
A székelyföldi megyékben az átlagnál magasabb az öngyilkosságok száma. Szomorú statisztikák • Forrás: Belügyminisztérium
Szeptember 10-én van az öngyilkosság megelőzésének világnapja, a témában pedig valóban nagy szükség van a figyelemfelhívásra, hiszen az Eurostat legfrissebb adatai szerint egy év alatt több mint 50 ezren vetettek véget az életüknek az Európai Unióban. Az öngyilkosság mértéke Romániában is igen jelentős, Székelyföldön pedig az országos átlagnál is jóval riasztóbbak az adatok.
2019. szeptember 10., 13:412019. szeptember 10., 13:41
Egy év alatt több mint 53 ezer öngyilkosság történt az Európai Unióban az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai szerint. Az aggasztó statisztikát az öngyilkosság megelőzésének szeptember 10-ei világnapja kapcsán hozták nyilvánosságra, megnevezve a legveszélyeztetettebb csoportokat is. Mint kiderült,
az öngyilkosságok 77 százalékát ugyanis az erősebb nem képviselői követték el. Korcsoportokra lebontva a férfiaknál a 20–24 éves korosztály, nőknél pedig a 15–19 éves korosztály esetében jegyezték a legtöbb öngyilkosságot.
Az Európai Unió 28 tagállama közül Románia a hetedik e tekintetben, nálunk 2016-ban 1986-an követtek el öngyilkosságot, miközben 19 tagállam esetében ez a szám még az ezret sem éri el. Nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy
Domokos Lajos elmegyógyász, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház elmegyógyászati osztályának vezetője már korábban felhívta a figyelmet, hogy a sikeres öngyilkosságok száma az országos átlagnál 3–5-ször nagyobb Hargita, Kovászna és Maros megyében. Mi több, volt olyan év, amikor nyolcszor nagyobb volt, mint az ország többi megyéjében. Ezt Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász is megerősítette, kiemelve, hogy
A szakember riasztónak nevezte az adatokat, amelyeknek szerinte számos okuk van. Orvosi szakszóval élve bio-pszicho-szociális, azaz biológiai, pszichológiai és szociális szempontok összessége járul hozzá az öngyilkosságok magas számához, ehhez pedig az érzelmi okok is hozzáadódnak. A szakember szerint
hiszen mindannyian életeket menthetünk saját környezetünkben, odafigyelve azokra, akik mellettünk vannak, és ráhangolódva azokra a riasztó tünetekre, amelyek előrevetíthetnek egy esetleges öngyilkosságot. Ilyen például az, ha az illető már korábban is tett erre kísérletet, illetve az életuntságra való hivatkozás, az öngyilkossággal való fenyegetőzés, a munkahely elvesztése, a válás, az érzelmi csalódás (főként a kamaszok körében, de nem csak), valamint a családban vagy a közvetlen környezetben bekövetkezett halálesetek.
Van kiút, segítenünk kell a mellettünk lévőkön. Képünk illusztráció
Fotó: Pixabay
Ezek fényében két olyan tévhitre is kitért az elmegyógyász, amelyekben sajnos ma is sokan hisznek, pedig semmilyen valóságtartalmuk nincs. Az egyik, hogy aki sokat hangoztatja, hogy öngyilkos lesz, valójában nem teszi meg ezt a lépést, a másik pedig, hogy aki korábban már megkísérelte az öngyilkosságot, de nem sikerült, többször nem fog próbálkozni. Valójában mindkét esetben fokozottan oda kell figyelni az illető személyre, hiszen
„A családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek, tanároknak, és mindazoknak, akik olyan veszélyeztetett ember körében vannak, aki hajlamos lehet az öngyilkosságra, oda kell figyelniük rá, és segítő kezet kell nyújtaniuk neki” – húzta alá a szakember. Hozzátette: a dolguk nem lesz egyszerű, hiszen
„Azokról a tanácsokról van szó, amelyek kiutat mutathatnak számára abból a zsákutcából, amelyben van. Nagyon fontos, hogy ezekben az esetekben tudjunk rámutatni egy más megoldási lehetőségre. Szintén fontos, hogy az ilyen embert nem szabad egyedül hagyni. Beszélgetni kell vele, és rávezetni, hogy bármilyen súlyos az a gond, ami miatt véget akar vetni az életének, van kiút belőle. Arra kell kérni, adjon magának időt, hogy ismét átgondolja a lehetőségeit, hiszen ezáltal az életét mentheti meg” – hangsúlyozta az elmegyógyász.

Segítséget kérni nem szégyen, sőt szükséges. A Hargita megyei lelkisegély-szolgálathoz már több mint egy évtizede fordulnak azok, akik úgy érzik, egyedül nem tudnak megküzdeni a mindennapok gondjaival. A leggyakoribb probléma a túlhajszoltság, a különböző szerepek által kért megfelelési vágy.
A tavaly februári 9,62 százalékról idén februárban 9,31 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Ilie Bolojan a csütörtöki kormányülés utáni sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány intézkedéseket fontolgat az üzemanyagárak emelkedésének mérséklésére, ha a közel-keleti konfliktus miatt a drágulás a következő időszakban is folytatódik.
Elfogadta a kormány csütörtöki esti ülésén azt a határozatot, amely szerint július 1-től a jelenlegi 4050 lejről 4325 lejre nő a bruttó minimálbér.
Jóváhagyta csütörtök esti rendkívüli ülésén a Bolojan-kabinet a 2026-os állami költségvetés tervezetét, amelyet a parlament elé terjesztenek.
A romániai polgárok valamivel több mint fele (50,4 százalék) úgy véli, hogy az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti feszültségek körülményei között Romániának egyensúlyt kellene fenntartania a két partner között – derül ki egy felmérésből.
Öt székelyföldi helyszínen mutatják be Demeter Szilárd Hazaszótár című könyvét március 14-20. között.
Nicușor Dan államfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön aláírták a két állam közötti stratégiai partnerségről szóló közös nyilatkozatot a Cotroceni-palotában.
Idén is elindul a Székely Gyors és a Csíksomlyó Expressz a csíksomlyói pünkösdi búcsúba a Kárpáteurópa Utazási Iroda és a MÁV Személyszállítási Zrt. szervezésében – közölték a szervezők csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón.
A pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy a kormány 2026 végéig hosszabbítsa meg a gázolaj árának kompenzálását a közúti fuvarozók számára. A tervezet szerint 2026. április 1. és december 31. között literenként 85 banis támogatást kapnának a fuvarozók.
Stabilitási prémium a fiataloknak, támogatás a munkáltatóknak és több online szolgáltatás – több ponton is változott a munkanélküli-biztosítási rendszer.
szóljon hozzá!