
Fotó: Haáz Vince
Az idén még külön-külön kezdi a tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem, de a 2019–20-as tanév várhatóan már az összevont „megaegyetemen” kezdődik el. A Petru Maior Egyetem szerdai rendkívüli szenátusi ülésén egyöntetű szavazással fogadták el azt a határozatot, miszerint aláírják az egyesítésre vonatkozó szerződést. A MOGYE szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt.
Călin Enăchescu, a Petru Maior Egyetem rektora a Marosvásárhelyi Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a két egyetem közötti fúzió nem csak a tanintézményeknek, a diákok és a tanárok számára fontos, de a városra és a megyére nézve is jelentős esemény. Lapunk értesülései szerint
A szerződéskötést egy hosszabb időszak követi, ami alatt a két egyetem egybeolvadásának jogi kereteit is elintézik. Az idén ősszel még nem, de a 2019–20-as tanévet már a nagy egyetemen kezdik a diákok és tanárok. A szerződésben új magyar kurzusok indításának a lehetősége is szerepel, ahogyan az is benne foglaltatik a multikulturalizmus jegyében, hogy
A MOGYE szerda délutáni szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt. A magyar tanári kar a hétfői közgyűlésen úgy határozott, hogy nem szavazza meg az egyetemnek a Petru Maior Egyetemmel való egyesítését, és a szenátus magyar tagjait felhatalmazza, hogy belátásuk szerint döntsenek: szavazzanak nemmel ,vagy – ha azt tartják jónak – ne vegyenek részt az ülésen. Benedek Imre érdeklődésünkre elmondta, ő és kollégája, Nagy Előd is a távolmaradás mellett döntött.
Civilek, köztük egy szakmai szervezet és egy jogvédő mozgalom fejezte ki nemtetszését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet és annak politikai menedzselése miatt. Utcai tiltakozó akciók sorozatát tervezi a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), melyhez a politikai pártok, civil szervezetek, egyetemi oktatók és hallgatók segítségét kéri.
Az Ádám Valérián által vezetett szervezet a továbbiakban egy-egy hétre Bukarestbe, a külügyminisztérium elé, majd az oktatási tárca épülete elé vonulna. A nyár folyamán az RMOGYKE tájékoztató felvonulást szervezne tizenegy uniós állam parlamentje előtt és közel harminc orvosi- és gyógyszerészeti egyetem előtt. Ennek célja Románia demokratikus hiányosságainak, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más tanintézményben folyó etnikai diszkriminációinak ismertetése.
– áll az RMOGYKE közleményében. Kérdésünkre, hogy mit remél az újabb tüntetéssorozattól, annak fényében, hogy a néhány évvel ezelőtti utcai tiltakozásai nem vezettek eredményre, Ádám Valérián, a civil szakmai szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy ő annak idején megígérte, hogy addig nem hagy fel, ameddig a MOGYE magyar tagozatának helyzete nem rendeződik.
A CEMO az RMDSZ-t bírálja
Sokkal többet várna el az RMDSZ vezető politikusaitól a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mint egy-egy árva nyilatkozat. Vass Levente képviselő tiltakozó közleménye kapcsán a jogvédelmi aktivisták megállapítják, hogy „mára már mindenki megszokta és elfogadta, hogy amikor ég a ház, a magyar közösség által megválasztott parlamenti képviselők, kommunikációért felelős kollégái megfogalmaznak egy magyarul megírt semmitmondó közleményt és utána mindenki hátradől és nem tesz semmit”.
A Szigeti Enikő által vezetett szervezet kiosztja Frunda Györgyöt és Kerekes Károlyt is, akik egyébként éppen a politikai nyilatkozata miatt bírálták Vass Leventét. A CEMO szerint az RMDSZ két egykori meghatározó politikusa is hasonlóan járt el, amikor maga is szenátor illetve képviselő volt. „A gond az, hogy ez összeolvasztás terve nem tegnap kezdődött, hanem már jó ideje közbeszéd tárgya, szerencsés lett volna foglalkozni vele, hiszen a romániai magyar közösség egy kiemelt és fontos intézményének jövője forog kockán” – olvasható többek közt a CEMO közleményében.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter megpróbál megállapodni az Európai Bizottsággal arról, hogy az új közalkalmazotti bértörvény tegye lehetővé a következő években az állami tisztségviselők fizetésének fokozatos emelését.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain egy technokrata kormány alakításának lehetősége is felmerült. Szerinte egy ilyen kabinetet nehéz lenne hatékonyan működtetni.
Fokozott figyelemre és óvatosságra inti a lakosságot a bodoki polgármesteri hivatal a község és a Sütei borvíz közötti útszakaszon tartózkodó anyamedve és négy bocsa miatt.
Befejezték szerdán a közösségi faültetést Nyárádszeredában, ahol a volt téglagyár és szeméttelep helyére 15 ezer tölgyfacsemetét ültettek el. A 2,87 hektáros területen kialakított erdő az autópálya felől érkező portól, zajtól is védi majd a környéket.
Felére csökkentett költségvetéssel és időtartammal, de idén is megtartják a városünnepet Kézdivásárhelyen. A Sokadalmon egyetlen anyaországi zenekar lép fel, az is testvérvárosi ajándékként.
Az ország mintegy felét érintő viharos szélre adott ki szerdán elsőfokú (sárga) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Testfelületének mintegy 80 százalékán súlyos égési sérüléseket szenvedett egy rudályi 55 éves férfi, miután feltehetően felgyújtotta magát; a SMURD helikopterével szállították Marosvásárhelyre kórházba – közölték szerdán a Szeben megyei hatóságok.
Régi lőszerelemet emeltek ki és szállítottak el Csíkszentkirályról Hargita megyei tűzoltóság kötelékében dolgozó tűzszerészek. A háborús időkből fennmaradt eszközre a vízhálózat cseréjén dolgozó munkások találtak rá.
szóljon hozzá!