
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
Sepsiszéki-Nagy Balázs Újjászületés villámcsapás által című könyvét mutatták be hétfőn este a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Központ dísztermében. A kötetlen hangvételű bemutatón a szerző elmesélte a kötet létrejöttének történetét, fotók segítségével bemutatta családja csinódi életét, ugyanakkor egy adventi írását is megosztotta a hallgatósággal.
2023. december 12., 10:272023. december 12., 10:27
A szerző beszélgetőtársa Kocsis Károly, lapunk munkatársa volt, aki bevezetőjében elmondta, Sepsiszéki-Nagy Balázs néprajzszakot végzett Budapesten, majd hazatért Székelyföldre, és ötszáz települést járt be, hogy aztán négy kötetben mutassa be azokat az olvasóknak Székelyföld falvai a huszadik század végén című munkájában. Ekkor jutott el Csinódra, az Úz-folyó mentén fekvő csángó településre is, ahová 2011-ben költözött családjával, és ahol
Sepsiszéki-Nagy Balázs elsőként a könyv születésének történetét ismetette. Elmondta, a kötet előzménye egy füzet volt, amelyet az őt 2014-ben ért villámcsapásból való felépülését követően írt meg feleségével közösen.

Orbán Balázs nyomdokain végigjárta Székelyföld összes települését, majd kényelmes sepsiszentgyörgyi lakását feladva családjával együtt kiköltözött egy Isten háta mögötti tanyára, Csinódra, ahol megtanult kecskét fejni és együtt élni a természettel.
Az eredeti kiadványt a szerző további három írással bővítette ki, amelyek az Úz völgye néprajzát, a csinódi Gyümölcsöltó Boldogasszony-kápolna történetét, illetve az általa kezdeményezett Székelyföldi Vándorbölcsőprogramot mutatják be.
A néprajzkutató a baleset kapcsán elmondta,
„Felépülésem az értem elmondott rengeteg imának az eredménye. Megtapasztaltuk azt, hogy milyen, amikor több száz ember imádkozik egy bajbajutott emberért, hogy kapjon kegyelmet és épüljön fel” – vallotta.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
A szerző a továbbiakban vetített képes előadást tartott családja csinódi életéről, bemutatva az 1050 méter magasan található családi házat, a kemencét, amelyben a kenyeret sütik, a húst és tejet biztosító jószágokat és
„Az volt az elképzelésünk a havasi élettel kapcsolatban, hogy akkor érdemes fent élni a hegyen, ha legalább táplálkozás tekintetében önellátókká tudunk válni” – fogalmazott, hozzátéve, hogy
Kiemelte, párjával fontosnak tartották, hogy gyerekeiket életre, munkára neveljék, ezért korukhoz mérten ők is kiveszik a részüket a házimunkából és a ház körüli teendőkből, például fát hordanak, segítenek az állatok ellátásában, vagy akár kenyeret dagasztanak.
– hangsúlyozta.
Sepsiszéki-Nagy Balázs elmondta, a „szent őrültség”, amelyet ők fent a hegyen végeznek, férj és feleség együttműködése és közös igavonása nélkül nem működne. Elárulta, sok városon élő házaspár megkereste őket Székelyföldről és Magyarországról is, hogy érdeklődjön a havasi életmódról, de kevesen követték a példájukat, mivel nem tudtak közös elhatározásra jutni.
A szerzővel történt baleset következményeként jött létre a csinódi, csutakokból összerakott kápolna, amelyet saját bevallása szerint az égiek kértek tőle a gyógyulása idején. Mint mesélte,
Hamarosan hozzáláttak a tervezéshez, és az álomból valóság lett, elkészült az épület, amelyet több mint ötszáz személy jelenlétében szenteltek fel.
Fotó: Vigadó Művelődési Központ/Facebook
A kápolna szomszédságában egy harangláb is épült, amely a gyarapodó magyarságért szól. A néprajzkutató elmondta,
„Ehhez kapcsolódik a gyarapodó magyarság mozgalom és a Székelyföldi Vándorbölcsőprogram – osztotta meg a hallgatósággal Sepsiszéki-Nagy Balázs. 2020-ban, a koronavírus okozta lezárások alatt egy keresztutat is kiépítettek a kápolnához vezető úton, amelyet számos zarándokcsoport végigjárt már a családtagok vezetésével.
A képes bemutatót követően a szerző egy adventi írását olvasta fel a csinódi karácsonyvárásról, majd hosszú távú tervei kapcsán elmondta, a kápolna mellett szeretne egy botanikus kertet létrehozni, ahol különböző fafajták és gyógynövények lesznek megtekinthetők. Az esemény dedikálással és kötetlen beszélgetéssel zárult.
A bukaresti ítélőtábla vezetőségének csütörtöki sajtótájékoztatóján volt egy párbeszéd a vezetőség tagjai között, amelyet az asztalnál ülő három bíró előtt elhelyezett televíziós mikrofonok rögzítettek.
Az Európai Bizottság csütörtökön úgy határozott, hogy az EU Bírósága elé idézi Romániát a környezeti levegő minőségéről szóló irányelvek (a 2008/50-es és a 2004/107-es irányelv) által rá rótt kötelezettségek elmulasztása miatt – közölte az EB.
A képviselőházban szólította fel a hatóságokat a sporteseményeken tapasztalható magyarellenesség megfékezésére Miklós Zoltán parlamenti képviselő, aki szerint a román állam bűnrészessé válik, amikor eltűri, hogy a stadionokban magyarokat gyalázzanak.
A bukaresti ítélőtábla elnöke, Liana Arsenie szerint a román igazságszolgáltatási rendszer médialincselés céltáblája lett, a Recorder dokumentumfilmje pedig egy szervezett destabilizáló mechanizmus részének tűnik.
Több mint ezer személyt evakuáltak csütörtökön a Szeben megyei prefektúra, és a nagyszebeni Octavian Goga Főgimnázium épületéből a gázszag miatt, és a jogosítványokat és útleveleket kibocsátó szolgálat is felfüggesztette tevékenységét.
Felborult egy teherautó a mezőcsávás községi Mezőfele településen csütörtök délután, a sofőrt a mentőegységek a helyszínen újraélesztették.
A Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (CSM) „az igazságszolgáltatás destabilizálására irányuló kampány” részének tekinti a Recorder oknyomozó portálnak a rendszer problémáit taglaló dokumentumfilmjét.
Közúti baleset történt csütörtök délelőtt Csíkborzsova és Csíkszentmiklós között, két személy megsérült.
Megerősítette csütörtökön a bukaresti ítélőtábla egyik bírónője a munkatársainak a Recorder dokumentumfilmjében elhangzott kijelentéseit a romániai igazságszolgáltatási rendszer rendellenességeiről.
63 éves korában, 2025. december 10-én elhunyt Tövissi Zsolt műépítész, a hargitai megyeszékhely egyik meghatározó szakembere – osztotta meg a csíkdelnei Keresztelő Szent János Római Katolikus Plébánia.
szóljon hozzá!