Tíz kihagyhatatlan film, amit nagyon várunk idén

Brad Pittet idén két mozifilmben is láthatjuk, az egyik ezek közül a Velencei Filmfesztiválon debütáló Ad Astra lesz, amiben Pitt egy űrhajóst játszik, aki egy korábbi, idegen életformákat kutató expedícióban eltűnt apját (akit Tommy Lee Jones alakít) keresi. A látványosnak, de ugyanakkor filozofikusnak is ígérkező sci-fi első blikkre egy Interstellar-utánérzésnek tűnhet, de bízva James Gray rendezői képességeiben és a film szerepeihez leigazolt, Brad Pitt melletti sztárokra (Liv Tyler, Ruth Negga, Donald Sutherland és a fent említett Tommy Lee Jones), akik biztosan nem adják a nevüket és arcukat egy középszerű fércmunkához, így nekik is köszönhetően egyedülálló filmélményben lehet részünk.

Once Upon a Time... in Hollywood (Volt egyszer egy… Hollywood) (2019)

A filmrajongóknak nem kell részletekbe menően ecsetelni, elég csak annyit mondani, hogy Quentin Tarantino új filmjéről van szó. Akinek azonban ennél több kell a meggyőzéshez, hogy várja a filmet, akkor még hozzáadunk pár nevet: Brad Pitt, Leonardo Dicaprio, Al Pacino, Margot Robbie és még annyi hollywoodi A-listás sztár, hogy felsorolni is sok lenne. A film Hollywood aranykorának végére, egész pontosan 1969-be repít vissza, amikor Roman Polanski felesége, Sharon Tate kegyetlen meggyilkolása rázza meg a filmipart. A Leonardo Dicaprio által alakított tévészínész és a Brad Pitt által megformált dublőre kitalált karakterek, a film története azonban valós eseményeket is feldolgoz. Arra pedig, hogy

The Lighthouse (2019)

Tarantino új filmjéhez hasonlóan Robert Eggers legújabb alkotása szintén az idei Cannes-i filmfesztiválon debütált, a mozikban pedig várhatóan októberben kezdik vetíteni. A világítótoronyban a legrosszabb rémálmaikat megélő, és lassanként megőrülő két toronyőr története igazi művészi-horrornak és borzongató filmélménynek ígérkezik, ráadásul

The Irishman (2019)

Az egyetlen film a felsoroltak közül, amiért nem kell elmenni moziba, hiszen bár a világpremierje szeptember 27-én, a New York-i filmfesztiválon lesz, a film forgalmazója pedig a Netflix, aki azért küldi moziba is az alkotást, hogy azt később lehessen az Amerikai Filmakadémia díjaira is jelölni (hiszen a jelölés feltétele, hogy moziforgalmazásba kerüljön az adott alkotás).

Joker (2019)

Bevallom, nem voltam lenyűgözve, amikor bejelentették, hogy filmet készítenek a DC Comics egyik legemblematikusabb antihőse, Batman talán legfontosabb nemezise, a káoszt megtestesítő Joker eredettörténetéből. Nem volt igazán biztató az sem, hogy az eddig mindössze vígjátékokat jegyző (Másnaposok széria és hasonló kaliberű filmek) Todd Phillips vállalta a film rendezését, de a film első előzetese meggyőzött hogy nem egy gagyi film készült, és most már tényleg kíváncsi vagyok a tragikus sorsú bohócfigura eredettörténetére. Az már csak hab a tortán, hogy

Midsommar (Fehér éjszakák) (2019)

Ez a film azért kakukktojás, mert több országban már bemutatták, és emiatt inkább nyári filmnek számít, én viszont úgy tudom elképzelni, hogy valamikor, egy esős őszi estén borzongjak a svédországi, pogány rítusokat felelevenítő, horrorba forduló nyári fesztivál eseménysorozatának nézése közben. A Hereditary óta tudjuk, hogy Ari Aster rendező a borzongatás és a történet őrületbe fordításának nagymestere, ebből biztosan nem adott alább új filmjében sem.

Light of my Life (2019)

Casey Affleck új filmjében egy olyan disztópiában járunk, ahol csak férfiak élnek, ugyanis egy vírus következtében a nők mind meghaltak. Mindössze egy lány, a szintén Casey Affleck által alakított főszereplő lánya élte túl a vírust. A posztapokaliptikus világban túlélni akaró apa és lánya története ígéretesnek tűnik, a cameo-szerepben feltűnő Elisabeth Moss (A szolgálólány meséje) révén pedig a jelen mellett ennek a világnak a múltjába is betekintést nyerhetünk.

Zombieland: Double Tap (Zombieland 2. - A második lövés) (2019)

Az újdonság elemi erejével hatott 2009-ben Ruben Fleischer zombifilmje, amit akkor látva nem is gondoltuk, hogy tíz éven belül már kis túlzással Dunát lehet rekeszteni a zombiapokalipszisről szóló mozgóképes alkotásokkal. A Zombieland folytatásának különlegességét az adja, hogy az eredeti szereplőgárdával, az első film után tíz évvel játszódik. És

Drakulics elvtárs (2019)

Ha valaki fanyalgott volna a cikk olvasása közben, hogy még egy magyar filmről sem esett szó a vártak közül, hát itt van, a Drakulics elvtárs, aminek a napokban megjelent előzetese alapján egyből a várólistánkra került a film. Bodzsár Márk, az Isteni műszak alkotójának új filmje rendkívül szórakoztatónak ígérkezik. A Kádár-korszak Magyarországán játszódó, fikciós elemekkel apelláló szatíra és heist-movie egy kubai forradalmat megjárt elvtársról szól, aki Magyarországra visszatérve alaposan felkavarja az állóvizet, és ahogy az az előzetesből is nyilvánvalóvá válik:

Star Wars: The Rise of the Skywalker (Star Wars: Skywalker kora) (2019)

Erről a filmes listáról nem hiányozhat az új Star Wars-trilógia befejező része sem, hiszen ha tetszik, ha nem a cikk bevezetőjében is említett mozis remakek, rebootok, folytatások és előzménytörténetek arcátlan meglovaglásának dömpingjében