
Fotó: László Ildikó
Hovatovább egyre több a kérdőjel a parajdi bányakatasztrófa miatt kikialakított veszélyzóna kapcsán. A kitelepített lakók szerdán tájékoztató gyűlésen vehettek részt, ahol az elsődleges szempont az volt, hogy pontosan meghatározzák, ki tartozik bele a veszélyzónába, és ki nem, hiszen most még ez is kérdéses.
2025. június 11., 21:082025. június 11., 21:08
2025. június 11., 21:182025. június 11., 21:18
Lakossági tájékoztató gyűlést tartottak Parajdon szerdán kora délután azoknak az embereknek, akiket közvetlenül érint a kilakoltatás. A polgármester és a hatóságok tájékoztatása szerint jelenleg is folyik az a megfigyelő rendszer kiépítése, amellyel – várhatóan a hétvégétől – folyamatosan adatokat lehet begyűjteni a földmozgásról és a bányában uralkodó viszonyokról. A visszaköltözésről pedig csak a majdani adatok fényében, konkrét mérési eredmények alapján (az automatikus riasztási határértékek beállítása után) születhet döntés.
Fotó: László Ildikó
Információink szerint a veszélyzóna határa – a domborzati viszonyok miatt – még szerdán délután sem volt világos.
A gyűlés során a lakókat egyenként azonosították be annak érdekében, hogy megállapítsák, pontosan ki tartozik a veszélyzónába. Az összesítés még nem zárult le, ezért a polgármester is csak csütörtökre ígért részletes tájékoztatást portálunknak.
Fotó: László Ildikó
A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal által szerdán kiadott hivatalos közlemény szerint az elárasztott tárnákban a víz elérte a maximális sótelítettséget, ami miatt már nem oldódik tovább a só. Ez a helyzet azonban bármikor felborulhat egy újabb áradás vagy a talajmozgás következtében. A bányában és környezetében műszerekkel figyelik a változásokat – ezekből az adatokból lehet majd eldönteni, mikor lesz biztonságos a visszaköltözés.
Fotó: László Ildikó
A Korond-patak végleges elterelésének befejezéséig – amit optimista becslések szerint július 1-jére terveznek – nem kezdődhet meg a bányából a víz kiszivattyúzása sem.
Az illetékes hatóságok szakértői szerint az intézkedések összehangolása kulcsfontosságú, és a jelenlegi teendők – a műszerek telepítése, az utak helyreállítása és a patak elterelésének előkészítése – folyamatban vannak. Emellett az ivóvíz minőségének javítása érdekében a víz sótartalmát csökkenteni kell.
Fotó: László Ildikó
A Salrom és a kivitelező eddig több mint ezer tonna zúzott követ szállított a területre, illetve megkezdték a korábban elöntött utak helyreállítását is. A bányatérség geomorfológiai megfigyelését korszerű technológiával – drónokkal és LiDAR-rendszerrel (lézer alapú távérzékelés) – végzik, így napi szinten frissíthető a terület állapota.
A Korond-patak vízhozama jelenleg csökken, a rendszer ideiglenesen stabil. A sótartalom ugyan továbbra is magas, de már enyhe csökkenés mutatkozik, részben a megépített vízlassító gátaknak köszönhetően. A meteorológiai előrejelzések nem mutatnak kritikus csapadékmennyiséget, de a folyamatos megfigyelés elengedhetetlen.
Fotó: László Ildikó
A gazdasági minisztérium részéről külön figyelmet kaptak a helyi vállalkozók is. A napokban 90 vállalkozóval egyeztettek a segítségnyújtás formáiról. Bemutatták az újonnan kidolgozott de minimis támogatási rendszert, amely kifejezetten a turizmus és vendéglátás területén tevékenykedő szereplők megsegítését célozza.
Fotó: László Ildikó
Információink szerint a kitelepített lakók közül többen továbbra is rokonoknál, ismerősöknél találtak ideiglenes menedéket, de az állandó bizonytalanság miatt egyre nagyobb a feszültség. A kitelepítettek között nemcsak természetes személyek, hanem vendéglátóegységek, panziók tulajdonosai is vannak. Az pedig, hogy ki milyen kompenzációra számíthat, jelenleg még kérdéses – a döntéshozók vélhetően csak az összesítés és a veszélyzóna pontos meghatározása után foglalkoznak majd ezzel érdemben.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Négy év körüli nőstény medvét lőttek ki hétfő este a székelyudvarhelyi Tulipán utcánál, miután az állat az elmúlt hetekben rendszeresen megjelent lakott területen, és közvetlen veszélyt jelentett az emberekre.
Nagy erőkkel vonultak a hatóságok hétfőn délelőtt a székelyudvarhelyi Győzelem utcába, ahonnan tűzesetet jelentettek. A lakás bérlője a tűzhelyen felejtette az ételt, majd távozott az apartmanból – a tűzoltók az ablakon át jutottak be.
Furcsa üzenettel találkozhatunk tegnap óta a parajdi sóbánya bejáratánál: vödörbe helyezett gumicsizmák árválkodnak, vezetői funkciót betöltőknek szóló utalással.
Szombaton reggel a Fások utcában, a székelyudvarhelyi terelőút környékén, pénteken este a Rózsa utcában, korábban pedig a Csereháton és a Szejkefürdőn jártak különböző medvék. Komoly károkat is okozott az egyik nagyvad egy méhészetnél.
Kisebb vita alakult ki a székelyudvarhelyi tanácsülésen, amikor az egyik tanácsos jelezte: remélhetőleg a Palló Imre iskola felújítása nem jut ugyanarra a sorsra, mint az Orbán Balázs iskola vagy a művelődési ház, ahol tervezési hibák okoznak gondokat.
Pontosan 151 évvel ezelőtt, május 27-én keletkezett Szováta természeti kincse, a Medve-tó. Ma egy éve ugyanezen a napon árasztotta el a víz a parajdi sóbányát is.
Figyelemfelkeltő rajzokat festenek a székelyudvarhelyi iskolák közelében lévő átjáróknál, hogy a gyalogosokat óvatosságra intsék. A kezdeményezés célja a baleset-megelőzés. Ezt a módszert Csíkszeredában is alkalmazták.
Pótolják az eredetileg április végére és május elejére tervezett, rossz idő miatt elhalasztott programokat: május 30–31-én, valamint gyermeknapon a Szejkei Óriásmajális három napon át várja a családokat.
Kedd reggel elkezdik a Haáz Rezső Múzeum előtti körforgalom felújításának előkészítését, így forgalomkorlátozásokra kell számítani – közli Szakács-Paál István, Székelyudvarhely polgármestere.
Szakaszosan költöztetik el a vetési varjak fészkeit Székelyudvarhelyen, hogy öt év alatt a város peremére szorítsák ki a populáció nagy részét. A beavatkozás egyes helyszíneken már eredményesnek bizonyult.
szóljon hozzá!