
7,5 millió lej pluszbevételre van szüksége Székelyudvarhelynek
Fotó: Pál Árpád
Az ingatlan- és a gépjárműadó mértékének növelését javasolja a Szabad Emberek Pártjának székelyudvarhelyi szárnya: a frakció szerint a város európai uniós pályázatainak önrészéhez van szükség az így keletkező bevételre. A szükséges mintegy 7,5 millió lejt továbbá a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségeinek csökkentésével érnék el.
2020. december 10., 18:352020. december 10., 18:35
2020. december 10., 22:322020. december 10., 22:32
A textilipar nehézségei miatt várhatóan mintegy 1,5 millió lejnyi (a személyi jövedelemadóból származó) bevételtől esik el Székelyudvarhely 2021-ben, mindemellett a megnyert európai uniós pályázatok önrészére további 6 millió lejt kell felmutatnia a városnak:
Egyébként a polgármesteri hivatal már a novemberi tanácsülésre beterjesztette a jövő évi adóhatározatot – amelyben csak a kötelező, az infláció hordozta emelést vetítették elő. Egyébként az EU-s pályázatokat 2023-ig kell kiviteleznie a városnak, az elmúlt években megnyert 30 millió euró a város saját, éves beruházási alapjának a tizenötszöröse.
A frakció górcső alá vette a helyi adónemeket és illetékeket, kimutatásukból kiderült, hogy Székelyudvarhelyen a legtöbb bevételt az ingatlanadók hozzák. A más székelyföldi városokhoz képest ilyen tekintetben Székelyudvarhelyen alacsonyak az adók, 2010 óta folyamatosan csökkent azok mértéke: például a jogi személyek által fizetendő ingatlanadó adókulcsa 0,9 százalék, míg ugyanez az adókulcs a természetes személyek esetében 0,1 százalék. A POL tehát mindkét esetben emelést javasol: a jogi személyek esetében gazdasági épületre érvényes adókulcs 1,1 százalék lenne, míg például a természetes személyek épületadókulcsa 0,12 százalékra nőne.
A frakció konkrét példákkal is készült, amint András Lehel vázolta. A városban ingatlannak rendelkező cégeket a befizetendő adók mértékétől függően kategóriákra osztották. Például azok a cégek (összesen 242-en), amelyek kevesebb mint évi 5 ezer lejt ingatlanadót fizettek, átlagban 1721 lejt, 2021-ben 2104 lejt fizetnének. A természetes személyek esetében pedig például egy 65 négyzetméteres tömbházlakás éves ingatlanadója 212 lejről 264 lejre nőne, és egy, a B-zónában lévő 100 négyzetméteres lakóház éves ingatlanadója 244 lejről 304 lejre emelkedne.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A javaslat szerint drágulna a gépjárműadó is: például
és egy 1800 köbcentis haszongépjármű esetében 72 lejjel nőne az adó. Természetesen a hibrid autók (idén összesen 125 ilyen járművet jegyeztek a városban), illetve a mezőgazdasági járművekre vonatkozó ötven százalékos adókedvezmény jövőben is érvényes marad.
De további adókedvezményeket lehet kérelmezni, hívta fel a figyelmet Péter Balázs, a POL önkormányzati képviselője: a koronavírus-járvány miatt bevételtől eleső, ingatlannal rendelkező vállalkozók (például a kereskedelmi vagy vendéglátó egységet működtetők), illetve a munka nélkül maradt magánszemélyek is folyamodhatnak a kedvezményért, a részletekről pedig a polgármesteri hivatal honlapján lehet tájékozódni.
A polgármesteri hivatal előterjesztésével megegyezően 3 lejre növelik a parkolási díjat, ezen túlmenően pedig eltörölnék a parkolási bérleteket a városközpont területén, és 50-ről 100 lejre emelnék a szabálytalan parkolásért járó alapbüntetést. Ez utóbbi két módosításra azonban csak jövőre, a parkolási szabályzat módosítása után kerülhet sor.
Habár korábbi években csupán csekély összegekben részesült a város,
– hangsúlyozta András Lehel, megjegyezve: a cél érdekében a hitelfelvételtől sem zárkóznak el. Az adóemelés mellett ugyanakkor költségcsökkentést is eszközölne a POL: a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségvetéséből „spórolnának meg” legalább 1,5 millió lejt, bár a pontos összeg csak további egyeztetések után derül majd ki. Kérdésünkre András Lehel azt is elmondta: a csökkentés mind az anyagi, mind a személyzeti részt érintené, ennek a végrehajtásáról azonban egyelőre még nem születtek konkrétumok. Egyébként 2020-ban az intézményrendszer mintegy 14 millió lejből működött. Az adóemelés ügyében az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségével és az RMSZ-frakcióval is egyeztetett a Szabad Embere Pártjának frakciója, a két szervezet véleményezése a későbbiekben várható.
XII. Piusz pápa 1956. november 10-én elmondott rádióbeszédének kalligráfus által kézzel készített leiratát is viszi személyes ajándékként vatikáni látogatása alkalmából XIV. Leó pápának Magyar Péter miniszterelnök.
Országszerte Hargita megyében igényelte a legtöbb gazda a legtöbb állat után azt az új támogatást, melyet a szarvasmarhatartóknak biztosít az állam. Hargita, Maros, Kovászna megyében több mint százezer állat után várják a 68 eurós juttatást a gazdák.
Sorin Grindeanu szerdán kijelentette, hogy ha Nicușor Dan államfő őt bízza meg kormányalakítással, mindent megtesz azért, hogy olyan kabinetet állítson össze, amely megszerzi a parlament bizalmát.
Az elosztóhálózaton végzett munkálatok miatt szünetel az ivóvíz-szolgáltatás szeptember 24-én, csütörtökön 8 és 20 óra között Székelykeresztúron és a környező településeken – közölte az Aquaserv szolgáltató.
Hétfő délelőttre összehívják az Országgyűlés rendkívüli ülését, amelyen a képviselők dönthetnek a miniszterelnök, Hankó Balázs (Fidesz) és Seszták Miklós (KDNP) mentelmi jogának felfüggesztéséről.
Sorin Grindeanu szerdán 17 óráig várta Siegfried Mureșant a Szociáldemokrata Párt (PSD) székházában. Miután kijelölt miniszterelnök nem jelent meg, a PSD elnöke ismét felszólította, hogy adja vissza kormányalakítási megbízását.
Oroszország nem csak Ukrajnát fenyegeti, Európa kibertámadásokkal, dezinformációs műveletekkel, szabotázsakciókkal és a kritikus infrastruktúra működésének megzavarásával vívott hibrid háború célpontja – jelentette ki Nicușor Dan az ENSZ-közgyűlésen.
Romániában 2026 első nyolc hónapjában 127-en vesztették életüket lakástűzben míg 2025 első nyolc hónapjában 122 halálos áldozatot jegyeztek. A tűzoltóság figyelmeztetésekkel fordul az emberekhez az ilyen esetek elkerülésére.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök a hét végéig benyújtja a parlamentbe kormánya programját és a miniszterjelöltek listáját – közölte szerdán a Facebook-oldalán Mircea Abrudean.
Heves vita alakult ki a képviselőházban az RMDSZ és az AUR képviselői között arról a törvénytervezetről, mely szerint a kisebbségeknek joguk van használni a közigazgatásban az anyanyelvüket azokon a településen is, ahol az arányuk 20 százalék alá csökken.
3 hozzászólás