Hirdetés
Hirdetés

Tüntetéssorozatot eredményezhet a marosvásárhelyi egyetemegyesítés

•  Fotó: Haáz Vince

Fotó: Haáz Vince

Az idén még külön-külön kezdi a tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem, de a 2019–20-as tanév várhatóan már az összevont „megaegyetemen” kezdődik el. A Petru Maior Egyetem szerdai rendkívüli szenátusi ülésén egyöntetű szavazással fogadták el azt a határozatot, miszerint aláírják az egyesítésre vonatkozó szerződést. A MOGYE szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt.

Antal Erika

Szucher Ervin

2018. április 18., 19:002018. április 18., 19:00

Călin Enăchescu, a Petru Maior Egyetem rektora a Marosvásárhelyi Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a két egyetem közötti fúzió nem csak a tanintézményeknek, a diákok és a tanárok számára fontos, de a városra és a megyére nézve is jelentős esemény. Lapunk értesülései szerint

a szerdai rendkívüli szenátusi ülés jegyzőkönyve előre elkészült, csak az aláírásokkal kellett ellátniuk a döntéshozóknak.

Hirdetés

A szerződéskötést egy hosszabb időszak követi, ami alatt a két egyetem egybeolvadásának jogi kereteit is elintézik. Az idén ősszel még nem, de a 2019–20-as tanévet már a nagy egyetemen kezdik a diákok és tanárok. A szerződésben új magyar kurzusok indításának a lehetősége is szerepel, ahogyan az is benne foglaltatik a multikulturalizmus jegyében, hogy

a román nyelvű oktatás mellett megmarad a magyar és az angol nyelvű képzés is, illetve a további tervek között szerepel a német és a francia bevezetése is.

A MOGYE szerda délutáni szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt. A magyar tanári kar a hétfői közgyűlésen úgy határozott, hogy nem szavazza meg az egyetemnek a Petru Maior Egyetemmel való egyesítését, és a szenátus magyar tagjait felhatalmazza, hogy belátásuk szerint döntsenek: szavazzanak nemmel ,vagy – ha azt tartják jónak – ne vegyenek részt az ülésen. Benedek Imre érdeklődésünkre elmondta, ő és kollégája, Nagy Előd is a távolmaradás mellett döntött.

Civilek, köztük egy szakmai szervezet és egy jogvédő mozgalom fejezte ki nemtetszését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet és annak politikai menedzselése miatt. Utcai tiltakozó akciók sorozatát tervezi a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), melyhez a politikai pártok, civil szervezetek, egyetemi oktatók és hallgatók segítségét kéri.

A tüntetések Marosvásárhelyen kezdődnének április 28-án.

Az Ádám Valérián által vezetett szervezet a továbbiakban egy-egy hétre Bukarestbe, a külügyminisztérium elé, majd az oktatási tárca épülete elé vonulna. A nyár folyamán az RMOGYKE tájékoztató felvonulást szervezne tizenegy uniós állam parlamentje előtt és közel harminc orvosi- és gyógyszerészeti egyetem előtt. Ennek célja Románia demokratikus hiányosságainak, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más tanintézményben folyó etnikai diszkriminációinak ismertetése.

A tüntetés programja addig tart, ameddig megvalósul az etnikai diszkrimináció nélküli, egyenlő esélyt adó akadémiai hozzáállás az egyetem szenátusában, és létrejönnek az anyanyelvű főtanszékek

– áll az RMOGYKE közleményében. Kérdésünkre, hogy mit remél az újabb tüntetéssorozattól, annak fényében, hogy a néhány évvel ezelőtti utcai tiltakozásai nem vezettek eredményre, Ádám Valérián, a civil szakmai szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy ő annak idején megígérte, hogy addig nem hagy fel, ameddig a MOGYE magyar tagozatának helyzete nem rendeződik.

A CEMO az RMDSZ-t bírálja

Sokkal többet várna el az RMDSZ vezető politikusaitól a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mint egy-egy árva nyilatkozat. Vass Levente képviselő tiltakozó közleménye kapcsán a jogvédelmi aktivisták megállapítják, hogy „mára már mindenki megszokta és elfogadta, hogy amikor ég a ház, a magyar közösség által megválasztott parlamenti képviselők, kommunikációért felelős kollégái megfogalmaznak egy magyarul megírt semmitmondó közleményt és utána mindenki hátradől és nem tesz semmit”.

A Szigeti Enikő által vezetett szervezet kiosztja Frunda Györgyöt és Kerekes Károlyt is, akik egyébként éppen a politikai nyilatkozata miatt bírálták Vass Leventét. A CEMO szerint az RMDSZ két egykori meghatározó politikusa is hasonlóan járt el, amikor maga is szenátor illetve képviselő volt. „A gond az, hogy ez összeolvasztás terve nem tegnap kezdődött, hanem már jó ideje közbeszéd tárgya, szerencsés lett volna foglalkozni vele, hiszen a romániai magyar közösség egy kiemelt és fontos intézményének jövője forog kockán” – olvasható többek közt a CEMO közleményében.

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 29., szerda

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok

Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.

RMDSZ-es javaslat: csökkenne a gyermekpénz, de iskolalátogatás esetén összességében többet kapnának a családok
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró

A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.

Máris átlépte a pszichológiai küszöböt a lejjel szemben az euró
2026. április 29., szerda

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra

Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.

Magyar Péter: hamarosan érkeznek az uniós források Magyarországra
2026. április 29., szerda

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre

Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.

Betilthatják a mobilokat az iskolákban – a szenátus rábólintott a tervezetre
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra

Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.

Dán kiskereskedelmi üzletlánc lép be a román piacra
2026. április 29., szerda

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény

Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.

Megkapta az utolsó döfést a Novák-törvény
2026. április 29., szerda

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró

Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.

Elhunyt Czegő Zoltán költő, író, újságíró
Hirdetés
2026. április 29., szerda

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében

Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.

Igazat adott az AUR-nak az alkotmánybíróság: több helyre jogosultak a közmédia vezetőségében
2026. április 29., szerda

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás

Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.

Ötvenezer lejébe került egy cégnek az illegális szemétlerakás
2026. április 29., szerda

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve

A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.

Szülőföld utáni sóvárgás levelekbe öntve
Hirdetés