
Fotó: Sándor Csilla
A csíkszentdomokosi Izsák-malomban öntötték össze szerdán a Magyarok Kenyere jótékonysági programban részt vevő székelyföldi gazdák által felajánlott búzát. A több mint kétszáz székelyföldi adakozó 15 tonna gabonát ajánlott fel a rászoruló gyerekeknek.
2017. szeptember 06., 16:582017. szeptember 06., 16:58
2017. szeptember 06., 18:052017. szeptember 06., 18:05
A Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete vállalta fel, hogy idéntől Székelyföldön is megszervezi a Magyarországon már jól ismert Magyarok Kenyere Programot. Az akcióhoz egyébként a korábbi években is hozzájárultak a székelyföldi gazdák,
A magyarországi program fő eseményét augusztus 20-án tartották, de mivel itt később kezdődött az aratás, a búza összegyűjtését szeptember elején zárták le, a szerdai ünnepségen pedig bejelentették, hogy mennyi gabona gyűlt össze, és azt kiknek fogják kiosztani.
Fotó: Sándor Csilla
Az udvarhelyszéki, csíkszéki és gyergyószéki helyszínekről összegyűjtött 15 tonna búzát a csíkszentdomokosi Izsák-malomba szállították, ott tartották szerdán a program ünnepélyes lezárását, és ott is őrlik meg a felajánlott búzát.
Az Izsák-malom udvarán megtartott ünnepségen elsőként Gál Levente, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületnek képviselője köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, idén összesen több száz tonna búza gyúlt össze Magyarországon és a határon túli területeken.
Fotó: Sándor Csilla
az ebből származó adományban a Lokodi Ifjúsági Alapítvány, a Csibész Alapítvány és Ifjúsági Egyesület, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyföldi központja, a csíksomlyói Szent István Gyermekotthon, illetve a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó központja részesül.
– ismertette a program részleteit Gál.
Fotó: Sándor Csilla
Ezt követően felolvasták Korinek László pécsi jogászprofesszor, a program ötletgazdájának levelét. A professzor ebben úgy fogalmazott: fontos a hagyományok tisztelete és ápolása, de tudni kell új hagyományokat teremteni is. Mint írta, hisz abban, hogy évről évre egyre több gabona fog összegyűlni Székelyföldön, és előbb-utóbb elérik azt, hogy a csíksomlyói búcsún az összepótolt lisztből mindenkinek adni tudnak egy szelet kenyeret, ezzel is bizonyítva a magyar nép összefogásra való képességét. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője a program eredményességére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Fotó: Sándor Csilla
Ezt követően Tánczos Barna szenátor elsősorban a csíkszentkirályi Izsák családnak mondott köszönetet, akik meglátása szerint évek óta Székelyföld egyik legkiválóbb malmát üzemeltetik Csíkszentdomokoson. Az, hogy ebben a malomban öntötték össze és őrlik meg a program keretében összegyűjtött gabonát, egyfajta elismerés a befektetett munkáért. „A Székelyföldön összegyűjtött 15 tonna gabonával magyarországi viszonylatban sem vallottunk szégyent, hiszen több ottani megyét megelőztünk ezzel a mennyiséggel.
Köszönet jár a gazdáknak is, hiszen, ahogy a Biblia is írja, mindig azt kell értékelni, aki a kevésből is sokat tud adni. Éppen ezért megható az a 2,5 kilogrammos adomány, amelyet az idős néni önzetlenül felajánlott. Ez a szellemisége ennek a programnak” – húzta alá a szenátor. A köszöntőbeszédeket követően az egyházi képviselők megáldottak az összegyűjtött búzát.
Fotó: Sándor Csilla
A programról
A Pécsről 2011-ben indult Magyarok Kenyere egy jótékonysági program, amelynek keretében magyar gyermekeket segítő szervezeteket támogatnak. A program során a Kárpát-medence magyarlakta részeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtenek a segítőkész adományozóktól, az így felajánlott búza egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatják el a rászoruló, nem állami intézetben nevelkedő gyermekeknek. A program szervezői a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Tekintettel arra, hogy idén első alkalommal tartottak szervezett gyűjtést Székelyföldön, nem létesítettek gyűjtőpontot minden településen, csak ott, ahol az fiatal gazdák egyesületének tagjai tevékenykednek. Így Csíkszéken, Udvarhelyszéken, és Gyergyószéken összesen huszonkét településen gyűjtöttek adományokat.
A Hargita megyei tűzoltók összesen 18 sürgősségi esethez vonultak ki a hét első két napján, miközben 16 Ro-Alert figyelmeztetést is kiadtak a településeken megjelenő medvék miatt.
Két órára felfüggesztik tevékenységüket csütörtökön az ország igazságügyi orvosszakértői és a törvényszéki orvostani szolgálatok munkatársai. A tiltakozó akcióhoz a Hargita Megyei Törvényszéki Orvostani Szolgálat is csatlakozik.
A képviselőház szerdai ülésén döntő házként elfogadta az alapélelmiszerek árréskorlátozását december 31-éig meghosszabbító jogszabálytervezetet.
A TAROM légitársaság adóssága megközelíti a 930 millió lejt és 105 millió lejjel meghaladja a teljes vagyonát, a tavalyi évet pedig 186 millió lejes veszteséggel zárta.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szerdán az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) az ország 14 megyéjében.
Erősödött szerdán a román deviza az euróhoz képest, amelynek az értéke a Román Nemzeti Bank középárfolyama szerint 0,42 banival (0,08 százalékkal) 5,2344 lejre csökkent a keddi 5,2386 lejről.
A kiskérődző-pestis miatt nem lehet Maros megyéből az uniós országokba exportálni a bárány- és juhhúst, nem lehet a megyéből kivinni az állatokat, és az áthaladó állatszállítókat is le kell fertőtleníteni. Ez utóbbit a rendőrség ellenőrzi.
Az Európai Unióban 2025-ben 0,1 százalékponttal, 6 százalékra emelkedett a munkanélküliségi ráta – derül ki az Eurostat szerdán közzétett adataiból.
Viharokra figyelmeztető elsőfokú (sárga) riasztásokat adott ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) szerdán.
Idén áprilisban is negatív volt a természetes szaporulat Romániában, a halálozások száma az 1,8-szorosa volt az élve születésekének.
szóljon hozzá!