
Ismét nehéz helyzetben a gyermekvédelmi intézmény Hargita megyében
Fotó: Gecse Noémi
Mi vezetett oda, hogy immár második esztendeje kongatják a vészharangot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságnál, amiért az évi költségvetésükből jelentős összeg, 18 millió lej hiányzik? Egy mamutintézménynél, ahol nyolcszázan dolgoznak és ezerötszáz gyermekről gondoskodnak, a kialakult helyzet több mint veszélyes. A szakszervezetek sztrájkot helyeztek kilátásba, ám kérdés, hogy ez mit old meg.
2018. szeptember 05., 10:332018. szeptember 05., 10:33
2018. szeptember 05., 10:342018. szeptember 05., 10:34
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság ez évi költségvetéséből hiányzik 18 millió lej. Az augusztusi béreket még tudják biztosítani, azonban a következő hónapokra már nincs fedezetük.
„A költségvetésünk a jogszabályok szerint úgy áll össze, hogy a szociális szolgáltatásokra a költségnormák szerint 90 százalékot adhat a kormány. Csakhogy ezeket a költségszinteket 2015 óta nem tette naprakésszé a pénzügyminisztérium, és így nem tartalmazza a tavaly törvény által kötelezően bevezetett fizetésemeléseket. A szociális minisztérium így a régi szintekkel számolva küldte el a költségek 90 százalékát, a fennmaradó összeget, amely jelentősen magasabb a korábbi éveknél az emelt bérek miatt, pedig a megyei tanácsnak kellett volna biztosítania” – vágott a közepébe Elekes Zoltán, a Hargita Megye Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője. Csakhogy erre a megyei önkormányzatnak nincs kerete.
A Hargita Megye Tanácsához tartozó alintézménynek az ez évi költségvetéséből hiányzik 18 millió lej. Mint megtudtuk, az augusztusi béreket még tudják biztosítani, azonban a következő hónapokra már nincs fedezetük.
Tavaly is ugyanezzel a problémával küszködtek, akkor – akárcsak idén – már év elején jelezték a költségvetési hiányt az illetékes minisztériumnak. „Tavaly is ugyanez volt a probléma, és azóta sem tettek semmit azért, hogy ez megoldódjon. Azt a választ kaptuk a szociális minisztériumtól az átiratainkra, hogy dolgoznak az ügyön. S ennyi” – fejezte ki elégedetlenségét az igazgató.
Az új költségszinteket egyébként a pénzügyminisztériumnak kellene aktualizálnia, és amennyiben ez megtörténne, akkor megoldódhatna a gyermekvédelmi rendszer költségvetésének hiánya.
Elekes továbbá elmondta, idén ráadásul jogszabály kötelezte őket arra, hogy a náluk dolgozó asszisztensek bérét is – hasonlóan az egészségügyben dolgozókéval – megemeljék, illetve
Továbbá különböző pótlékokra is jogosulttá váltak egyes dolgozóik, ám azokat sem tudják megadni. „A kormány emelte a béreket, megszavazták a pótlékokat, de pénzforrást nem biztosítottak hozzá” – jegyezte meg. Az intézmény működése továbbra is kérdéses, abban bíznak, hogy lesz költségvetés-kiegészítés, amelyből számukra is jut pénz, illetve ahogyan a tavaly, idén is valamennyi összeget a megyei tanács is biztosít majd. „Amit tehetek, megteszem: kérek és követelek” – fogalmazott az intézményvezető.
A kiadások csökkentése érdekében átszervezték a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz tartozó központokat, pontosabban összevontak néhány alintézményt, illetve elbocsájtottak néhány alkalmazottat. Tavaly 812,5 állást jegyeztek az intézményben, idén ezt a számot 791,5-re csökkentették. „Holott
sokszor a szociális felügyelőség ellenőrzései során felrója nekünk, hogy kevés alkalmazottal működnek központjaink” – fűzte hozzá Elekes.
A gyermekvédelmi igazgatóság többek között a nehéz szociális helyzetben lévő árva, félárva, vagy sérült gyermekeknek, illetve a szintén nehéz sorban élő, magatehetetlen, fogyatékkal élő felnőtteknek nyújt intézményesített segítséget. A gyermekvédelmi rendszerben több szolgáltatást is működtetnek, például szükség esetén segítenek az árva, félárva, vagy veszélyeztetett gyermekek családi, gyámsági elhelyezésében (ilyen helyzetben 180–200 gyermek van Hargita megyében), továbbá hivatásos nevelőszülői hálózatot működtetnek.
Szintén a gyermekvédelmi rendszer része a gyermekotthonok fenntartása, összesen 45 családi típusú elhelyező központot működtetnek, és közel 500 gyermekről gondoskodnak ezekben. „Általában ezekben az otthonokban 6–12 gyermeket nevelnek, sok közülük tömbházlakásban működik, de van néhány kertes házunk is” – osztotta meg Elekes. Ilyen házakat tartanak fenn többek között Csíkszeredában, Csíkszentsimonban, Csíkszentkirályon, Csíkdánfalván, Tusnád községben, Szentegyházán, Keresztúron, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen. Ugyanakkor nagy létszámú gyermekotthonaik is vannak Maroshévízen és Székelykeresztúron, ahol súlyosan sérült gyermekekről gondoskodnak. Oklándon és Bélboron is működik ilyen gyermekotthon, ahol a speciális iskolába járó gyermekeket helyeztek el.
A gyermekvédelmi szolgáltatásaikhoz tartozik még az örökbefogadás, évente körülbelül húsz gyermeket fogadnak örökbe. Sürgősségi központot is működtetnek, amely többek között átmeneti segítséget nyújt a családból kiemelt, veszélyeztetett gyermekeknek.
Gyergyószentmiklóson, Szépvízen és Tölgyesen többségében súlyos fogyatékkal élőket, vagy magukat ellátni nem bíró személyeket látnak el. Ezek az otthonok 50 férőhelyesek, mindegyik telt házzal működik. Mivel nincs államilag működtetett öregotthon, így a magukról gondoskodni nem tudó idősek is ezekbe a központokba kerülnek, többnyire hajléktalanok is – tudtuk meg.
A felnőttvédelmi szolgáltatásaikat négy védett lakóotthon biztosítja, ilyen működik Szentegyházán és Miklósfalván, ahol a gyermekvédelmi rendszerből kikerült, enyhébben sérült fogyatékkal élőket látnak el. Alsóboldogfalván van a harmadik védett otthon, illetve Székelykeresztúron működik a negyedik, ez utóbbi helyen súlyosan sérült személyeket gondoznak. Ugyanakkor a csíkszentmártoni átmeneti központjuk is a felnőttvédelmi szolgáltatásaikat bővíti.
Kiadásaik
A megyei gyermekvédelmi vezérigazgatóság 2016-ban 31, 6 millió lejből gazdálkodott, ebből 22,3 millió lejt költöttek személyzeti bérekre. Tavaly a bérek növekedése miatt már 43,4 millióra emelkedett az intézmény költségvetése, ebből a fizetések 34,8 millió lejt emésztettek fel. Idén 52,1 millió lejt kértek a kiadásaikra, amelyből a bérekre 41,7 millió lejt kellene biztosítsanak, de csak 34,1 milliót hagytak jóvá számukra, ebből a fizetésekre 29,3 millió lej jutott. Érdekességként megtudtuk azt is, hogy az igazgatóságon dolgozók nettó átlagbére 2016 augusztusában 1480 lej volt, 2018 júliusában pedig 2307 lej.
„Egy dolgot tehetünk: várjuk a kormány költségvetés-kiegészítését. Az ok, amiért a gyermekvédelmi igazgatóság idén is nehéz pénzügyi helyzetbe került, az a kormány rossz döntésével magyarázható. A megemelt fizetések mellé ugyanis a szükséges anyagi forrásokat nem biztosította. Jelenleg Hargita Megye Tanácsa apparátusának fizetésalapja sincs biztosítva teljes évre” – indokolta megkeresésünkre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette, a gyermekvédelemnek eddig 30 százalék fölött biztosítottak forrást, a törvényben előírt 10 százalékhoz képest.
Tavaly sztrájkkal fejezték ki nemtetszésüket a gyermekvédelmi hálózatban dolgozók, ezért rákérdeztünk az egyik szakszervezeti tisztségviselőnél, hogy milyen lépéseket terveznek idén. „Ha szükséges, akkor sztrájkot fogunk idén is szervezni, ha úgy látjuk, hogy nem egészítik ki a költségvetést” – vetítette előre Kuti Karmella, a Concordia szakszervezet csíkszeredai vezetője.
Nagy visszhangot váltott ki az országban a szociális ösztöndíjak vakáció alatti megszüntetését célzó tervezet. Civil szervezetek, szülők és diákok tiltakoznak ellene, míg a minisztérium azzal érvel, hogy a támogatás célja az iskolába járás ösztönzése.
Az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) hétfőn kiadott előrejelzése szerint a Duna vízhozama a romániai belépési pontnál, Báziásnál a következő napokban várhatóan másodpercenként 1600 köbméterre nő.
A pilóta lelki nyugalmának, felkészültségének, magabiztosságának, a honvédség és a tűzoltók gyors reagálásának köszönhető, hogy nem esett kár a civil infrastruktúrában a Gripen vadászgép lezuhanásakor.
Régiónként eltérő árazással 10-15 százalékkal emeli a Google a YouTube Premium előfizetés árát szeptembertől. Romániában 29 lej helyett 32 lej lesz az előfizetés a reklámmentes videómegosztóra.
Fizetésképtelenségi eljárás megindítását kezdeményezte a Lukoil romániai olajfinomítójának tulajdonosa, a Petrotel Lukoil, hogy időt nyerjen tevékenységének újraindításához – írja az MTI az Economedia.ro gazdasági hírportálra hivatkozva.
Egy ház körül mintegy 300 méteres körzetben evakuálták a lakókat hétfőn Vrancea megyében, miután egy diófa tetején egy lezuhant drónra bukkantak; a területet a vizsgálatok befejezéséig lezárták.
Erősödött hétfőn a lej az euróval és a svájci frankkal szemben, az amerikai dollár viszont drágult. Az arany ára is emelkedett, grammonként már több mint 672 lejt ér.
Összehangolt közúti ellenőrzést tartottak vasárnap a 15-ös országúton, Maros és Hargita megyében is. A négyórás akció során több mint 330 szabálysértést állapítottak meg, ezek túlnyomó többségét gyorshajtás miatt.
Három, alkohol befolyása alatt vezető sofőrt azonosítottak a Hargita megyei rendőrök augusztus 22-én és 23-án. Az egyik esetben a járművezetőnek jogosítványa sem volt, ráadásul az autón más gépkocsihoz tartozó rendszámtáblák voltak.
5 hozzászólás