Több mint aggasztóvá vált a munkaerőhiány

Mint a tanulmányból kiderül, a globális felmérésben a munkáltatók 45%-a állította, hogy nem találja meg a szükséges készségeket, azaz a megfelelő munkavállalót egy-egy állás betöltésére, ami az eddigi legmagasabb érték az elmúlt egy évtizedben.

A helyzet Romániában is hasonló, itt is eddig soha nem látott értékeket észleltek: a hazai munkaadók 81 százalékának okoz nehézséget az általuk meghirdetett állások betöltése, ezzel pedig csupán Japán előz meg minket a maga 89 százalékával. Ez az arány egyébként Kínában a legalacsonyabb (mindössze 13%), illetve Írországban (18%) és az Egyesült Királyságban (19%).

A felmérés szerint már a hatodik egymást követő évben a szakképzett dolgozói pozíciókat a legnehezebb betölteni globális szinten és Romániában egyaránt. Nálunk

A dobogó harmadik fokán a sofőrök állnak Romániában (kamionsofőr, áruszállító, építkezési szállító), őket követik az eladási ügynökök, az IT szakemberek, a gyártásban dolgozók, a diplomás szakemberek (főként ügyvédek, kutatók, projektmenedzserek), a menedzserek és igazgatók, az egészségügyi szakemberek, a tizedik megkeresettebb hiányszakma pedig az éttermekben, hotelekben dolgozó személyzet.

A megkérdezett munkaadók

• 41 százaléka szerint azért nem találnak megfelelő munkaerőt, mert nincs elég jelentkező a piacon;

• 16 százalékuk szerint a tapasztalathiány jelenti a legnagyobb problémát;

• 22 százalékuk szerint a jelentkezők nem rendelkeznek a szükséges szakmai felkészültséggel és készségekkel;

• 15 százalékuk szerint a jelentkezők nagyobb bért várnának, mint amekkorát az alkalmazó biztosítani tud.

Az állásokat a nagyvállalatoknál (250-nél több alkalmazott) a legnehezebb betölteni Romániában, itt a munkaadók 91 százaléka küszködik a megfelelő munkaerő megtalálásával. Ezt követik a középvállalatok (50–249 alkalmazott) 84 százalékkal, a kisvállalatok (10–49 alkalmazott) 76 százalékkal, illetve a mikrovállalatok (kevesebb mint 10 alkalmazott) 67 százalékkal.

A munkaerőhiány Hargita és Maros megyében is gondot okoz. Előbbi esetében tavalyhoz képest számottevően csökkent a nyilvántartott munkanélküliek száma, ami kedvező, de ezáltal a munkaerőhiány is erősödik, hiszen a munkaadók egyre nehezebben találnak szakképzett munkaerőt – tudtuk meg Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség osztályvezetőjétől. Hargita megyében egyébként július végén 5764 munkanélkülit tartottak számon, ebből 2526 nő. A probléma az, hogy

Az 5764-ből 1325 személynek semmilyen végzettsége sincs, 2831 csupán az elemit végezte el, 1018 pedig csak a kötelező nyolc osztállyal rendelkezik. Ezzel szemben mindössze 549 olyan munkanélküli van a megyében, aki szakiskolát végzett, továbbá 1120 középiskolát, 38 posztlíceumot és 208 egyetemet végzett munkanélkülit tartanak számon. Fontos továbbá megjegyezni, hogy az előző tanév vége előtt a képzett munkanélküliek száma ennél is jóval alacsonyabb volt, a szakképzetlené azonban nem változott.

A legnagyobb különbség a középiskolák végzettjei esetében figyelhető meg, hiszen májusban például csak 693 középiskolát végzett munkanélküli volt a megyében a mostani 1120-hoz képest. Az ügynökségnél továbbá azt is számon tartják, hogy melyik szakmákban a legkönnyebb, és melyekben a legnehezebb elhelyezkedni. 

• Hargita megyében elárusítóként, szakképzetlenként, autóvezetőként, asztalosként és biztonsági őrként lehet a legkönnyebben munkahelyet találni;

• a legkevésbé keresett szakmák az autó-villanyszerelő és a gipszkartonszerelő.

A csütörtöki adatok szerint egyébként mintegy kétszáz munkahelyet hirdettek meg a munkaadók az ügynökségen keresztül Hargita megyében, a legtöbben szakmunkásokat keresnek, de több kamionsofőrt, illetve kereskedelemben és vendéglátásban dolgozó munkaerőt is alkalmaznának.

A meghirdetett munkahelyek száma Maros megyében is kétszáz körülire tehető szintén a csütörtöki adatok szerint, a munkanélküliek száma azonban meghaladja a Hargita megyeiekét (ez persze a mintegy 200 ezer fővel nagyobb népességszámmal is magyarázható).

– derül ki a Maros Megyei Munkaerő-elhelyező Ügynökség statisztikáiból. A nyilvántartott munkanélküliek közül 1300-an élnek városon, és 6425-en vidéken. A legtöbb városi munkanélküli nem meglepően marosvásárhelyi, a legtöbb vidéki pedig mezőbándi. A legtöbb munkanélküli (2137 személy) továbbra is a 40-49 éves korosztályból kerül ki, az ellenkező oldalon pedig a 25-29 évesek szerepelnek (711 személy).

Hargita megyéhez hasonlóan Maros megyében is gondot okoz a képzett munkaerő hiánya: a legtöbb nyilvántartott munkanélküli (51,42%) csak elemit végzett vagy semmilyen végzettségük sincsen, ezzel szemben az egyetemet végzettek aránya mindössze 2,72 százalék. Az ügynökség vezetője, George Ştef emellett arról is beszélt, hogy Maros megyében is problémát okoz a munkaadóknak a megfelelő munkaerő alkalmazása, és ez valószínűleg részben a külföldi munkavállalások magas számával magyarázható. Hozzátette, Maros megyében leggyakrabban középfokú végzettséggel rendelkező munkavállalókat alkalmaznának, a legkeresettebb szakmák a pincér, a szakács, a pultos és a pénztáros, de sokan keresnek szakmunkásokat és sofőröket is.