az öngyilkosságok 77 százalékát ugyanis az erősebb nem képviselői követték el. Korcsoportokra lebontva a férfiaknál a 20–24 éves korosztály, nőknél pedig a 15–19 éves korosztály esetében jegyezték a legtöbb öngyilkosságot.

Az Európai Unió 28 tagállama közül Románia a hetedik e tekintetben, nálunk 2016-ban 1986-an követtek el öngyilkosságot, miközben 19 tagállam esetében ez a szám még az ezret sem éri el. Nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy

Domokos Lajos elmegyógyász, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház elmegyógyászati osztályának vezetője már korábban felhívta a figyelmet, hogy a sikeres öngyilkosságok száma az országos átlagnál 3–5-ször nagyobb Hargita, Kovászna és Maros megyében. Mi több, volt olyan év, amikor nyolcszor nagyobb volt, mint az ország többi megyéjében. Ezt Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász is megerősítette, kiemelve, hogy

A szakember riasztónak nevezte az adatokat, amelyeknek szerinte számos okuk van. Orvosi szakszóval élve bio-pszicho-szociális, azaz biológiai, pszichológiai és szociális szempontok összessége járul hozzá az öngyilkosságok magas számához, ehhez pedig az érzelmi okok is hozzáadódnak. A szakember szerint

hiszen mindannyian életeket menthetünk saját környezetünkben, odafigyelve azokra, akik mellettünk vannak, és ráhangolódva azokra a riasztó tünetekre, amelyek előrevetíthetnek egy esetleges öngyilkosságot. Ilyen például az, ha az illető már korábban is tett erre kísérletet, illetve az életuntságra való hivatkozás, az öngyilkossággal való fenyegetőzés, a munkahely elvesztése, a válás, az érzelmi csalódás (főként a kamaszok körében, de nem csak), valamint a családban vagy a közvetlen környezetben bekövetkezett halálesetek.

„A családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek, tanároknak, és mindazoknak, akik olyan veszélyeztetett ember körében vannak, aki hajlamos lehet az öngyilkosságra, oda kell figyelniük rá, és segítő kezet kell nyújtaniuk neki” – húzta alá a szakember. Hozzátette: a dolguk nem lesz egyszerű, hiszen

„Azokról a tanácsokról van szó, amelyek kiutat mutathatnak számára abból a zsákutcából, amelyben van. Nagyon fontos, hogy ezekben az esetekben tudjunk rámutatni egy más megoldási lehetőségre. Szintén fontos, hogy az ilyen embert nem szabad egyedül hagyni. Beszélgetni kell vele, és rávezetni, hogy bármilyen súlyos az a gond, ami miatt véget akar vetni az életének, van kiút belőle. Arra kell kérni, adjon magának időt, hogy ismét átgondolja a lehetőségeit, hiszen ezáltal az életét mentheti meg” – hangsúlyozta az elmegyógyász.

korábban írtuk

Már az is segíthet, ha kiderül, más is hasonló problémával küzd

Segítséget kérni nem szégyen, sőt szükséges. A Hargita megyei lelkisegély-szolgálathoz már több mint egy évtizede fordulnak azok, akik úgy érzik, egyedül nem tudnak megküzdeni a mindennapok gondjaival. A leggyakoribb probléma a túlhajszoltság, a különböző szerepek által kért megfelelési vágy.