
Hatékony támogatások hiányában eladhatatlanul drágák lesznek a mezőgazdasági termékek, vagy parlagon maradnak a földek
Fotó: Pinti Attila
A szakemberek becslése szerint az elmúlt évhez képest idén mintegy 30–40 százalékkal nőttek a költségek az agrárszektorban, a többletkiadást pedig már nem tudják kigazdálkodni a mezőgazdaságból élők. Elképzelhető, hogy a kisgazdaságokban parlagon hagyják a földek egy részét, a nagytermelők viszont ezt nem tudják megtenni.
2022. április 18., 16:002022. április 18., 16:00
2022. április 18., 21:342022. április 18., 21:34
Gyakorlatilag minden megdrágult az agrárágazatban az elmúlt évhez képest, és az inputárak rendkívüli emelkedése a szektor minden részét egyformán érinti. Szinte biztos, hogy támogatások nélkül a gazdák által befektetett költségek nem fognak megtérülni – mondta el érdeklődésünkre Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
– magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy a gazdálkodók éppen az esetleges drágulásoktól tartva már ősszel meg szokták vásárolni és eltárolni a következő szezonra szükséges üzemanyag-mennyiséget és a műtrágyát. Ha ezt nem tették meg, akkor idén valószínűleg a szükségesnél kevesebb műtrágyát tudnak elhasználni földjeiken. Mindenki annyit költ, amennyi pénze van, de a földeket meg kell művelni a támogatások lehívása érdekében is. A juttatást nem ingyen, hanem éppen ezért adják: „a támogatás azoknak a gazdáknak jár, akik a földjeiket megművelik, noha vannak olyanok, akik más üzletekben gondolkodnak...” – mondta Romfeld Zsolt.
„A mezőgazdaság egy olyan szakma, hogy ha egy évig leáll valaki, nagyon nehezen tudja újraindítani. A gazda csak az éves befektetés után reménykedhet abban, hogy megtérül a befektetett költség, és még egy kis jövedelemhez is jut” – fűzte hozzá. Úgy véli,
a kisgazdaságok lényegében a család számára termelnek, ezek a gazdák is megérzik ugyan a drágulásokat, de ők nem végeznek költségszámításokat, mert a család számára kell előállítsák az élelmiszereket, és azt minden körülmény ellenére meg kell tegyék. „Egy mezőgazdasági egységnél viszont, ahol ebből meg kell élni ebből a tevékenységből, és fizetéseket kell adni, ott muszáj számolni.” A drágulások az agrárszektor minden részét – a növénytermesztési, illetve állattartási ágazatot – egyformán sújtják, hiszen ahol nem használnak műtrágyát, ott – például egy tyúkfarmon – gázzal fűtenek és villanyárammal szellőztetnek – vázolta a helyzetet Romfeld Zsolt.
Fotó: Pinti Attila
Az biztos, hogy többlettámogatások nélkül nagy gondok lesznek idén a mezőgazdaságban – ez a véleménye Bölöni Ferencnek, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) alelnökének is, aki egyben a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője. A hírek alapján elmondta, fog is segíteni az állam gazdákon, hiszen
Támogatások hiányában viszont valószínűleg jelentősen csökkenne a megművelt területek aránya. „Akkor még kevesebbet termelnének az emberek. Ugyanis annak, amit elvetnek, biztosítani kell a technológiai folyamatát, ellenkező esetben szintén a gazda veszít. Ha kevesebb műtrágyát tud vásárolni, akkor inkább nem vet be akkora területet, mint korábban, a többi pedig parlagon marad. Így viszont csökken a termés. Ha nem lesz hathatós támogatás, akkor ezt nem fogják bírni a gazdák, nincs ahogy” – vélekedett Bölöni Ferenc. Ő is úgy véli, hogy a kisgazdaságok fenntartói kevésbé vannak kiszolgáltatott helyzetben a drágulások miatt, egy részük ugyanis a földjeik jó részét már parlagon hagyja, a támogatásból élnek, és leginkább csak a ház körüli parcelláikat művelik meg.
A nagyobb gazdaságok működtetői viszont „kutyaszorítóba” kerültek a gazdaszövetség képviselője szerint. Az okokkal, tehát a drágulásokkal kapcsolatban Bölöni Ferenc emlékeztetett: a műtrágya rendkívül megdrágult, az üzemanyagárak is megugrottak, és a vetőburgonya ára is 30–40 százalékkal nőtt. A többi vetőmag ára nem drágult ilyen mértékben, de azokat se nagyon kínálgatják az eladók, mert nem nagyon van aki megvegye.
– tette fel a kérdést a mezőgazdasági szakember.
A Henley Passport Index júliusi adatai szerint a román útlevél a 11. helyen áll a világon, ami Románia eddigi legjobb helyezése ebben a rangsorban – közölte csütörtökön a Facebook-oldalán Cătălin Predoiu ügyvivő belügyminiszter.
Aláírták a gyergyószentmiklósi Mobilitás 2 projekt kivitelezési szerződését, így augusztusban kezdődhetnek a munkálatok. A közel 15 millió lejes beruházás többek között útfelújítást, új járdákat, parkolókat és zöldfelületek rendezését is magában foglalja.
Több mint 23 köbméter, eredetét igazoló okmányok nélküli faanyagot találtak a rendőrök egy Hargita megyei erdészeti vállalkozásnál végzett ellenőrzés során. Az érintett cégre 10 ezer lejes bírságot szabtak ki, a faanyagot pedig elkobozták.
Alexandru Rogobete szociáldemokrata (PSD) képviselő csütörtökön a Facebook-oldalán bejelentette, hogy módosító javaslatot nyújtott be, amellyel mentesítené az egészségügyet a létszámstop alól.
Több mint száz alkohol és drogtesztet végzett a közúti rendőrség Tusványos első két napján, azonban mindegyik eredménye negatív lett. Műszaki meghibásodások miatt azonban kilenc sofőrt büntettek összesen valamivel több mint 5 ezer lejes bírsággal.
A magyar autonómiatörekvések jelenéről és jövőjéről vitáztak Tusványos második napján politikusok, jogászok és nemzetpolitikai szereplők. A beszélgetés középpontjában Székelyföld, Vajdaság és az európai kisebbségvédelem állt.
Zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki csütörtökön az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia több megyéjére és Bukarestre.
A szélsőségesen identitásközpontú és szuverenista irányzatok térnyerése nem magyarázható kizárólag manipulációval – olvasható a „Románia az EU-ban” stratégiai elemzőcsoportnak az elnöki hivatal által szerdán közzétett jelentésében.
Pulóveres reggelek, 20 Celsius-fok alatti nappali csúcshőmérsékletek – az idei július továbbra sem a megszokott arcát mutatja. Székelyföldön a hajnali minimumok és a nappali maximumok is inkább egy késő őszi napot idéznek, mint a nyár derekát.
1 hozzászólás