
Hatékony támogatások hiányában eladhatatlanul drágák lesznek a mezőgazdasági termékek, vagy parlagon maradnak a földek
Fotó: Pinti Attila
A szakemberek becslése szerint az elmúlt évhez képest idén mintegy 30–40 százalékkal nőttek a költségek az agrárszektorban, a többletkiadást pedig már nem tudják kigazdálkodni a mezőgazdaságból élők. Elképzelhető, hogy a kisgazdaságokban parlagon hagyják a földek egy részét, a nagytermelők viszont ezt nem tudják megtenni.
2022. április 18., 16:002022. április 18., 16:00
2022. április 18., 21:342022. április 18., 21:34
Gyakorlatilag minden megdrágult az agrárágazatban az elmúlt évhez képest, és az inputárak rendkívüli emelkedése a szektor minden részét egyformán érinti. Szinte biztos, hogy támogatások nélkül a gazdák által befektetett költségek nem fognak megtérülni – mondta el érdeklődésünkre Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
– magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy a gazdálkodók éppen az esetleges drágulásoktól tartva már ősszel meg szokták vásárolni és eltárolni a következő szezonra szükséges üzemanyag-mennyiséget és a műtrágyát. Ha ezt nem tették meg, akkor idén valószínűleg a szükségesnél kevesebb műtrágyát tudnak elhasználni földjeiken. Mindenki annyit költ, amennyi pénze van, de a földeket meg kell művelni a támogatások lehívása érdekében is. A juttatást nem ingyen, hanem éppen ezért adják: „a támogatás azoknak a gazdáknak jár, akik a földjeiket megművelik, noha vannak olyanok, akik más üzletekben gondolkodnak...” – mondta Romfeld Zsolt.
„A mezőgazdaság egy olyan szakma, hogy ha egy évig leáll valaki, nagyon nehezen tudja újraindítani. A gazda csak az éves befektetés után reménykedhet abban, hogy megtérül a befektetett költség, és még egy kis jövedelemhez is jut” – fűzte hozzá. Úgy véli,
a kisgazdaságok lényegében a család számára termelnek, ezek a gazdák is megérzik ugyan a drágulásokat, de ők nem végeznek költségszámításokat, mert a család számára kell előállítsák az élelmiszereket, és azt minden körülmény ellenére meg kell tegyék. „Egy mezőgazdasági egységnél viszont, ahol ebből meg kell élni ebből a tevékenységből, és fizetéseket kell adni, ott muszáj számolni.” A drágulások az agrárszektor minden részét – a növénytermesztési, illetve állattartási ágazatot – egyformán sújtják, hiszen ahol nem használnak műtrágyát, ott – például egy tyúkfarmon – gázzal fűtenek és villanyárammal szellőztetnek – vázolta a helyzetet Romfeld Zsolt.
Fotó: Pinti Attila
Az biztos, hogy többlettámogatások nélkül nagy gondok lesznek idén a mezőgazdaságban – ez a véleménye Bölöni Ferencnek, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) alelnökének is, aki egyben a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője. A hírek alapján elmondta, fog is segíteni az állam gazdákon, hiszen
Támogatások hiányában viszont valószínűleg jelentősen csökkenne a megművelt területek aránya. „Akkor még kevesebbet termelnének az emberek. Ugyanis annak, amit elvetnek, biztosítani kell a technológiai folyamatát, ellenkező esetben szintén a gazda veszít. Ha kevesebb műtrágyát tud vásárolni, akkor inkább nem vet be akkora területet, mint korábban, a többi pedig parlagon marad. Így viszont csökken a termés. Ha nem lesz hathatós támogatás, akkor ezt nem fogják bírni a gazdák, nincs ahogy” – vélekedett Bölöni Ferenc. Ő is úgy véli, hogy a kisgazdaságok fenntartói kevésbé vannak kiszolgáltatott helyzetben a drágulások miatt, egy részük ugyanis a földjeik jó részét már parlagon hagyja, a támogatásból élnek, és leginkább csak a ház körüli parcelláikat művelik meg.
A nagyobb gazdaságok működtetői viszont „kutyaszorítóba” kerültek a gazdaszövetség képviselője szerint. Az okokkal, tehát a drágulásokkal kapcsolatban Bölöni Ferenc emlékeztetett: a műtrágya rendkívül megdrágult, az üzemanyagárak is megugrottak, és a vetőburgonya ára is 30–40 százalékkal nőtt. A többi vetőmag ára nem drágult ilyen mértékben, de azokat se nagyon kínálgatják az eladók, mert nem nagyon van aki megvegye.
– tette fel a kérdést a mezőgazdasági szakember.
Nicușor Dan román államfő szeptember 20. és 23. között több megbeszélésen és rendezvényen vesz részt az Egyesült Nemzetek Szervezete (ENSZ) 81. közgyűlésének New Yorkban szervezett közgyűlésének keretében – közölte az államelnöki hivatal.
Másodpercenként 1650 köbméterre emelkedik a Duna vízhozama a jövő héten az országba való belépési pontnál, Báziásnál, és ezzel még mindig jóval a szeptemberi 3800 köbméteres sokéves átlag alatt marad.
A szeptember 11-17. közötti időszakban összesen 19 európai elfogatóparancsot hajtott végre az Országos Rendőr-főkapitányság.
Kút ásása közben találtak egy feltételezett lőszert szombaton a Kászonaltíz községhez tartozó Kászonimpéren. A helyszínre kiszálló tűzszerészek egy második világháborúból származó támadó kézigránátot azonosítottak.
Közel 3000 szabálysértési bírságot róttak ki ezen a héten az autópálya-rendőrök a közlekedésbiztonsági ellenőrzéseik során.
A Fekete-tengerben, a Chituc homokpadtól mintegy 50 tengeri mérföldre keletre talált dróndarabot ártalmatlanítottak vasárnap reggel – közölte a védelmi minisztérium.
Tűz ütött ki vasárnap egy segesvári, idősek gondozására szolgáló szociális központban. Az épületben negyvenen tartózkodtak, három embert a tűzoltók menekítettek ki.
Három maroshévízi férfit vettek 24 órára őrizetbe, miután a gyanú szerint egy helyi szórakozóhelyen biztonsági őrökre támadtak, majd több berendezési tárgyat is megrongáltak. A rendbontás az utcán is folytatódott.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök bejelentette, hogy folytatni kívánja Ilie Bolojan ügyvivő kormányfő politikáját a források helyes kezelésében és a korrupció elleni küzdelemben.
0,67 milligramm/liter alkoholt mutatott ki a szonda annak a 33 éves nőnek a leheletében, akit szombat hajnalban igazoltattak a csíkszeredai rendőrök.
1 hozzászólás