Hirdetés
Hirdetés

Településsors Székelyföldön: veszélyben a falvaink

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták •  Fotó: Székelyhon

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták

Fotó: Székelyhon

Milyen helyzetben vannak és milyen irányba változnak azok a székelyföldi falvak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Az például már megfigyelhető, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként.

Kocsis Károly

2023. január 31., 21:132023. január 31., 21:13

Milyen esélyei vannak azoknak a falvaknak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erről a témáról szervezett szakmai fórumot hétvégén a háromszéki Angyaloson a csíkszeredai-sepsiszentgyörgyi kettős székhelyű Fejlesztési Intézet. A térség falvainak több mint kétharmada sorolható ebbe a körbe, többségében nagy múltú, korábban erős helyi közösséggel rendelkező települések.

Lakosságuk száma csökken, egyre kevesebb helyi intézmény működik bennük, nagyobb részüket a leépülés, a háttérbe szorulás folyamata jellemzi.

Hirdetés

A Fejlesztési Intézet kutatását többek között az is indokolta, hogy a térségi tömbmagyarság társadalmának alakulását hosszú időn át alapvetően meghatározta a lokalitás: a társadalom helyi közösségként való működése (közösségi tudás, közösségi intézmények, közösségi cselekvések, helyi identitás). Az 1989-es romániai fordulatot követően a székelyföldi rurális települések többsége jelentős erőfeszítéseket tett a lokális közösségi szerkezetek gazdasági, intézményi és szimbolikus visszaállítására. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy

az utóbbi évtizedekben tovább fokozódott a tömbmagyar térség falvainak „szétfejlődési” folyamata, illetve a községközpont besorolással nem rendelkező, többségében kis és közepes méretű települések periferizálódása, azaz peremre szorulása.

Kétszázötven falvat vizsgáltak

A szakmai fórumon a kutatási programot, annak fontosabb eredményeit Biró A. Zoltán társadalomkutató és Sárosi-Blága Ágnes szociológus ismertette. Több mint 250, községközpont besorolással nem rendelkező településre terjedt ki az adatgyűjtő és elemző munka. Az elemzésekbe olyan témaköröket vontak be, mint

  • a hivatalosan rögzített statisztikai adatok;

  • a lokális rendezvények, események száma és jellege;

  • a művelődés infrastrukturális és szervezeti keretei (művelődési, szociális, sport- és egyéb jellegű csoportok, együttesek működése);

  • a szimbolikus helyek és események az adott településen, a lokális identitás nyilvános térben való kifejeződési formái;

  • a településhez kapcsolható digitális megjelenítések módozatai, formái, tartalmai; az egyházközségek szerepe;

  • a helyi gazdasági szerveződések; a civil szerveződések.

Az előadó kiemelte, hogy ez az első számbavétel csak alapozó munkának tekinthető, szükség van olyan térségi programra, amely folyamatosan elemzi a háttérbe szorulás sodrába belekerült települések sorsának alakulását.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A megyésítés hátulütői

Ebben a „sorsban” az 1968-as adminisztratív átszervezés jelentette – kis túlzással – a halálos ítéletet. Például az akkor létrehozott Kovászna megyében a meglévő 57 községből csak 33 maradt, ami a községközpontokhoz került falvak hátrányos helyzetbe kerülését eredményezte. Sőt egyes falvak, mint például Köpecbánya (Köpeccel vonták egybe), Alsó- és Felsőcsernáton (Csernáton lett belőlük), Velence (Lemhénybe „olvadt be”), Eresztevény (Maksával „egyesült”) vagy Páva (Zabola) adminisztratív értelemben meg is szűntek. Persze, ezek még mindig jobban jártak, mint a községközpontoktól távolabb esők, főleg ahová nemhogy vasút, de még műút sem vezet(ett).

Az eredeti terv szerint több mint 10 hektárban szabták meg egy község területének átlagos kiterjedését, és több mint 4000 főben az átlagos lélekszámát, szerencsére ez végül 6870 hektárra, illetve 3701-re csökkent, miután az utolsó pillanatban Barótot várossá nyilvánították, Bölönből pedig külön községet hoztak létre.

Ekkor csatolták Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt és Felsőrákost Baróthoz, Kilyént Sepsiszentgyörgyhöz, Nyujtódot Kézdivásárhelyhez, Csomakőröst és Kommandót Kovásznához, Szitabodzát és Zágonbárkányt pedig Bodzafordulóhoz.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Leépülő közösségi élet

Visszatérve az angyalosi kerekasztal-beszélgetéshez, a kutatás eredményei kapcsán az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a települések helyzetének alakulásában az olyan közismert tényezők mellett, mint a népességcsökkenés vagy a helyi intézmények számának és működésének leépülése, egy további, talán ezeknél is fontosabb negatív folyamatra kell figyelni.

Kívülről nézve ezek a települések keveset változnak, a lényeges leépülési folyamatok a helyi közösségek működési módozataiban érhetők tetten.

Azt lehet mondani, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként. Ezzel a folyamattal a székelyföldi térség társadalmának egy olyan szegmense épül le, amely több évszázadon át – az önfenntartó családi modell mellett – a térségi társadalom sajátos meghatározó eleme volt. Ez a folyamat nem visszafordíthatatlan,

minden jel arra utal, hogy a helyi közösségként való működés tapasztalata, tudása ezeken a településeken még rendelkezésre áll, azonban hiányoznak azok az ösztönzők és feltételek, amelyek ezt a tapasztalatot és tudást működtetni, hasznosítani tudnák.

A szakmai fórum elsődleges célja – az előadók megfogalmazása szerint – az volt, hogy szélesebb körben is felhívják a figyelmet erre a belső változási folyamatra. A kutatási anyaga március végén önálló kötetben jelenik meg, amelyet a Fejlesztési Intézet el kíván juttatni minden olyan térségi intézményi és szakmai szereplőhöz, akinek érdeklődési köre, intézményi feladata a térség fejlesztéséhez kapcsolódik.

A fórum helyszínéül szolgáló Angyalos csak részben osztozik a háttérbe szorult falvak sorsában, hiszen viszonylag közel esik mind a község-, mind a megyeszékhelyhez, és vasút megy el a határában. A pápai tizedjegyzékben már 20 kapuval szereplő településen 1614-ben 39 szabadrendű (köztük 6 nemes és 13 lófő) családot írtak össze a 22 jobbágy, illetve zsellér mellett, és középkori templomát kőfal övezte, ami jól mutatja előkelő rangját. 1703-ban már hatvan család lakta, 43 ló, 112 ökör, 88 tehén, 452 juh, 174 disznó és 43 méhcsalád képezte az élő vagyonát, ami azt jelenti, hogy több mint három szarvasmarha, közel 8 juh, 3 disznó és majdnem 1 ló jutott gazdaságonként; ma 10-15 tehenet számlál a falu csordája. Miközben a múlt század ’30-as éveiben színházzal (!) büszkélkedett, ma I–IV. osztályos iskolája és egy árva üzlete-kocsmája van. 1910-ben 549 magyart élt a faluban, több mint száz évvel később is csak mintegy hatszázan lakják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 27., hétfő

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében

Oroszország soha nem küldött és jelenleg sem küld harci drónokat romániai célpontok ellen, az ezzel kapcsolatos találgatások pedig teljesen alaptalanok – közölte hétfőn Oroszország bukaresti nagykövetsége.

Reagált a bukaresti orosz nagykövet a Románia légterébe behatoló orosz drónok ügyében
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Elfogadta a szenátus a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését

A szenátus elfogadta a törvénytervezetet, amely válsághelyzetet hirdet a kőolaj és kőolajtermékek piacán, és ideiglenes intézkedéssel csökkenti a gázolaj jövedéki adóját. A javaslatot 116 támogató szavazattal és nyolc tartózkodással fogadták el.

Elfogadta a szenátus a gázolaj jövedéki adójának ideiglenes csökkentését
2026. július 27., hétfő

Marad még a lakásvásárlási kedvezményes áfa

Szeptember 30-ig kedvezményes áfával vásárolhatnak lakást az előszerződéssel rendelkező személyek. Az erről szóló törvénytervezetet hétfőn fogadta el a szenátus költségvetési bizottsága.

Marad még a lakásvásárlási kedvezményes áfa
2026. július 27., hétfő

Közel nyolcezer betöltetlen álláshelyet szabadítanának fel az egészségügyben

Az egészségügyi minisztérium több mint 7800 betöltetlen álláshely felszabadítását javasolja az egészségügyi rendszerben, és véleményezésre bocsátja az erről szóló memorandumot – közölte hétfőn a Facebook-oldalán az intézmény.

Közel nyolcezer betöltetlen álláshelyet szabadítanának fel az egészségügyben
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Többféle zenével is színpadra lépnek Bagossyék a Folk & Roll Víkenden

Nemcsak szervezői lesznek, hanem mindhárom napon fel is lép a Bagossy Brothers Company a július 31. és augusztus 2. között Gyergyószentmiklóson megrendezendő Folk & Roll Víkenden. Különleges, csakis itt látható produkciókkal várják a közönséget.

Többféle zenével is színpadra lépnek Bagossyék a Folk & Roll Víkenden
2026. július 27., hétfő

Átadja a stafétát a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója

Megérte a nagy elbocsátás-cunamit a kétezres évek előtt, a munkanélküliség mutatók emelkedését és apadását, most átadta helyét Kelemen Tibor, a munkaerő-foglalkoztatási hivatal közel harminc éve funkcióban levő Kovászna megyei igazgatója.

Átadja a stafétát a Kovászna Megyei Munkaerő-foglalkoztatási Hivatal igazgatója
2026. július 27., hétfő

Dróncsoportot észleltek a román-ukrán folyami határ közelében hétfő délután

Hétfőn 16 óra körül a hadsereg radarrendszere egy dróncsoportot észlelt az Ukrajnával közös folyami határ közelében.

Dróncsoportot észleltek a román-ukrán folyami határ közelében hétfő délután
Hirdetés
2026. július 27., hétfő

Pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatra köteleznék a közjogi méltóságokat

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) parlamenti frakciói módosító javaslatot nyújtottak be, amely pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat benyújtására kötelezné a közjogi méltóságokat és köztisztségviselők egy részét.

Pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatra köteleznék a közjogi méltóságokat
2026. július 27., hétfő

Élőben tette helyre a tanácselnök az alelnökét

„Nem igaz, Csaba, ne vezesd félre az embereket” – így fogalmazva lépett váratlanul elődje telefonjának kamerája elé Bíró Barna Botond, Hargita Megye Tanácsának elnöke.

Élőben tette helyre a tanácselnök az alelnökét
2026. július 27., hétfő

Megint dróndarabok becsapódásának veszélye miatt figyelmeztették a tulceaiakat Ro-Alertben

A légtérből lezuhanó tárgyak becsapódásának veszélyére figyelmeztették hétfő délután Ro-Alert üzenetben a hatóságok Tulcea megye északkeleti részének lakosságát. Hasonló riasztást délelőtt a megye délkeleti térségére is kiadtak.

Megint dróndarabok becsapódásának veszélye miatt figyelmeztették a tulceaiakat Ro-Alertben
Hirdetés