Messze még a vége. A mélyszegénység Hargita megyét sem kerüli el – hangzott el a sajtóeseményen
Fotó: Erdély Bálint Előd
A felmérések szerint Hargita megyében mintegy húszezer ember él mélyszegénységben: többségük szegregáltan, nyomortelepeken. Habár megyeszinten szinte minden önkormányzat és számtalan civil szervezet foglalkozott a perifériára szorultak felkarolásával, a tevékenység összefogására Hargita Megye Tanácsa egy munkacsoportot is létrehozott, amely az elkövetkező mintegy fél évben széleskörű konzultációba fog.
2021. május 04., 17:082021. május 04., 17:08
2021. május 04., 17:092021. május 04., 17:09
Egy gyermek sem tehető felelőssé azért, hogy milyen családba, milyen közösségbe született, mindegyiküket egyenlő esélyek illetnék meg, hangsúlyozta Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke hozzátette,
Ezzel a céllal alakult meg év elején (a csíksomlyói január 7-ei tűzvész után – szerk. megj.) a megyei önkormányzat mélyszegénységgel foglalkozó munkacsoportja, amelynek András Lóránt a vezetője.
A csíkszeredai, Somlyó utcai tűzeset és az azt követő hónapok kényszerhelyzet elé állították a megyeközpont és a megye vezetőségét, ám az átfogó, a mélyszegénységben élők helyzetét kezelő stratégia szükségessége már régen megmutatkozott – jelezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.
– hangsúlyozta. A munkacsoport megalakulása óta nemzetközi konferenciát szervezetek a mélyszegénység témájában, amelynek eredményeként konferenciafüzet is készül, benne a részt vevő országok tapasztalataival és bevált gyakorlataival.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Hargita megyei stratégia megalkotásához továbbá három szinten is elemzik az érintettek helyzetét: egyrészt a rendelkezésre álló országos felmérésekből merítkezve – amely szerint Hargita megyében mintegy 20 ezren élnek mélyszegénységben – elkészült a megye „mélyszegénység-térképe”. Ez alapján
„Fontos kiemelni, hogy Hargita Megye Tanácsa önmagában ezzel a problémával nem tudna foglalkozni, ezért a munkacsoport partnere például a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, de további civil szervezetek is, mint például a Máltai Szeretetszolgálat, stb” – ecsetelte András Lóránt. Hozzátette: május és június folyamán mintegy 30-35 fókuszcsoportos beszélgetést tartanak a megye minden térségében,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A végcél egy átfogó, a mélyszegénységet hosszú távon kezelő stratégia elkészítése, valamint egy olyan cselekvési csomag összeállítása is, amellyel szakpolitikai segítséget is kérhet a megye, ugyanis számtalan kérdésben jogszabályi változásokra is szükség van, tudtuk meg. András Lóránt még fontosnak tartotta hozzátenni: a Hargita megyében mélyszegénységben élők száma elmarad az országos átlagtól, ellenben – ha a nem cselekszenek most – akkor az elkövetkező évtizedekben rohamosan fog romlani a helyzet.
A mélyszegénység fogalma
A fejlett országokban mélyszegénységen azt a jelenséget értjük, amikor valaki egy relatív szegénységi küszöb alatt, alapvető javakat és közszolgáltatásokat nélkülözve él, és kevés esélye van arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjen. A benne élőket jelentős hátrányok sújtják az élet szinte minden (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén.
Parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezte a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) és az SOS Románia a parajdi bányakatasztrófa ügyében.
A hatóságok továbbra is úgy csökkentik a Korond-patak sótartalmát, hogy tíz motoros szivattyú folyamatos működtetésével kiszivattyúzzák a vizet a parajdi sóbánya omladozó régi részlege fölött.
Több mint 56 000 gazda félmillió hektárnál is nagyobb összterületre kért egységes mezőgazdasági támogatást Hargita, Maros és Kovászna megyében. A támogatásigénylés véget ért, de a gazdák teendői még nem.
Újból jelentősen megnövekedett sótartalmú víz közelít Dicsőszentmárton felé, ezért ismét le kell állítani vízüzemet – közli Facebook-oldalán a Kis-Küküllő menti város polgármestere.
Uniós viszonylatban Romániában az egyik legmagasabb a nők elleni párkapcsolati erőszak előfordulási aránya – hívta fel a figyelmet hétfőn az Eurostat adataira hivatkozva a Friedrich Ebert Alapítvány romániai irodája.
Június első felében izgalmas Székelyhon játék zajlott a Rádió GaGán: a rádióhallgatók a szlogenünk – Otthon vagyunk benne. – bemondásával kellett felvegyék a telefont, ezt követően pedig be kellett fejezzék egy, a játék órájában megjelent cikkünk címét.
Példaértékű összefogásról tesznek tanúbizonyságot a kézdivásárhelyi vendéglősök, a helyi önkormányzat kezdeményezésére létrejött Kézdi Gasztrotéren saját specialitásaikat kínálják a városnapok alatt. De lesz sokadalmi sör és óriáskerék is.
Több mint 5300 érettségiző diák vett részt hétfőn a kisebbségek anyanyelv- és irodalom írásbeli vizsgáján – tájékoztatott az oktatási minisztérium.
Romániában idén az elmúlt 28 év legnagyobb búzatermése várható, ami azt jelenti, hogy a következő évben az ország Európa egyik vezető búzaexportőre lesz – írja az Argus Media tanácsadó cég elemzőire hivatkozva a Bloomberg.
Az Eurostat hétfőn közzétett adatai szerint az üres álláshelyek aránya az Európai Unióban 2025 első negyedévében az előző negyedévi 2,3 százalékról 2,2 százalékra csökkent, és a tagállamok közül Romániában volt a legalacsonyabb (0,6 százalék).
1 hozzászólás