– magyarázta a mezőgazdasági igazgatóság vezetője, megjegyezve, hogy a gazdálkodók éppen az esetleges drágulásoktól tartva már ősszel meg szokták vásárolni és eltárolni a következő szezonra szükséges üzemanyag-mennyiséget és a műtrágyát. Ha ezt nem tették meg, akkor idén valószínűleg a szükségesnél kevesebb műtrágyát tudnak elhasználni földjeiken. Mindenki annyit költ, amennyi pénze van, de a földeket meg kell művelni a támogatások lehívása érdekében is. A juttatást nem ingyen, hanem éppen ezért adják: „a támogatás azoknak a gazdáknak jár, akik a földjeiket megművelik, noha vannak olyanok, akik más üzletekben gondolkodnak...” – mondta Romfeld Zsolt.

„A mezőgazdaság egy olyan szakma, hogy ha egy évig leáll valaki, nagyon nehezen tudja újraindítani. A gazda csak az éves befektetés után reménykedhet abban, hogy megtérül a befektetett költség, és még egy kis jövedelemhez is jut” – fűzte hozzá. Úgy véli,

a kisgazdaságok lényegében a család számára termelnek, ezek a gazdák is megérzik ugyan a drágulásokat, de ők nem végeznek költségszámításokat, mert a család számára kell előállítsák az élelmiszereket, és azt minden körülmény ellenére meg kell tegyék. „Egy mezőgazdasági egységnél viszont, ahol ebből meg kell élni ebből a tevékenységből, és fizetéseket kell adni, ott muszáj számolni.” A drágulások az agrárszektor minden részét – a növénytermesztési, illetve állattartási ágazatot – egyformán sújtják, hiszen ahol nem használnak műtrágyát, ott – például egy tyúkfarmon – gázzal fűtenek és villanyárammal szellőztetnek – vázolta a helyzetet Romfeld Zsolt.

Támogatások hiányában viszont valószínűleg jelentősen csökkenne a megművelt területek aránya. „Akkor még kevesebbet termelnének az emberek. Ugyanis annak, amit elvetnek, biztosítani kell a technológiai folyamatát, ellenkező esetben szintén a gazda veszít. Ha kevesebb műtrágyát tud vásárolni, akkor inkább nem vet be akkora területet, mint korábban, a többi pedig parlagon marad. Így viszont csökken a termés. Ha nem lesz hathatós támogatás, akkor ezt nem fogják bírni a gazdák, nincs ahogy” – vélekedett Bölöni Ferenc. Ő is úgy véli, hogy a kisgazdaságok fenntartói kevésbé vannak kiszolgáltatott helyzetben a drágulások miatt, egy részük ugyanis a földjeik jó részét már parlagon hagyja, a támogatásból élnek, és leginkább csak a ház körüli parcelláikat művelik meg.

A nagyobb gazdaságok működtetői viszont „kutyaszorítóba” kerültek a gazdaszövetség képviselője szerint. Az okokkal, tehát a drágulásokkal kapcsolatban Bölöni Ferenc emlékeztetett: a műtrágya rendkívül megdrágult, az üzemanyagárak is megugrottak, és a vetőburgonya ára is 30–40 százalékkal nőtt. A többi vetőmag ára nem drágult ilyen mértékben, de azokat se nagyon kínálgatják az eladók, mert nem nagyon van aki megvegye.

– tette fel a kérdést a mezőgazdasági szakember.