Településsors Székelyföldön: veszélyben a falvaink

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták •  Fotó: Székelyhon

A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták

Fotó: Székelyhon

Milyen helyzetben vannak és milyen irányba változnak azok a székelyföldi falvak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Az például már megfigyelhető, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként.

Kocsis Károly

2023. január 31., 21:132023. január 31., 21:13

Milyen esélyei vannak azoknak a falvaknak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erről a témáról szervezett szakmai fórumot hétvégén a háromszéki Angyaloson a csíkszeredai-sepsiszentgyörgyi kettős székhelyű Fejlesztési Intézet. A térség falvainak több mint kétharmada sorolható ebbe a körbe, többségében nagy múltú, korábban erős helyi közösséggel rendelkező települések.

Lakosságuk száma csökken, egyre kevesebb helyi intézmény működik bennük, nagyobb részüket a leépülés, a háttérbe szorulás folyamata jellemzi.

A Fejlesztési Intézet kutatását többek között az is indokolta, hogy a térségi tömbmagyarság társadalmának alakulását hosszú időn át alapvetően meghatározta a lokalitás: a társadalom helyi közösségként való működése (közösségi tudás, közösségi intézmények, közösségi cselekvések, helyi identitás). Az 1989-es romániai fordulatot követően a székelyföldi rurális települések többsége jelentős erőfeszítéseket tett a lokális közösségi szerkezetek gazdasági, intézményi és szimbolikus visszaállítására. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy

az utóbbi évtizedekben tovább fokozódott a tömbmagyar térség falvainak „szétfejlődési” folyamata, illetve a községközpont besorolással nem rendelkező, többségében kis és közepes méretű települések periferizálódása, azaz peremre szorulása.

Kétszázötven falvat vizsgáltak

A szakmai fórumon a kutatási programot, annak fontosabb eredményeit Biró A. Zoltán társadalomkutató és Sárosi-Blága Ágnes szociológus ismertette. Több mint 250, községközpont besorolással nem rendelkező településre terjedt ki az adatgyűjtő és elemző munka. Az elemzésekbe olyan témaköröket vontak be, mint

  • a hivatalosan rögzített statisztikai adatok;

  • a lokális rendezvények, események száma és jellege;

  • a művelődés infrastrukturális és szervezeti keretei (művelődési, szociális, sport- és egyéb jellegű csoportok, együttesek működése);

  • a szimbolikus helyek és események az adott településen, a lokális identitás nyilvános térben való kifejeződési formái;

  • a településhez kapcsolható digitális megjelenítések módozatai, formái, tartalmai; az egyházközségek szerepe;

  • a helyi gazdasági szerveződések; a civil szerveződések.

Az előadó kiemelte, hogy ez az első számbavétel csak alapozó munkának tekinthető, szükség van olyan térségi programra, amely folyamatosan elemzi a háttérbe szorulás sodrába belekerült települések sorsának alakulását.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

A megyésítés hátulütői

Ebben a „sorsban” az 1968-as adminisztratív átszervezés jelentette – kis túlzással – a halálos ítéletet. Például az akkor létrehozott Kovászna megyében a meglévő 57 községből csak 33 maradt, ami a községközpontokhoz került falvak hátrányos helyzetbe kerülését eredményezte. Sőt egyes falvak, mint például Köpecbánya (Köpeccel vonták egybe), Alsó- és Felsőcsernáton (Csernáton lett belőlük), Velence (Lemhénybe „olvadt be”), Eresztevény (Maksával „egyesült”) vagy Páva (Zabola) adminisztratív értelemben meg is szűntek. Persze, ezek még mindig jobban jártak, mint a községközpontoktól távolabb esők, főleg ahová nemhogy vasút, de még műút sem vezet(ett).

Az eredeti terv szerint több mint 10 hektárban szabták meg egy község területének átlagos kiterjedését, és több mint 4000 főben az átlagos lélekszámát, szerencsére ez végül 6870 hektárra, illetve 3701-re csökkent, miután az utolsó pillanatban Barótot várossá nyilvánították, Bölönből pedig külön községet hoztak létre.

Ekkor csatolták Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt és Felsőrákost Baróthoz, Kilyént Sepsiszentgyörgyhöz, Nyujtódot Kézdivásárhelyhez, Csomakőröst és Kommandót Kovásznához, Szitabodzát és Zágonbárkányt pedig Bodzafordulóhoz.

•  Fotó: Erdély Bálint Előd Galéria

Fotó: Erdély Bálint Előd

Leépülő közösségi élet

Visszatérve az angyalosi kerekasztal-beszélgetéshez, a kutatás eredményei kapcsán az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a települések helyzetének alakulásában az olyan közismert tényezők mellett, mint a népességcsökkenés vagy a helyi intézmények számának és működésének leépülése, egy további, talán ezeknél is fontosabb negatív folyamatra kell figyelni.

Kívülről nézve ezek a települések keveset változnak, a lényeges leépülési folyamatok a helyi közösségek működési módozataiban érhetők tetten.

Azt lehet mondani, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként. Ezzel a folyamattal a székelyföldi térség társadalmának egy olyan szegmense épül le, amely több évszázadon át – az önfenntartó családi modell mellett – a térségi társadalom sajátos meghatározó eleme volt. Ez a folyamat nem visszafordíthatatlan,

minden jel arra utal, hogy a helyi közösségként való működés tapasztalata, tudása ezeken a településeken még rendelkezésre áll, azonban hiányoznak azok az ösztönzők és feltételek, amelyek ezt a tapasztalatot és tudást működtetni, hasznosítani tudnák.

A szakmai fórum elsődleges célja – az előadók megfogalmazása szerint – az volt, hogy szélesebb körben is felhívják a figyelmet erre a belső változási folyamatra. A kutatási anyaga március végén önálló kötetben jelenik meg, amelyet a Fejlesztési Intézet el kíván juttatni minden olyan térségi intézményi és szakmai szereplőhöz, akinek érdeklődési köre, intézményi feladata a térség fejlesztéséhez kapcsolódik.

A fórum helyszínéül szolgáló Angyalos csak részben osztozik a háttérbe szorult falvak sorsában, hiszen viszonylag közel esik mind a község-, mind a megyeszékhelyhez, és vasút megy el a határában. A pápai tizedjegyzékben már 20 kapuval szereplő településen 1614-ben 39 szabadrendű (köztük 6 nemes és 13 lófő) családot írtak össze a 22 jobbágy, illetve zsellér mellett, és középkori templomát kőfal övezte, ami jól mutatja előkelő rangját. 1703-ban már hatvan család lakta, 43 ló, 112 ökör, 88 tehén, 452 juh, 174 disznó és 43 méhcsalád képezte az élő vagyonát, ami azt jelenti, hogy több mint három szarvasmarha, közel 8 juh, 3 disznó és majdnem 1 ló jutott gazdaságonként; ma 10-15 tehenet számlál a falu csordája. Miközben a múlt század ’30-as éveiben színházzal (!) büszkélkedett, ma I–IV. osztályos iskolája és egy árva üzlete-kocsmája van. 1910-ben 549 magyart élt a faluban, több mint száz évvel később is csak mintegy hatszázan lakják.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. június 30., hétfő

Időként viharok szakítják meg a kánikulát a következő két hétben

A következő két hétben a sokéves átlagnál melegebb lesz, a hőmérséklet az ország déli részein elérheti a 39 Celsius-fokot, viharos időjárásra pedig főként június 30. körül és július 5. után van kilátás.

Időként viharok szakítják meg a kánikulát a következő két hétben
2025. június 30., hétfő

Fokozódik az elégedetlenség, általános sztrájkra készülnek a szakszervezetek

A közszférában dolgozókat érintő költségcsökkentő megszorítóintézkedés-tervek miatt akár országos szintű általános sztrájkot is kirobbanthatnak a szakszervezetek. A Sanitas képviselője szerint az egészségügyben is tiltakozások kezdődhetnek.

Fokozódik az elégedetlenség, általános sztrájkra készülnek a szakszervezetek
2025. június 30., hétfő

Több mint három napig „állt a bál” Kézdivásárhelyen

A három éve június végére előhozott kézdivásárhelyi „őszi” sokadalom az egykori katonanevelde tulajdonképpeni birtokba vételével kezdődött csütörtökön, a vasárnap esti tűzijáték előtt pedig a Wellhello hozta lázba a városünnep népes közönségét.

Több mint három napig „állt a bál” Kézdivásárhelyen
2025. június 30., hétfő

Elfogadta a kormány: csökkentik a közalkalmazottak bérpótlékát

Elfogadta hétfői rendkívüli ülésén a kormány a közalkalmazottak bérpótlékát csökkentő sürgősségi rendeletet.

Elfogadta a kormány: csökkentik a közalkalmazottak bérpótlékát
2025. június 30., hétfő

Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita megyei gyermekvédelem

Kilenc fogyatékkal élő felnőtt befogadására alkalmas Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság, amit a felnőtt fogyatékkal élők szépvízi ápoló- és gondozóközpontja mellé húznának fel.

Respiro-központ létesítésére pályázik a Hargita megyei gyermekvédelem
2025. június 30., hétfő

Kitüntették Demjén Ferencet a Marosvásárhelyi Napokon

Ünnepélyes pillanatokkal ért véget a 28. Marosvásárhelyi Napok programsorozata: a város két kivételes művészt ismert el az Ars Musica Pro Urbe tiszteletbeli címmel.

Kitüntették Demjén Ferencet a Marosvásárhelyi Napokon
2025. június 30., hétfő

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán

A Romániai Nyugdíjasok Országos Szövetsége (FNPR) elfogadhatatlannak tartja, hogy az állami nyugdíjak megsarcolása is része legyen a deficitcsökkentő intézkedéscsomagnak.

Kiszámolták, mennyivel csökkennének a nyugdíjak a megszorító intézkedések nyomán
2025. június 30., hétfő

Rovarirtás lesz Csíkszeredában

Szúnyog- és kullancsirtás lesz Csíkszereda közterületein július 1-jén, kedden.

Rovarirtás lesz Csíkszeredában
Rovarirtás lesz Csíkszeredában
2025. június 30., hétfő

Rovarirtás lesz Csíkszeredában

2025. június 30., hétfő

Ezerötszáz helyre hirdet felvételit a Sapientia

Július elsején indul az online iratkozás a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai, marosvásárhelyi, sepsiszentgyörgyi és kolozsvári karaira. Az újdonságokról, tudnivalókról hétfőn számoltak be az illetékesek.

Ezerötszáz helyre hirdet felvételit a Sapientia
2025. június 30., hétfő

Üveggel megrakott teherautó borult fel Marosszéken, részlegesen lezárták az E60-as utat

Felborult egy üvegeket szállító teherautó az E60-as út Maros megyei szakaszán, Székelyvajánál; az érintett útszakaszon egy sávon halad a forgalom.

Üveggel megrakott teherautó borult fel Marosszéken, részlegesen lezárták az E60-as utat