
Vörösen figyelmeztető járványügyi jel, hogy már tele vannak a kórházak Covid-részlegei
Fotó: Pinti Attila
Megpróbálják megelőzni a kórházak túlterhelődését, de már most – a Covid-részlegeken történő folyamatos ágyszámbővítés ellenére is – azonnal megtelnek a megüresedő helyek a Hargita megyei kórházakban. A megyei egészségügyi igazgatóság vezetője szerint további szigorításokra kell számítani, ahogy az esetszámok nőnek.
2020. október 12., 09:072020. október 12., 09:07
„A Covid-osztályok tele vannak, nyilván folyamatosan dolgozunk azon, hogy kapacitásokat nyissunk meg. Fel van pörögve a helyzet, nagyon gyorsan kell kiértékelni a betegek állapotát, nagyon gyorsan hazaengedni, ha lehet, vagy beutalni. Ez óráról órára változik, megürülnek helyek, de rögtön kerülnek új betegek. Eddig még katasztrófa nem történt, tehát nem kellett senkinek szenvednie azért, hogy nem kerülhet kórházba, de figyelmeztető jel, hogy tele vannak a kórházaink. Folyamatosan telnek meg, folyamatosan dolgozni kell azért, hogy ágyakat szabadítsunk fel a frissen érkezők számára, és ezt a ritmust nehéz az orvosoknak is hosszú távon tartani” – jellemezte az aktuális járványhelyzetet Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak.
Folyamatosan alkalmazkodni kell az új helyzethez, a székelyudvarhelyi kórházban éppen a napokban dolgoztak ki egy hatékony és racionális módszertant a betegutak megszervezésére, a tünetmentes páciensek gyors kiértékelésére és hazaengedésére, majd a velük való további kapcsolattartásra – ha ez beválik, mindenki számára példát jelenthet, fűzte hozzá Tar Gyöngyi.
Megpróbálják megakadályozni az egészségügyi rendszer túlterhelődését, de a kórházakban és az igazgatóságnál dolgozók is erejük végén vannak a hónapok óta tartó megfeszített munka miatt, látható, hogy egyes orvosoknak is egészségügyi problémáik lesznek a túlhajszoltság miatt, és
– mondta Tar Gyöngyi. A helyzet azért is vészjósló, mert már most szakemberhiány van az egészségügyi rendszerben, harc folyik a rezidensekért is. Jól illusztrálja ezt, hogy a székelyudvarhelyi rezidensek esetében sikerült elérjék, hogy Raed Arafat államtitkár jóváhagyásával áthelyezzék őket a városi kórházba, ám közbelépett a marosvásárhelyi klinika – ahol sok más megyéből érkezett beteget is kezelnek – és visszakérte a fiatal szakembereket. A közegészségügyi igazgatóságoknál és a mentőszolgálatoknál tapasztalható személyzethiányt a szaktárca úgy próbálja orvosolni, hogy lehetőséget ad a háziorvosok számára, hogy fizetség ellenében bedolgozzanak az említett intézményekhez. Tar Gyöngyi elmondta, éppen csütörtökön volt erről egy felmérés: Hargita megyében mindössze két háziorvos jelentkezett. Reméli, azért volt ilyen alacsony a szám, mert még kevesen értesültek a lehetőségről, és lesznek még jelentkezések.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hargita megyében az elmúlt időszakban megháromszorozódtak az esetszámok, ami egyértelműen összefüggésbe hozható az iskolakezdéssel – noha ez elkerülhetetlen volt, hiszen vissza kellett engedni a gyerekeket az iskolába –, de a választási kampánnyal és a helyhatósági választásokkal is. Sok közintézményben megjelentek ilyen esetek, ez is jól mutatja, milyen nagy veszélye van az ilyen jellegű csoportos tevékenységeknek – magyarázta az igazgatóság vezetője.
Aggasztó ugyanakkor, hogy elkezdődött a légúti virózisok szezonja, tehát halmozódnak a hasonló tünetekkel rendelkező betegek. Ezzel kapcsolatban a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-gyanús betegeket már otthon letesztelik a mentőszolgálat munkatársai.
A 112-es sürgősségi segélyhívószámról a mentő diszpécserszolgálatához kapcsolják a koronavírus-tünetek miatt telefonálókat, ott jól képzett szakemberek állapítják meg, hogy mi a teendő, és a típusos tünetek alapján szűrik a betegeket.
Az ilyen fertőzöttek ellen a hatóságoknak sincs túl sok eszközük, az egyetlen hatékony védekezést a már unalomig ismételt óvintézkedési szabályok – maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés – jelenti velük szemben – válaszolta kérdésünkre Tar Gyöngyi.
Fotó: Veres Nándor
A megyei egészségügyi igazgatóság vezetője egyébként egyértelműen további szigorítások bevezetésének a szükségességére számít az elkövetkező időszakban, az esetszámok növekedésével párhuzamosan. „Mindig meg lehet egy járványt állítani, de kérdés, hogy milyen erőfeszítések árán. Hogy megvannak-e nekünk az erőforrásaink arra, hogy megállítsuk. Biztos, hogy lesznek olyan veszteségek, lesznek olyan emberéletek, vagy már vannak, amelyeket megmenthettünk volna, ha nem lett volna ez (a nagy esetszám-növekedés, szerk. megj.)” – fogalmazott. Ugyanakkor elmondta, hasznos az adományozás is az egészségügyi rendszer számára, és nem is akar senkit lebeszélni róla, de lehet, hogy többet ér, ha a lakosság betartja az orvosok kérését az óvintézkedésekre vonatkozóan – ezzel nagyon sokat hozzátehetnek a kimerült egészségügyi dolgozók erőfeszítéseihez.
A Kájoni János Megyei Könyvtár digitális készségfejlesztési központtá válik a harmincnyolc Hargita megyei könyvtárat érintő projektje révén.
Románia öt éven belül kezdhet érdemben tárgyalni az euróövezethez való csatlakozás időpontjáról, ha sikerül tartósan 3 százalék alá csökkenteni a költségvetési hiányt – jelentette ki szerdán Mugur Isărescu.
Elindították a közbeszerzést az ország legfiatalabb repülőterének infrastrukturális fejlesztésére. A tervben szerepel a forgalmi előtér bővítése is, ami a jelenlegi három helyett nyolc repülőgép egyidejű kiszolgálását teszi lehetővé.
Szombaton ismét a magoké és a kertészkedő közösségé a főszerep a Gyergyószentmiklósi Városi Könyvtárban. Magcserebere és szakmai előadás mellett és kistermelők bemutatkozására is sor kerül.
A fejlesztési minisztérium közzétette szerdán a honlapján a közigazgatási intézkedéscsomag tervezetének a koalíció által elfogadott, végső változatát.
Nicușor Dan államfő szerdán üdvözölte az alkotmánybíróság döntését a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetről, amelyet a román társadalom által régóta várt méltányossági gesztusnak nevezett.
Az alkotmánybíróság szerdai ülésén a kilenc bíró közül hatan támogatták, hárman pedig ellenezték a legfelsőbb bíróság beadványának elutasítását – értesült az Agerpres alkotmánybírósági forrásokból.
Üdvözölte Ilie Bolojan miniszterelnök az alkotmánybíróságnak a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezettel kapcsolatos döntését, amely szerinte megerősíti a kormány kezdeményezésének helyességét.
A Képviselőház elfogadta 250 támogatói szavazattal azt a a törvénytervezetet, amely 2026-ot Márton Áron-emlékévvé nyilvánítja, a püspök születésének 130. évfordulója alkalmából.
Az alkotmánybíróság elutasította szerdán a legfelsőbb bíróság beadványát, és alkotmányosnak ítélte a bírák és ügyészek nyugdíjazását szabályozó törvénytervezetet – nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek alkotmánybírósági források.
10 hozzászólás