
A tüdőröntgen sok minden elárul a létfontosságú szervünkről
Fotó: Haáz Vince
A koronavírusos fertőzések kapcsán sok szó esik a tüdőgyulladásokról és a mesterséges lélegeztetésről, mi több, a televíziók képernyőiről is vissza-vissza „köszönnek” a gépek által életben tartott páciensekről készült képsorok. A vírus okozta tüdőgyulladásról, az esetek súlyosságáról Antal Mónika tüdőgyógyász szakorvossal, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház osztályvezető orvosával beszélgettünk.
2020. április 22., 21:522020. április 22., 21:52
2020. április 22., 21:552020. április 22., 21:55
– Mit kell tudnunk a koronavírus-fertőzés és a tüdőgyulladás kapcsolatáról. Az esetek hány százalékában alakul ki tüdőgyulladás?
– Mostanra már mindenki tudni véli hogy a SARS CoV-2 névre hallgató vírus egyike a hét olyan koronavírusnak, ami az embereknél is képes betegséget okozni, ez a vírus okozta betegség a COVID-19, amely elsősorban légúti tüneteket okoz.
Az, hogy ki milyen lefolyást mutat a tünetek súlyosságát illetően, egyénenként nagyon eltérő lehet: van aki szinte teljesen tünetmentes, mások pedig enyhe tüneteket mutatnak. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) közleménye szerint
Mára már megállapítható, hogy a COVID-19 minden fertőzöttnél egyéni lefolyású, ezért nem prognosztizálható egyértelműen, hogy valakinél kialakul a súlyos tüdőgyulladás vagy sem.
– Különbözik-e a koronavírus-fertőzés okozta tüdőgyulladás egy másik vírusos tüdőgyulladástól?
– A tüdőt érintő akut légúti fertőzést a vírusok közül leggyakrabban a RSV – Respiratory Syncycial vírus okozza, valamint a tüdőgyulladás kisebb hányadáért az influenzavírus felel. Ahogy a koronavírus okozta fertőzések esetében is, mindhárom említett kórokozó általi megbetegedés magas lázzal, száraz köhögéssel, nehézlégzéssel, gyengeséggel jár.
Annyira új vírussal állunk szemben, hogy pontos részleteket nem ismer a tudomány, nem találnak magyarázatot erre, de ilyen széles tüneti skála előfordulhat más vírusos légúti betegségek eseteben is. Amíg nincsen vakcina, a virológusok állítják – általános tapasztalatból okulva –, hogy a továbbadódás során ezek a vírusok „gyengülnek”. Ez azt jelenti, hogy
A mostani adatok visszaelemzéséből (kínai és olasz adatok) gyanítható, hogy valójában már sokkal többen átestek a COVID-19 nevű betegségen, mint ahányan a statisztikában szerepelnek, akár a társadalom 80-85 százalékáról nem is tudunk, mert a fertőzés tünetmentesen zajlott le. Ez azt is jelenti, hogy ők most egy ideig védettek, kialakult egyfajta nyájimmunitás.
– A koronavírussal fertőzött súlyos esetek kapcsán szóba került a mesterséges lélegeztetés. Mikor van szükség mesterséges lélegeztetésre, és miből áll ez?
– Amikor egy koronavírussal fertőzött beteg lázas lesz és köhögni kezd, az azért van, mert a fertőzés már a légutak szintjén gyulladást vált ki, légúti irritáció következik be, gyakorlatilag az egész tüdő szintjén, érintve a legkisebb léghólyagocskákat is, amelyek az oxigénfelvételt biztosító gázcsere-folyamatokért felelősek. Eközben az apró hörgőcskék folyadékkal telnek meg, kialakul a tüdőgyulladás.
Valójában a spontán légzés pótlását, támogatását jelenti a mesterséges lélegeztetés, ami a légcsőbe vezetett csövön (tubuson) keresztül történik. Gyakorlatilag külső, gép általi oxigénadagolás történik, ami egyáltalán nem tévesztendő össze az orrmaszkon át adagolt oxigénnel. Ilyenkor a beteg kritikus állapotát felismerve az intenzív osztályhoz fordulunk segítségért. Sok esetben nemcsak a tüdőfunkció gyorsabb vagy lassabb leállásával állunk szemben, hanem a többi létfontosságú szerv, keringési rendszer összeomlásával kialakult sokkos állapottal küzdünk, ami igen kritikus helyzetbe hozza a szervezetet.
– Mennyi időre van szüksége a betegnek, hogy kigyógyuljon a koronavírus okozta tüdőgyulladásból, és mennyire befolyásolja a gyógyulást az életkor, az egészségügyi állapot, a dohányzás?
– A súlyos tüdőgyulladások már a COVID-19 megjelenése előtt életveszélyes állapotba sodorhattak a pácienseket, konkrétan a tüdőgyulladás a fejlődő országokban a leggyakoribb halálok az összes fertőző betegségek között. A veszély mértékét elsősorban a beteg védekezőképessége, a kórokozó megbetegítő-képessége, illetve az időben elkezdett kezelés határozza meg. Ami a COVID-19 kezelését és gyógyulási rátáját illeti, nagyban függ a kialakult változó tünetegyüttestől, de elsősorban támogató terápiával történik, mivel jelenleg még nincs olyan ellenszer, ami specifikusan e vírus típusa ellen hatna. A gyógyulási ráta időben akár napok vagy hetek kérdése is lehet.
Azoknál a betegeknél, ahol több rizikótényező is befolyásolja a gyógyulást (krónikus betegségek, dohányzás, stressz) nyilván elhúzódhat a felépülés.
– A szakemberek jelenlegi tudása szerint okoz-e a koronavírus maradandó károsodást?
– A SARS CoV-2 vírus okozta betegségből az emberek 80 százaléka viszonylag könnyen, akár szakorvosi ellátás nélkül felépül, viszont egy súlyosabb lefolyású tüdőgyulladásból felépülő légzőszervi rendszer – főleg, ha gépi lélegeztetést igényelt – maradandó károsodásokkal is maradhat. Elsősorban a tüdőkapacitás csökken. Találtam olyan tanulmányokat, ahol a felgyógyultak egy csoportjának nyomon követése során megállapították, hogy akar 20-30 százalékkal is csökkent a tüdőfunkció, ami tünetileg többnyire nehezebb levegővételben nyilvánul meg, de idővel a tüdő fokozatos terhelésével, például kardio-mozgásformákkal ez visszaállítható.
– Az interneten kering egy cikk, amely szerint lélegzet-visszatartással ki lehet próbálni, hogy mennyire erős a tüdőnk, gyengül-e állapota vagy sem? Mennyire valós ez a praktika?
– Ismert jelenség a légzés-visszatartásos edzés sportolok körében, éppen a tüdőkapacitás növelése érdekében alkalmazzak. Egyes helyeken ezeket be is tiltották, mivel többszöri eszméletvesztést tapasztaltak az oxigénhiány miatt, akadt olyan eset is ahol szövődményként tüdővérzés, agyi károsodások alakultak ki. Ha mindenképp a tüdő kapacitásáról szeretnénk tudomást szerezni, ajánlott egy egyszeri spirometria (légzésvizsgálat) elvégzése, de kizárólag orvosi felügyelet alatt. Ha bármilyen eltérést észlelünk, ezek okaira és kezelési módszereire együttesén keressük a választ.
A parlament alsóháza szerdai ülésén megszavazta az állami vállalatok részvényeinek eladását 2027. december 31-ig megtiltó törvénytervezetet – írja az MTI.
A parajdi sóbánya elárasztása után egy évvel Hargita megye prefektusa, Petres Sándor kijelentette, hogy a történtek gazdasági és társadalmi hatásai továbbra is érzékelhetők.
Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök szerdán kijelentette, hogy a Nicușor Dan államfővel folytatott legutóbbi tárgyalásain egy technokrata kormány alakításának lehetősége is felmerült. Szerinte egy ilyen kabinetet nehéz lenne hatékonyan működtetni.
Fokozott figyelemre és óvatosságra inti a lakosságot a bodoki polgármesteri hivatal a község és a Sütei borvíz közötti útszakaszon tartózkodó anyamedve és négy bocsa miatt.
Befejezték szerdán a közösségi faültetést Nyárádszeredában, ahol a volt téglagyár és szeméttelep helyére 15 ezer tölgyfacsemetét ültettek el. A 2,87 hektáros területen kialakított erdő az autópálya felől érkező portól, zajtól is védi majd a környéket.
Felére csökkentett költségvetéssel és időtartammal, de idén is megtartják a városünnepet Kézdivásárhelyen. A Sokadalmon egyetlen anyaországi zenekar lép fel, az is testvérvárosi ajándékként.
Az ország mintegy felét érintő viharos szélre adott ki szerdán elsőfokú (sárga) riasztást az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Testfelületének mintegy 80 százalékán súlyos égési sérüléseket szenvedett egy rudályi 55 éves férfi, miután feltehetően felgyújtotta magát; a SMURD helikopterével szállították Marosvásárhelyre kórházba – közölték szerdán a Szeben megyei hatóságok.
Régi lőszerelemet emeltek ki és szállítottak el Csíkszentkirályról Hargita megyei tűzoltóság kötelékében dolgozó tűzszerészek. A háborús időkből fennmaradt eszközre a vízhálózat cseréjén dolgozó munkások találtak rá.
Kigyúlt és jelentős anyagi károkkal járó tüzet okozott egy elektromos roller, amelyet éjszakára a töltőn hagytak.
1 hozzászólás