
Messze még a vége. A mélyszegénység Hargita megyét sem kerüli el – hangzott el a sajtóeseményen
Fotó: Erdély Bálint Előd
A felmérések szerint Hargita megyében mintegy húszezer ember él mélyszegénységben: többségük szegregáltan, nyomortelepeken. Habár megyeszinten szinte minden önkormányzat és számtalan civil szervezet foglalkozott a perifériára szorultak felkarolásával, a tevékenység összefogására Hargita Megye Tanácsa egy munkacsoportot is létrehozott, amely az elkövetkező mintegy fél évben széleskörű konzultációba fog.
2021. május 04., 17:082021. május 04., 17:08
2021. május 04., 17:092021. május 04., 17:09
Egy gyermek sem tehető felelőssé azért, hogy milyen családba, milyen közösségbe született, mindegyiküket egyenlő esélyek illetnék meg, hangsúlyozta Borboly Csaba. Hargita Megye Tanácsának elnöke hozzátette,
Ezzel a céllal alakult meg év elején (a csíksomlyói január 7-ei tűzvész után – szerk. megj.) a megyei önkormányzat mélyszegénységgel foglalkozó munkacsoportja, amelynek András Lóránt a vezetője.
A csíkszeredai, Somlyó utcai tűzeset és az azt követő hónapok kényszerhelyzet elé állították a megyeközpont és a megye vezetőségét, ám az átfogó, a mélyszegénységben élők helyzetét kezelő stratégia szükségessége már régen megmutatkozott – jelezte Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának alelnöke.
– hangsúlyozta. A munkacsoport megalakulása óta nemzetközi konferenciát szervezetek a mélyszegénység témájában, amelynek eredményeként konferenciafüzet is készül, benne a részt vevő országok tapasztalataival és bevált gyakorlataival.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A Hargita megyei stratégia megalkotásához továbbá három szinten is elemzik az érintettek helyzetét: egyrészt a rendelkezésre álló országos felmérésekből merítkezve – amely szerint Hargita megyében mintegy 20 ezren élnek mélyszegénységben – elkészült a megye „mélyszegénység-térképe”. Ez alapján
„Fontos kiemelni, hogy Hargita Megye Tanácsa önmagában ezzel a problémával nem tudna foglalkozni, ezért a munkacsoport partnere például a Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság, de további civil szervezetek is, mint például a Máltai Szeretetszolgálat, stb” – ecsetelte András Lóránt. Hozzátette: május és június folyamán mintegy 30-35 fókuszcsoportos beszélgetést tartanak a megye minden térségében,
Fotó: Erdély Bálint Előd
A végcél egy átfogó, a mélyszegénységet hosszú távon kezelő stratégia elkészítése, valamint egy olyan cselekvési csomag összeállítása is, amellyel szakpolitikai segítséget is kérhet a megye, ugyanis számtalan kérdésben jogszabályi változásokra is szükség van, tudtuk meg. András Lóránt még fontosnak tartotta hozzátenni: a Hargita megyében mélyszegénységben élők száma elmarad az országos átlagtól, ellenben – ha a nem cselekszenek most – akkor az elkövetkező évtizedekben rohamosan fog romlani a helyzet.
A mélyszegénység fogalma
A fejlett országokban mélyszegénységen azt a jelenséget értjük, amikor valaki egy relatív szegénységi küszöb alatt, alapvető javakat és közszolgáltatásokat nélkülözve él, és kevés esélye van arra, hogy ebből a helyzetből önerőből kilépjen. A benne élőket jelentős hátrányok sújtják az élet szinte minden (oktatás, foglalkoztatás, lakhatás és egészségügy) területén.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
1 hozzászólás