Történészek értekeznek arról, ami 1918-ban és utána történt

„Ebben a korszakban számos olyan pontja van a történelmünknek, amelyeket különböző történészek más és más nézőpontok szerint próbálnak bemutatni. Például Kratochwill Károly megítélése is ilyen: van aki, hősként tekint rá, más pedig azt az ezredest látja, aki, feladva a honvédelmet, letette a fegyvert a románok előtt, mert nem tudott azonosulni Kun Béla törekvéseivel. Szintén ellentmondásos a szerepe Kun Bélának is, akiről sok egyéb cselekedete mellett el kell mondani, hogy próbálta megszervezni az önvédelmet, amely nélkül talán ma Magyarország egy még kisebb alapterületű állam lenne, mint amekkora” – vázolja Garda Dezső, hozzátéve, hogy a konferencia igyekszik rendet tenni ezekben a vitatott kérdésekben is.

Az erdélyi történészek mellett két magyarországi előadó, Perczel Olivér és Bödök Gergely is jelen lesz, általuk a tiszántúli harcok, illetve Budapest megszállása válik ismertebbé.

Az előadásokból kiderül, hogyan látták az 1918 őszén kezdődött és a Trianoni diktátummal lezárult időszak történéseit Erdélyben, Székelyföldön, és hogyan érintette ez a katolikus, illetve a református egyházat.

A Székelyföld és Erdély a román hódítástól az Országos Magyar Párt megalakulásáig című konferencia előadásai november 14-én 9.30-tól kezdődnek a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban, a napi program 13 óra után Páll Antal Sándor Emlékkönyv című tanulmánykötetének bemutatásával zárul. Pénteken szintén 9.30-tól kezdődik az előadássorozat, és újra könyvbemutató zárja az eseményt: ekkor Koszta István Trianon árnyékában – Erdély követei Párizsban című munkájának bemutatásával fejeződik be. Szerdán sorrendben Szabó Zsolt, Tóth Szilárd, Perczel Olivér, Bödök Gergely, Gidó Csaba, csütörtökön pedig András Szabolcs, Koszta István, Szabó Zsolt, Berekméri Árpád, Pál Antal Sándor, Garda Dezső és Szász Zoltán előadásai lesznek hallhatók.

Átfogó konferencia lesz arról a korszakról, amikor magyarság a pusztulás és megmaradás közt kellett válasszon

– összegzi Garda Dezső.