
Ismét nehéz helyzetben a gyermekvédelmi intézmény Hargita megyében
Fotó: Gecse Noémi
Mi vezetett oda, hogy immár második esztendeje kongatják a vészharangot a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóságnál, amiért az évi költségvetésükből jelentős összeg, 18 millió lej hiányzik? Egy mamutintézménynél, ahol nyolcszázan dolgoznak és ezerötszáz gyermekről gondoskodnak, a kialakult helyzet több mint veszélyes. A szakszervezetek sztrájkot helyeztek kilátásba, ám kérdés, hogy ez mit old meg.
2018. szeptember 05., 10:332018. szeptember 05., 10:33
2018. szeptember 05., 10:342018. szeptember 05., 10:34
A Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság ez évi költségvetéséből hiányzik 18 millió lej. Az augusztusi béreket még tudják biztosítani, azonban a következő hónapokra már nincs fedezetük.
„A költségvetésünk a jogszabályok szerint úgy áll össze, hogy a szociális szolgáltatásokra a költségnormák szerint 90 százalékot adhat a kormány. Csakhogy ezeket a költségszinteket 2015 óta nem tette naprakésszé a pénzügyminisztérium, és így nem tartalmazza a tavaly törvény által kötelezően bevezetett fizetésemeléseket. A szociális minisztérium így a régi szintekkel számolva küldte el a költségek 90 százalékát, a fennmaradó összeget, amely jelentősen magasabb a korábbi éveknél az emelt bérek miatt, pedig a megyei tanácsnak kellett volna biztosítania” – vágott a közepébe Elekes Zoltán, a Hargita Megye Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság vezetője. Csakhogy erre a megyei önkormányzatnak nincs kerete.
A Hargita Megye Tanácsához tartozó alintézménynek az ez évi költségvetéséből hiányzik 18 millió lej. Mint megtudtuk, az augusztusi béreket még tudják biztosítani, azonban a következő hónapokra már nincs fedezetük.
Tavaly is ugyanezzel a problémával küszködtek, akkor – akárcsak idén – már év elején jelezték a költségvetési hiányt az illetékes minisztériumnak. „Tavaly is ugyanez volt a probléma, és azóta sem tettek semmit azért, hogy ez megoldódjon. Azt a választ kaptuk a szociális minisztériumtól az átiratainkra, hogy dolgoznak az ügyön. S ennyi” – fejezte ki elégedetlenségét az igazgató.
Az új költségszinteket egyébként a pénzügyminisztériumnak kellene aktualizálnia, és amennyiben ez megtörténne, akkor megoldódhatna a gyermekvédelmi rendszer költségvetésének hiánya.
Elekes továbbá elmondta, idén ráadásul jogszabály kötelezte őket arra, hogy a náluk dolgozó asszisztensek bérét is – hasonlóan az egészségügyben dolgozókéval – megemeljék, illetve
Továbbá különböző pótlékokra is jogosulttá váltak egyes dolgozóik, ám azokat sem tudják megadni. „A kormány emelte a béreket, megszavazták a pótlékokat, de pénzforrást nem biztosítottak hozzá” – jegyezte meg. Az intézmény működése továbbra is kérdéses, abban bíznak, hogy lesz költségvetés-kiegészítés, amelyből számukra is jut pénz, illetve ahogyan a tavaly, idén is valamennyi összeget a megyei tanács is biztosít majd. „Amit tehetek, megteszem: kérek és követelek” – fogalmazott az intézményvezető.
A kiadások csökkentése érdekében átszervezték a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatósághoz tartozó központokat, pontosabban összevontak néhány alintézményt, illetve elbocsájtottak néhány alkalmazottat. Tavaly 812,5 állást jegyeztek az intézményben, idén ezt a számot 791,5-re csökkentették. „Holott
sokszor a szociális felügyelőség ellenőrzései során felrója nekünk, hogy kevés alkalmazottal működnek központjaink” – fűzte hozzá Elekes.
A gyermekvédelmi igazgatóság többek között a nehéz szociális helyzetben lévő árva, félárva, vagy sérült gyermekeknek, illetve a szintén nehéz sorban élő, magatehetetlen, fogyatékkal élő felnőtteknek nyújt intézményesített segítséget. A gyermekvédelmi rendszerben több szolgáltatást is működtetnek, például szükség esetén segítenek az árva, félárva, vagy veszélyeztetett gyermekek családi, gyámsági elhelyezésében (ilyen helyzetben 180–200 gyermek van Hargita megyében), továbbá hivatásos nevelőszülői hálózatot működtetnek.
Szintén a gyermekvédelmi rendszer része a gyermekotthonok fenntartása, összesen 45 családi típusú elhelyező központot működtetnek, és közel 500 gyermekről gondoskodnak ezekben. „Általában ezekben az otthonokban 6–12 gyermeket nevelnek, sok közülük tömbházlakásban működik, de van néhány kertes házunk is” – osztotta meg Elekes. Ilyen házakat tartanak fenn többek között Csíkszeredában, Csíkszentsimonban, Csíkszentkirályon, Csíkdánfalván, Tusnád községben, Szentegyházán, Keresztúron, Gyergyószentmiklóson és Szépvízen. Ugyanakkor nagy létszámú gyermekotthonaik is vannak Maroshévízen és Székelykeresztúron, ahol súlyosan sérült gyermekekről gondoskodnak. Oklándon és Bélboron is működik ilyen gyermekotthon, ahol a speciális iskolába járó gyermekeket helyeztek el.
A gyermekvédelmi szolgáltatásaikhoz tartozik még az örökbefogadás, évente körülbelül húsz gyermeket fogadnak örökbe. Sürgősségi központot is működtetnek, amely többek között átmeneti segítséget nyújt a családból kiemelt, veszélyeztetett gyermekeknek.
Gyergyószentmiklóson, Szépvízen és Tölgyesen többségében súlyos fogyatékkal élőket, vagy magukat ellátni nem bíró személyeket látnak el. Ezek az otthonok 50 férőhelyesek, mindegyik telt házzal működik. Mivel nincs államilag működtetett öregotthon, így a magukról gondoskodni nem tudó idősek is ezekbe a központokba kerülnek, többnyire hajléktalanok is – tudtuk meg.
A felnőttvédelmi szolgáltatásaikat négy védett lakóotthon biztosítja, ilyen működik Szentegyházán és Miklósfalván, ahol a gyermekvédelmi rendszerből kikerült, enyhébben sérült fogyatékkal élőket látnak el. Alsóboldogfalván van a harmadik védett otthon, illetve Székelykeresztúron működik a negyedik, ez utóbbi helyen súlyosan sérült személyeket gondoznak. Ugyanakkor a csíkszentmártoni átmeneti központjuk is a felnőttvédelmi szolgáltatásaikat bővíti.
Kiadásaik
A megyei gyermekvédelmi vezérigazgatóság 2016-ban 31, 6 millió lejből gazdálkodott, ebből 22,3 millió lejt költöttek személyzeti bérekre. Tavaly a bérek növekedése miatt már 43,4 millióra emelkedett az intézmény költségvetése, ebből a fizetések 34,8 millió lejt emésztettek fel. Idén 52,1 millió lejt kértek a kiadásaikra, amelyből a bérekre 41,7 millió lejt kellene biztosítsanak, de csak 34,1 milliót hagytak jóvá számukra, ebből a fizetésekre 29,3 millió lej jutott. Érdekességként megtudtuk azt is, hogy az igazgatóságon dolgozók nettó átlagbére 2016 augusztusában 1480 lej volt, 2018 júliusában pedig 2307 lej.
„Egy dolgot tehetünk: várjuk a kormány költségvetés-kiegészítését. Az ok, amiért a gyermekvédelmi igazgatóság idén is nehéz pénzügyi helyzetbe került, az a kormány rossz döntésével magyarázható. A megemelt fizetések mellé ugyanis a szükséges anyagi forrásokat nem biztosította. Jelenleg Hargita Megye Tanácsa apparátusának fizetésalapja sincs biztosítva teljes évre” – indokolta megkeresésünkre Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. Hozzátette, a gyermekvédelemnek eddig 30 százalék fölött biztosítottak forrást, a törvényben előírt 10 százalékhoz képest.
Tavaly sztrájkkal fejezték ki nemtetszésüket a gyermekvédelmi hálózatban dolgozók, ezért rákérdeztünk az egyik szakszervezeti tisztségviselőnél, hogy milyen lépéseket terveznek idén. „Ha szükséges, akkor sztrájkot fogunk idén is szervezni, ha úgy látjuk, hogy nem egészítik ki a költségvetést” – vetítette előre Kuti Karmella, a Concordia szakszervezet csíkszeredai vezetője.
Tekintettel a télies időjárásra, a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU) kedden több biztonsági intézkedés betartását tanácsolta a Facebook-oldalán a szélsőséges időjárási körülmények között utazó személyeknek.
Soron kívüli ülésen döntött a jövő évi adókról és illetékekről a sepsiszentgyörgyi tanács kedden. A döntés utáni tájékoztatón a város polgármestere próbálta tompítani a drasztikus adóemelés súlyát – ám attól még a szentgyörgyiek is sokat fognak fizetni.
A 2026-os hiánycél csak szigorúbb költségvetési fegyelemmel és az adóbeszedés hatékonyságának növelésével érhető el – figyelmeztet kedden közzétett elemzésében a PwC Románia.
Az év első 11 hónapjában 492 tűzeset történt a Romsilva erdőgazdálkodási vállalat által kezelt állami erdőkben, a vállalat keddi közleménye szerint a tüzek okozta kár 2,7 millió lejre tehető.
A kertes házak esetében 70 százalékkal, a tömbházlakásoknál több mint 100 százalékkal több adót kell fizetni Gyergyószentmiklóson 2026-ban. A járműadó is megugrik. Nem helyi döntés ez, hanem egy kormányrendelet kötelező végrehajtásáról van szó.
Meghirdették a közbeszerzési eljárást a romániai A8-as autósztráda új szakaszára, a Targu Neamț–Iași–Ungheni szakaszra – írja a román közúti infrastruktúra fejlesztéséért felelős állami vállalat (CNIR) közleménye alapján az Economedia.ro.
Ismét megközelíthető a turisták számára a Bilea-tó környéke, miután újraindították a viharos szél miatt vasárnap leállított kötélpályás szállítást – nyilatkozták kedden az Agerpresnek a felvonót működtető vállalat alkalmazottai.
Erős szélre és havazásra figyelmeztető sárga jelzésű riasztásokat adott ki kedden az Országos Meteorológiai Szolgálat.
A hivatásos tűzoltóknak hétfőn országos szinten több mint 1800 bevetésük volt; 1490 esetben sürgősségi orvosi ellátást kellett nyújtaniuk, ugyanakkor 95 tüzet oltottak el, 265 esetben pedig a közösségek és azok tulajdonának védelmében léptek fel.
Kéz-, arc- és szemsérülésekkel kerülnek gyakran kórházba gyerekek az ünnepi időszakban petárdák és hibás tűzijátékok miatt. A balesetek másodpercek alatt megtörténnek, és akár maradandó következményekkel is járhatnak.
5 hozzászólás