– fogalmazott, szemlézésbe kezdve arról, hogy mi érhető el az Erdélystat.ro-n, elsősorban a társadalmi és gazdasági adatokra fókuszálva.

Erdélyben ugyanannyi az alkalmazott, mint a nyugdíjas

Az előadásból kiderült, hogy Romániában a nettó átlagkereset 3212 lej volt 2020-ban, Erdély pedig a második helyen áll az ország régiói között e tekintetben az itt mért 3004 lejes értékkel. Az országban közel 5 millió alkalmazott van, ami az összlakosságra vonatkozó bizonytalan adatokat tekintve nem túl sok, de ez az adat nem tartalmazza azokat, akik nem állnak alkalmazásban, de jövedelmet valósítanak meg, például különböző egyéni vállalkozási formákban.

A jövedelmeket tekintve ez a két legnagyobb kategória az erdélyi lakosság körében, egyaránt 27–27 százalékos részarányt képviselve. A kiskorúak száma 1,19 millió körüli – ez a gyermekpénzek számából derül ki –, a részarányokat összeadva azonban kiderül, hogy az erdélyi lakosság 22 százalékáról nem tudni semmit, azaz nem szerepelnek egyik jövedelmi kategóriában sem.

Minimálbért kap a dolgozók harmada

Az 5 millió romániai alkalmazott közül körülbelül 1,5 millió minimálbérért dolgozik – sorolta az adatokat Albert Sándor –, Erdélyben pedig valamivel rosszabb ez az arány: az 1,8 millió alkalmazottból 587 ezer kap minimálbért. Az ország összes alkalmazottjának a köz-, illetve magánszférában dolgozókra történő csoportosításával tovább romlanak a jövedelmet termelőkre vonatkozó adatok: az alkalmazottaknak majdnem a 27 százaléka – 1 270 000 ember – dolgozik a közszférában, a fennmaradó 3 762 000 pedig a magánszférában.

– mondta előadásában Albert Sándor, szemlézve néhányat régiós adatot. Ezekből derült ki, hogy Székelyföldön 73 százalékos a magánszférában alkalmazottak aránya, ami kisebb a régiók többségében mért aránynál. A régióra történő nagyítás egyebek mellett rávilágít arra, hogy

Érdekes adat, hogy az átlagkeresetek 2008–2020 közti nettó értékének a növekedése Erdélyben volt a legmagasabb, 2,6-szoros az emelkedés, a régión belül azonban Székelyföld ebben sem szerepel túl jól. Az alkalmazottak száma az említett időszakban a masszív elvándorlás ellenére is nőtt, igaz, Erdélyben csak 1 százalékot – Bukarestben például 10-et –, Székelyföldön viszont 3 százalékos csökkenést mutat ez az adat.

A vásárlóerő javult, de messze még az EU-s átlag

A háztartások bevételi tekintetében az elmúlt évtizedben sokat javult a helyzet Romániában – a nominális értékben kifejezett számoknál a vásárlóerő-paritás adatai kicsit jobban mutatnak –, de ezekből a bevételekből még mindig csak a mintegy 45–65 százalékát tudja megvásárolni a hazai lakosság azoknak a termékeknek és szolgáltatásoknak, amire az EU fejlettebb tagállamaiban futja.

A bevételek – bérek és nyugdíjak – reálértékének a növekedése tekintetében Erdély elmarad a Romániai átlaghoz képest – a nominális, illetve reálérték-növekedést illetően az lehet a magyarázat Erdély eltérő pozíciójára, hogy itt az árak is erősebben nőttek.

Meglepő, sőt, meghökkentő helyzetre utalnak a száz, két évesnél kisebb gyerekre jutó gyermeknevelési támogatásokra (GYES) vonatkozó adatok: ebből ugyanis kiderül, hogy Erdélyben az anyáknak csak a fele jogosult GYES-re, ugyanis nem volt tartós, a szülést megelőző két évben összesen legalább egy év munkaviszonyuk.

A megyék rangsora fejlettség szerint

Az Erdélystat céljáról, működéséről, az elemzések módszertanáról beszélt a rendezvényen Barna Gergő szociológus, a statisztikai szolgálat munkatársa, továbbá arról, hogy milyen statisztikák, elemzések a legnépszerűbbek az erdélyiek körében, és a fejlettség változására vonatkozó, megyékre lebontott indexet is bemutatott.

– fogalmazott az összehasonlításról Barna Gergő. A születéskor várható élettartamot, az öregedési indexet, a belső migrációs egyenleget, az egy főre jutó bruttó hazai terméket (GDP), a nettó átlagkeresetet, a termelékenységet, a cégsűrűséget és a cégforgalmi adatokat vizsgálva készítette el a megyékre vonatkozó fejlettségi indexet a 2012–2020 közti adatok alapján. Országosan a főváros körülölelő Ilfov, Kolozs, Temes, Brassó, Szeben és Konstanca megyék állnak az élen, az első háromnak nem is változott a pozíciója a vizsgált időszakban, de a mutatók alapján Kolozs megye jócskán megelőzte Temes megyét. Az erdélyi megyék közt Fehér, Arad, Maros, Bihar, Beszterce és Szilágy a sorrend, közülük a szociológus Szilágy megyét emelte ki, az ugyanis hét helyet javítva jutott fel a hatodik helyre az említett időszakban.

– fogalmazott. Hargita és Kovászna javított a helyezésén az egy főre jutó GDP tekintetében, megállni látszik a csökkenő tendencia, ami a 90-es évek óta volt tapasztalható, akkor ugyanis még a felső középmezőnyben helyezkedtek el a megyék között. Az egy főre jutó GDP-t illetően nincs egy egyértelmű trend az országban, noha az utóbbi években kissé csökkent a megyék közti különbség, de még így is jelentős. „Arra számítottunk, az volna a normális, hogy ha egy harmonikusan fejlődő országról beszélünk, akkor a sokmilliós támogatások arra összpontosulnak, hogy ezeket a különbségeket minél inkább tompítsák, de ez nem érvényesült egyértelműen” – magyarázta Barna Gergő. Ez kitűnik az egy főre jutó GDP-re vonatkozó adatokból is: a lakosság kétharmada olyan megyében él, amely átlag alatti egy főre jutó GDP-vel rendelkezik.

Az önismeret javítása, az identitás erősítése a cél

Az erdélyi közösségre, társadalmi helyzetre összpontosító statisztikák rendszerezése és emészthetővé tétele a céljuk, ezáltal pedig az erdélyi társadalom önismeretének a javítása – fogalmazta meg céljaikat az Erdélystat képviselője, ugyanis egy 2017–2018-as felmérés is azt igazolta, hogy az erdélyi magyarság nagyon kis mértékben ismeri önmagát, még az abszolút számok tekintetében is. „Nem titkolt célja volt ennek az is, hogy a különböző regionális identitásokat erősítsük, legyen az az erdélyi, a székelyföldi vagy a partiumi” – mondta Barna Gergő, a nehézségek között megemlítve az etnikai adatokra vonatkozó adatforrások szegényességét is.

– utalt az Erdélystat jövőjével kapcsolatos bizonytalanságra Barna Gergő.

„Egy óriási adathalmon ülünk”

Az Erdélystat ötlete már nagyon rég megfogalmazódott bennük, ugyanis az volt az érzésük, hogy amikor az erdélyi magyarok Erdélyről beszélnek, akkor „egy kicsit múltba révedő fogalommá válik Erdély, egyszerűen azért, mert amikor a jelenről beszélünk, Erdély-szinten nem állnak rendelkezésre releváns információk.”

– idézte fel a projekt létrejöttének célját Kapitány Balázs szociológus, demográfus, a KSH tudományos főmunkatársa, az Erdélystat képviselője. Figyelték a közbeszédet, akár a kocsmai beszélgetéseket is, hogy melyek azok a témák, amelyek érdeklik az erdélyi magyarokat, és amelyekről nincsenek releváns adatok. Így készítettek – saját adatgyűjtést is végezve – erdélyi iskolarangsort, de az erdélyi gépkocsiállomány szerkezetéről is elemzést.

Az erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségindexe

Állandó téma az is, hogy hol a legnagyobbak a fizetések és hol a legolcsóbb az élet, ezért elkészítették az erdélyi magyar városok árindexét is – tért rá egy másik érdekes felmérésre Kapitány Balázs.

Negyvenhárom olyan költséget határoztak meg, amelyek eltérnek városonként, köztük például a piaci árakat, béreket, a lakhatási költségeket, a színházjegyek árát, múzeumi belépők költségét, az éttermi árakat, a legolcsóbb taxitársaságok árait, és számos más, az élet minden fontos területére kiterjedő árakat hasonlították össze.

Ez alapján állt össze az erdélyi magyarlakta városok megélhetési költségindexe, amelyen

A nyolcadik Székelyudvarhely (80,9%), a kilencedik Nagybánya, a tizedik Kézdivásárhely, a tizenegyedik pedig Gyergyószentmiklós 73,9 százalékos értékkel.

„Nem tudjuk, hogy ez számít-e, de abban bízunk, hogy ezzel valami objektív-szerű fogódzót tudunk adni az erdélyi magyarságnak. (…) Már régóta szerettük volna elkészíteni, ez egy egyszeri finanszírozású lehetőség volt az 1000 Év Erdélyben 100 Év Romániában program keretében kapott támogatásból” – mondta Kapitány Balázs. Arról is beszélt az előadáson, hogy egyébként nem voltak nagyok a statisztika költségei, a számok gyártása a nagyon költséges része a folyamatnak. Elmondta ugyanakkor, hogy a finanszírozási program véget ért, így egyelőre bizonytalan az Erdélystat jövője.