Sepsiszentgyörgy polgármestere elmondta, ezzel az adattal az RMDSZ törvénykezdeményezését támasztják alá, amely megkönnyíti, hogy ezek az ingatlanok átkerüljenek az önkormányzatokhoz, akkor is, ha a jogi helyzetük tisztázatlan, nincsenek telekkönyvezve. A tervezetet elfogadta a képviselőház és a szenátus bizottságain is átment. Feltételként az áll benne, hogy az önkormányzatok 2023 végéig kell megoldják a telekelést azon ingatlanok esetében, melyekre igényt tartanak. A polgármester felidézte, harmincéves történet, hogy az önkormányzatok átvennének ingatlanokat, hogy felújítsák, rendeltetést találjanak ezeknek, ám a pénzügyminisztérium vagy az igazságügyi minisztérium sorozatosan utasította vissza a kéréseket arra hivatkozva, hogy ezek nincsenek beazonosítva, ám erre az államnak soha nem volt pénze vagy ideje. Például Brassó belvárosában a hadsereg egyik műemlék épületét próbálja évek óta megszerezni a városvezetés.

Kérik a lőteret, a kultúrpalotát, átvennék a régi vágóhidat

Az évek óta tartó többszöri próbálkozás után újra kezdeményezi a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a használaton kívül levő lőtér és kultúrpalota átvételét. A régi vágóhíd tönkrement műemléképületének átvételéről is zajlanak egyeztetések. A csütörtöki tanácsülésen megszavazták, hogy elindítják a folyamatot a lőtér és a kultúrpalota átvételére. Antal Árpád felidézte, a szakszervezetek művelődési házának átvételére évekkel ezelőtt elkészült egy kormányhatározat, a fejlesztési minisztérium jóváhagyta, ám az igazságügyi minisztérium nem, arra hivatkozva, hogy az átadás csak akkor történhet meg, ha az épület használati jogával rendelkező szakszervezet is egyetért.

„Ez abszurd kifogás volt, mert az egykori, a kommunizmusban működő szakszervezet tulajdonának jogutódlását azóta sem rendezték, nincs olyan entitás, amely az átadásba beleegyezzen”– részletezte a polgármester. Most más irányból próbálkoznak, azt a megoldást javasolva a kormánynak, hogy vonja vissza a használati jogot a nem létező felhasználótól, bebizonyítják, hogy rosszhiszeműen gazdálkodott az ingatlannal, hiszen az jelenleg szinte romos állapotban van, a belváros szégyenfoltjának számít.

Másik határozatában az önkormányzat a közös temető melletti katonai lőtér mintegy 70 hektáros területét kéri. Erre is több sikertelen próbálkozás történt, a védelmi minisztérium legutóbb arra hivatkozva utasította vissza a kérést, hogy az „új politikai-katonai kontextusban minden lőtérre szüksége van a hadseregnek”. Ez viszont nem helytálló, mert a sepsiszentgyörgyi lőtér használatára 2011 óta nincs engedély, miután egy onnan kilőtt puskagolyó egy kertészkedő férfi mellett süvített el. Azóta a sepsiszentgyörgyi katonák Csíkszeredában szervezik a lőgyakorlatokat.

Újságírói kérdésre válaszolva a polgármester elmondta, a Mikes Kelemen utcai egykori vágóhíd műemlék épületét is próbálják átvenni. Az ingatlan állami tulajdonban, a Román Autó Klub (ACR) kezelésében van. Ez utóbbinak a Kovászna megyei szervezete megszűnt, az ingatlan már a brassóihoz tartozik, amely le is mondana róla. A művelődési igazgatóság kimozdította az ügyet a holtpontról, amikor bűnügyi eljárást indított, amiért a műemlék épületet nem tartják megfelelően karban. A pénzügyminisztérium viszont ez esetben is azt állítja, az ingatlan nincs telekkönyvezve, tehát gazdátlan, így átadni sem lehet. Erre a helyzetre jelenthet megoldást az RMDSZ által kezdeményezett törvény.