magyarázta. Az nem derült ki, hogy ki tehette ezt a nevében. „Én is vállalok másolást, de soha nem szignózom úgy, hogy Moczás Zoltán” – állította. Elmondása szerint megrendelői magánszemélyek, akik nem publikálják a képeket. „Elég magas rangú politikusok meg társaik” – magyarázta, hogy kik vásárolják meg azt a hét-tíz festményt, amit évente készít. Három galéria van, amely lassan hat éve vásárol tőle, ám nem árulta el, hogy melyek azok. A festő szerint legtöbb megrendelője Kínából van, de Európában is adott el képeket. „A mai világban az a trend, hogy szignó nélkül kérnek képeket. Ez a szignó nagy probléma, csak egyesek nem értik a jogi oldalát. Sokan azt mondják, hogy a másolat fogalma elég tág. A másolat az, amikor valaki másol és szignózza a festő szignójával. Ha egy kép után készítesz egy festményt, és nem a festő szignójával szignózód, akkor jogilag elég tiszta a dolog. Egyetlen pont, tizedesvessző, már felszabadította a jogvédettség alól. Sajnos ilyen világban élünk” – fogalmazott.