
Gergely István (Tiszti) küldetése a „csibészek” felkarolása
Fotó: Veres Nándor
Hivatalos megalakulásának 30. évfordulóját ünnepli a Csibész Alapítvány, hiszen 1992-ben jegyezték be hivatalosan, azonban tevékenysége öt évvel korábbra, 1987-re nyúlik vissza, amikortól Gergely István (Tiszti) befogadta a csíksomlyói árvaházból „kinőtt” fiatalokat, a „bandákba” szerveződött csibészeket a plébániára, és új irányt adott tengődő életüknek. Azóta is nyitva áll az alapítvány házainak ajtaja minden rászoruló számára. Jelenleg több mint 200 gyermeknek, fiatalnak és családnak nyújtanak biztonságos, meleg otthont.
2022. október 14., 18:052022. október 14., 18:05
A csíksomlyói Csibész Alapítvány hivatalosan 1992-ben alakult meg, a 30. évforduló hétvégi ünnepére készülve Gergely Istvánnal (Tisztivel) beszélgettünk a kezdetekről, az alapítvány megvalósításairól és jövőbeli terveiről.
A kommunista rezsim idején, 1987-ben helyezték Gergely Istvánt a csíksomlyói plébániára, amelynek közelében egy állami árvaház működött, 380 gyermekkel.
Az árvák közül, akik elérték a 18 éves életkort, sokan az utcán, elhagyott helyeken folytatták tengődő életüket. Őket kereste fel, majd miután bizalmukba fogadták, sokat megtudott megélhetésük miatti lopásaikról és egyéb csibészségeikről. Azonban tudomást szerzett arról is, hogy előfordult, hogy a rendőrség elhurcolta őket, akkor is, ha ártatlanok voltak, hogy lezárhassanak egy-egy megoldatlan ügyet.
– így szólt hozzájuk, mert érezte, hogy eljött a cselekvés ideje, és ezzel kezdődött el a Csibész Alapítvány története.
Fotó: Veres Nándor
Az első csibész gyermek, akit megkeresztelt 1988-ban, Borcsa Gergely volt, a csíksomlyói plébánia jelenlegi kántora, aki nemrég a Magyar Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült önzetlen munkájáért.

Novák Katalin köztársasági elnök az augusztus 20-i nemzeti ünnep alkalmából kitüntetésben részesített nyolc neves erdélyi személyiséget a magyar közösségekért végzett önzetlen és példaértékű szolgálatukért.
Utána több száz gyermeket és fiatalt keresztelt meg Gergely István, főleg miután a rendszerváltást követően szabadon megtehették. A csibészek száma pedig egyre nőtt, és 1992-ben igény mutatkozott arra, hogy hivatalosítsák tevékenységüket, ekkor jegyezték be a Csibész Alapítványt.
Fotó: Veres Nándor
„Az Isten akarta, hogy ez legyen a feladatom a Földön” – osztotta meg a Csibész Alapítvány elnöke, hozzátéve, az elmúlt évtizedek nem elteltek, hanem megteltek, és hogy nagyon nehéz időszak volt, újra nem élné végig, de
A Csibész Alapítványnak jelenleg több mint negyven ingatlanja van, egyebek közt családi típusú házak, lakóházak, tömbházlakások, közösségi házak és műhelyek (asztalosműhely, varroda és autószerelő műhely).
Fotó: Veres Nándor
„A paplak pincéjében kezdtem el dolgozni asztalosként, egészen addig, amíg a jelenlegi asztalosműhelyt meg nem vásárolták.
– mesélte el Szabó József, az első csibészek egyike, aki a kezdetek óta a műhely dolgozója. Jelenleg az alapítvány házaiban több mint kétszázan élnek, árvák, félárvák, fiatalok, gyermekek és családok.
Fotó: Veres Nándor
Fotó: Veres Nándor
Gergely Istvánról munkatársai is azt mondják, hogy soha senkit nem utasít vissza, mindenkit befogad, aki rászorul az alapítvány segítségére. Jövőbeli tervei között szerepel, hogy rendbe tegyék kászonjakabfalvi erdei iskolájukat, amely ingatlant öt éve kapott adományba az alapítvány.
Jubileumi ünnepség
A Csibész Alapítvány szombaton 11 órától ünnepli megalakulásának 30. évfordulóját. A csíkszeredai Kissomlyó utca 15. szám alatti Borvíz-csűr Ifi házban tartandó rendezvényen jelen lesznek a támogatók, egykori és jelenlegi csibészek, egyházi és politikai képviselők. A programot kulturális műsorral színezik, fellépnek az alapítvány neveltjeiből álló Árvácska együttes és a szépvízi nevelőotthonból érkező fiatalok, valamint az egykori csibészekből álló együttesek, továbbá a csomortáni Magyarok Nagyasszonya néptánccsoport műsora is látható lesz. Az ünnep jó alkalom arra is, hogy a házat megáldják, ez lesz a moldvai csángó fiatalok otthona. A rendezvény bográcsozással folytatódik a Borvíz-csűrrel szembeni területen, rossz idő esetén a Jakab Antal Házban. Ezalatt gyerekfoglalkozások is lesznek.
Fotó: Veres Nándor
Medve jelenléte miatt figyelmeztették Felsőboldogfalva lakóit vasárnap délután. Az egyik helyi lakos autóból le is fotózta a településre betévedő nagyvadat.
Romániának egy állandó energetikai és logisztikai válságkezelő központra, egy országos energiabiztonsági diszpécserszolgáltra lenne szüksége, nem eseti válságülésekre, hogy ne érje felkészületlenül egy esetleges „olajvihar” – véli az AEI elnöke.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) a szavazatok 34 százalékával nyerne, ha vasárnap tartanák a parlamenti választásokat; a Szociáldemokrata Párt (PSD) támogatottsága 23, a Nemzeti Liberális Párté (PNL) 21 százalékos.
Tarr Zoltán, a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a fehéregyházi látogatás után beszélt a Székelyhonnak az erdélyi fogadtatásról, valamint arról, hogyan alakul át átláthatóbbá a határon túli magyar támogatások rendszere.
Tavaly a kiadásaikat jövedelmükből fedező romániai háztartások alig 29,4 százaléka engedhetett meg magának egy egyhetes üdülést az otthonától távol, szemben a 2024-ben jegyzett 26,6 százalékkal.
Megnyitották vasárnap a fehéregyházi Petőfi Sándor Emlékhely új állandó kiállítását. Ekkor jártak először hivatalos látogatáson Erdélyben az új magyar kormány képviselői: Tarr Zoltán miniszter, valamint Kalla Zsuzsa államtitkár-helyettes.
Egy tucat halálos baleset volt tavaly a Maros és Hargita megyén is áthaladó 15-ös országúton, így a közlekedésügyi rendőrök vasárnap is razziáznak ezen az útszakaszon.
Két személygépkocsi ütközött össze vasárnap délután a Kovászna megyei Hídvég településen, a helyszín közelében fogalomkorlátozásra kell számítani.
Alkoholos befolyásoltság alatt vezetett több sofőrt a hétvégén Hargita megyében, a rendőrség bűncselekmény elkövetése miatt indított eljárás ellenük.
Az ukrajnai háború kezdetétől 33 esetben sértették meg orosz drónok Románia légterét – közölte vasárnap a védelmi minisztérium.
szóljon hozzá!