Településsors Székelyföldön: veszélyben a falvaink

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták •  Fotó: Székelyhon

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták

Fotó: Székelyhon

Milyen helyzetben vannak és milyen irányba változnak azok a székelyföldi falvak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Az például már megfigyelhető, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként.

Kocsis Károly

2023. január 31., 21:132023. január 31., 21:13

Milyen esélyei vannak azoknak a falvaknak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erről a témáról szervezett szakmai fórumot hétvégén a háromszéki Angyaloson a csíkszeredai-sepsiszentgyörgyi kettős székhelyű Fejlesztési Intézet. A térség falvainak több mint kétharmada sorolható ebbe a körbe, többségében nagy múltú, korábban erős helyi közösséggel rendelkező települések.

Lakosságuk száma csökken, egyre kevesebb helyi intézmény működik bennük, nagyobb részüket a leépülés, a háttérbe szorulás folyamata jellemzi.

A Fejlesztési Intézet kutatását többek között az is indokolta, hogy a térségi tömbmagyarság társadalmának alakulását hosszú időn át alapvetően meghatározta a lokalitás: a társadalom helyi közösségként való működése (közösségi tudás, közösségi intézmények, közösségi cselekvések, helyi identitás). Az 1989-es romániai fordulatot követően a székelyföldi rurális települések többsége jelentős erőfeszítéseket tett a lokális közösségi szerkezetek gazdasági, intézményi és szimbolikus visszaállítására. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy

az utóbbi évtizedekben tovább fokozódott a tömbmagyar térség falvainak „szétfejlődési” folyamata, illetve a községközpont besorolással nem rendelkező, többségében kis és közepes méretű települések periferizálódása, azaz peremre szorulása.

Kétszázötven falvat vizsgáltak

A szakmai fórumon a kutatási programot, annak fontosabb eredményeit Biró A. Zoltán társadalomkutató és Sárosi-Blága Ágnes szociológus ismertette. Több mint 250, községközpont besorolással nem rendelkező településre terjedt ki az adatgyűjtő és elemző munka. Az elemzésekbe olyan témaköröket vontak be, mint

  • a hivatalosan rögzített statisztikai adatok;

  • a lokális rendezvények, események száma és jellege;

  • a művelődés infrastrukturális és szervezeti keretei (művelődési, szociális, sport- és egyéb jellegű csoportok, együttesek működése);

  • a szimbolikus helyek és események az adott településen, a lokális identitás nyilvános térben való kifejeződési formái;

  • a településhez kapcsolható digitális megjelenítések módozatai, formái, tartalmai; az egyházközségek szerepe;

  • a helyi gazdasági szerveződések; a civil szerveződések.

Az előadó kiemelte, hogy ez az első számbavétel csak alapozó munkának tekinthető, szükség van olyan térségi programra, amely folyamatosan elemzi a háttérbe szorulás sodrába belekerült települések sorsának alakulását.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A megyésítés hátulütői

Ebben a „sorsban” az 1968-as adminisztratív átszervezés jelentette – kis túlzással – a halálos ítéletet. Például az akkor létrehozott Kovászna megyében a meglévő 57 községből csak 33 maradt, ami a községközpontokhoz került falvak hátrányos helyzetbe kerülését eredményezte. Sőt egyes falvak, mint például Köpecbánya (Köpeccel vonták egybe), Alsó- és Felsőcsernáton (Csernáton lett belőlük), Velence (Lemhénybe „olvadt be”), Eresztevény (Maksával „egyesült”) vagy Páva (Zabola) adminisztratív értelemben meg is szűntek. Persze, ezek még mindig jobban jártak, mint a községközpontoktól távolabb esők, főleg ahová nemhogy vasút, de még műút sem vezet(ett).

Az eredeti terv szerint több mint 10 hektárban szabták meg egy község területének átlagos kiterjedését, és több mint 4000 főben az átlagos lélekszámát, szerencsére ez végül 6870 hektárra, illetve 3701-re csökkent, miután az utolsó pillanatban Barótot várossá nyilvánították, Bölönből pedig külön községet hoztak létre.

Ekkor csatolták Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt és Felsőrákost Baróthoz, Kilyént Sepsiszentgyörgyhöz, Nyujtódot Kézdivásárhelyhez, Csomakőröst és Kommandót Kovásznához, Szitabodzát és Zágonbárkányt pedig Bodzafordulóhoz.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Leépülő közösségi élet

Visszatérve az angyalosi kerekasztal-beszélgetéshez, a kutatás eredményei kapcsán az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a települések helyzetének alakulásában az olyan közismert tényezők mellett, mint a népességcsökkenés vagy a helyi intézmények számának és működésének leépülése, egy további, talán ezeknél is fontosabb negatív folyamatra kell figyelni.

Kívülről nézve ezek a települések keveset változnak, a lényeges leépülési folyamatok a helyi közösségek működési módozataiban érhetők tetten.

Azt lehet mondani, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként. Ezzel a folyamattal a székelyföldi térség társadalmának egy olyan szegmense épül le, amely több évszázadon át – az önfenntartó családi modell mellett – a térségi társadalom sajátos meghatározó eleme volt. Ez a folyamat nem visszafordíthatatlan,

minden jel arra utal, hogy a helyi közösségként való működés tapasztalata, tudása ezeken a településeken még rendelkezésre áll, azonban hiányoznak azok az ösztönzők és feltételek, amelyek ezt a tapasztalatot és tudást működtetni, hasznosítani tudnák.

A szakmai fórum elsődleges célja – az előadók megfogalmazása szerint – az volt, hogy szélesebb körben is felhívják a figyelmet erre a belső változási folyamatra. A kutatási anyaga március végén önálló kötetben jelenik meg, amelyet a Fejlesztési Intézet el kíván juttatni minden olyan térségi intézményi és szakmai szereplőhöz, akinek érdeklődési köre, intézményi feladata a térség fejlesztéséhez kapcsolódik.

A fórum helyszínéül szolgáló Angyalos csak részben osztozik a háttérbe szorult falvak sorsában, hiszen viszonylag közel esik mind a község-, mind a megyeszékhelyhez, és vasút megy el a határában. A pápai tizedjegyzékben már 20 kapuval szereplő településen 1614-ben 39 szabadrendű (köztük 6 nemes és 13 lófő) családot írtak össze a 22 jobbágy, illetve zsellér mellett, és középkori templomát kőfal övezte, ami jól mutatja előkelő rangját. 1703-ban már hatvan család lakta, 43 ló, 112 ökör, 88 tehén, 452 juh, 174 disznó és 43 méhcsalád képezte az élő vagyonát, ami azt jelenti, hogy több mint három szarvasmarha, közel 8 juh, 3 disznó és majdnem 1 ló jutott gazdaságonként; ma 10-15 tehenet számlál a falu csordája. Miközben a múlt század ’30-as éveiben színházzal (!) büszkélkedett, ma I–IV. osztályos iskolája és egy árva üzlete-kocsmája van. 1910-ben 549 magyart élt a faluban, több mint száz évvel később is csak mintegy hatszázan lakják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. július 03., csütörtök

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát

Daniel David oktatási miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy két órával megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát, az óraadó tanárok óraszáma pedig csökkenni fog.

Eldőlt: megemelik a pedagógusok kötelező heti óraszámát
2025. július 03., csütörtök

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban

Petre-Florin Manole munkaügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a havi bruttó 347 lejes étkezési támogatásban pedig csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapfizetésű közalkalmazottak fognak részesülni.

Csak a bruttó hatezer lejnél kisebb alapbérű közalkalmazottak részesülnek étkezési támogatásban
2025. július 03., csütörtök

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el

Negyvenhat eltűnt esetet tartanak nyilván Hargita megyében, közülük több mint a fele kiskorú, és jelentős arányban lányok. Minden eltűnést lehetséges bűncselekményként kezel a rendőrség.

Az eltűntek több mint fele kiskorú és lány – akadt olyan, aki már hetedjére szökött el
2025. július 03., csütörtök

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek

Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter csütörtöki sajtótájékoztatóján közölte, hogy a fogyatékkal élő és a rákbeteg személyeknek nem kell egészségügyi szolgáltatási járulékot (CASS) fizetniük.

Egészségügyi miniszter: a fogyatékkal élők és a rákbetegek nem kell egészségbiztosítást fizessenek
2025. július 03., csütörtök

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások

Daniel David csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások.

Daniel David: a tanügyben nem lesznek leépítések és bérmódosítások
2025. július 03., csütörtök

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések

A kormány deficitcsökkentő intézkedései részeként növelni fogja szeptember elsejétől a személygépkocsik úthasználati díját.

Majdnem megduplázták az egyévest – íme az új útdíjak és a büntetések
2025. július 03., csütörtök

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz

Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes csütörtöki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a kormány által javasolt deficitcsökkentő intézkedések nélkül fenntarthatatlanná vált volna a költségvetési hiány.

Tánczos Barna magyarázatot fűzött a nagy állami pénzbehajtáshoz
2025. július 03., csütörtök

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?

Az alkotmánybíróság ügyvivő elnöke csütörtökön pontosítani kívánta, hogy a mandátuma végéhez közeledő három alkotmánybíró egyike sem kért vagy kapott semmilyen juttatást.

Nem kérték az alkotmánybírók a megajuttatást, de mit tegyenek, ha „esedékes”?
2025. július 03., csütörtök

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani

Közúti balesethez riasztották a tűzoltókat a Maros megyei Libánfalva térségében, ahol egy személygépkocsi lesodródott az úttestről. A balesetben egy személy megsérült.

Lehajtott az útról egy autó Libánfalva közelében – egy férfit a roncsok közül kellett kiszabadítani
2025. július 03., csütörtök

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat

Közvitára bocsátotta csütörtökön a honlapján a pénzügyminisztérium az idei deficitcsökkentő intézkedések első csomagját tartalmazó törvénytervezetet.

Áfa- és adóemelés: nyilvánosságra hozták a konkrét számokat