Hirdetés
Hirdetés

Településsors Székelyföldön: veszélyben a falvaink

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták •  Fotó: Székelyhon

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták

Fotó: Székelyhon

Milyen helyzetben vannak és milyen irányba változnak azok a székelyföldi falvak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Az például már megfigyelhető, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként.

Kocsis Károly

2023. január 31., 21:132023. január 31., 21:13

Milyen esélyei vannak azoknak a falvaknak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erről a témáról szervezett szakmai fórumot hétvégén a háromszéki Angyaloson a csíkszeredai-sepsiszentgyörgyi kettős székhelyű Fejlesztési Intézet. A térség falvainak több mint kétharmada sorolható ebbe a körbe, többségében nagy múltú, korábban erős helyi közösséggel rendelkező települések.

Lakosságuk száma csökken, egyre kevesebb helyi intézmény működik bennük, nagyobb részüket a leépülés, a háttérbe szorulás folyamata jellemzi.

Hirdetés

A Fejlesztési Intézet kutatását többek között az is indokolta, hogy a térségi tömbmagyarság társadalmának alakulását hosszú időn át alapvetően meghatározta a lokalitás: a társadalom helyi közösségként való működése (közösségi tudás, közösségi intézmények, közösségi cselekvések, helyi identitás). Az 1989-es romániai fordulatot követően a székelyföldi rurális települések többsége jelentős erőfeszítéseket tett a lokális közösségi szerkezetek gazdasági, intézményi és szimbolikus visszaállítására. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy

az utóbbi évtizedekben tovább fokozódott a tömbmagyar térség falvainak „szétfejlődési” folyamata, illetve a községközpont besorolással nem rendelkező, többségében kis és közepes méretű települések periferizálódása, azaz peremre szorulása.

Kétszázötven falvat vizsgáltak

A szakmai fórumon a kutatási programot, annak fontosabb eredményeit Biró A. Zoltán társadalomkutató és Sárosi-Blága Ágnes szociológus ismertette. Több mint 250, községközpont besorolással nem rendelkező településre terjedt ki az adatgyűjtő és elemző munka. Az elemzésekbe olyan témaköröket vontak be, mint

  • a hivatalosan rögzített statisztikai adatok;

  • a lokális rendezvények, események száma és jellege;

  • a művelődés infrastrukturális és szervezeti keretei (művelődési, szociális, sport- és egyéb jellegű csoportok, együttesek működése);

  • a szimbolikus helyek és események az adott településen, a lokális identitás nyilvános térben való kifejeződési formái;

  • a településhez kapcsolható digitális megjelenítések módozatai, formái, tartalmai; az egyházközségek szerepe;

  • a helyi gazdasági szerveződések; a civil szerveződések.

Az előadó kiemelte, hogy ez az első számbavétel csak alapozó munkának tekinthető, szükség van olyan térségi programra, amely folyamatosan elemzi a háttérbe szorulás sodrába belekerült települések sorsának alakulását.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A megyésítés hátulütői

Ebben a „sorsban” az 1968-as adminisztratív átszervezés jelentette – kis túlzással – a halálos ítéletet. Például az akkor létrehozott Kovászna megyében a meglévő 57 községből csak 33 maradt, ami a községközpontokhoz került falvak hátrányos helyzetbe kerülését eredményezte. Sőt egyes falvak, mint például Köpecbánya (Köpeccel vonták egybe), Alsó- és Felsőcsernáton (Csernáton lett belőlük), Velence (Lemhénybe „olvadt be”), Eresztevény (Maksával „egyesült”) vagy Páva (Zabola) adminisztratív értelemben meg is szűntek. Persze, ezek még mindig jobban jártak, mint a községközpontoktól távolabb esők, főleg ahová nemhogy vasút, de még műút sem vezet(ett).

Az eredeti terv szerint több mint 10 hektárban szabták meg egy község területének átlagos kiterjedését, és több mint 4000 főben az átlagos lélekszámát, szerencsére ez végül 6870 hektárra, illetve 3701-re csökkent, miután az utolsó pillanatban Barótot várossá nyilvánították, Bölönből pedig külön községet hoztak létre.

Ekkor csatolták Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt és Felsőrákost Baróthoz, Kilyént Sepsiszentgyörgyhöz, Nyujtódot Kézdivásárhelyhez, Csomakőröst és Kommandót Kovásznához, Szitabodzát és Zágonbárkányt pedig Bodzafordulóhoz.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Leépülő közösségi élet

Visszatérve az angyalosi kerekasztal-beszélgetéshez, a kutatás eredményei kapcsán az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a települések helyzetének alakulásában az olyan közismert tényezők mellett, mint a népességcsökkenés vagy a helyi intézmények számának és működésének leépülése, egy további, talán ezeknél is fontosabb negatív folyamatra kell figyelni.

Kívülről nézve ezek a települések keveset változnak, a lényeges leépülési folyamatok a helyi közösségek működési módozataiban érhetők tetten.

Azt lehet mondani, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként. Ezzel a folyamattal a székelyföldi térség társadalmának egy olyan szegmense épül le, amely több évszázadon át – az önfenntartó családi modell mellett – a térségi társadalom sajátos meghatározó eleme volt. Ez a folyamat nem visszafordíthatatlan,

minden jel arra utal, hogy a helyi közösségként való működés tapasztalata, tudása ezeken a településeken még rendelkezésre áll, azonban hiányoznak azok az ösztönzők és feltételek, amelyek ezt a tapasztalatot és tudást működtetni, hasznosítani tudnák.

A szakmai fórum elsődleges célja – az előadók megfogalmazása szerint – az volt, hogy szélesebb körben is felhívják a figyelmet erre a belső változási folyamatra. A kutatási anyaga március végén önálló kötetben jelenik meg, amelyet a Fejlesztési Intézet el kíván juttatni minden olyan térségi intézményi és szakmai szereplőhöz, akinek érdeklődési köre, intézményi feladata a térség fejlesztéséhez kapcsolódik.

A fórum helyszínéül szolgáló Angyalos csak részben osztozik a háttérbe szorult falvak sorsában, hiszen viszonylag közel esik mind a község-, mind a megyeszékhelyhez, és vasút megy el a határában. A pápai tizedjegyzékben már 20 kapuval szereplő településen 1614-ben 39 szabadrendű (köztük 6 nemes és 13 lófő) családot írtak össze a 22 jobbágy, illetve zsellér mellett, és középkori templomát kőfal övezte, ami jól mutatja előkelő rangját. 1703-ban már hatvan család lakta, 43 ló, 112 ökör, 88 tehén, 452 juh, 174 disznó és 43 méhcsalád képezte az élő vagyonát, ami azt jelenti, hogy több mint három szarvasmarha, közel 8 juh, 3 disznó és majdnem 1 ló jutott gazdaságonként; ma 10-15 tehenet számlál a falu csordája. Miközben a múlt század ’30-as éveiben színházzal (!) büszkélkedett, ma I–IV. osztályos iskolája és egy árva üzlete-kocsmája van. 1910-ben 549 magyart élt a faluban, több mint száz évvel később is csak mintegy hatszázan lakják.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. június 18., csütörtök

Nicușor Dan: Portugália és Szlovákia is drónelhárító rendszereket ajánlott fel Romániának

Portugália és Szlovákia drónelhárító rendszereket ajánlott fel Romániának – nyilatkozta Nicușor Dan a csütörtöki EU-csúcs előtt.

Nicușor Dan: Portugália és Szlovákia is drónelhárító rendszereket ajánlott fel Romániának
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Medvét láttak Szécsenyben

Medve jelenléte miatt küldtek Ro-Alert üzenetet a csíkszeredaiaknak csütörtökön este.

Medvét láttak Szécsenyben
Medvét láttak Szécsenyben
2026. június 18., csütörtök

Medvét láttak Szécsenyben

2026. június 18., csütörtök

Leleplezték a Grand Theft Auto VI borítóját, egy hét múlva indul az előrendelés

Nem a régóta várt játékmenet előzetessel, hanem egy bejelentéssel rukkolt elő a Grand Theft Auto VI kiadója, a Rockstar Games csütörtök délután.

Leleplezték a Grand Theft Auto VI borítóját, egy hét múlva indul az előrendelés
2026. június 18., csütörtök

Indulni készül a PNL elnöki tisztségéért Adrian Veștea

Adrian Veștea kijelölt miniszterelnök csütörtökön bejelentette, hogy indulni készül a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöki tisztségéért.

Indulni készül a PNL elnöki tisztségéért Adrian Veștea
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Korrupció gyanúja miatt került hatósági felügyelet alá Bukarest főpolgármestere

Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt büntetőeljárást indított Ciprian Ciucu bukaresti főpolgármester ellen. Az elöljárót 60 napra hatósági felügyelet alá helyezték.

Korrupció gyanúja miatt került hatósági felügyelet alá Bukarest főpolgármestere
2026. június 18., csütörtök

Románia és Szlovákia közösen lépne fel a medvék védettségének módosításáért

Közösen kérte Románia és Szlovákia az Európai Bizottságtól a barnamedvék szigorú védelmi szabályainak felülvizsgálatát. A két ország szerint a növekvő állomány egyre nagyobb terhet ró a helyi közösségekre, a gazdákra és a közbiztonságra.

Románia és Szlovákia közösen lépne fel a medvék védettségének módosításáért
2026. június 18., csütörtök

Minden eltűnt gyermeket megtaláltak, négy felnőttet azonban még keresnek

Keres még négy felnőttet a rendőrség Hargita megyében az idei eltűnéses esetek közül. Az év első öt hónapjában 32 bejelentést regisztráltak, a 11 eltűnt gyermeket mind megtalálták, a felnőttek közül azonban négyen továbbra sem kerültek elő.

Minden eltűnt gyermeket megtaláltak, négy felnőttet azonban még keresnek
Hirdetés
2026. június 18., csütörtök

Már péntek reggeltől várja a strandolni vágyókat a Marosvásárhelyi Víkendtelep

Bár a marosvásárhelyi Víkendtelep hivatalos megnyitóját pénteken 17 órakor tartják, a strandolni vágyókat már reggel 9 órától fogadják.

Már péntek reggeltől várja a strandolni vágyókat a Marosvásárhelyi Víkendtelep
2026. június 18., csütörtök

Már Szentegyházán is van lehetőség CT-vizsgálatok elvégzésére

CT-készüléket kapott a Szentegyházi Egészségügyi Központ, ami lehetőséget teremt a településen élőknek, hogy elvégeztessék ezeket a vizsgálatokat. Lőrincz Csaba, Szentegyháza polgármestere valóra vált álomnak nevezte az orvosi eszköz beüzemelését.

Már Szentegyházán is van lehetőség CT-vizsgálatok elvégzésére
2026. június 18., csütörtök

Lezuhant a magasból és életét vesztette az A3-as sztráda építésén dolgozó egyik munkás

Életét vesztette egy 64 éves külföldi munkás, miután 12 méter magasból lezuhant, miközben az A3-as autópálya építésén dolgozott a Szeben megyei Felek (Avrig) közelében.

Lezuhant a magasból és életét vesztette az A3-as sztráda építésén dolgozó egyik munkás
Hirdetés