Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

20:06

A mélybe zuhant egy autó a Transzfogarason – videóval

19:48

A PNL fél évre szóló megállapodást javasol a kormányválság feloldására

19:39

Összefogással tisztították meg a Bucsin felé vezető utat

18:30

Digitalizáció: program és gép van, de tudják használni?

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Holttestet találtak Csíkszereda egyik utcáján

Átlagfizetés Magyarországon és Romániában: összehasonlítottuk a legfrissebb adatokat

Elpusztított egy lovat és jött a tehénért is a behemót medve, amikor kilőtték

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Tragédia a Tordai-hasadéknál: életét vesztette egy 22 éves fiatal a via ferrata útvonalon

Jogi lépéseket fontolgatnak a Vasárnap menesztett újságírói

Vébékódolás az M4 Sporton: válaszolt a közmédia a Székelyhon kérdéseire

Barti Tihamér nyilvánosságra hozta az ellene szóló vádiratot

Szavazást indítanak a tervezett Drakula Park új nevére

Németh Zsolt: Orbán Viktorral megállapodtam

Több figyelmet szeretnének az európai őshonos kisebbségeknek

Fotó: Gálna Zoltán

Európa csak úgy tud fejlődni és világszinten újra élvonalba kerülni, ha a nemzetek nem egymás ellen, hanem egymás mellett, mi több egymásért harcolnak, vállvetve együtt dolgoznak – hangoztatta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa szombaton Marosvásárhelyen, a Magyar Polgári Párt által szervezett Nemzetek szabadsága, Európa biztonsága című konferencián.

Simon Virág

2018. március 25., 13:302018. március 25., 13:30

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Székelyhon!

A szombati konferencián Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke megnyitóbeszédében elmondta, hogy Európában, ahol csaknem 50 millió személy kisebbségben él és anyanyelve nem az állam hivatalos nyelve nagy szükség van az őshonos kisebbségeket védő jogi garanciákra, olyan szakemberekre akik valóban ismerik a kisebbségek helyzetét, történelmét és küzdelmeit.

Az európai kisebbséget több figyelmet érdemelnek, s a konferenciánk célja ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek az Európa Tanács illetve az Európai Unió szintjén az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek számára hivatkozási alapot biztosítanak a jogérvényesítés terén

– mondta Bíró Zsolt.

Fotó: Gálna Zoltán

Hoffmann Rózsa, KDNP-s országgyűlési képviselő az általa és munkatársai által az Európa Tanácsban elkészített Hoffman-jelentésről beszélt, amely a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozott. Felszólalásában elmondta, hogy

bár jogos az az elvárás, hogy az Európai Tanács tagjai legyenek tisztában az Európában élő nemzetekkel, ismerjék az ország határait, történelmét, ez sajnos nem így van, nagy a tudatlanság, a félretájékozottság.

A Hoffman-jelentésben több határozat is van, amely leszögezi például, hogy

az anyanyelvhez való jog egy alapvető egyéni és közösségi jog, hogy a gyermekeknek biztosítani kell, hogy óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, de szakmai ajánlásokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az állam hivatalos nyelvét és az őshonos kisebbségek nyelvét is olyan módszerekkel oktassák, hogy a gyermekek számára megfelelő és megtanulható legyen.

Fotó: Gálna Zoltán

A jelentés kitér arra is, hogy a pedagógusképzés kulcsfontosságú az anyanyelvi oktatás biztosításában, s az államok erre is figyeljenek oda és biztosítsák ezeket a lehetőségeket.

A jelentést 130 igen, 10 ellenszavazattal fogadták el az Európa Tanácsban,

ami azt jelenti, hogy a tagállamok számára javasolt, hogy saját törvényeikbe ezeket a határozatokat befoglalják és alkalmazzák.

A regionális és a kisebbségi nyelvek védelmében elkezdett küzdelmet folytatni kell, s szüntelen fel kell hívni a döntéshozók figyelmét, hogy a kisebbségi nyelv használata egy jog, s ezt biztosítaniuk kell

– hangoztatta Hoffmann Rózsa.

Érdekes előadást tartott az által elkészített jelentésről Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, aki elmondta, hogy az Európa Tanács tagjaként ő is gyakran tapasztalta, hogy a tagok nem ismerik Európa történelmét, de a benne élő népeket sem, nem beszélve a kisebbségekről.

Fotó: Gálna Zoltán

A diszkriminációellenes bizottságban, amelynek én tagja voltam két érdeklődésre számot tartó téma volt: a romák és a szexuális kisebbségek diszkriminálása. Holott jól tudjuk, hogy ezeknél sokkal fontosabb diszkrimináció is van Európa szerte, s ezekre fontosnak tartottam felhívni a figyelmet, részben a jelentésemmel is

– mondta Kalmár Ferenc, aki arról is beszélt, hogy ő brassói, s 30 évig élt ott, felesége után költözött ki Magyarországra, Szegedre. A Kalmár-jelentés a nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozik, s mint összeállítója kihangsúlyozta többek között azt kívánta kihangsúlyozni, hogy fontosak a kollektív kisebbségi jogok és az autonómia.

Fotó: Gálna Zoltán

Kalmár szerint fontos kihangsúlyozni, hogy az autonómia nem területi függetlenséget jelent, mint ahogy sokan ezzel összemossák. Az előadó véleménye szerint a Dél-tiroli modell lehetne jó megoldás sok helyen, s azt kellene minél többen megértsék, hogy az őshonos kisebbségek nem a nemzetállam ellen vannak, hanem építik, erősítik azt.

A konferencián Csáky Pál, a felvidéki MKP európai parlamenti képviselő üzenetét tolmácsolta Peczár Károly kabinetfőnök és az egybegyűlteket köszöntötte Pappné Farkas Klára országgyűlési képviselő is.