Tények és tanácsok az öngyilkosság megelőzésének világnapján

Egy év alatt több mint 53 ezer öngyilkosság történt az Európai Unióban az Eurostat legfrissebb, 2016-os adatai szerint. Az aggasztó statisztikát az öngyilkosság megelőzésének szeptember 10-ei világnapja kapcsán hozták nyilvánosságra, megnevezve a legveszélyeztetettebb csoportokat is. Mint kiderült,

a férfiak hajlamosabbak a reményvesztettség legfelsőbb fokának elérésére,

az öngyilkosságok 77 százalékát ugyanis az erősebb nem képviselői követték el. Korcsoportokra lebontva a férfiaknál a 20–24 éves korosztály, nőknél pedig a 15–19 éves korosztály esetében jegyezték a legtöbb öngyilkosságot.

Az Európai Unió 28 tagállama közül Románia a hetedik e tekintetben, nálunk 2016-ban 1986-an követtek el öngyilkosságot, miközben 19 tagállam esetében ez a szám még az ezret sem éri el. Nem elhanyagolható továbbá az sem, hogy

a hazai öngyilkosságok számának tekintetében a székelyföldi megyék az elsők között találhatók.

Domokos Lajos elmegyógyász, a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház elmegyógyászati osztályának vezetője már korábban felhívta a figyelmet, hogy a sikeres öngyilkosságok száma az országos átlagnál 3–5-ször nagyobb Hargita, Kovászna és Maros megyében. Mi több, volt olyan év, amikor nyolcszor nagyobb volt, mint az ország többi megyéjében. Ezt Veress Albert csíkszeredai elmegyógyász is megerősítette, kiemelve, hogy

a legnagyobb gond Hargita megyében tapasztalható, amely évek óta az ország első három megyéje között szerepel az öngyilkosságok számának tekintetében.

A szakember riasztónak nevezte az adatokat, amelyeknek szerinte számos okuk van. Orvosi szakszóval élve bio-pszicho-szociális, azaz biológiai, pszichológiai és szociális szempontok összessége járul hozzá az öngyilkosságok magas számához, ehhez pedig az érzelmi okok is hozzáadódnak. A szakember szerint

a legfontosabb az, hogy ne hagyjuk figyelmen kívül az aggasztó jeleket,

hiszen mindannyian életeket menthetünk saját környezetünkben, odafigyelve azokra, akik mellettünk vannak, és ráhangolódva azokra a riasztó tünetekre, amelyek előrevetíthetnek egy esetleges öngyilkosságot. Ilyen például az, ha az illető már korábban is tett erre kísérletet, illetve az életuntságra való hivatkozás, az öngyilkossággal való fenyegetőzés, a munkahely elvesztése, a válás, az érzelmi csalódás (főként a kamaszok körében, de nem csak), valamint a családban vagy a közvetlen környezetben bekövetkezett halálesetek.

Ezek fényében két olyan tévhitre is kitért az elmegyógyász, amelyekben sajnos ma is sokan hisznek, pedig semmilyen valóságtartalmuk nincs. Az egyik, hogy aki sokat hangoztatja, hogy öngyilkos lesz, valójában nem teszi meg ezt a lépést, a másik pedig, hogy aki korábban már megkísérelte az öngyilkosságot, de nem sikerült, többször nem fog próbálkozni. Valójában mindkét esetben fokozottan oda kell figyelni az illető személyre, hiszen

sokan három-négy kísérlet után követnek el sikeres öngyilkosságot, amikor a környezetük már azt gondolhatja, hogy csak zsarolni akarta őket a korábbi próbálkozásokkal.

„A családtagoknak, barátoknak, ismerősöknek, tanároknak, és mindazoknak, akik olyan veszélyeztetett ember körében vannak, aki hajlamos lehet az öngyilkosságra, oda kell figyelniük rá, és segítő kezet kell nyújtaniuk neki” – húzta alá a szakember. Hozzátette: a dolguk nem lesz egyszerű, hiszen

azt, aki már eldöntötte, hogy öngyilkosságot akar elkövetni, csak abban az esetben lehet visszahozni a szakadék széléről, ha maradt benne annyi tudatosság, hogy képes hallgatni az észérvekre.

„Azokról a tanácsokról van szó, amelyek kiutat mutathatnak számára abból a zsákutcából, amelyben van. Nagyon fontos, hogy ezekben az esetekben tudjunk rámutatni egy más megoldási lehetőségre. Szintén fontos, hogy az ilyen embert nem szabad egyedül hagyni. Beszélgetni kell vele, és rávezetni, hogy bármilyen súlyos az a gond, ami miatt véget akar vetni az életének, van kiút belőle. Arra kell kérni, adjon magának időt, hogy ismét átgondolja a lehetőségeit, hiszen ezáltal az életét mentheti meg” – hangsúlyozta az elmegyógyász.

Már az is segíthet, ha kiderül, más is hasonló problémával küzd

Segítséget kérni nem szégyen, sőt szükséges. A Hargita megyei lelkisegély-szolgálathoz már több mint egy évtizede fordulnak azok, akik úgy érzik, egyedül nem tudnak megküzdeni a mindennapok gondjaival. A leggyakoribb probléma a túlhajszoltság, a különböző szerepek által kért megfelelési vágy.