
Hatékony támogatások hiányában eladhatatlanul drágák lesznek a mezőgazdasági termékek, vagy parlagon maradnak a földek
Fotó: Pinti Attila
A szakemberek becslése szerint az elmúlt évhez képest idén mintegy 30–40 százalékkal nőttek a költségek az agrárszektorban, a többletkiadást pedig már nem tudják kigazdálkodni a mezőgazdaságból élők. Elképzelhető, hogy a kisgazdaságokban parlagon hagyják a földek egy részét, a nagytermelők viszont ezt nem tudják megtenni.
2022. április 18., 16:002022. április 18., 16:00
2022. április 18., 21:342022. április 18., 21:34
Gyakorlatilag minden megdrágult az agrárágazatban az elmúlt évhez képest, és az inputárak rendkívüli emelkedése a szektor minden részét egyformán érinti. Szinte biztos, hogy támogatások nélkül a gazdák által befektetett költségek nem fognak megtérülni – mondta el érdeklődésünkre Romfeld Zsolt, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője.
– magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy a gazdálkodók éppen az esetleges drágulásoktól tartva már ősszel meg szokták vásárolni és eltárolni a következő szezonra szükséges üzemanyag-mennyiséget és a műtrágyát. Ha ezt nem tették meg, akkor idén valószínűleg a szükségesnél kevesebb műtrágyát tudnak elhasználni földjeiken. Mindenki annyit költ, amennyi pénze van, de a földeket meg kell művelni a támogatások lehívása érdekében is. A juttatást nem ingyen, hanem éppen ezért adják: „a támogatás azoknak a gazdáknak jár, akik a földjeiket megművelik, noha vannak olyanok, akik más üzletekben gondolkodnak...” – mondta Romfeld Zsolt.
„A mezőgazdaság egy olyan szakma, hogy ha egy évig leáll valaki, nagyon nehezen tudja újraindítani. A gazda csak az éves befektetés után reménykedhet abban, hogy megtérül a befektetett költség, és még egy kis jövedelemhez is jut” – fűzte hozzá. Úgy véli,
a kisgazdaságok lényegében a család számára termelnek, ezek a gazdák is megérzik ugyan a drágulásokat, de ők nem végeznek költségszámításokat, mert a család számára kell előállítsák az élelmiszereket, és azt minden körülmény ellenére meg kell tegyék. „Egy mezőgazdasági egységnél viszont, ahol ebből meg kell élni ebből a tevékenységből, és fizetéseket kell adni, ott muszáj számolni.” A drágulások az agrárszektor minden részét – a növénytermesztési, illetve állattartási ágazatot – egyformán sújtják, hiszen ahol nem használnak műtrágyát, ott – például egy tyúkfarmon – gázzal fűtenek és villanyárammal szellőztetnek – vázolta a helyzetet Romfeld Zsolt.
Fotó: Pinti Attila
Az biztos, hogy többlettámogatások nélkül nagy gondok lesznek idén a mezőgazdaságban – ez a véleménye Bölöni Ferencnek, a Romániai Magyar Gazdák Egyesülete (RMGE) alelnökének is, aki egyben a mezőgazdasági igazgatóság udvarhelyszéki képviselője. A hírek alapján elmondta, fog is segíteni az állam gazdákon, hiszen
Támogatások hiányában viszont valószínűleg jelentősen csökkenne a megművelt területek aránya. „Akkor még kevesebbet termelnének az emberek. Ugyanis annak, amit elvetnek, biztosítani kell a technológiai folyamatát, ellenkező esetben szintén a gazda veszít. Ha kevesebb műtrágyát tud vásárolni, akkor inkább nem vet be akkora területet, mint korábban, a többi pedig parlagon marad. Így viszont csökken a termés. Ha nem lesz hathatós támogatás, akkor ezt nem fogják bírni a gazdák, nincs ahogy” – vélekedett Bölöni Ferenc. Ő is úgy véli, hogy a kisgazdaságok fenntartói kevésbé vannak kiszolgáltatott helyzetben a drágulások miatt, egy részük ugyanis a földjeik jó részét már parlagon hagyja, a támogatásból élnek, és leginkább csak a ház körüli parcelláikat művelik meg.
A nagyobb gazdaságok működtetői viszont „kutyaszorítóba” kerültek a gazdaszövetség képviselője szerint. Az okokkal, tehát a drágulásokkal kapcsolatban Bölöni Ferenc emlékeztetett: a műtrágya rendkívül megdrágult, az üzemanyagárak is megugrottak, és a vetőburgonya ára is 30–40 százalékkal nőtt. A többi vetőmag ára nem drágult ilyen mértékben, de azokat se nagyon kínálgatják az eladók, mert nem nagyon van aki megvegye.
– tette fel a kérdést a mezőgazdasági szakember.
Meghalt kedden a kórházban az a 12 éves marosborgói (Mureșenii Bârgăului) lány, akit hétfőn a járdán gázolt el egy autó a Beszterce-Naszód megyei településen.
Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök kedd este bejelentette, hogy szerdán benyújtja a parlamentnek a kormányprogramot és a miniszterjelöltek névsorát. Közlése szerint kabinetjében a PNL és a PSD politikusai mellett szakértők is helyet kapnak.
Az infláció átírja a nyaralási szokásokat, de idén sem csökken a nyaralni indulók száma Székelyföldön. Törökország és Egyiptom tartja vezető helyét a Maros megyei turisták körében, a Csíki-medencében pedig Montenegró népszerűsége nőtt meg idén.
Megjelent az első kedvcsináló előzetes a soron következő, 2027-ben érkező Shrek-filmhez. A 2000-es évek népszerű animációs franchise-ja négy mozifilmet és két Csizmás kandúr spin-offot ért meg.
Medvék jelenlétét jelezték több településről is a hatóságoknak kedd délután és az esti órákban. A hatóságok Ro-Alertet küldtek az érintett települések lakóinak.
Ismét emberre támadt egy medve: ezúttal Brassó megyében sebesített meg egy körülbelül 50 éves férfit. A sérült életének megmentéséért mentőhelikoptert is bevetettek, amely elsőként érkezett a helyszínre.
Eszméletlen állapotban találtak rá egy 48 éves csíkszeredai férfira kedden délután a város Tudor lakónegyedi részén. A helyszínre érkező mentőegység már nem tudott segíteni rajta, holttestét átadták az igazságügyi orvosszakértőknek.
Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter kedden közölte, hogy elküldték a Hivatalos Közlönyhöz megjelentetésre a 2030-tól érvényes érettségi-rendszer tantárgyait és vizsgáit jóváhagyó miniszteri rendeletet.
Közösségi összefogás eredményeképpen nyert a bálványosi talajminta a Magyar Talajtani Társaság által meghirdetett Az év talaja közönségszavazásán. A talajszelvényt Kis Mercedesz-Boglárka geológus-kutató nevezte be a versenybe.
Medve harapott meg egy német turistát kedden délután az Argeș megyei Arefu község hegyvidéki térségében, a a Transzfogarasi úton található Dracula kemping közelében.
1 hozzászólás