
7,5 millió lej pluszbevételre van szüksége Székelyudvarhelynek
Fotó: Pál Árpád
Az ingatlan- és a gépjárműadó mértékének növelését javasolja a Szabad Emberek Pártjának székelyudvarhelyi szárnya: a frakció szerint a város európai uniós pályázatainak önrészéhez van szükség az így keletkező bevételre. A szükséges mintegy 7,5 millió lejt továbbá a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségeinek csökkentésével érnék el.
2020. december 10., 18:352020. december 10., 18:35
2020. december 10., 22:322020. december 10., 22:32
A textilipar nehézségei miatt várhatóan mintegy 1,5 millió lejnyi (a személyi jövedelemadóból származó) bevételtől esik el Székelyudvarhely 2021-ben, mindemellett a megnyert európai uniós pályázatok önrészére további 6 millió lejt kell felmutatnia a városnak:
Egyébként a polgármesteri hivatal már a novemberi tanácsülésre beterjesztette a jövő évi adóhatározatot – amelyben csak a kötelező, az infláció hordozta emelést vetítették elő. Egyébként az EU-s pályázatokat 2023-ig kell kiviteleznie a városnak, az elmúlt években megnyert 30 millió euró a város saját, éves beruházási alapjának a tizenötszöröse.
A frakció górcső alá vette a helyi adónemeket és illetékeket, kimutatásukból kiderült, hogy Székelyudvarhelyen a legtöbb bevételt az ingatlanadók hozzák. A más székelyföldi városokhoz képest ilyen tekintetben Székelyudvarhelyen alacsonyak az adók, 2010 óta folyamatosan csökkent azok mértéke: például a jogi személyek által fizetendő ingatlanadó adókulcsa 0,9 százalék, míg ugyanez az adókulcs a természetes személyek esetében 0,1 százalék. A POL tehát mindkét esetben emelést javasol: a jogi személyek esetében gazdasági épületre érvényes adókulcs 1,1 százalék lenne, míg például a természetes személyek épületadókulcsa 0,12 százalékra nőne.
A frakció konkrét példákkal is készült, amint András Lehel vázolta. A városban ingatlannak rendelkező cégeket a befizetendő adók mértékétől függően kategóriákra osztották. Például azok a cégek (összesen 242-en), amelyek kevesebb mint évi 5 ezer lejt ingatlanadót fizettek, átlagban 1721 lejt, 2021-ben 2104 lejt fizetnének. A természetes személyek esetében pedig például egy 65 négyzetméteres tömbházlakás éves ingatlanadója 212 lejről 264 lejre nőne, és egy, a B-zónában lévő 100 négyzetméteres lakóház éves ingatlanadója 244 lejről 304 lejre emelkedne.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A javaslat szerint drágulna a gépjárműadó is: például
és egy 1800 köbcentis haszongépjármű esetében 72 lejjel nőne az adó. Természetesen a hibrid autók (idén összesen 125 ilyen járművet jegyeztek a városban), illetve a mezőgazdasági járművekre vonatkozó ötven százalékos adókedvezmény jövőben is érvényes marad.
De további adókedvezményeket lehet kérelmezni, hívta fel a figyelmet Péter Balázs, a POL önkormányzati képviselője: a koronavírus-járvány miatt bevételtől eleső, ingatlannal rendelkező vállalkozók (például a kereskedelmi vagy vendéglátó egységet működtetők), illetve a munka nélkül maradt magánszemélyek is folyamodhatnak a kedvezményért, a részletekről pedig a polgármesteri hivatal honlapján lehet tájékozódni.
A polgármesteri hivatal előterjesztésével megegyezően 3 lejre növelik a parkolási díjat, ezen túlmenően pedig eltörölnék a parkolási bérleteket a városközpont területén, és 50-ről 100 lejre emelnék a szabálytalan parkolásért járó alapbüntetést. Ez utóbbi két módosításra azonban csak jövőre, a parkolási szabályzat módosítása után kerülhet sor.
Habár korábbi években csupán csekély összegekben részesült a város,
– hangsúlyozta András Lehel, megjegyezve: a cél érdekében a hitelfelvételtől sem zárkóznak el. Az adóemelés mellett ugyanakkor költségcsökkentést is eszközölne a POL: a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségvetéséből „spórolnának meg” legalább 1,5 millió lejt, bár a pontos összeg csak további egyeztetések után derül majd ki. Kérdésünkre András Lehel azt is elmondta: a csökkentés mind az anyagi, mind a személyzeti részt érintené, ennek a végrehajtásáról azonban egyelőre még nem születtek konkrétumok. Egyébként 2020-ban az intézményrendszer mintegy 14 millió lejből működött. Az adóemelés ügyében az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségével és az RMSZ-frakcióval is egyeztetett a Szabad Embere Pártjának frakciója, a két szervezet véleményezése a későbbiekben várható.
Erős szélre és zivatarokra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM).
Adrian Veștea miniszterelnök-jelölése újabb politikai vitát váltott ki. Ilie Bolojan szerint a lépés a PNL megosztására irányul, míg az USR képviselője azt kifogásolja, hogy Nicușor Dan államfő nem egyeztetett előzetesen az új jelölt személyéről.
Eugen Tomac visszaadta kormányalakítási megbízását, ezért Nicușor Dan államfő vasárnap Adrian Veșteát kérte fel új kormány létrehozására. Az elnök szerint a politikai válságból végül csak egy pártok által támogatott politikai megoldás vezethet ki.
Tisztában voltam azzal, hogy egy szürreális filmre vettem jegyet, amikor úgy döntöttem, hogy megnézem az A24 új horrorfilmjét, a Hátsó szobákat.
Vasárnap nyújtja be a parlamentnek Eugen Tomac kijelölt miniszterelnök a szakértői kormány névsorát és programját. A tervek szerint a kabinet 18 tagból állna: 15 miniszter és három miniszterelnök-helyettes kapna helyet benne.
Országszerte 59 személyt őrizetbe vettek, 96-ot hatósági felügyelet alá, nyolcat pedig előzetes letartóztatásba helyeztek június 8. és 12. között az úgynevezett Jupiter művelet keretében.
Újraválasztották Orbán Viktort a Fidesz elnökének, a párt szombaton Budapesten megtartott 32. tisztújító kongresszusán. A küldöttek titkos szavazáson 737 érvényes voksból 729-cel erősítették meg tisztségében az egyetlen jelöltként induló pártelnököt.
A Fidesz szombati tisztújító kongresszusán Orbán Viktor elismerte, hogy a választási vereségért őt terheli a felelősség, ugyanakkor bírálta az új kormány politikáját, és arról beszélt, hogy az ország politikai és gazdasági káosz felé tart.
A bányászjárás áldozatai előtt tisztelgett szombaton Nicușor Dan államfő Bukarestben. Az elnök szerint az 1990-es események a román demokrácia egyik legsötétebb fejezetét jelentik.
Június 13-tól életbe léptek a közösségi együttélési normák megsértéséről szóló törvény módosításai, amelyek szigorúbb fellépést tesznek lehetővé a szomszédokat zavaró magatartásokkal szemben.
3 hozzászólás