
Fotó: László Ildikó
Hovatovább egyre több a kérdőjel a parajdi bányakatasztrófa miatt kikialakított veszélyzóna kapcsán. A kitelepített lakók szerdán tájékoztató gyűlésen vehettek részt, ahol az elsődleges szempont az volt, hogy pontosan meghatározzák, ki tartozik bele a veszélyzónába, és ki nem, hiszen most még ez is kérdéses.
2025. június 11., 21:082025. június 11., 21:08
2025. június 11., 21:182025. június 11., 21:18
Lakossági tájékoztató gyűlést tartottak Parajdon szerdán kora délután azoknak az embereknek, akiket közvetlenül érint a kilakoltatás. A polgármester és a hatóságok tájékoztatása szerint jelenleg is folyik az a megfigyelő rendszer kiépítése, amellyel – várhatóan a hétvégétől – folyamatosan adatokat lehet begyűjteni a földmozgásról és a bányában uralkodó viszonyokról. A visszaköltözésről pedig csak a majdani adatok fényében, konkrét mérési eredmények alapján (az automatikus riasztási határértékek beállítása után) születhet döntés.
Fotó: László Ildikó
Információink szerint a veszélyzóna határa – a domborzati viszonyok miatt – még szerdán délután sem volt világos.
A gyűlés során a lakókat egyenként azonosították be annak érdekében, hogy megállapítsák, pontosan ki tartozik a veszélyzónába. Az összesítés még nem zárult le, ezért a polgármester is csak csütörtökre ígért részletes tájékoztatást portálunknak.
Fotó: László Ildikó
A Hargita Megyei Prefektusi Hivatal által szerdán kiadott hivatalos közlemény szerint az elárasztott tárnákban a víz elérte a maximális sótelítettséget, ami miatt már nem oldódik tovább a só. Ez a helyzet azonban bármikor felborulhat egy újabb áradás vagy a talajmozgás következtében. A bányában és környezetében műszerekkel figyelik a változásokat – ezekből az adatokból lehet majd eldönteni, mikor lesz biztonságos a visszaköltözés.
Fotó: László Ildikó
A Korond-patak végleges elterelésének befejezéséig – amit optimista becslések szerint július 1-jére terveznek – nem kezdődhet meg a bányából a víz kiszivattyúzása sem.
Az illetékes hatóságok szakértői szerint az intézkedések összehangolása kulcsfontosságú, és a jelenlegi teendők – a műszerek telepítése, az utak helyreállítása és a patak elterelésének előkészítése – folyamatban vannak. Emellett az ivóvíz minőségének javítása érdekében a víz sótartalmát csökkenteni kell.
Fotó: László Ildikó
A Salrom és a kivitelező eddig több mint ezer tonna zúzott követ szállított a területre, illetve megkezdték a korábban elöntött utak helyreállítását is. A bányatérség geomorfológiai megfigyelését korszerű technológiával – drónokkal és LiDAR-rendszerrel (lézer alapú távérzékelés) – végzik, így napi szinten frissíthető a terület állapota.
A Korond-patak vízhozama jelenleg csökken, a rendszer ideiglenesen stabil. A sótartalom ugyan továbbra is magas, de már enyhe csökkenés mutatkozik, részben a megépített vízlassító gátaknak köszönhetően. A meteorológiai előrejelzések nem mutatnak kritikus csapadékmennyiséget, de a folyamatos megfigyelés elengedhetetlen.
Fotó: László Ildikó
A gazdasági minisztérium részéről külön figyelmet kaptak a helyi vállalkozók is. A napokban 90 vállalkozóval egyeztettek a segítségnyújtás formáiról. Bemutatták az újonnan kidolgozott de minimis támogatási rendszert, amely kifejezetten a turizmus és vendéglátás területén tevékenykedő szereplők megsegítését célozza.
Fotó: László Ildikó
Információink szerint a kitelepített lakók közül többen továbbra is rokonoknál, ismerősöknél találtak ideiglenes menedéket, de az állandó bizonytalanság miatt egyre nagyobb a feszültség. A kitelepítettek között nemcsak természetes személyek, hanem vendéglátóegységek, panziók tulajdonosai is vannak. Az pedig, hogy ki milyen kompenzációra számíthat, jelenleg még kérdéses – a döntéshozók vélhetően csak az összesítés és a veszélyzóna pontos meghatározása után foglalkoznak majd ezzel érdemben.
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Fotó: László Ildikó
Időszakos forgalomkorlátozásra kell számítani több székelyudvarhelyi utcában, ahol karbantartást végeznek a kövezett utakon – közölte a polgármesteri hivatal.
Elkészült az úttest, így hétfő reggeltől ismét közlekedhetnek az autósok a székelyudvarhelyi Tompa László utcában. A felújított szakaszon több közlekedési szabályra is figyelni kell.
Felújítják Homoródalmás község tíz kilométernyi mezei útját egymillió eurós uniós támogatásból. A beruházás a kaszálók és más mezőgazdasági területek megközelítését könnyítheti meg.
Összeállították azt a négy tantermet a székelyudvarhelyi Tompa László Általános Iskola udvarán, ahol az Orbán Balázs Általános Iskola négy osztálya kezdi majd a tanévet – tájékoztatott Szakács-Paál István polgármester a Facebook-oldalán.
Épül a nagygalambfalvi verspark, ahol harminc erdélyi író és költő munkásságát mutatják be az őszi megnyitó után. A létesítményben kultúrcsűr, néprajzi múzeum, vendéglő, állatsimogató, labirintus és játszótér is helyet kap.
Szeptember 6. és 9. között ismét megszervezik a DOKLAVINA filmfesztivált Székelyudvarhelyen és Székelykeresztúron.
Szellemileg sérült férfi rongálta meg egy évvel ezelőtt a székelyudvarhelyi Patkóban kiállított magyar címert. A család megtérítené a kárt, ám az nagyon költséges. A városháza abban bízik, hogy kevesebb pénzből is helyreállítható a szimbólum.
Változik a vízszolgáltatás Kányádon és Szentlászlón: október 1-jétől a Harvíz Rt. veszi át a szolgáltatást – tájékoztatott a Kányád Községi Polgármesteri Hivatal.
Szeptember 4–5. között ismét benépesül Székelyudvarhely népzene- és néptánckedvelőkkel: az idei Erdélyi Táncháztalálkozó középpontjában Kallós Zoltán, kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, népzenegyűjtő és pedagógus öröksége áll.
Idén is változatos programokkal várja a látogatókat augusztus 28. és 30. között a 24. Farkaslaki Szenes Napok a Kalonda-tetőn.
szóljon hozzá!