Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

14:17

Magyarország mezőgazdasági minisztere: bízzanak a hazai termelők keze munkájának eredményében

13:50

Lucescu húzott egy merészet, meglepetések a román vb-pótselejtezős keretben

13:42

Kövér László: egy magyar nemzet van

13:28

Megszavazta a parlament, megvan Románia 2026-os költségvetése

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Lángba borult egy autó a nagy erejű ütközés után, egy áldozat bennégett

Részeg női sofőrt kaptak el és baleset is történt ittas vezetés miatt

Új hír a Szülőföldön Magyarul Programról: március 17-től lehet igényelni a támogatást

Áll, mint a szikla – a szalmabála ház

Nincs rendben a bentlakásomlás ügyében végzett nyomozás

Ha a szomszéd kutyája túl hangosan ugat: jogok és kötelességek

Nicușor Dan: a Közel-keleti háború miatti válság mindenkit érint, de Európának Ukrajnára kell figyelnie

Nemzetközi ötletpályázatot hirdetnek a csíkszeredai Művészetek Házának felújítására

Coliform baktériumokat találtak a csíksomlyói borvízben, egyelőre nem ajánlott inni belőle

Orbán Viktor: sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza

Több figyelmet szeretnének az európai őshonos kisebbségeknek

Fotó: Gálna Zoltán

Európa csak úgy tud fejlődni és világszinten újra élvonalba kerülni, ha a nemzetek nem egymás ellen, hanem egymás mellett, mi több egymásért harcolnak, vállvetve együtt dolgoznak – hangoztatta Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa szombaton Marosvásárhelyen, a Magyar Polgári Párt által szervezett Nemzetek szabadsága, Európa biztonsága című konferencián.

Simon Virág

2018. március 25., 13:302018. március 25., 13:30

A szombati konferencián Bíró Zsolt, a Magyar Polgári Párt elnöke megnyitóbeszédében elmondta, hogy Európában, ahol csaknem 50 millió személy kisebbségben él és anyanyelve nem az állam hivatalos nyelve nagy szükség van az őshonos kisebbségeket védő jogi garanciákra, olyan szakemberekre akik valóban ismerik a kisebbségek helyzetét, történelmét és küzdelmeit.

Az európai kisebbséget több figyelmet érdemelnek, s a konferenciánk célja ismertetni azokat a lehetőségeket, amelyek az Európa Tanács illetve az Európai Unió szintjén az őshonos nemzeti közösségek és kisebbségek számára hivatkozási alapot biztosítanak a jogérvényesítés terén

– mondta Bíró Zsolt.

Fotó: Gálna Zoltán

Hoffmann Rózsa, KDNP-s országgyűlési képviselő az általa és munkatársai által az Európa Tanácsban elkészített Hoffman-jelentésről beszélt, amely a regionális és kisebbségi nyelvek védelmével és támogatásával foglalkozott. Felszólalásában elmondta, hogy

bár jogos az az elvárás, hogy az Európai Tanács tagjai legyenek tisztában az Európában élő nemzetekkel, ismerjék az ország határait, történelmét, ez sajnos nem így van, nagy a tudatlanság, a félretájékozottság.

A Hoffman-jelentésben több határozat is van, amely leszögezi például, hogy

az anyanyelvhez való jog egy alapvető egyéni és közösségi jog, hogy a gyermekeknek biztosítani kell, hogy óvodától az egyetemig anyanyelven tanulhasson, de szakmai ajánlásokat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogy az állam hivatalos nyelvét és az őshonos kisebbségek nyelvét is olyan módszerekkel oktassák, hogy a gyermekek számára megfelelő és megtanulható legyen.

Fotó: Gálna Zoltán

A jelentés kitér arra is, hogy a pedagógusképzés kulcsfontosságú az anyanyelvi oktatás biztosításában, s az államok erre is figyeljenek oda és biztosítsák ezeket a lehetőségeket.

A jelentést 130 igen, 10 ellenszavazattal fogadták el az Európa Tanácsban,

ami azt jelenti, hogy a tagállamok számára javasolt, hogy saját törvényeikbe ezeket a határozatokat befoglalják és alkalmazzák.

A regionális és a kisebbségi nyelvek védelmében elkezdett küzdelmet folytatni kell, s szüntelen fel kell hívni a döntéshozók figyelmét, hogy a kisebbségi nyelv használata egy jog, s ezt biztosítaniuk kell

– hangoztatta Hoffmann Rózsa.

Érdekes előadást tartott az által elkészített jelentésről Kalmár Ferenc, a Külgazdasági és Külügyminisztérium miniszteri biztosa, aki elmondta, hogy az Európa Tanács tagjaként ő is gyakran tapasztalta, hogy a tagok nem ismerik Európa történelmét, de a benne élő népeket sem, nem beszélve a kisebbségekről.

Fotó: Gálna Zoltán

A diszkriminációellenes bizottságban, amelynek én tagja voltam két érdeklődésre számot tartó téma volt: a romák és a szexuális kisebbségek diszkriminálása. Holott jól tudjuk, hogy ezeknél sokkal fontosabb diszkrimináció is van Európa szerte, s ezekre fontosnak tartottam felhívni a figyelmet, részben a jelentésemmel is

– mondta Kalmár Ferenc, aki arról is beszélt, hogy ő brassói, s 30 évig élt ott, felesége után költözött ki Magyarországra, Szegedre. A Kalmár-jelentés a nemzeti kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozik, s mint összeállítója kihangsúlyozta többek között azt kívánta kihangsúlyozni, hogy fontosak a kollektív kisebbségi jogok és az autonómia.

Fotó: Gálna Zoltán

Kalmár szerint fontos kihangsúlyozni, hogy az autonómia nem területi függetlenséget jelent, mint ahogy sokan ezzel összemossák. Az előadó véleménye szerint a Dél-tiroli modell lehetne jó megoldás sok helyen, s azt kellene minél többen megértsék, hogy az őshonos kisebbségek nem a nemzetállam ellen vannak, hanem építik, erősítik azt.

A konferencián Csáky Pál, a felvidéki MKP európai parlamenti képviselő üzenetét tolmácsolta Peczár Károly kabinetfőnök és az egybegyűlteket köszöntötte Pappné Farkas Klára országgyűlési képviselő is.