Tabutéma vagy sem a medvék mérgezése?
Illusztráció
Fotó: Pál Árpád
Az utóbbi időben egyre erősödnek azok a vélemények, miszerint Hargita megye lakossága a medve ellen lenne uszítva, politikai tőkekovácsolási szándékkal. Tényleg sokan lennének hajlandóak az önbíráskodásra, ha a hatóság tehetetlen a kárt okozó medvék megfékezésében?
Farkas Attila
2017. december 09., 21:032017. december 09., 21:03
2017. december 09., 21:052017. december 09., 21:05
A gyergyószentmiklósi Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület támogatásával október 14-én nyilvánosságra került Tőke Gabriella vadgazdamérnöki mesterképzős hallgatónak egy, a medve társadalmi elfogadottságát vizsgáló kérdőíve. A célcsoport a három székelyföldi megye lakossága. A felmérés két részből áll, egy online és egy papíralapú változat van forgalomban. Az online verzió iránti érdeklődés már csökkenőben van, ezért az említett mesteris hallgató elkészítette az adatok előzetes összesítését.
Ebből az alábbiakban ki szeretnék emelni egy kérdést: elfogadhatónak tartja-e, hogy a lakosság orvvadászattal (csapdázással, mérgezéssel) kézbe vegye a problémát? Már a kérdőív összeállításánál sarkalatos fontosságúnak találtuk ezt a kérdést, ezért az erre adott válaszokra nagyon kíváncsiak is voltunk. 305 olyan válaszunk van, amely ebből a szempontból értékelhető (válaszolt a kitöltő, illetve a három székelyföldi megye valamelyikében él). Fontosnak tartottuk a megyei bontásban végzett adatfeldolgozást, ugyanis az utóbbi időben egyre erősödnek azok a vélemények is, miszerint Hargita megye lakossága különösképpen a medve ellen lenne uszítva, politikai tőkekovácsolási szándékkal.
Feltételezésünk szerint,
A kérdőíves felmérés összesített adatait az alábbi ábrán mutatjuk be.
A lakossági önbíráskodás elfogadottsága a székelyföldi megyékben. Infografika: Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület
Az 1. ábra rávilágít, hogy az összesített adatok alapján nagyobb a lakosság azon részének aránya (56,39%) akik határozottan ellenzik a medve elleni önbíráskodást. Ugyanakkor azok aránya, akik egyetértenek, elkeserítően magas (43,61%). Megyei bontásban úgy tűnik, Kovászna megye lakossága a legtoleránsabb; Maros megyében azok aránya, akik a mérgezésekkel egyetértenek 62,07%; Hargita megye lakosságának hozzáállása az összesített adatokhoz hasonló. Messzemenő következtetéseket ezen adatokból nem vonunk le, de
A kérdőívünk lehetőséget ad arra is, hogy a feleleteket a válaszadó háttere függvényében elemezzük. Vajon aki fél, életében már látott-e medvét a természetben? Aki szélsőségesen védeni vagy irtani szeretné a medvét, közvetlenül érintett-e, haszonállatot tart-e, természetben jár-e? A válaszadó vadászik, vagy ilyen szempontból civilnek számít? A folyamatban lévő kutatás ilyen kérdésekre megfelelő válaszokat fog adni. Addig azonban, az előzetes eredményekből kiemeltünk még egy aspektust, nevezetesen azt, hogy a válaszadó vadász vagy nem.
Közszájon két egymásnak teljesen ellentmondó vélemény forog. Az egyik szerint a vadászok elemi érdeke, hogy legyen vad, mert csak akkor lehet vadászni; a másik verzió, hogy a vadászok tevékenységükkel veszélybe sodorják a vadon élő állatokat.
Az utóbbi időben a markáns vélemények pontosítódnak, és különbségtétel kezd megjelenni a vadgazdálkodók és a sportvadászok között. Egyesek a sportvadászoktól kezdték el félteni a vadon élő állatokat. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy
Arra, hogy a sportvadászok mennyire kívánnak orvvadászattal foglalkozni, választ kaphatunk a kérdőívünk adataiból.
A 305 kitöltő közül 303 azok száma, akik nyilatkoztak arról, hogy vadászok vagy nem. Ezekből 61 a vadászok száma (25,21%), és összességében 72,13%-ban ellenzik a medve elleni lakossági önbíráskodást orvvadászati módszerekkel.
A medvével szembeni lakossági önbíráskodás elfogadottsága vadászok és nem vadászok körében Székelyföldön. Infografika: Ökoszisztéma Menedzsment Egyesület
A legtoleránsabb lakosság címet a második ábra tanulsága szerint is kiérdemli Kovászna megye. Itt sem alacsony azon vadászok (25,00%), illetve nem vadászok (34,21%) aránya, akik egyetértenek a medvemérgezésekkel, de mindenképpen a legalacsonyabb értékeket itt tapasztaltuk.
Pontosabban meg kell jegyezni, hogy a Maros megyei vadászoknak is csak 25%-a ért egyet a mérgezésekkel, hatósági tehetetlenség esetén, míg ez az arány Hargita megyében 29,27%. A vadásztársadalom nem lehet büszke arra sem, hogy egynegyedük ért egyet az önbíráskodással, de az már végképp elkeserítő, hogy Maros megye nem vadász lakossága esetében ez az arány 66,67%.
Az eddig feltételezett önbíráskodást immáron adatok is alátámasztják. Ez nem jelenti azt, hogy a medve elterjedési területén biztosan számítható egy bizonyos mértékű elhullás ilyen okokból. Az viszont szomorú, hogy ez a módszer sokak számára elfogadható. Egyesek bizonyára aktívan részt is vesznek benne, mások – jelen felmérés eredményei szerint – inkább cinkosok, mint feljelentők lehetnek.
A szerző vadgazdamérnök, ÖME-elnök
CsíkszékA rovat további cikkei
Béketanács: Trump miniszterelnökként mutatta be Nicușor Dant, de a román népet csodálatosnak nevezte
Mindenki békét, stabilitást és jólétet akar Gázában, de a kérdés az, hogyan tudunk ezért cselekedni – jelentette ki Nicușor Dan államfő csütörtökön Washingtonban, a Béketanács első ülésén mondott beszédében.
Béketanács: Trump miniszterelnökként mutatta be Nicușor Dant, de a román népet csodálatosnak nevezte
Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni
Összesen 214 oszlófélben lévő bölény-, bivaly-, szarvas- és őztetemre bukkantak Récekeresztúr község bölényfarmján a Kolozs megyei prefektúra tájékoztatása szerint.
Több mint kétszáz elpusztult állat, és egy félholt szarvas, amit végül nem tudtak megmenteni
Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar szervezetek Kolozsváron
Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar pártok és nemzeti tanácsok Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó jelenlétében. A nyilatkozat egyebek mellett a választójog és kisebbségi ügyek kapcsán rögzíti az álláspontjaikat.
Közös nyilatkozatot fogadtak el az erdélyi magyar szervezetek Kolozsváron
Megerősítik a sürgősségi ellátást: 1200 új mentőt vásárol a kormány
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott határozatával jóváhagyta 1200 új mentőautó beszerzésének finanszírozását.
Megerősítik a sürgősségi ellátást: 1200 új mentőt vásárol a kormány
Egy szám már biztos: a gyergyószentmiklósiak több mint 130 programmal készülnek
Magyarország külhoni ifjúsági fővárosaként Gyergyószentmiklós több mint 130 eseménynek ad otthont az év során. A hivatalos programsorozat március 20–21-én indul útjára.
Egy szám már biztos: a gyergyószentmiklósiak több mint 130 programmal készülnek
A fiatalok és hátrányos helyzetűek munkába állását segítené a kormány
A kabinet csütörtöki ülésén első olvasatban megvitatott sürgősségi kormányrendeletet értelmében a fiatalok, a kiszolgáltatott helyzetű személyek és a tartósan munkanélküliek munkaerőpiacra való belépésének támogatását célzó intézkedéseket hoz a kormány.
A fiatalok és hátrányos helyzetűek munkába állását segítené a kormány
Egységes hulladékgyűjtési rendszer Hargita megyében – aláírták a szerződést
Legkésőbb év végéig be kell üzemelni az uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszer begyűjtési és szállítási szolgáltatását, amelyre csütörtökön írták alá a szerződést a nyertes konzorciummal.
Egységes hulladékgyűjtési rendszer Hargita megyében – aláírták a szerződést
Kilencmillió lejes uniós beruházás: szintet lépő patológiai labor Csíkszeredában
Gyorsabb, precízebb diagnosztizálásra ad módot a korszerűen felszerelt patológiai laboratórium, amelyet 9,1 millió lejes európai uniós támogatásból bővített ki modern orvosi eszközökkel a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház.
Kilencmillió lejes uniós beruházás: szintet lépő patológiai labor Csíkszeredában
Őrizetbe vették András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét
Őrizetbe vették csütörtökön András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét közfeladatot ellátó személy által elkövetett kötelezettségszegés gyanújával.
Őrizetbe vették András volt yorki herceget, a brit uralkodó öccsét
Leginkább az áramellátásban okozott fennakadásokat a tapadó, nehéz hó
A vizes hó súlya miatt leszakadt ágak és kidőlt fák többnyire az áramellátásban okoztak üzemzavarokat Hargita megyében, de rövid ideig a közlekedést is akadályozta egy útra dőlt fa.
Leginkább az áramellátásban okozott fennakadásokat a tapadó, nehéz hó
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!