
Vörösen figyelmeztető járványügyi jel, hogy már tele vannak a kórházak Covid-részlegei
Fotó: Pinti Attila
Megpróbálják megelőzni a kórházak túlterhelődését, de már most – a Covid-részlegeken történő folyamatos ágyszámbővítés ellenére is – azonnal megtelnek a megüresedő helyek a Hargita megyei kórházakban. A megyei egészségügyi igazgatóság vezetője szerint további szigorításokra kell számítani, ahogy az esetszámok nőnek.
2020. október 12., 09:072020. október 12., 09:07
„A Covid-osztályok tele vannak, nyilván folyamatosan dolgozunk azon, hogy kapacitásokat nyissunk meg. Fel van pörögve a helyzet, nagyon gyorsan kell kiértékelni a betegek állapotát, nagyon gyorsan hazaengedni, ha lehet, vagy beutalni. Ez óráról órára változik, megürülnek helyek, de rögtön kerülnek új betegek. Eddig még katasztrófa nem történt, tehát nem kellett senkinek szenvednie azért, hogy nem kerülhet kórházba, de figyelmeztető jel, hogy tele vannak a kórházaink. Folyamatosan telnek meg, folyamatosan dolgozni kell azért, hogy ágyakat szabadítsunk fel a frissen érkezők számára, és ezt a ritmust nehéz az orvosoknak is hosszú távon tartani” – jellemezte az aktuális járványhelyzetet Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője lapunknak.
Folyamatosan alkalmazkodni kell az új helyzethez, a székelyudvarhelyi kórházban éppen a napokban dolgoztak ki egy hatékony és racionális módszertant a betegutak megszervezésére, a tünetmentes páciensek gyors kiértékelésére és hazaengedésére, majd a velük való további kapcsolattartásra – ha ez beválik, mindenki számára példát jelenthet, fűzte hozzá Tar Gyöngyi.
Megpróbálják megakadályozni az egészségügyi rendszer túlterhelődését, de a kórházakban és az igazgatóságnál dolgozók is erejük végén vannak a hónapok óta tartó megfeszített munka miatt, látható, hogy egyes orvosoknak is egészségügyi problémáik lesznek a túlhajszoltság miatt, és
– mondta Tar Gyöngyi. A helyzet azért is vészjósló, mert már most szakemberhiány van az egészségügyi rendszerben, harc folyik a rezidensekért is. Jól illusztrálja ezt, hogy a székelyudvarhelyi rezidensek esetében sikerült elérjék, hogy Raed Arafat államtitkár jóváhagyásával áthelyezzék őket a városi kórházba, ám közbelépett a marosvásárhelyi klinika – ahol sok más megyéből érkezett beteget is kezelnek – és visszakérte a fiatal szakembereket. A közegészségügyi igazgatóságoknál és a mentőszolgálatoknál tapasztalható személyzethiányt a szaktárca úgy próbálja orvosolni, hogy lehetőséget ad a háziorvosok számára, hogy fizetség ellenében bedolgozzanak az említett intézményekhez. Tar Gyöngyi elmondta, éppen csütörtökön volt erről egy felmérés: Hargita megyében mindössze két háziorvos jelentkezett. Reméli, azért volt ilyen alacsony a szám, mert még kevesen értesültek a lehetőségről, és lesznek még jelentkezések.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Hargita megyében az elmúlt időszakban megháromszorozódtak az esetszámok, ami egyértelműen összefüggésbe hozható az iskolakezdéssel – noha ez elkerülhetetlen volt, hiszen vissza kellett engedni a gyerekeket az iskolába –, de a választási kampánnyal és a helyhatósági választásokkal is. Sok közintézményben megjelentek ilyen esetek, ez is jól mutatja, milyen nagy veszélye van az ilyen jellegű csoportos tevékenységeknek – magyarázta az igazgatóság vezetője.
Aggasztó ugyanakkor, hogy elkezdődött a légúti virózisok szezonja, tehát halmozódnak a hasonló tünetekkel rendelkező betegek. Ezzel kapcsolatban a szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a koronavírus-gyanús betegeket már otthon letesztelik a mentőszolgálat munkatársai.
A 112-es sürgősségi segélyhívószámról a mentő diszpécserszolgálatához kapcsolják a koronavírus-tünetek miatt telefonálókat, ott jól képzett szakemberek állapítják meg, hogy mi a teendő, és a típusos tünetek alapján szűrik a betegeket.
Az ilyen fertőzöttek ellen a hatóságoknak sincs túl sok eszközük, az egyetlen hatékony védekezést a már unalomig ismételt óvintézkedési szabályok – maszkviselés, távolságtartás, kézfertőtlenítés – jelenti velük szemben – válaszolta kérdésünkre Tar Gyöngyi.
Fotó: Veres Nándor
A megyei egészségügyi igazgatóság vezetője egyébként egyértelműen további szigorítások bevezetésének a szükségességére számít az elkövetkező időszakban, az esetszámok növekedésével párhuzamosan. „Mindig meg lehet egy járványt állítani, de kérdés, hogy milyen erőfeszítések árán. Hogy megvannak-e nekünk az erőforrásaink arra, hogy megállítsuk. Biztos, hogy lesznek olyan veszteségek, lesznek olyan emberéletek, vagy már vannak, amelyeket megmenthettünk volna, ha nem lett volna ez (a nagy esetszám-növekedés, szerk. megj.)” – fogalmazott. Ugyanakkor elmondta, hasznos az adományozás is az egészségügyi rendszer számára, és nem is akar senkit lebeszélni róla, de lehet, hogy többet ér, ha a lakosság betartja az orvosok kérését az óvintézkedésekre vonatkozóan – ezzel nagyon sokat hozzátehetnek a kimerült egészségügyi dolgozók erőfeszítéseihez.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
10 hozzászólás