A kerekasztal-beszélgetésen a kis székelyföldi falvak jövőjét taglalták
Fotó: Székelyhon
Milyen helyzetben vannak és milyen irányba változnak azok a székelyföldi falvak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Az például már megfigyelhető, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként.
2023. január 31., 21:132023. január 31., 21:13
Milyen esélyei vannak azoknak a falvaknak, amelyek nem rendelkeznek községközpont-besorolással? Erről a témáról szervezett szakmai fórumot hétvégén a háromszéki Angyaloson a csíkszeredai-sepsiszentgyörgyi kettős székhelyű Fejlesztési Intézet. A térség falvainak több mint kétharmada sorolható ebbe a körbe, többségében nagy múltú, korábban erős helyi közösséggel rendelkező települések.
A Fejlesztési Intézet kutatását többek között az is indokolta, hogy a térségi tömbmagyarság társadalmának alakulását hosszú időn át alapvetően meghatározta a lokalitás: a társadalom helyi közösségként való működése (közösségi tudás, közösségi intézmények, közösségi cselekvések, helyi identitás). Az 1989-es romániai fordulatot követően a székelyföldi rurális települések többsége jelentős erőfeszítéseket tett a lokális közösségi szerkezetek gazdasági, intézményi és szimbolikus visszaállítására. Ennek ellenére minden jel arra mutat, hogy
A szakmai fórumon a kutatási programot, annak fontosabb eredményeit Biró A. Zoltán társadalomkutató és Sárosi-Blága Ágnes szociológus ismertette. Több mint 250, községközpont besorolással nem rendelkező településre terjedt ki az adatgyűjtő és elemző munka. Az elemzésekbe olyan témaköröket vontak be, mint
a hivatalosan rögzített statisztikai adatok;
a lokális rendezvények, események száma és jellege;
a művelődés infrastrukturális és szervezeti keretei (művelődési, szociális, sport- és egyéb jellegű csoportok, együttesek működése);
a szimbolikus helyek és események az adott településen, a lokális identitás nyilvános térben való kifejeződési formái;
a településhez kapcsolható digitális megjelenítések módozatai, formái, tartalmai; az egyházközségek szerepe;
a helyi gazdasági szerveződések; a civil szerveződések.
Az előadó kiemelte, hogy ez az első számbavétel csak alapozó munkának tekinthető, szükség van olyan térségi programra, amely folyamatosan elemzi a háttérbe szorulás sodrába belekerült települések sorsának alakulását.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Ebben a „sorsban” az 1968-as adminisztratív átszervezés jelentette – kis túlzással – a halálos ítéletet. Például az akkor létrehozott Kovászna megyében a meglévő 57 községből csak 33 maradt, ami a községközpontokhoz került falvak hátrányos helyzetbe kerülését eredményezte. Sőt egyes falvak, mint például Köpecbánya (Köpeccel vonták egybe), Alsó- és Felsőcsernáton (Csernáton lett belőlük), Velence (Lemhénybe „olvadt be”), Eresztevény (Maksával „egyesült”) vagy Páva (Zabola) adminisztratív értelemben meg is szűntek. Persze, ezek még mindig jobban jártak, mint a községközpontoktól távolabb esők, főleg ahová nemhogy vasút, de még műút sem vezet(ett).
Ekkor csatolták Bibarcfalvát, Bodost, Köpecet, Miklósvárt és Felsőrákost Baróthoz, Kilyént Sepsiszentgyörgyhöz, Nyujtódot Kézdivásárhelyhez, Csomakőröst és Kommandót Kovásznához, Szitabodzát és Zágonbárkányt pedig Bodzafordulóhoz.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Visszatérve az angyalosi kerekasztal-beszélgetéshez, a kutatás eredményei kapcsán az előadók arra hívták fel a figyelmet, hogy a települések helyzetének alakulásában az olyan közismert tényezők mellett, mint a népességcsökkenés vagy a helyi intézmények számának és működésének leépülése, egy további, talán ezeknél is fontosabb negatív folyamatra kell figyelni.
Azt lehet mondani, hogy az egyre inkább peremre szoruló települések helyi társadalma egyre ritkábban és egyre kisebb mértékben működik közösségként. Ezzel a folyamattal a székelyföldi térség társadalmának egy olyan szegmense épül le, amely több évszázadon át – az önfenntartó családi modell mellett – a térségi társadalom sajátos meghatározó eleme volt. Ez a folyamat nem visszafordíthatatlan,
A szakmai fórum elsődleges célja – az előadók megfogalmazása szerint – az volt, hogy szélesebb körben is felhívják a figyelmet erre a belső változási folyamatra. A kutatási anyaga március végén önálló kötetben jelenik meg, amelyet a Fejlesztési Intézet el kíván juttatni minden olyan térségi intézményi és szakmai szereplőhöz, akinek érdeklődési köre, intézményi feladata a térség fejlesztéséhez kapcsolódik.
A fórum helyszínéül szolgáló Angyalos csak részben osztozik a háttérbe szorult falvak sorsában, hiszen viszonylag közel esik mind a község-, mind a megyeszékhelyhez, és vasút megy el a határában. A pápai tizedjegyzékben már 20 kapuval szereplő településen 1614-ben 39 szabadrendű (köztük 6 nemes és 13 lófő) családot írtak össze a 22 jobbágy, illetve zsellér mellett, és középkori templomát kőfal övezte, ami jól mutatja előkelő rangját. 1703-ban már hatvan család lakta, 43 ló, 112 ökör, 88 tehén, 452 juh, 174 disznó és 43 méhcsalád képezte az élő vagyonát, ami azt jelenti, hogy több mint három szarvasmarha, közel 8 juh, 3 disznó és majdnem 1 ló jutott gazdaságonként; ma 10-15 tehenet számlál a falu csordája. Miközben a múlt század ’30-as éveiben színházzal (!) büszkélkedett, ma I–IV. osztályos iskolája és egy árva üzlete-kocsmája van. 1910-ben 549 magyart élt a faluban, több mint száz évvel később is csak mintegy hatszázan lakják.
Sörösládák borultak az úttestre a 12A jelzésű országút Maroshévízen áthaladó szakaszán, csütörtökön reggel. Személyi sérülés nem történt, de jelentős anyagi kár keletkezett.
30 év vállalkozói lét, megannyi nehézség, változás, siker, tapasztalat és tanulság. A hőszigetelt üvegeket és nyílászárókat gyártó és forgalmazó Wappal Kft. tulajdonosát, Nagy-Galaczi Andrást, valamint lányát, Lukács Borókát kérdeztük az elmúlt évekről.
A szaknak megfelelő választott tantárgyból vizsgáznak csütörtökön érettségizők.
Enyhébb medvetámadásnak eshetett áldozatul egy gombászó férfi Kőrispatak környékén, a hegyimentők több órás keresés után találtak rá.
Augusztus 15-31. között kézbesíti a posta a nyugdíjasoknak az újraszámolt nyugdíjukról szóló határozatot – írja az Agerpres az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) szerda esti tájékoztatása alapján.
Nagy felfordulást hozott magával az idei érettségi első napja, több megyében elmulasztották jelzéssel ellátni a magyar tagozatos tanulók román nyelv és irodalom dolgozatait. Hargita, Kovászna és Maros megyében azonban éltek a megjelölés lehetőségével.
Jóval kevesebb a fizetős parkolóhelyek száma Csíkszeredában, mint amennyi parkolási bérletet értékesített eddig a rendszert üzemeltető önkormányzati cég. Most már a parkolójegyek jelentik a bevételek legfőbb forrását.
A Drugtest szondákkal járművezetőkön végzett és pozitív eredményt mutató tesztek 15-20 százalékát érvénytelenítették a biológiai minták laboratóriumi elemzése után – közölte szerdán az Országos Rendőr-főkapitányság.
Nem az első és valószínűleg nem is az utolsó településfejlesztési terv az, amit a minap ismertetett Gyerő József, Kovászna polgármestere. A fő cél az, hogy korszerűsítésekkel, új létesítményekkel erősítsék az orbaiszéki település gyógyfürdőváros státusát.
Két személyautó balesetezett a marosvásárhelyi Dózsa György utcában szerdán este. A Maros megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint egy utas beszorult az egyik összeroncsolódott járműbe.
szóljon hozzá!