
Fotó: Sándor Csilla
A csíkszentdomokosi Izsák-malomban öntötték össze szerdán a Magyarok Kenyere jótékonysági programban részt vevő székelyföldi gazdák által felajánlott búzát. A több mint kétszáz székelyföldi adakozó 15 tonna gabonát ajánlott fel a rászoruló gyerekeknek.
2017. szeptember 06., 16:582017. szeptember 06., 16:58
2017. szeptember 06., 18:052017. szeptember 06., 18:05
A Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete vállalta fel, hogy idéntől Székelyföldön is megszervezi a Magyarországon már jól ismert Magyarok Kenyere Programot. Az akcióhoz egyébként a korábbi években is hozzájárultak a székelyföldi gazdák,
A magyarországi program fő eseményét augusztus 20-án tartották, de mivel itt később kezdődött az aratás, a búza összegyűjtését szeptember elején zárták le, a szerdai ünnepségen pedig bejelentették, hogy mennyi gabona gyűlt össze, és azt kiknek fogják kiosztani.
Fotó: Sándor Csilla
Az udvarhelyszéki, csíkszéki és gyergyószéki helyszínekről összegyűjtött 15 tonna búzát a csíkszentdomokosi Izsák-malomba szállították, ott tartották szerdán a program ünnepélyes lezárását, és ott is őrlik meg a felajánlott búzát.
Az Izsák-malom udvarán megtartott ünnepségen elsőként Gál Levente, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületnek képviselője köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, idén összesen több száz tonna búza gyúlt össze Magyarországon és a határon túli területeken.
Fotó: Sándor Csilla
az ebből származó adományban a Lokodi Ifjúsági Alapítvány, a Csibész Alapítvány és Ifjúsági Egyesület, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyföldi központja, a csíksomlyói Szent István Gyermekotthon, illetve a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó központja részesül.
– ismertette a program részleteit Gál.
Fotó: Sándor Csilla
Ezt követően felolvasták Korinek László pécsi jogászprofesszor, a program ötletgazdájának levelét. A professzor ebben úgy fogalmazott: fontos a hagyományok tisztelete és ápolása, de tudni kell új hagyományokat teremteni is. Mint írta, hisz abban, hogy évről évre egyre több gabona fog összegyűlni Székelyföldön, és előbb-utóbb elérik azt, hogy a csíksomlyói búcsún az összepótolt lisztből mindenkinek adni tudnak egy szelet kenyeret, ezzel is bizonyítva a magyar nép összefogásra való képességét. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője a program eredményességére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Fotó: Sándor Csilla
Ezt követően Tánczos Barna szenátor elsősorban a csíkszentkirályi Izsák családnak mondott köszönetet, akik meglátása szerint évek óta Székelyföld egyik legkiválóbb malmát üzemeltetik Csíkszentdomokoson. Az, hogy ebben a malomban öntötték össze és őrlik meg a program keretében összegyűjtött gabonát, egyfajta elismerés a befektetett munkáért. „A Székelyföldön összegyűjtött 15 tonna gabonával magyarországi viszonylatban sem vallottunk szégyent, hiszen több ottani megyét megelőztünk ezzel a mennyiséggel.
Köszönet jár a gazdáknak is, hiszen, ahogy a Biblia is írja, mindig azt kell értékelni, aki a kevésből is sokat tud adni. Éppen ezért megható az a 2,5 kilogrammos adomány, amelyet az idős néni önzetlenül felajánlott. Ez a szellemisége ennek a programnak” – húzta alá a szenátor. A köszöntőbeszédeket követően az egyházi képviselők megáldottak az összegyűjtött búzát.
Fotó: Sándor Csilla
A programról
A Pécsről 2011-ben indult Magyarok Kenyere egy jótékonysági program, amelynek keretében magyar gyermekeket segítő szervezeteket támogatnak. A program során a Kárpát-medence magyarlakta részeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtenek a segítőkész adományozóktól, az így felajánlott búza egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatják el a rászoruló, nem állami intézetben nevelkedő gyermekeknek. A program szervezői a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Tekintettel arra, hogy idén első alkalommal tartottak szervezett gyűjtést Székelyföldön, nem létesítettek gyűjtőpontot minden településen, csak ott, ahol az fiatal gazdák egyesületének tagjai tevékenykednek. Így Csíkszéken, Udvarhelyszéken, és Gyergyószéken összesen huszonkét településen gyűjtöttek adományokat.
Az Állandó Választási Hatóság jelentősen átalakítaná a romániai választások lebonyolítását: csökkentené a költségeket, egyszerűsítené a szavazóhelyiségek logisztikáját, megszüntetné a bélyegzők és matricák használatát, és intelligens urnákat is bevezetne.
Beperelte a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezete a megyei szociális és gyermekvédelmi igazgatóságot, mert a szociális ellátórendszer alkalmazottai nem kaptak üdülési csekkeket tavaly, miközben a törvény értelmében ez járt volna nekik.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerint a Számvevőszék 2024-es pénzügyi ellenőrzésének eredményeiből nem következik, hogy 2,2 millió nyugdíjat bizonyítottan rosszul számoltak ki.
A szociális ösztöndíjakat továbbra is egész évben, a vakációk idején is folyósítják, míg a tanulmányi és a szakoktatási ösztöndíjak az oktatási időszakra, illetve egyes vizsgafelkészítési időszakokra járnak – döntött pénteki ülésén a kormány.
Az esetleges előrehozott parlamenti választások 160–170 millió euróba kerülhetnek – jelentette ki pénteki marosvásárhelyi sajtótájékoztatóján az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnöke.
Teljes hosszában átfúrták az A1-es autópálya Marzsina és Holgya közötti szakaszán épülő alagutakat, és az év végéig a járatok betonozása is befejeződik – jelentette be pénteken a közúti infrastruktúrát kezelő országos társaság vezetője, Cristian Pistol.
Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök pénteken közölte, hogy megkezdte a kormányalakítással kapcsolatos munkát, és ígéretet tett arra, hogy az eljárás minden lépéséről tájékoztatja a nyilvánosságot.
Az idei év első hét hónapjában a nyers adatok szerint 11,2 százalékkal, a szezonális és naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 8,2 százalékkal nőtt az építőipari termelés volumene Romániában az előző év azonos időszakához képest.
A koronavírus-járvány kezdete óta több európai országban is csökkenni kezdett a gyermekek átoltottsága, ami egyes fertőző betegségek újbóli megjelenésének veszélyével jár – hívja fel a figyelmet a The Lancet folyóiratban megjelent tanulmány.
A Richter-skála szerint 3,1-es erősségű földrengés történt pénteken 4 óra 9 perckor Moldva térségében, Suceava megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
szóljon hozzá!