
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Nagyszabású tiltakozó megmozdulást szervez a Nemlátók Romániai Egyesülete, miután nem sikerült egyezségre jutni a kormánnyal az új nyugdíjtörvényt illetően. A nyugdíjak újraszámítása ugyanis hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, azokat is, akik már nyugdíjasok, és azokat is, akik ezentúl vonulnak majd nyugállományba.
2024. szeptember 02., 21:002024. szeptember 02., 21:00
Egyetlen javaslatukat sem fogadták el, helyette csak ígéreteket kapott a Nemlátók Romániai Egyesülete (ANR) a román kormánytól a pénteki egyeztetések során, így szeptember 19-én 10 és 15 óra között sztrájkolni készülnek Bukarestben, a parlament előtt. A tiltakozó megmozdulásra várják nemcsak a fogyatékkal élőket, hanem mindenkit, akik az ügyük mellé szeretnének állni.
Panaszukat az országos szervezet Hargita és Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Tamaș Mariana osztotta meg a Székelyhonnal. Mint magyarázta, a 2023-ból származó 360-as számú új nyugdíjtörvény hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, ugyanis
„Ez felháborító és elfogadhatatlan” – fogalmazott.
Hozzátette, a helyzet azért alakult így, mert a vakok nyugdíjba vonulásához szükséges periódus az átlagos járulékfizetési időszak harmada, erről a 2010. évi 263-as számú törvény és az új nyugdíjtörvény egyaránt rendelkezik. Csakhogy míg korábban ez a harmad teljes befizetési periódusként szerepelt a számítási képletben, addig most szigorúan a befizetett járulékok alapján számolják a nyugdíjat, így esetenként akár kétharmaddal is csökkenhet annak értéke. „Tehát
– mutatott rá a problémára.
Kiemelte, a legnagyobb hátrányt az okozza, hogy bár az újraszámítás után nem csökken a fogyatékkal élők nyugdíja, hiszen az előírás szerint a magasabb értéket kapják továbbra is kézhez az érintettek,
Azaz kimaradnak a nyugdíjemelésekből, lévén, hogy az újraszámolt alacsony értéket veszik majd alapul az „indexálásoknál”. „Így fokozatosan csökken az emberek vásárlóereje, pontosabban az új érték lesz indexálva a törvénynek megfelelően, de az a kritikusan alacsony szintje miatt egyes esetekben 8, 10 vagy 12 év múlva éri el az aktuálisat, azaz addig 1 lejjel sem emelkedik” – fejtette ki.
Példával is szolgált: egy nő 12 évnyi munka után 2174 lej nyugdíjat kap, ami az új törvény szerint 867 lejre csökken. Ugyan továbbra is a magasabb értéket, azaz a 2174 lejt kapja kézhez, viszont a jövőben az összes emelést, az infláció fedezésére szolgálókat is az újraszámolással megállapított 867 lejes összegre kapná mindaddig, amíg az el nem éri a folyósított nyugdíj szintjét, azaz a 2174 lejt.
„Megjegyezzük, hogy az új számítási képlet minden, korhatárnál nyugdíjba vonult vakot erősen érint, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozott, ami hosszú távon befolyásolja társadalmi helyzetüket és a méltó élethez való jogukat is.
Még rosszabb azon látássérültek helyzete, akik e törvény hatálybalépése után mennek nyugdíjba. Ugyanis lényegesen alacsonyabb nyugdíjuk lesz azokhoz képest, akik most, a régi törvény rendelkezései szerint, azonos fizetési és járulékfizetési feltételek mellett mennének nyugdíjba. Egy ilyen helyzet természetesen nagyon erős elégedetlenséget szül a foglalkoztatottak körében is” – vázolta fel a területi fiókvezető.
Javaslatokat is megfogalmaztak a kormány felé az egyenlőtlenségek rendezésére, többek között arra kérték a döntéshozókat, hogy
minden ledolgozott év után 0,5 pontról egy pontra emeljék a súlyos fogyatékossággal élő személyek plusz juttatását;
a hangsúlyozottan fogyatékos személyeknek nyújtott plusz juttatás 0,25 pontról 0,5 pontra való emelése minden ledolgozott év után;
ezen plusz juttatások folyósítása a teljes nyugdíjazásig ledolgozott időszakra legyen érvényes, nem csak 2024. szeptember 1. után.
Mivel kérésük egyelőre nem teljesült, ezért tiltakozni fognak a fővárosban szeptember 19-én. Ugyanakkor folytatják a párbeszédet a hatóságokkal, és a jogi lépések lehetőségét elemzik, akár az Alkotmánybírósághoz is fordulnak, ha szükséges.
Korábban írtunk arról, hogy a kormány önálló nyugdíjtörvényt szeretne kidolgozni a fogyatékkal élők számára, a tiltakozások elkerülése végett tárgyaltak is az érintett szervezetekkel pénteken.
E hónaptól vált érvényessé a 360-as számú új nyugdíjtörvény, amely a nyugdíjpont helyébe az úgynevezett referenciapontot lépteti, és ennek függvényében számították újra a nyugdíjakat.

A munkaügyi minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán bejelentette, hogy lezárult a nyugdíjak újraszámolása, és szeptembertől a nyugdíjasok 82 százalékának emelkedik a járandósága.

A Hargita Megyei Nyugdíjpénztárhoz elsősorban felvilágosításért, a nyugdíjak kiszámításának módját érintő kérdésekkel fordulnak az érintettek – számoltak be a nyugdíjpénztár vezetői, akik az újraszámítás módját is részletezték.
Görög Mártát, a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánját kérte fel az Igazságügyi Minisztérium irányítására Magyar Péter leendő miniszterelnök pénteken.
Instabillá válik az időjárás már ma délutántól, és az ország nagy részén vasárnapig esőzések várhatók. Több megyére elsőfokú, sárga jelzésű riasztást adott ki a meteorológiai szolgálat légköri instabilitás és jelentős mennyiségű csapadék miatt.
Székelyföld lenyűgöző tájai, legendás helyszínei és természeti kincsei most egy izgalmas online játék keretében kerülnek reflektorfénybe. Kvízjátékunk lehetőséget kínál arra, hogy a résztvevők értékes nyereményekkel gazdagodjanak.
Bemutatta középiskolás aktív önkéntesét a Hargita megyei tűzoltóság az Életmentő szenvedéllyel elnevezésű program tízéves évfordulóján. A parancsnokság új jelentkezőket is vár a programba.
Legszebb virágaikat mutatják be, és kínálják eladásra az udvarfalvi termesztők szombaton és vasárnap a hagyományos kiállításon és vásáron. Szombaton a településen Májusfa néptánctalálkozót is tartanak, immár nyolcadik alkalommal.
Lemondott igazságügyi miniszteri jelöltségéről Melléthei-Barna Márton, aki ezt Facebook-oldalán jelentette be csütörtökön.
Maros megyében 1990 óta először írtak ki népszavazást, hogy lemondassanak egy polgármestert. A mezőszengyeliek június 14-én döntenek arról, hogy maradjon a jelenlegi községvezető vagy mennie kell.
Az ügyvivő egészségügyi miniszter csütörtöki nyilatkozatának előzménye, hogy hantavírus-járvány tört ki egy Európához közeledő óceánjáró hajón.
Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter szerint a helyreállítási és a kohéziós alapból megvalósuló beruházások miatt borítékolható, hogy Románia gazdasága növekedéssel zárja a 2026-os évet.
A kihívások éve lesz az idei – állítja a Maros Megyei Tanács elnöke, aki szerint az 1,18 milliárd lejes összköltségvetés fókuszában a megkezdett uniós pályázatok lezárása áll, miközben az állami források szűkössége miatt prioritásokat kellett felállítani.
1 hozzászólás