Térségi együttműködésben fejlesztenék a gyergyószéki gázhálózatot

A további lépések még attól is függenek, hogy a gerincvezeték Orotva irányából éri-e el Borszéket, vagy a Cengellér-tetőn át Tölgyesre ér előbb. Amint Mik József borszéki polgármester érdeklődésünkre válaszolva közölte, addig is, amíg ez megtörténik, készülnek a kilátásban lévő pályázati kiírásra, már megrendelték a megvalósíthatósági tanulmányt.

– közölte Laczkó-Albert Elemér polgármester, megjegyezve, hogy nehéz ügy volt amíg idáig elértek, lehet, hogy maga a kivitelezés már könnyebb lesz. „Beletartozik a víziónkba, hogy alternatív fűtési lehetőséget biztosítsunk a lakosság számára, de a gazdasági fejlődés szempontjából lesz ennek még nagyobb hozadéka” – szögezte le. A községben 2500-an kérelmezték a szolgáltatás bekötését. A polgármester azt is elmondta, hogy a gáz bevezetésének kérdésével már évek óta elkezdtek foglalkozni, terveztettek, előtanulmányokat készíttettek, így mire a pályázati kiírás megjelent, már készen álltak.

Gyergyóújfalu már benyújtotta a pályázatát a gázhálózat kiépítésére, jelenleg ennek az elbírálására várnak. Konkrét igényfelmérést nem szerveztek, de az emberekkel beszélgetve úgy véli, a község 90 százaléka (ideértve Újfalu mellett Kilyénfalva és Tekerőpatak lakóit is) igényelné ezt – mondta el Egyed József polgármester. Ha sikeres lesz a pályázatuk, akkor, akárcsak Remetén, 2023 végéig ki kell építeni és üzembe kell helyezni a hálózatot. „Nagy futam lesz” – szögezte le Egyed. Hozzátette, amennyiben most nem sikerül finanszírozást nyerniük, újabb pályázatot fognak benyújtani, akkor már várhatóan közösen a szomszédos településekkel.

Gyergyószárhegy, Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva és a térség legnagyobb települése, Gyergyószentmiklós is pályázatait készíti elő, előtanulmányok készítését végzi a következő kiírásra várva. A falvakban a visszajelzések szerint általában a lakosság 60–70 százaléka igényli a földgázt.

Gáll Szabolcs alfalvi polgármester szerint ez a szám jelentősen növekszik majd, ha a pályázat révén magánszemélyek bekötési költségeit is finanszírozni lehet.

Ha sokan, akkor megéri majd az is, hogy akár Borzont végéig, a Baricz-kanyarban található panziókig is eljusson a vezeték. Van tervrajz, ami egészen a Bucsin-tetőig elvinné a vezetéket, de ez aligha valósul meg most – jegyezte meg Gáll.

Hasonló a probléma Szárhegy községben is. Az ide tartozó Güdüc falut nem fogja érinteni a remélt fejlesztés, ugyanis a két helység között túl hosszú lenne az úgynevezett passzív vezeték hossza, ahol nem lennének fogyasztók, és ha ragaszkodnak hozzá, azzal Szárhegynek is csökkenne az esélye a pályázat megnyerésére – mutatott rá Danguly Ervin polgármester. Csomafalván most zajlik a tejes település topográfiai felmérése, ha ez megvan, akkor készülhetnek a tervek a gázbevezetésre – közölte Márton László Szilárd polgármester.

A  jövő fűtőanyagát is szállíthatja

Bende Sándor képviselő leszögezte, amellett, hogy ő foglalkozott az RMDSZ-frakción belül a gázhálózatok kiépítésének kérdésével, képviselőtársainak is érdeme, hogy az elmúlt években meghozták azokat a törvénymódosításokat, amelyek révén egyáltalán szó lehet az önkormányzatok gázhálózat-építési terveiről. A gáz így került be a közszolgáltatások közé, és az önkormányzatok ennek köszönhetően költhetnek közpénzt a hálózatok kiépítésére. Enélkül erre nem lett volna törvényes lehetőség. Ezután törvényt is módosítottak, hogy lehessen gázelosztó hálózatok építésére pályázni, majd elérték azt, hogy uniós pénzeket is lehessen erre fordítani.

„Nehéz volt meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy támogassa a gázhálózat-fejlesztéseket, ugyanis az unió célja, hogy 2050-ig a széndioxid-kibocsátást nullára csökkentse. Végül belementek abba, hogy átmeneti jelleggel, míg egy sokkal környezetbarátabb megoldás születik, elfogadják a földgáz további használatát.

Minden létező tanulmány szerint a jelenlegi gázhálózatok 20–30 év múlva a hidrogén alapú fűtőanyag szállítására is alkalmasak lesznek, és ez volt az érv, ami a bizottságot meggyőzte” – mondta el Bende Sándor.