Tüntetéssorozatot eredményezhet a marosvásárhelyi egyetemegyesítés
Az idén még külön-külön kezdi a tanévet a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) és a Petru Maior Egyetem, de a 2019–20-as tanév várhatóan már az összevont „megaegyetemen” kezdődik el. A Petru Maior Egyetem szerdai rendkívüli szenátusi ülésén egyöntetű szavazással fogadták el azt a határozatot, miszerint aláírják az egyesítésre vonatkozó szerződést. A MOGYE szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt.
Călin Enăchescu, a Petru Maior Egyetem rektora a Marosvásárhelyi Rádiónak úgy nyilatkozott, hogy a két egyetem közötti fúzió nem csak a tanintézményeknek, a diákok és a tanárok számára fontos, de a városra és a megyére nézve is jelentős esemény. Lapunk értesülései szerint
a szerdai rendkívüli szenátusi ülés jegyzőkönyve előre elkészült, csak az aláírásokkal kellett ellátniuk a döntéshozóknak.
A szerződéskötést egy hosszabb időszak követi, ami alatt a két egyetem egybeolvadásának jogi kereteit is elintézik. Az idén ősszel még nem, de a 2019–20-as tanévet már a nagy egyetemen kezdik a diákok és tanárok. A szerződésben új magyar kurzusok indításának a lehetősége is szerepel, ahogyan az is benne foglaltatik a multikulturalizmus jegyében, hogy
a román nyelvű oktatás mellett megmarad a magyar és az angol nyelvű képzés is, illetve a további tervek között szerepel a német és a francia bevezetése is.
A MOGYE szerda délutáni szenátusi ülésén a magyar tagok nem vettek részt. A magyar tanári kar a hétfői közgyűlésen úgy határozott, hogy nem szavazza meg az egyetemnek a Petru Maior Egyetemmel való egyesítését, és a szenátus magyar tagjait felhatalmazza, hogy belátásuk szerint döntsenek: szavazzanak nemmel ,vagy – ha azt tartják jónak – ne vegyenek részt az ülésen. Benedek Imre érdeklődésünkre elmondta, ő és kollégája, Nagy Előd is a távolmaradás mellett döntött.
Civilek, köztük egy szakmai szervezet és egy jogvédő mozgalom fejezte ki nemtetszését a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen kialakult helyzet és annak politikai menedzselése miatt. Utcai tiltakozó akciók sorozatát tervezi a Romániai Magyar Orvos- és Gyógyszerészképzésért Egyesület (RMOGYKE), melyhez a politikai pártok, civil szervezetek, egyetemi oktatók és hallgatók segítségét kéri.
A tüntetések Marosvásárhelyen kezdődnének április 28-án.
Az Ádám Valérián által vezetett szervezet a továbbiakban egy-egy hétre Bukarestbe, a külügyminisztérium elé, majd az oktatási tárca épülete elé vonulna. A nyár folyamán az RMOGYKE tájékoztató felvonulást szervezne tizenegy uniós állam parlamentje előtt és közel harminc orvosi- és gyógyszerészeti egyetem előtt. Ennek célja Románia demokratikus hiányosságainak, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és más tanintézményben folyó etnikai diszkriminációinak ismertetése.
A tüntetés programja addig tart, ameddig megvalósul az etnikai diszkrimináció nélküli, egyenlő esélyt adó akadémiai hozzáállás az egyetem szenátusában, és létrejönnek az anyanyelvű főtanszékek
– áll az RMOGYKE közleményében. Kérdésünkre, hogy mit remél az újabb tüntetéssorozattól, annak fényében, hogy a néhány évvel ezelőtti utcai tiltakozásai nem vezettek eredményre, Ádám Valérián, a civil szakmai szervezet elnöke lapunknak elmondta, hogy ő annak idején megígérte, hogy addig nem hagy fel, ameddig a MOGYE magyar tagozatának helyzete nem rendeződik.
A CEMO az RMDSZ-t bírálja
Sokkal többet várna el az RMDSZ vezető politikusaitól a Civil Elkötelezettség Mozgalom (CEMO), mint egy-egy árva nyilatkozat. Vass Levente képviselő tiltakozó közleménye kapcsán a jogvédelmi aktivisták megállapítják, hogy „mára már mindenki megszokta és elfogadta, hogy amikor ég a ház, a magyar közösség által megválasztott parlamenti képviselők, kommunikációért felelős kollégái megfogalmaznak egy magyarul megírt semmitmondó közleményt és utána mindenki hátradől és nem tesz semmit”.
A Szigeti Enikő által vezetett szervezet kiosztja Frunda Györgyöt és Kerekes Károlyt is, akik egyébként éppen a politikai nyilatkozata miatt bírálták Vass Leventét. A CEMO szerint az RMDSZ két egykori meghatározó politikusa is hasonlóan járt el, amikor maga is szenátor illetve képviselő volt. „A gond az, hogy ez összeolvasztás terve nem tegnap kezdődött, hanem már jó ideje közbeszéd tárgya, szerencsés lett volna foglalkozni vele, hiszen a romániai magyar közösség egy kiemelt és fontos intézményének jövője forog kockán” – olvasható többek közt a CEMO közleményében.
24h
