Hirdetés
Hirdetés

Településsors Székelyföldön: veszélyben a falvaink

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták •  Fotó: Székelyhon

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták

Fotó: Székelyhon

Milyen helyzetben vannak és milyen irányba változnak azok a székelyföldi falvak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Az például már megfigyelhető, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként.

Kocsis Károly

2023. január 31., 21:132023. január 31., 21:13

Milyen esélyei vannak azoknak a falvaknak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erről a témáról szervezett szakmai fórumot hétvégén a háromszéki Angyaloson a csíkszeredai-sepsiszentgyörgyi kettős székhelyű Fejlesztési Intézet. A térség falvainak több mint kétharmada sorolható ebbe a körbe, többségében nagy múltú, korábban erős helyi közösséggel rendelkező települések.

Lakosságuk száma csökken, egyre kevesebb helyi intézmény működik bennük, nagyobb részüket a leépülés, a háttérbe szorulás folyamata jellemzi.

Hirdetés

A Fejlesztési Intézet kutatását többek között az is indokolta, hogy a térségi tömbmagyarság társadalmának alakulását hosszú időn át alapvetően meghatározta a lokalitás: a társadalom helyi közösségként való működése (közösségi tudás, közösségi intézmények, közösségi cselekvések, helyi identitás). Az 1989-es romániai fordulatot követően a székelyföldi rurális települések többsége jelentős erőfeszítéseket tett a lokális közösségi szerkezetek gazdasági, intézményi és szimbolikus visszaállítására. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy

az utóbbi évtizedekben tovább fokozódott a tömbmagyar térség falvainak „szétfejlődési” folyamata, illetve a községközpont besorolással nem rendelkező, többségében kis és közepes méretű települések periferizálódása, azaz peremre szorulása.

Kétszázötven falvat vizsgáltak

A szakmai fórumon a kutatási programot, annak fontosabb eredményeit Biró A. Zoltán társadalomkutató és Sárosi-Blága Ágnes szociológus ismertette. Több mint 250, községközpont besorolással nem rendelkező településre terjedt ki az adatgyűjtő és elemző munka. Az elemzésekbe olyan témaköröket vontak be, mint

  • a hivatalosan rögzített statisztikai adatok;

  • a lokális rendezvények, események száma és jellege;

  • a művelődés infrastrukturális és szervezeti keretei (művelődési, szociális, sport- és egyéb jellegű csoportok, együttesek működése);

  • a szimbolikus helyek és események az adott településen, a lokális identitás nyilvános térben való kifejeződési formái;

  • a településhez kapcsolható digitális megjelenítések módozatai, formái, tartalmai; az egyházközségek szerepe;

  • a helyi gazdasági szerveződések; a civil szerveződések.

Az előadó kiemelte, hogy ez az első számbavétel csak alapozó munkának tekinthető, szükség van olyan térségi programra, amely folyamatosan elemzi a háttérbe szorulás sodrába belekerült települések sorsának alakulását.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A megyésítés hátulütői

Ebben a „sorsban” az 1968-as adminisztratív átszervezés jelentette – kis túlzással – a halálos ítéletet. Például az akkor létrehozott Kovászna megyében a meglévő 57 községből csak 33 maradt, ami a községközpontokhoz került falvak hátrányos helyzetbe kerülését eredményezte. Sőt egyes falvak, mint például Köpecbánya (Köpeccel vonták egybe), Alsó- és Felsőcsernáton (Csernáton lett belőlük), Velence (Lemhénybe „olvadt be”), Eresztevény (Maksával „egyesült”) vagy Páva (Zabola) adminisztratív értelemben meg is szűntek. Persze, ezek még mindig jobban jártak, mint a községközpontoktól távolabb esők, főleg ahová nemhogy vasút, de még műút sem vezet(ett).

Az eredeti terv szerint több mint 10 hektárban szabták meg egy község területének átlagos kiterjedését, és több mint 4000 főben az átlagos lélekszámát, szerencsére ez végül 6870 hektárra, illetve 3701-re csökkent, miután az utolsó pillanatban Barótot várossá nyilvánították, Bölönből pedig külön községet hoztak létre.

Ekkor csatolták Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt és Felsőrákost Baróthoz, Kilyént Sepsiszentgyörgyhöz, Nyujtódot Kézdivásárhelyhez, Csomakőröst és Kommandót Kovásznához, Szitabodzát és Zágonbárkányt pedig Bodzafordulóhoz.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Leépülő közösségi élet

Visszatérve az angyalosi kerekasztal-beszélgetéshez, a kutatás eredményei kapcsán az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a települések helyzetének alakulásában az olyan közismert tényezők mellett, mint a népességcsökkenés vagy a helyi intézmények számának és működésének leépülése, egy további, talán ezeknél is fontosabb negatív folyamatra kell figyelni.

Kívülről nézve ezek a települések keveset változnak, a lényeges leépülési folyamatok a helyi közösségek működési módozataiban érhetők tetten.

Azt lehet mondani, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként. Ezzel a folyamattal a székelyföldi térség társadalmának egy olyan szegmense épül le, amely több évszázadon át – az önfenntartó családi modell mellett – a térségi társadalom sajátos meghatározó eleme volt. Ez a folyamat nem visszafordíthatatlan,

minden jel arra utal, hogy a helyi közösségként való működés tapasztalata, tudása ezeken a településeken még rendelkezésre áll, azonban hiányoznak azok az ösztönzők és feltételek, amelyek ezt a tapasztalatot és tudást működtetni, hasznosítani tudnák.

A szakmai fórum elsődleges célja – az előadók megfogalmazása szerint – az volt, hogy szélesebb körben is felhívják a figyelmet erre a belső változási folyamatra. A kutatási anyaga március végén önálló kötetben jelenik meg, amelyet a Fejlesztési Intézet el kíván juttatni minden olyan térségi intézményi és szakmai szereplőhöz, akinek érdeklődési köre, intézményi feladata a térség fejlesztéséhez kapcsolódik.

A fórum helyszínéül szolgáló Angyalos csak részben osztozik a háttérbe szorult falvak sorsában, hiszen viszonylag közel esik mind a község-, mind a megyeszékhelyhez, és vasút megy el a határában. A pápai tizedjegyzékben már 20 kapuval szereplő településen 1614-ben 39 szabadrendű (köztük 6 nemes és 13 lófő) családot írtak össze a 22 jobbágy, illetve zsellér mellett, és középkori templomát kőfal övezte, ami jól mutatja előkelő rangját. 1703-ban már hatvan család lakta, 43 ló, 112 ökör, 88 tehén, 452 juh, 174 disznó és 43 méhcsalád képezte az élő vagyonát, ami azt jelenti, hogy több mint három szarvasmarha, közel 8 juh, 3 disznó és majdnem 1 ló jutott gazdaságonként; ma 10-15 tehenet számlál a falu csordája. Miközben a múlt század ’30-as éveiben színházzal (!) büszkélkedett, ma I–IV. osztályos iskolája és egy árva üzlete-kocsmája van. 1910-ben 549 magyart élt a faluban, több mint száz évvel később is csak mintegy hatszázan lakják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. augusztus 20., csütörtök

Az összetartozást és az államalapítást ünnepelték Sepsiszentgyörgyön is

Augusztus 20-án nagy közösségben ünnepelték meg a sepsiszentgyörgyiek államalapító Szent István királyunkat, egyúttal az új kenyeret is a Szent József templom udvarán megtartott ökumenikus ünnepségen.

Az összetartozást és az államalapítást ünnepelték Sepsiszentgyörgyön is
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

A kenyér megosztása is azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk

Amikor megtörjük a kenyeret és megosztjuk egymással, akkor azt fejezzük ki, hogy egy közösséghez tartozunk – hangzott el a székelyudvarhelyi Jézus-kápolnánál a magyar államalapítás és az új kenyér napján tartott ünnepségen.

A kenyér megosztása is azt jelenti, hogy egy közösséghez tartozunk
2026. augusztus 20., csütörtök

Jövő héten egyeztetnek az új bértörvényről az államfővel a volt kormánykoalíció képviselői

A volt kormánykoalíció vezetői jövő héten ismét egyeztetnek Nicușor Dan államfővel a közalkalmazotti bértörvény tervezetéről - jelentette be Radu Burnete elnöki tanácsadó a Cotroceni-palotában tartott csütörtöki megbeszélés után.

Jövő héten egyeztetnek az új bértörvényről az államfővel a volt kormánykoalíció képviselői
2026. augusztus 20., csütörtök

Áldást kértek az új kenyérre és a magyar nemzetre Marosvásárhelyen is

Augusztus 20-án, Szent István és az Új kenyér ünnepén idén is összegyűlt a marosvásárhelyi magyarság egy része, hogy áldást kérjenek a magyar népre és az új kenyérre, amely összeköt bennünket vallási és közösségi hovatartozástól függetlenül.

Áldást kértek az új kenyérre és a magyar nemzetre Marosvásárhelyen is
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Előztesben maradnak a mentőre botokkal, fejszékkel, kövekkel támadók

Előzetes letartóztatásban marad az a hét személy, akik botokkal, fejszékkel és kövekkel támadtak rá a Kolozs megyei mentőszolgálat munkatársaira a Récekeresztúr községhez tartozó Kecskehátán – döntött csütörtökön a Kolozs megyei törvényszék.

Előztesben maradnak a mentőre botokkal, fejszékkel, kövekkel támadók
2026. augusztus 20., csütörtök

Anyját védte a 13 éves lány, aki megkéselte az apját

Megkéselte apját egy 13 éves lány a Temes megyei Bogároson (Bulgăruș), miután a férfi késsel támadt a gyermek édesanyjára – közölte a Temes megyei rendőrség.

Anyját védte a 13 éves lány, aki megkéselte az apját
2026. augusztus 20., csütörtök

A közösség, a hit és az új kenyér ünnepe Csíkszeredában

Az államalapító Szent István királyra emlékeztek augusztus 20-án Csíkszeredában. A Mikó-vár udvarán tartott ünnepségen a magyar államiság és a keresztény örökség mellett a közösség összetartó ereje, valamint az új kenyér is a középpontba került.

A közösség, a hit és az új kenyér ünnepe Csíkszeredában
Hirdetés
2026. augusztus 20., csütörtök

Nem kell aggódni az uniós gázellátás miatt az Európai Bizottság szerint

Az Európai Bizottság szerint nincs ok aggodalomra az unió gázellátásának biztonságával kapcsolatban a téli szezon előtt, a gáztározók töltöttsége csaknem 62 százalékos – közölte csütörtökön Eva Hrncirova, a brüsszeli testület illetékes szóvivője.

Nem kell aggódni az uniós gázellátás miatt az Európai Bizottság szerint
2026. augusztus 20., csütörtök

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János
Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János
2026. augusztus 20., csütörtök

Lemondott parlamenti mandátumáról Lázár János

2026. augusztus 20., csütörtök

Koncerthétvége Kézdivásárhelyen

Péntek és szombat este két zenekar lép fel a kézdivásárhelyi Borudvar színpadán. A koncerthétvége bárki számára ingyenes.

Koncerthétvége Kézdivásárhelyen
Koncerthétvége Kézdivásárhelyen
2026. augusztus 20., csütörtök

Koncerthétvége Kézdivásárhelyen

Hirdetés