
7,5 millió lej pluszbevételre van szüksége Székelyudvarhelynek
Fotó: Pál Árpád
Az ingatlan- és a gépjárműadó mértékének növelését javasolja a Szabad Emberek Pártjának székelyudvarhelyi szárnya: a frakció szerint a város európai uniós pályázatainak önrészéhez van szükség az így keletkező bevételre. A szükséges mintegy 7,5 millió lejt továbbá a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségeinek csökkentésével érnék el.
2020. december 10., 18:352020. december 10., 18:35
2020. december 10., 22:322020. december 10., 22:32
A textilipar nehézségei miatt várhatóan mintegy 1,5 millió lejnyi (a személyi jövedelemadóból származó) bevételtől esik el Székelyudvarhely 2021-ben, mindemellett a megnyert európai uniós pályázatok önrészére további 6 millió lejt kell felmutatnia a városnak:
Egyébként a polgármesteri hivatal már a novemberi tanácsülésre beterjesztette a jövő évi adóhatározatot – amelyben csak a kötelező, az infláció hordozta emelést vetítették elő. Egyébként az EU-s pályázatokat 2023-ig kell kiviteleznie a városnak, az elmúlt években megnyert 30 millió euró a város saját, éves beruházási alapjának a tizenötszöröse.
A frakció górcső alá vette a helyi adónemeket és illetékeket, kimutatásukból kiderült, hogy Székelyudvarhelyen a legtöbb bevételt az ingatlanadók hozzák. A más székelyföldi városokhoz képest ilyen tekintetben Székelyudvarhelyen alacsonyak az adók, 2010 óta folyamatosan csökkent azok mértéke: például a jogi személyek által fizetendő ingatlanadó adókulcsa 0,9 százalék, míg ugyanez az adókulcs a természetes személyek esetében 0,1 százalék. A POL tehát mindkét esetben emelést javasol: a jogi személyek esetében gazdasági épületre érvényes adókulcs 1,1 százalék lenne, míg például a természetes személyek épületadókulcsa 0,12 százalékra nőne.
A frakció konkrét példákkal is készült, amint András Lehel vázolta. A városban ingatlannak rendelkező cégeket a befizetendő adók mértékétől függően kategóriákra osztották. Például azok a cégek (összesen 242-en), amelyek kevesebb mint évi 5 ezer lejt ingatlanadót fizettek, átlagban 1721 lejt, 2021-ben 2104 lejt fizetnének. A természetes személyek esetében pedig például egy 65 négyzetméteres tömbházlakás éves ingatlanadója 212 lejről 264 lejre nőne, és egy, a B-zónában lévő 100 négyzetméteres lakóház éves ingatlanadója 244 lejről 304 lejre emelkedne.
Fotó: Erdély Bálint Előd
A javaslat szerint drágulna a gépjárműadó is: például
és egy 1800 köbcentis haszongépjármű esetében 72 lejjel nőne az adó. Természetesen a hibrid autók (idén összesen 125 ilyen járművet jegyeztek a városban), illetve a mezőgazdasági járművekre vonatkozó ötven százalékos adókedvezmény jövőben is érvényes marad.
De további adókedvezményeket lehet kérelmezni, hívta fel a figyelmet Péter Balázs, a POL önkormányzati képviselője: a koronavírus-járvány miatt bevételtől eleső, ingatlannal rendelkező vállalkozók (például a kereskedelmi vagy vendéglátó egységet működtetők), illetve a munka nélkül maradt magánszemélyek is folyamodhatnak a kedvezményért, a részletekről pedig a polgármesteri hivatal honlapján lehet tájékozódni.
A polgármesteri hivatal előterjesztésével megegyezően 3 lejre növelik a parkolási díjat, ezen túlmenően pedig eltörölnék a parkolási bérleteket a városközpont területén, és 50-ről 100 lejre emelnék a szabálytalan parkolásért járó alapbüntetést. Ez utóbbi két módosításra azonban csak jövőre, a parkolási szabályzat módosítása után kerülhet sor.
Habár korábbi években csupán csekély összegekben részesült a város,
– hangsúlyozta András Lehel, megjegyezve: a cél érdekében a hitelfelvételtől sem zárkóznak el. Az adóemelés mellett ugyanakkor költségcsökkentést is eszközölne a POL: a polgármesteri hivatal és az alárendelt intézmények költségvetéséből „spórolnának meg” legalább 1,5 millió lejt, bár a pontos összeg csak további egyeztetések után derül majd ki. Kérdésünkre András Lehel azt is elmondta: a csökkentés mind az anyagi, mind a személyzeti részt érintené, ennek a végrehajtásáról azonban egyelőre még nem születtek konkrétumok. Egyébként 2020-ban az intézményrendszer mintegy 14 millió lejből működött. Az adóemelés ügyében az Udvarhelyszéki Kis- és Középvállalkozók Szövetségével és az RMSZ-frakcióval is egyeztetett a Szabad Embere Pártjának frakciója, a két szervezet véleményezése a későbbiekben várható.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint a bizalomhiány a romániai társadalom „legsúlyosabb deficitje”, a legnagyobb gond pedig az, hogy az állam intézményein keresztül nagyon gyakran semmibe veszi az állampolgárt.
A Szociáldemokrata Párt (PSD) vállalja a kormányzást és Sorin Grindeanut javasolja miniszterelnöknek.
A múlt évben 9399 lej volt a romániai háztartások havi átlagjövedelme, 13,6 százalékkal nagyobb mint 2024.ben; a kiadások átlagösszege 8037 lej volt, ami a jövedelem 85,5 százalékát jelentette.
Sárga jelzésű viharriasztást adott ki szerdán az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldova, Dobrudzsa, Munténia, és Olténia 23 megyéjének egyes térségeire.
Naponta 800 munkás, több mint 700 munkagép dolgozik a Marosvásárhely-Nyárádszereda autópálya-szakasz építésén, ahol már elkezdték az aszfaltozást – közölte Horațiu Cosma, a szállításügyi minisztérium államtitkára a közösségi oldalán.
Újabb sárga jelzésű hőségriasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM): szerdán nyolc megyében, csütörtökön pedig az ország több mint háromnegyedében lesz érvényben a figyelmeztetés.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke, Ilie Bolojan, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) vezetője, Dominic Fritz és Kelemen Hunor szövetségi elnök szerdán egyeztet a kisebbségi kormány megalakításáról és a miniszterelnök-jelöltről.
Megkezdődött a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) az Adrian Veștea kormányát támogató párttagok kizárási eljárása, amelyet a párt új alapszabályának bukaresti törvényszéki bejegyzése után zárnak le – jelentette be Ionel Bogdan képviselő.
A keddi cotroceni-i konzultációk után egy pártközi megállapodáson alapuló kisebbségi kormány körvonalazódik, amelynek a megalakítását fel kell gyorsítani – közölte kedd este Nicușor Dan.
A kiskérődző-pestis elleni immunválaszt, azaz antitestek jelenlétét igazolták a laborvizsgálatok két különböző Hargita megyei legelőtesten tartott juhok néhány példányában. Az egyelőre még rejtély, hogy miként kerülhettek kapcsolatba a kórokozóval.
3 hozzászólás