Térségi együttműködésben fejlesztenék a gyergyószéki gázhálózatot

„Ebben a pillanatban nem beszélhetünk gazdasági fejlődésről úgy, hogy nincsenek kiépítve a gázelosztó hálózatok. Ez a legolcsóbb energiaforrás azoknak a cégeknek, akiknek hőenergiára van szükségük, és erre márpedig mindenkinek szüksége van” – szögezte le megkeresésünkre Bende Sándor parlamenti képviselő. Bende Gyergyószék parlamenti képviselőjeként és egyben az RMDSZ parlamenti frakciójában a szakterülettel foglalkozó szakemberként is követi azokat a lépéseket, amelyek a térség gázhálózatának kiépítésével kapcsolatosak. Bízik benne, hogy az elindult folyamatoknak köszönhetően Gyergyószék is fejlődésnek indulhat. Kérdésünkre északról dél felé haladva mutatta be, hogy melyik helység hol tart a folyamatban.

Mint ismertette, Maroshévízen már lebonyolították a tendert az elosztóhálózat kiépítésére, és megvan a versenytárgyalás nyertese is. Jelenleg az engedélyezési fázisnál tartanak, következik a kivitelezés.

Borszék pályázni készül, de a település, annak ellenére, hogy városi rangja van, kis mérete miatt nem tudná biztosítani azt a minimális rácsatlakozási számot, ami kifizetődővé tenné a hálózat kiépítését. Ezért Gyergyótölgyessel és Gyergyóhollóval tervez létrehozni egy kistérségi társulást.

El kell még érniük – mondta a képviselő –, hogy a Gyergyószentmiklós–Maroshévíz gerincvezetéket a Transgaz, vagyis az ország földgázvezeték rendszerének működtetője elvezesse kisváros határáig. Borszéknek további esélyt ad erre a fejlesztésre az, hogy

a törvény értelmében a földgáz szállításért felelős vállalat kötelessége bekötni a rendszerbe azokat a turisztikai településeket, amelyek kevesebb mint 25 kilométerre fekszenek a legközelebbi gerincvezetéktől.

A további lépések még attól is függenek, hogy a gerincvezeték Orotva irányából éri-e el Borszéket, vagy a Cengellér-tetőn át Tölgyesre ér előbb. Amint Mik József borszéki polgármester érdeklődésünkre válaszolva közölte, addig is, amíg ez megtörténik, készülnek a kilátásban lévő pályázati kiírásra, már megrendelték a megvalósíthatósági tanulmányt.

Gyergyóremete már tavaly benyújtotta a pályázatát Európai Beruházások és Projektek Minisztériuma kiírására, amely uniós támogatást biztosít a települések földgázhálózatainak kiépítésére. Három csíki pályázattal együtt a remeteieké is nyertes lett, az előszerződési feltételeket tejesítették, és most a finanszírozási szerződés aláírása következik.

– közölte Laczkó-Albert Elemér polgármester, megjegyezve, hogy nehéz ügy volt amíg idáig elértek, lehet, hogy maga a kivitelezés már könnyebb lesz. „Beletartozik a víziónkba, hogy alternatív fűtési lehetőséget biztosítsunk a lakosság számára, de a gazdasági fejlődés szempontjából lesz ennek még nagyobb hozadéka” – szögezte le. A községben 2500-an kérelmezték a szolgáltatás bekötését. A polgármester azt is elmondta, hogy a gáz bevezetésének kérdésével már évek óta elkezdtek foglalkozni, terveztettek, előtanulmányokat készíttettek, így mire a pályázati kiírás megjelent, már készen álltak.

Gyergyóújfalu már benyújtotta a pályázatát a gázhálózat kiépítésére, jelenleg ennek az elbírálására várnak. Konkrét igényfelmérést nem szerveztek, de az emberekkel beszélgetve úgy véli, a község 90 százaléka (ideértve Újfalu mellett Kilyénfalva és Tekerőpatak lakóit is) igényelné ezt – mondta el Egyed József polgármester. Ha sikeres lesz a pályázatuk, akkor, akárcsak Remetén, 2023 végéig ki kell építeni és üzembe kell helyezni a hálózatot. „Nagy futam lesz” – szögezte le Egyed. Hozzátette, amennyiben most nem sikerül finanszírozást nyerniük, újabb pályázatot fognak benyújtani, akkor már várhatóan közösen a szomszédos településekkel.

Gyergyószárhegy, Gyergyóditró, Gyergyóalfalu, Gyergyócsomafalva és a térség legnagyobb települése, Gyergyószentmiklós is pályázatait készíti elő, előtanulmányok készítését végzi a következő kiírásra várva. A falvakban a visszajelzések szerint általában a lakosság 60–70 százaléka igényli a földgázt.

Gáll Szabolcs alfalvi polgármester szerint ez a szám jelentősen növekszik majd, ha a pályázat révén magánszemélyek bekötési költségeit is finanszírozni lehet.

Hogy a községben a gázhálózat meddig ér el, nagyban függ majd attól, hogy a községközpontban hányan csatlakoznak majd a hálózatra.

Ha sokan, akkor megéri majd az is, hogy akár Borzont végéig, a Baricz-kanyarban található panziókig is eljusson a vezeték. Van tervrajz, ami egészen a Bucsin-tetőig elvinné a vezetéket, de ez aligha valósul meg most – jegyezte meg Gáll.

Hasonló a probléma Szárhegy községben is. Az ide tartozó Güdüc falut nem fogja érinteni a remélt fejlesztés, ugyanis a két helység között túl hosszú lenne az úgynevezett passzív vezeték hossza, ahol nem lennének fogyasztók, és ha ragaszkodnak hozzá, azzal Szárhegynek is csökkenne az esélye a pályázat megnyerésére – mutatott rá Danguly Ervin polgármester. Csomafalván most zajlik a tejes település topográfiai felmérése, ha ez megvan, akkor készülhetnek a tervek a gázbevezetésre – közölte Márton László Szilárd polgármester.

A gyergyószentmiklósi gázhálózat hatástanulmánya, amely a pályázathoz szükséges márciusban készült el. Ha a pályázat sikeres lesz és a fejlesztés megvalósul, 4100 új magánfogyasztó és 370 cég csatlakozhat a hálózatra. A városba egyébként már 2006-ban elért a fővezeték, és több intézmény és néhány utcában magánfogyasztók is használják már a földgázt.

Jelenleg 3000 köbméternyi kapacitás biztosított óránként, de mindössze 1850 köbmétert fogyasztanak.

Bende Sándor képviselő leszögezte, amellett, hogy ő foglalkozott az RMDSZ-frakción belül a gázhálózatok kiépítésének kérdésével, képviselőtársainak is érdeme, hogy az elmúlt években meghozták azokat a törvénymódosításokat, amelyek révén egyáltalán szó lehet az önkormányzatok gázhálózat-építési terveiről. A gáz így került be a közszolgáltatások közé, és az önkormányzatok ennek köszönhetően költhetnek közpénzt a hálózatok kiépítésére. Enélkül erre nem lett volna törvényes lehetőség. Ezután törvényt is módosítottak, hogy lehessen gázelosztó hálózatok építésére pályázni, majd elérték azt, hogy uniós pénzeket is lehessen erre fordítani.

„Nehéz volt meggyőzni az Európai Bizottságot arról, hogy támogassa a gázhálózat-fejlesztéseket, ugyanis az unió célja, hogy 2050-ig a széndioxid-kibocsátást nullára csökkentse. Végül belementek abba, hogy átmeneti jelleggel, míg egy sokkal környezetbarátabb megoldás születik, elfogadják a földgáz további használatát.

Minden létező tanulmány szerint a jelenlegi gázhálózatok 20–30 év múlva a hidrogén alapú fűtőanyag szállítására is alkalmasak lesznek, és ez volt az érv, ami a bizottságot meggyőzte” – mondta el Bende Sándor.