Két tehenet támadott és sebzett meg egy medve a Gyimesfelsőlokhoz tartozó Ciherek-pataka közelében csütörtökön. A medvék mind többen vannak, és egyre bátrabbak – ezzel szembesülhet nemcsak a táborozó turista, hanem az állattartó gazda is.
2011. augusztus 04., 20:462011. augusztus 04., 20:46
2011. szeptember 22., 15:022011. szeptember 22., 15:02
Egyre több a medve – panaszodnak az emberek
A Gyimesfelsőlokhoz tartozó Ciherek-patakán lakó Timár (Cifra) Péterék minden este szegekkel kivert asztallapot helyeznek el az istálló bejáratához a földre, hogy megakadályozzák a medve behatolását. „Ha be akar menni, bele kell lépjen a szegekbe” – mondja az idős gazda, abban reménykedve, hogy így megmaradnak a jószágok. A módszer egyelőre bevált a házak körül, a környékről nem zsákmányoltak háziállatot a nagyvadak. Nem úgy tavaly, amikor a környéken öt tehenet öltek meg a támadó medvék. „Azt a medvét, amelyik rákapott a húsra, ki kellene lőni. Ha elpusztítják az állatokat, mi lesz velünk?” – tette fel a kérdést az idős ember.
A falutól feljebb, a kalibáknál már zordabb az élet, minden éjjel kiabálni, riasztani kell a medvéket, amelyek rendszeresen háborgatják a kalibázókat. Csütörtökig ez elég volt, de akkor a támadó állat súlyosan megsebzett két tehenet az egyik kalibánál. Póra Barnabás Imre szerint, aki családjával együtt gazdálkodik nyáron a kalibájuknál, a medvék száma érezhetően szaporodik. „Tavaly egy nagy fekete hím medve volt, amelyik megmocskolta a tehenet, de most már mások is vannak.
Az Őrhegyen és szemben a Tatárhegyen is tanyázik medve, bocsokkal együtt, és ezelőtt egy hónappal egy bokor mellől is kiugrott egy, és megsebzett egy embert” – mondta Póra. A férfi kitart álláspontja mellett, hogy a medvéket ide szállították és elengedték. „Május óta, amikor kijöttünk, vannak problémáink a medvékkel, az épületben hálnak a juhok is, mert nem lehet a szabadban tartani. Ezeket etetni kellene, hogy ne öljenek” – mondta Póra Barnabás. A Gyimesekben fekvő vadászterületet a szépvízi erdészeti hivatal adminisztrálja, az ügyben őket is kerestük, de az illetékest nem sikerült elérni.
Tusnádfürdő környékén is sok a medve
Tusnádfürdőn és környékén hosszú ideje megszokottá vált a kukázó, élelmet keresgélő medvék jelenléte. Bár idén májusban három kukázó medvét befogtak Tusnádfürdőn a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség szakemberei, maradt még belőlük bőven. Rendszeresen kószálnak a fürdőváros környékén, az idei Tusványos-tábor közelében is gyakran lehetett medvékkel találkozni, mert az állatokat a zaj sem ijesztette el. A Szent Anna-tó környékén is a táborozók, turisták élelmére pályáznak a gyakorta felbukkanó medvék.
Minden éjjelre akadály kerül a medvék útjába
Idén március-április folyamán zajlott a vadszámlálás Hargita megyében, és a szakemberek szerint a medvék száma 850–1050 közöttire tehető. A medvepopuláció pontosabb felmérése érdekében a környezetvédelmi ügynökség a Life Ursus projekt részeként, kísérletképpen kamerákat, adóvevőket és új módszereket is kipróbált.
Túlnépesedés miatt további kilövési engedélyt kértek
A Tusnád környéki vadászterületeket ügykezelő Szent Anna Vadásztársulat vezetőtanácsi tagja, Rafain Endre tusnádi polgármester szerint a medvék túlnépesedtek ezen a területen, ezért is kértek a szakminisztériumtól a megszokott kvóta mellé még három kilövési engedélyt. „Általában egy és három közötti kilövési engedélyt kapunk egy évben, ezt kellene most kiegészíteni. Bízunk benne, hogy ez meg is történik” – mondta Rafain. Tusnádfürdő helyzete sem szokványos – a város beépült az erdőbe, nem lehet körülkeríteni, hogy távol tartsák a vadakat. Rafain szerint azt kellene elérni, hogy a város körül kószáló medvék ne jussanak ételmaradékhoz sem a turisták, sem a vendéglátósok jóvoltából.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!