
7,5 millió lej pluszbevételre van szüksége Székelyudvarhelynek
Fotó: Pál Árpád
Az ingatlan- és a gépjárműadó mértékének növelését javasolja a Szabad Emberek Pártjának székelyudvarhelyi szárnya: a frakció szerint a város európai uniós pályázatainak önrészéhez van szükség az így keletkező bevételre. A szükséges mintegy 7,5 millió lejt továbbá a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségeinek csökkentésével érnék el.
2020. december 10., 18:352020. december 10., 18:35
2020. december 10., 22:322020. december 10., 22:32
A textilipar nehézségei miatt várhatóan mintegy 1,5 millió lejnyi (a személyi jövedelemadóból származó) bevételtől esik el Székelyudvarhely 2021-ben, mindemellett a megnyert európai uniós pályázatok önrészére további 6 millió lejt kell felmutatnia a városnak:
Egyébként a polgármesteri hivatal már a novemberi tanácsülésre beterjesztette a jövő évi adóhatározatot – amelyben csak a kötelező, az infláció hordozta emelést vetítették elő. Egyébként az EU-s pályázatokat 2023-ig kell kiviteleznie a városnak, az elmúlt években megnyert 30 millió euró a város saját, éves beruházási alapjának a tizenötszöröse.
A frakció górcső alá vette a helyi adónemeket és illetékeket, kimutatásukból kiderült, hogy Székelyudvarhelyen a legtöbb bevételt az ingatlanadók hozzák. A más székelyföldi városokhoz képest ilyen tekintetben Székelyudvarhelyen alacsonyak az adók, 2010 óta folyamatosan csökkent azok mértéke: például a jogi személyek által fizetendő ingatlanadó adókulcsa 0,9 százalék, míg ugyanez az adókulcs a természetes személyek esetében 0,1 százalék. A POL tehát mindkét esetben emelést javasol: a jogi személyek esetében gazdasági épületre érvényes adókulcs 1,1 százalék lenne, míg például a természetes személyek épületadókulcsa 0,12 százalékra nőne.
A frakció konkrét példákkal is készült, amint András Lehel vázolta. A városban ingatlannak rendelkező cégeket a befizetendő adók mértékétől függően kategóriákra osztották. Például azok a cégek (összesen 242-en), amelyek kevesebb mint évi 5 ezer lejt ingatlanadót fizettek, átlagban 1721 lejt, 2021-ben 2104 lejt fizetnének. A természetes személyek esetében pedig például egy 65 négyzetméteres tömbházlakás éves ingatlanadója 212 lejről 264 lejre nőne, és egy, a B-zónában lévő 100 négyzetméteres lakóház éves ingatlanadója 244 lejről 304 lejre emelkedne.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A javaslat szerint drágulna a gépjárműadó is: például
és egy 1800 köbcentis haszongépjármű esetében 72 lejjel nőne az adó. Természetesen a hibrid autók (idén összesen 125 ilyen járművet jegyeztek a városban), illetve a mezőgazdasági járművekre vonatkozó ötven százalékos adókedvezmény jövőben is érvényes marad.
De további adókedvezményeket lehet kérelmezni, hívta fel a figyelmet Péter Balázs, a POL önkormányzati képviselője: a koronavírus-járvány miatt bevételtől eleső, ingatlannal rendelkező vállalkozók (például a kereskedelmi vagy vendéglátó egységet működtetők), illetve a munka nélkül maradt magánszemélyek is folyamodhatnak a kedvezményért, a részletekről pedig a polgármesteri hivatal honlapján lehet tájékozódni.
A polgármesteri hivatal előterjesztésével megegyezően 3 lejre növelik a parkolási díjat, ezen túlmenően pedig eltörölnék a parkolási bérleteket a városközpont területén, és 50-ről 100 lejre emelnék a szabálytalan parkolásért járó alapbüntetést. Ez utóbbi két módosításra azonban csak jövőre, a parkolási szabályzat módosítása után kerülhet sor.
Habár korábbi években csupán csekély összegekben részesült a város,
– hangsúlyozta András Lehel, megjegyezve: a cél érdekében a hitelfelvételtől sem zárkóznak el. Az adóemelés mellett ugyanakkor költségcsökkentést is eszközölne a POL: a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségvetéséből „spórolnának meg” legalább 1,5 millió lejt, bár a pontos összeg csak további egyeztetések után derül majd ki. Kérdésünkre András Lehel azt is elmondta: a csökkentés mind az anyagi, mind a személyzeti részt érintené, ennek a végrehajtásáról azonban egyelőre még nem születtek konkrétumok. Egyébként 2020-ban az intézményrendszer mintegy 14 millió lejből működött. Az adóemelés ügyében az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségével és az RMSZ-frakcióval is egyeztetett a Szabad Embere Pártjának frakciója, a két szervezet véleményezése a későbbiekben várható.
Jelentősen gyengült kedden a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 2,21 banival (0,41 százalékkal) 5,3527 lejre emelkedett a hétfői 5,3306 lejről, újabb történelmi csúcsot érve el.
Hargita megye nagy késésben van a megfelelően szelektált hulladék gyűjtésének megszervezését illetően, az újrahasznosítás arányát jelentősen növelni kell az új rendszerben – hangzott el a témában a megyei tanácsnál szervezett eseményen.
Luca Niculescu hangsúlyozta, az elmúlt négy évben, amíg ő irányította az ország OECD-hez való csatlakozási folyamatát, „a politikai pártoknak sikerült a köztük fennálló természetes különbségek ellenére közösen támogatniuk egy Románia számára fontos célt”.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke bejelentette, hogy kedden elküldi a Szociáldemokrata Párt (PSD) frakcióinak a Nicușor Dan államelnök felfüggesztési eljárásának elindításához szükséges aláírásgyűjtő ívet.
Katonai tiszteletadás mellett ünnepélyesen felvonták, majd félárbócra eresztették a nemzeti lobogót az Országház előtti Kossuth Lajos téren kedd reggel, az aradi vértanúk emléknapján.
A naplementében hazajáró csorda látványa egyre ritkább falukép lesz a jövőben Hargita megyében – az éves állatösszeírás adatai szerint csökken a fejőstehenek száma a mezőgazdaságban. A szarvasmarha-állomány azonban nem zsugorodik.
Nicușor Dan államfő hétfőn Luca Niculescut bízta meg kormányalakítással, miután a Cotroceni-palotában újabb konzultációkat tartott a parlamenti pártok és frakciók képviselőivel.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc emléknapjához kapcsolódva ünnepi hangversenyre várják a zenekedvelő közönséget október 22-én, 18 órától a sepsiszentgyörgyi belvárosi református templomba.
Az RMDSZ megszavazhatja Luca Niculescut miniszterelnöknek, de továbbra sem hajlandó sem a Románok Egyesüléséért Szövetséggel (AUR), sem az SOS Romániával tárgyalni a parlamenti többség kialakításáról – nyilatkozta hétfő este Csoma Botond.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) elnöke, Sorin Grindeanu szerint Nicușor Dan államfő újabb miniszterelnök-jelölése továbbra is „figyelmen kívül hagyja a parlamenti erőviszonyokat”.
3 hozzászólás