
Fotó: Haáz Vince
Az idén még külön-külön kezdi a tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem, de a 2019–20-as tanév várhatóan már az összevont „megaegyetemen” kezdődik el. A Petru Maior Egyetem szerdai rendkívüli szenátusi ülésén egyöntetű szavazással fogadták el azt a határozatot, miszerint aláírják az egyesítésre vonatkozó szerződést. A MOGYE szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt.
Călin Enăchescu, a Petru Maior Egyetem rektora a Marosvásárhelyi Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a két egyetem közötti fúzió nem csak a tanintézményeknek, a diákok és a tanárok számára fontos, de a városra és a megyére nézve is jelentős esemény. Lapunk értesülései szerint
A szerződéskötést egy hosszabb időszak követi, ami alatt a két egyetem egybeolvadásának jogi kereteit is elintézik. Az idén ősszel még nem, de a 2019–20-as tanévet már a nagy egyetemen kezdik a diákok és tanárok. A szerződésben új magyar kurzusok indításának a lehetősége is szerepel, ahogyan az is benne foglaltatik a multikulturalizmus jegyében, hogy
A MOGYE szerda délutáni szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt. A magyar tanári kar a hétfői közgyűlésen úgy határozott, hogy nem szavazza meg az egyetemnek a Petru Maior Egyetemmel való egyesítését, és a szenátus magyar tagjait felhatalmazza, hogy belátásuk szerint döntsenek: szavazzanak nemmel ,vagy – ha azt tartják jónak – ne vegyenek részt az ülésen. Benedek Imre érdeklődésünkre elmondta, ő és kollégája, Nagy Előd is a távolmaradás mellett döntött.
Civilek, köztük egy szakmai szervezet és egy jogvédő mozgalom fejezte ki nemtetszését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet és annak politikai menedzselése miatt. Utcai tiltakozó akciók sorozatát tervezi a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), melyhez a politikai pártok, civil szervezetek, egyetemi oktatók és hallgatók segítségét kéri.
Az Ádám Valérián által vezetett szervezet a továbbiakban egy-egy hétre Bukarestbe, a külügyminisztérium elé, majd az oktatási tárca épülete elé vonulna. A nyár folyamán az RMOGYKE tájékoztató felvonulást szervezne tizenegy uniós állam parlamentje előtt és közel harminc orvosi- és gyógyszerészeti egyetem előtt. Ennek célja Románia demokratikus hiányosságainak, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más tanintézményben folyó etnikai diszkriminációinak ismertetése.
– áll az RMOGYKE közleményében. Kérdésünkre, hogy mit remél az újabb tüntetéssorozattól, annak fényében, hogy a néhány évvel ezelőtti utcai tiltakozásai nem vezettek eredményre, Ádám Valérián, a civil szakmai szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy ő annak idején megígérte, hogy addig nem hagy fel, ameddig a MOGYE magyar tagozatának helyzete nem rendeződik.
A CEMO az RMDSZ-t bírálja
Sokkal többet várna el az RMDSZ vezető politikusaitól a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mint egy-egy árva nyilatkozat. Vass Levente képviselő tiltakozó közleménye kapcsán a jogvédelmi aktivisták megállapítják, hogy „mára már mindenki megszokta és elfogadta, hogy amikor ég a ház, a magyar közösség által megválasztott parlamenti képviselők, kommunikációért felelős kollégái megfogalmaznak egy magyarul megírt semmitmondó közleményt és utána mindenki hátradől és nem tesz semmit”.
A Szigeti Enikő által vezetett szervezet kiosztja Frunda Györgyöt és Kerekes Károlyt is, akik egyébként éppen a politikai nyilatkozata miatt bírálták Vass Leventét. A CEMO szerint az RMDSZ két egykori meghatározó politikusa is hasonlóan járt el, amikor maga is szenátor illetve képviselő volt. „A gond az, hogy ez összeolvasztás terve nem tegnap kezdődött, hanem már jó ideje közbeszéd tárgya, szerencsés lett volna foglalkozni vele, hiszen a romániai magyar közösség egy kiemelt és fontos intézményének jövője forog kockán” – olvasható többek közt a CEMO közleményében.
Feszült hangulatú felszólalások jellemezték a marosvásárhelyi önkormányzat januári ülését, ahol a fogyatékkal élőket gondozók érdemi segítséget követeltek a várostól. A tanács a buszmegállók modernizálásának elhalasztásáról is döntött.
Megkezdi hétfőn a parlament idei első rendes ülésszakát. A szenátus és a képviselőház elnöke hétfőn 16 órára hívta össze a plénumot.
A hét halálos áldozatot követelő keddi Temes megyei közúti balesetben nyaki gerinctörést szenvedett görög fiatalembert megműtötték a temesvári megyei kórházban, állapota stabil.
A marosvásárhelyi Stefánia napköziotthonos óvoda immár 13. alkalommal szervezte meg a megyei szintű óvodai sportnapot csütörtökön. Az eseményen mintegy nyolcvan óvodás vett részt, akik a verseny izgalma mellett a mozgás örömét is átélhették.
A korrupcióellenes ügyészség által szervezett titkos akció pillanatai – így tálalja a román sajtó azokat a felvételeket, amelyeket közlésük szerint akkor rögzítettek, amikor a gyanúsított nő nagy összegű pénzt vett át.
Új kulturális fesztivál indul útjára Gyergyószentmiklóson és a Gyergyói-medencében: március 16–29. között jönnek a Gyergyói Bábos Hetek. Ennek keretében óriásbábok is megjelennének a város utcáin, a közösség kreativitását tükrözve.
Az áfanövelés miatt mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a városlakóknak a hulladékszállításért, miután a helyi tanács csütörtöki ülésén jóváhagyta az új díjszabásokat. A drágulás mellett azonban pozitív hírekről is beszámolt a városvezetés.
A romániai polgárok továbbra is az egyházban és a hadseregben bíznak a legnagyobb mértékben, miközben a parlament a bizalmi rangsor utolsó helyén áll – derül ki az INSCOP Research közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
Csapadék várható és időnként a szél is megerősödik az ország nagy részén vasárnap estig. Hétvégétől aztán jelentősen lehűl az idő, vasárnapra virradóan mínusz 14–10 Celsius-fokis is visszaeshet a hőmérséklet. A fagyos idő jövő hét szerdáig kitart.
A romániai polgárok elsősorban a jövedelmek növekedését, új munkahelyek teremtését és az ukrajnai háború befejezését várják 2026-tól – derül ki az INSCOP Research barométer típusú közvélemény-kutatásának csütörtökön közzétett adataiból.
szóljon hozzá!