
Messze még a vége. A mélyszegénység Hargita megyét sem kerüli el – hangzott el a sajtóeseményen
Fotó: Erdély Bálint Előd
A felmérések szerint Hargita megyében mintegy húszezer ember él mélyszegénységben: többségük szegregáltan, nyomortelepeken. Habár megyeszinten szinte minden önkormányzat és számtalan civil szervezet foglalkozott a perifériára szorultak felkarolásával, a tevékenység összefogására Hargita Megye Tanácsa egy munkacsoportot is létrehozott, amely az elkövetkező mintegy fél évben széleskörű konzultációba fog.
2021. május 04., 17:082021. május 04., 17:08
2021. május 04., 17:092021. május 04., 17:09
Egy gyermek sem tehető felelőssé azért, hogy milyen családba, milyen közösségbe született, mindegyiküket egyenlő esélyek illetnék meg, hangsúlyozta Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke hozzátette,
Ezzel a céllal alakult meg év elején (a csíksomlyói január 7-ei tűzvész után – szerk. megj.) a megyei önkormányzat mélyszegénységgel foglalkozó munkacsoportja, amelynek András Lóránt a vezetője.
A csíkszeredai, Somlyó utcai tűzeset és az azt követő hónapok kényszerhelyzet elé állították a megyeközpont és a megye vezetőségét, ám az átfogó, a mélyszegénységben élők helyzetét kezelő stratégia szükségessége már régen megmutatkozott – jelezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.
– hangsúlyozta. A munkacsoport megalakulása óta nemzetközi konferenciát szervezetek a mélyszegénység témájában, amelynek eredményeként konferenciafüzet is készül, benne a részt vevő országok tapasztalataival és bevált gyakorlataival.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Hargita megyei stratégia megalkotásához továbbá három szinten is elemzik az érintettek helyzetét: egyrészt a rendelkezésre álló országos felmérésekből merítkezve – amely szerint Hargita megyében mintegy 20 ezren élnek mélyszegénységben – elkészült a megye „mélyszegénység-térképe”. Ez alapján
„Fontos kiemelni, hogy Hargita Megye Tanácsa önmagában ezzel a problémával nem tudna foglalkozni, ezért a munkacsoport partnere például a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, de további civil szervezetek is, mint például a Máltai Szeretetszolgálat, stb” – ecsetelte András Lóránt. Hozzátette: május és június folyamán mintegy 30-35 fókuszcsoportos beszélgetést tartanak a megye minden térségében,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A végcél egy átfogó, a mélyszegénységet hosszú távon kezelő stratégia elkészítése, valamint egy olyan cselekvési csomag összeállítása is, amellyel szakpolitikai segítséget is kérhet a megye, ugyanis számtalan kérdésben jogszabályi változásokra is szükség van, tudtuk meg. András Lóránt még fontosnak tartotta hozzátenni: a Hargita megyében mélyszegénységben élők száma elmarad az országos átlagtól, ellenben – ha a nem cselekszenek most – akkor az elkövetkező évtizedekben rohamosan fog romlani a helyzet.
A mélyszegénység fogalma
A fejlett országokban mélyszegénységen azt a jelenséget értjük, amikor valaki egy relatív szegénységi küszöb alatt, alapvető javakat és közszolgáltatásokat nélkülözve él, és kevés esélye van arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjen. A benne élőket jelentős hátrányok sújtják az élet szinte minden (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy csaknem 16 hónappal ezelőtt egy súlyos pénzügyi és bizalmi válságba került ország vezetését vette át, utódjának azonban már egy olyan országot ad át, amely elindult a kilábalás útján.
Évente 60 ezer tonna szemét keletkezik Kovászna megyében: a megyei hulladékból 10 ezer tonna újrahasznosítható, további 10 ezer tonna pedig lebomló. Sepsiszentgyörgyön havi 24,5 lej, vidéken 14,8 lej a szemétszállítás díja fejenként.
A közösségi oldalak használatát a 14 éven aluli gyermekek számára megtiltó törvénytervezetet készül benyújtani a parlamentbe a Szociáldemokrata Párt (PSD) két Beszterce-Naszód megyei képviselője, Daniel Suciu és Bogdan Ivan.
Az esővíz-elvezető rendszer kiépítésének látott neki a kivitelező Gyergyószentmiklóson a Kossuth Lajos utcában. Ezt a munkafolyamatot le is zárnák még ebben az évben. A Gyilkos-tó úton pedig már a járdák építését készítik elő.
Hétfőn regisztrálták az idei hárommilliomodik utast a kolozsvári Avram Iancu nemzetközi repülőtéren, amely immár a negyedik egymást követő évben éri el ezt a küszöböt – közölték a légikikötő képviselői.
A következő költségvetés-kiigazításkor ki kell egészíteni a mezőgazdasági minisztérium költségvetését 1,2-1,5 milliárd lejjel, hogy az év végéig folyósítani lehessen a gazdáknak szánt nyolc támogatási program pénzösszegeit.
Az Európai Bizottság (EB) egyelőre nem szállította le Romániának a kiskérődzők pestise elleni vakcinákat, noha szeptember elején azt ígérte, hogy az oltóanyag rövid időn belül megérkezik – közölte hétfőn Tánczos Barna ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) vezetői hétfőn bejelentették, hogy frakcióik nem fogják megszavazni Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök kormányát, és nem is vesznek részt a miniszterjelöltek szakbizottsági meghallgatásán.
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) október 19. és november 1. közötti időszakra vonatkozó előrejelzése szerint a következő két hétben változékony, de az évszaknak megfelelő idő várható, helyenként csapadékkal és hőmérséklet-ingadozásokkal.
1 hozzászólás