
Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az utóbbi időben egyre erősödnek azok a vélemények, miszerint Hargita megye lakossága a medve ellen lenne uszítva, politikai tőkekovácsolási szándékkal. Tényleg sokan lennének hajlandóak az önbíráskodásra, ha a hatóság tehetetlen a kárt okozó medvék megfékezésében?
2017. december 09., 21:032017. december 09., 21:03
2017. december 09., 21:052017. december 09., 21:05
A gyergyószentmiklósi Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület támogatásával október 14-én nyilvánosságra került Tőke Gabriella vadgazdamérnöki mesterképzős hallgatónak egy, a medve társadalmi elfogadottságát vizsgáló kérdőíve. A célcsoport a három székelyföldi megye lakossága. A felmérés két részből áll, egy online és egy papíralapú változat van forgalomban. Az online verzió iránti érdeklődés már csökkenőben van, ezért az említett mesteris hallgató elkészítette az adatok előzetes összesítését.
Ebből az alábbiakban ki szeretnék emelni egy kérdést: elfogadhatónak tartja-e, hogy a lakosság orvvadászattal (csapdázással, mérgezéssel) kézbe vegye a problémát? Már a kérdőív összeállításánál sarkalatos fontosságúnak találtuk ezt a kérdést, ezért az erre adott válaszokra nagyon kíváncsiak is voltunk. 305 olyan válaszunk van, amely ebből a szempontból értékelhető (válaszolt a kitöltő, illetve a három székelyföldi megye valamelyikében él). Fontosnak tartottuk a megyei bontásban végzett adatfeldolgozást, ugyanis az utóbbi időben egyre erősödnek azok a vélemények is, miszerint Hargita megye lakossága különösképpen a medve ellen lenne uszítva, politikai tőkekovácsolási szándékkal.
Feltételezésünk szerint,
A kérdőíves felmérés összesített adatait az alábbi ábrán mutatjuk be.
A lakossági önbíráskodás elfogadottsága a székelyföldi megyékben. Infografika: Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület
Az 1. ábra rávilágít, hogy az összesített adatok alapján nagyobb a lakosság azon részének aránya (56,39%) akik határozottan ellenzik a medve elleni önbíráskodást. Ugyanakkor azok aránya, akik egyetértenek, elkeserítően magas (43,61%). Megyei bontásban úgy tűnik, Kovászna megye lakossága a legtoleránsabb; Maros megyében azok aránya, akik a mérgezésekkel egyetértenek 62,07%; Hargita megye lakosságának hozzáállása az összesített adatokhoz hasonló. Messzemenő következtetéseket ezen adatokból nem vonunk le, de
A kérdőívünk lehetőséget ad arra is, hogy a feleleteket a válaszadó háttere függvényében elemezzük. Vajon aki fél, életében már látott-e medvét a természetben? Aki szélsőségesen védeni vagy irtani szeretné a medvét, közvetlenül érintett-e, haszonállatot tart-e, természetben jár-e? A válaszadó vadászik, vagy ilyen szempontból civilnek számít? A folyamatban lévő kutatás ilyen kérdésekre megfelelő válaszokat fog adni. Addig azonban, az előzetes eredményekből kiemeltünk még egy aspektust, nevezetesen azt, hogy a válaszadó vadász vagy nem.
Közszájon két egymásnak teljesen ellentmondó vélemény forog. Az egyik szerint a vadászok elemi érdeke, hogy legyen vad, mert csak akkor lehet vadászni; a másik verzió, hogy a vadászok tevékenységükkel veszélybe sodorják a vadon élő állatokat.
Az utóbbi időben a markáns vélemények pontosítódnak, és különbségtétel kezd megjelenni a vadgazdálkodók és a sportvadászok között. Egyesek a sportvadászoktól kezdték el félteni a vadon élő állatokat. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy
Arra, hogy a sportvadászok mennyire kívánnak orvvadászattal foglalkozni, választ kaphatunk a kérdőívünk adataiból.
A 305 kitöltő közül 303 azok száma, akik nyilatkoztak arról, hogy vadászok vagy nem. Ezekből 61 a vadászok száma (25,21%), és összességében 72,13%-ban ellenzik a medve elleni lakossági önbíráskodást orvvadászati módszerekkel.
A medvével szembeni lakossági önbíráskodás elfogadottsága vadászok és nem vadászok körében Székelyföldön. Infografika: Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület
A legtoleránsabb lakosság címet a második ábra tanulsága szerint is kiérdemli Kovászna megye. Itt sem alacsony azon vadászok (25,00%), illetve nem vadászok (34,21%) aránya, akik egyetértenek a medvemérgezésekkel, de mindenképpen a legalacsonyabb értékeket itt tapasztaltuk.
Pontosabban meg kell jegyezni, hogy a Maros megyei vadászoknak is csak 25%-a ért egyet a mérgezésekkel, hatósági tehetetlenség esetén, míg ez az arány Hargita megyében 29,27%. A vadásztársadalom nem lehet büszke arra sem, hogy egynegyedük ért egyet az önbíráskodással, de az már végképp elkeserítő, hogy Maros megye nem vadász lakossága esetében ez az arány 66,67%.
Az eddig feltételezett önbíráskodást immáron adatok is alátámasztják. Ez nem jelenti azt, hogy a medve elterjedési területén biztosan számítható egy bizonyos mértékű elhullás ilyen okokból. Az viszont szomorú, hogy ez a módszer sokak számára elfogadható. Egyesek bizonyára aktívan részt is vesznek benne, mások – jelen felmérés eredményei szerint – inkább cinkosok, mint feljelentők lehetnek.
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök
Bíróság elé állította pénteken Andrew és Tristan Tate-et a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) többek között gyerekkereskedelem, pénzmosás, kiskorú sérelmére elkövetett szexuális cselekmény és tanúbefolyásolás miatt.
Sárga jelzésű hőségriasztás lesz érvényben szombaton az ország területének háromnegyedén.
A gázolaj literenkénti ára ismét meghaladja a 10 lejt, a benzin ára pedig a 10 lejes lélektani határt ostromolja miután az OMV-Petrom hálózat ismét árat emelt péntektől.
Két városban is medve jelenlétére figyelmeztették a lakosságot Hargita megyében csütörtök este és péntek reggel.
Kimenekítették a betegeket csütörtök este a Bihar megyei vaskohsziklási pszichiátriai kórházból egy tűzeset miatt – közölte az egészségügyi minisztérium.
Az időjárás idén is komoly terméskiesést okozott a gyümölcsöskertekben, a szélsőséges jelenségek és kilengések pedig olyan gyakran ismétlődnek, hogy a szakember szerint már a kert megtervezésénél, a csemeték kiválasztásánál is muszáj ezzel számolni.
Sárga jelzésű hidrológiai figyelmeztetést adtak ki csütörtök este: a Tatros-folyón és mellékpatakjain hirtelen áradásra lehet számítani, a vízszint helyenként meghaladhatja a figyelmeztetési határértéket.
Házkutatást tartott csütörtökön a DIICOT Bukarestben és Otopeni-ben egy Romániában élő svéd állampolgár kézre kerítése érdekében, aki a gyanú szerint több, Svédországban megrendelésre elkövetett merényletben is érintett.
Mintegy 65 ezer munkahely szűnt meg Romániában az elmúlt egy évben, ami a foglalkoztatottak számának 1,3 százalékát jelenti; az állások többsége a versenyszférában szűnt meg – derül ki egy csütörtökön ismertetett elemzésből.
Tűzesetek, földcsuszamlások vagy súlyos betegségek által érintett családok kapnak pénzbeli támogatást a kormány által jóváhagyott csütörtöki határozat szerint. Az érintettek között székelyföldi megyék lakói is vannak.
szóljon hozzá!