
Fotó: Sándor Csilla
A csíkszentdomokosi Izsák-malomban öntötték össze szerdán a Magyarok Kenyere jótékonysági programban részt vevő székelyföldi gazdák által felajánlott búzát. A több mint kétszáz székelyföldi adakozó 15 tonna gabonát ajánlott fel a rászoruló gyerekeknek.
2017. szeptember 06., 16:582017. szeptember 06., 16:58
2017. szeptember 06., 18:052017. szeptember 06., 18:05
A Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesülete vállalta fel, hogy idéntől Székelyföldön is megszervezi a Magyarországon már jól ismert Magyarok Kenyere Programot. Az akcióhoz egyébként a korábbi években is hozzájárultak a székelyföldi gazdák,
A magyarországi program fő eseményét augusztus 20-án tartották, de mivel itt később kezdődött az aratás, a búza összegyűjtését szeptember elején zárták le, a szerdai ünnepségen pedig bejelentették, hogy mennyi gabona gyűlt össze, és azt kiknek fogják kiosztani.
Fotó: Sándor Csilla
Az udvarhelyszéki, csíkszéki és gyergyószéki helyszínekről összegyűjtött 15 tonna búzát a csíkszentdomokosi Izsák-malomba szállították, ott tartották szerdán a program ünnepélyes lezárását, és ott is őrlik meg a felajánlott búzát.
Az Izsák-malom udvarán megtartott ünnepségen elsőként Gál Levente, a Hargita Megyei Fiatal Gazdák Egyesületnek képviselője köszöntötte a résztvevőket. Mint mondta, idén összesen több száz tonna búza gyúlt össze Magyarországon és a határon túli területeken.
Fotó: Sándor Csilla
az ebből származó adományban a Lokodi Ifjúsági Alapítvány, a Csibész Alapítvány és Ifjúsági Egyesület, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány székelyföldi központja, a csíksomlyói Szent István Gyermekotthon, illetve a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó központja részesül.
– ismertette a program részleteit Gál.
Fotó: Sándor Csilla
Ezt követően felolvasták Korinek László pécsi jogászprofesszor, a program ötletgazdájának levelét. A professzor ebben úgy fogalmazott: fontos a hagyományok tisztelete és ápolása, de tudni kell új hagyományokat teremteni is. Mint írta, hisz abban, hogy évről évre egyre több gabona fog összegyűlni Székelyföldön, és előbb-utóbb elérik azt, hogy a csíksomlyói búcsún az összepótolt lisztből mindenkinek adni tudnak egy szelet kenyeret, ezzel is bizonyítva a magyar nép összefogásra való képességét. Farkas Balázs, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának megbízott vezetője a program eredményességére hívta fel a figyelmet. Mint mondta,
Fotó: Sándor Csilla
Ezt követően Tánczos Barna szenátor elsősorban a csíkszentkirályi Izsák családnak mondott köszönetet, akik meglátása szerint évek óta Székelyföld egyik legkiválóbb malmát üzemeltetik Csíkszentdomokoson. Az, hogy ebben a malomban öntötték össze és őrlik meg a program keretében összegyűjtött gabonát, egyfajta elismerés a befektetett munkáért. „A Székelyföldön összegyűjtött 15 tonna gabonával magyarországi viszonylatban sem vallottunk szégyent, hiszen több ottani megyét megelőztünk ezzel a mennyiséggel.
Köszönet jár a gazdáknak is, hiszen, ahogy a Biblia is írja, mindig azt kell értékelni, aki a kevésből is sokat tud adni. Éppen ezért megható az a 2,5 kilogrammos adomány, amelyet az idős néni önzetlenül felajánlott. Ez a szellemisége ennek a programnak” – húzta alá a szenátor. A köszöntőbeszédeket követően az egyházi képviselők megáldottak az összegyűjtött búzát.
Fotó: Sándor Csilla
A programról
A Pécsről 2011-ben indult Magyarok Kenyere egy jótékonysági program, amelynek keretében magyar gyermekeket segítő szervezeteket támogatnak. A program során a Kárpát-medence magyarlakta részeiről nemzeti összefogással búzát gyűjtenek a segítőkész adományozóktól, az így felajánlott búza egy részét liszt, a másik részét pedig kenyér formájában juttatják el a rászoruló, nem állami intézetben nevelkedő gyermekeknek. A program szervezői a Magyar Gazdakörök és Gazdaszervezetek Szövetsége, illetve a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. Tekintettel arra, hogy idén első alkalommal tartottak szervezett gyűjtést Székelyföldön, nem létesítettek gyűjtőpontot minden településen, csak ott, ahol az fiatal gazdák egyesületének tagjai tevékenykednek. Így Csíkszéken, Udvarhelyszéken, és Gyergyószéken összesen huszonkét településen gyűjtöttek adományokat.
A barcasági Apácán a húsvéti kakaslövés éppúgy része az ünnepnek, mint a szemetelés és kapulopás, a piros tojás és a locsolkodás. A hagyomány világszinten egyedülálló, a jelképes bosszúállással több évszázados sérelemre emlékeznek.
Ilie Bolojan miniszterelnök áldott ünnepeket kívánt a katolikus és protestáns híveknek, akik április 5-én ünneplik a húsvétot.
Románia NATO-hoz vezető útja azon a mély meggyőződésen alapult, hogy az ország a demokrácia, a szabadság és a jogállamiság közösségéhez akar tartozni – üzente vasárnap Nicușor Dan a szövetség alapító okirata aláírásának 77. évfordulója alkalmából.
XVI. Leó pápa húsvétvasárnapi beszédében bejelentette, hogy április 11-re imavirrasztást hirdet meg a békéért. A pápa mindenkit arra szólított fel, csatlakozzon az imához.
A levélben szavazó választópolgárok, akik nem kapták meg postai úton a levélcsomagjukat, hétfőtől személyesen kérhetik annak pótlását a külképviseleteken vagy országgyűlési egyéni választókerületi választási irodákban.
Tizennyolc éves, ittasan vezető sofőrt is lekapcsoltak a Hargita megyei rendőrök a húsvéti ünnepek során.
Az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) vasárnap közölt adatai szerint februárban 11 898 személynek folyósítottak különnyugdíjat, 40-nel többnek, mint előző hónapban.
A húsvétvasárnapi szabadtéri ételszentelés legfelemelőbb pillanatai közé tartozik a magyar és a székely himnuszok eléneklése.
Az élelmiszerárak tavaly április óta mintegy 10 százalékkal emelkedtek, és ortodox húsvét után újabb drágulás jöhet az energia- és üzemanyagköltségek növekedése miatt – jelentette ki a vasárnap Agerpresnek Aurel Popescu.
Háziállatok is áldozatul estek annak a tűzvésznek, amely a Maros megyei Petelén ütött ki és amelyhez vasárnap kora hajnalban riasztották a szászrégeni tűzoltókat.
szóljon hozzá!