
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Nagyszabású tiltakozó megmozdulást szervez a Nemlátók Romániai Egyesülete, miután nem sikerült egyezségre jutni a kormánnyal az új nyugdíjtörvényt illetően. A nyugdíjak újraszámítása ugyanis hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, azokat is, akik már nyugdíjasok, és azokat is, akik ezentúl vonulnak majd nyugállományba.
2024. szeptember 02., 21:002024. szeptember 02., 21:00
Egyetlen javaslatukat sem fogadták el, helyette csak ígéreteket kapott a Nemlátók Romániai Egyesülete (ANR) a román kormánytól a pénteki egyeztetések során, így szeptember 19-én 10 és 15 óra között sztrájkolni készülnek Bukarestben, a parlament előtt. A tiltakozó megmozdulásra várják nemcsak a fogyatékkal élőket, hanem mindenkit, akik az ügyük mellé szeretnének állni.
Panaszukat az országos szervezet Hargita és Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Tamaș Mariana osztotta meg a Székelyhonnal. Mint magyarázta, a 2023-ból származó 360-as számú új nyugdíjtörvény hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, ugyanis
„Ez felháborító és elfogadhatatlan” – fogalmazott.
Hozzátette, a helyzet azért alakult így, mert a vakok nyugdíjba vonulásához szükséges periódus az átlagos járulékfizetési időszak harmada, erről a 2010. évi 263-as számú törvény és az új nyugdíjtörvény egyaránt rendelkezik. Csakhogy míg korábban ez a harmad teljes befizetési periódusként szerepelt a számítási képletben, addig most szigorúan a befizetett járulékok alapján számolják a nyugdíjat, így esetenként akár kétharmaddal is csökkenhet annak értéke. „Tehát
– mutatott rá a problémára.
Kiemelte, a legnagyobb hátrányt az okozza, hogy bár az újraszámítás után nem csökken a fogyatékkal élők nyugdíja, hiszen az előírás szerint a magasabb értéket kapják továbbra is kézhez az érintettek,
Azaz kimaradnak a nyugdíjemelésekből, lévén, hogy az újraszámolt alacsony értéket veszik majd alapul az „indexálásoknál”. „Így fokozatosan csökken az emberek vásárlóereje, pontosabban az új érték lesz indexálva a törvénynek megfelelően, de az a kritikusan alacsony szintje miatt egyes esetekben 8, 10 vagy 12 év múlva éri el az aktuálisat, azaz addig 1 lejjel sem emelkedik” – fejtette ki.
Példával is szolgált: egy nő 12 évnyi munka után 2174 lej nyugdíjat kap, ami az új törvény szerint 867 lejre csökken. Ugyan továbbra is a magasabb értéket, azaz a 2174 lejt kapja kézhez, viszont a jövőben az összes emelést, az infláció fedezésére szolgálókat is az újraszámolással megállapított 867 lejes összegre kapná mindaddig, amíg az el nem éri a folyósított nyugdíj szintjét, azaz a 2174 lejt.
„Megjegyezzük, hogy az új számítási képlet minden, korhatárnál nyugdíjba vonult vakot erősen érint, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozott, ami hosszú távon befolyásolja társadalmi helyzetüket és a méltó élethez való jogukat is.
Még rosszabb azon látássérültek helyzete, akik e törvény hatálybalépése után mennek nyugdíjba. Ugyanis lényegesen alacsonyabb nyugdíjuk lesz azokhoz képest, akik most, a régi törvény rendelkezései szerint, azonos fizetési és járulékfizetési feltételek mellett mennének nyugdíjba. Egy ilyen helyzet természetesen nagyon erős elégedetlenséget szül a foglalkoztatottak körében is” – vázolta fel a területi fiókvezető.
Javaslatokat is megfogalmaztak a kormány felé az egyenlőtlenségek rendezésére, többek között arra kérték a döntéshozókat, hogy
minden ledolgozott év után 0,5 pontról egy pontra emeljék a súlyos fogyatékossággal élő személyek plusz juttatását;
a hangsúlyozottan fogyatékos személyeknek nyújtott plusz juttatás 0,25 pontról 0,5 pontra való emelése minden ledolgozott év után;
ezen plusz juttatások folyósítása a teljes nyugdíjazásig ledolgozott időszakra legyen érvényes, nem csak 2024. szeptember 1. után.
Mivel kérésük egyelőre nem teljesült, ezért tiltakozni fognak a fővárosban szeptember 19-én. Ugyanakkor folytatják a párbeszédet a hatóságokkal, és a jogi lépések lehetőségét elemzik, akár az Alkotmánybírósághoz is fordulnak, ha szükséges.
Korábban írtunk arról, hogy a kormány önálló nyugdíjtörvényt szeretne kidolgozni a fogyatékkal élők számára, a tiltakozások elkerülése végett tárgyaltak is az érintett szervezetekkel pénteken.
E hónaptól vált érvényessé a 360-as számú új nyugdíjtörvény, amely a nyugdíjpont helyébe az úgynevezett referenciapontot lépteti, és ennek függvényében számították újra a nyugdíjakat.

A munkaügyi minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán bejelentette, hogy lezárult a nyugdíjak újraszámolása, és szeptembertől a nyugdíjasok 82 százalékának emelkedik a járandósága.

A Hargita Megyei Nyugdíjpénztárhoz elsősorban felvilágosításért, a nyugdíjak kiszámításának módját érintő kérdésekkel fordulnak az érintettek – számoltak be a nyugdíjpénztár vezetői, akik az újraszámítás módját is részletezték.
Jelentős lehűlést hozott az országot hétvégén elérő hideg légtömeg: míg pénteken még nyárias, 30 Celsius-fok fölötti meleget mértek Székelyföldön, szombatra 8–10 fokot hűlt a levegő, de olyan település is van, ahol megfeleződött a hőmérséklet.
Nagyszabású rendőrségi és csendőrségi akciót hajtottak végre Hargita megyében a hatóságok pénteken. 117 személyt igazoltattak és 17 gépjárművet vizsgáltak át, a feltárt szabálysértésekért pedig 13 bírságot szabtak ki több mint 25 600 lej értékben.
Húsz néptánccsoport, több mint négyszáz táncos, és egy olyan előadás, amelyhez méltó színpadot is kellett építeni: 30. kiadásához érkezett a Botorka Néptáncfesztivál. Az eseménysorozat pénteki gálaműsora minden korábbi produkciót felülmúlt.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok (SMR) erőmű költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a miniszterelnök ellenőrző testületének jelentéséből.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) előrejelzése szerint viharos időjárás várható a hét végén: a zivatarok szombaton Románia keleti felét érintik, majd vasárnap estig délkeletre, helyenként pedig a középső és déli térségekre is kiterjednek.
Ösztöndíjprogram indul bírónak és ügyésznek jelentkező fiatal magyar jogászok számára Romániában, hogy elősegítsék a romániai igazságszolgáltatásban dolgozó, magyarul is beszélő szakemberek számának növekedését – jelentették be a kezdeményezők.
Romániában a magyarul tanuló diákok az országos átlagnál jobban teljesítettek a PISA-felmérésen, de csökkenőben a különbség, és a magyar diákok esetében látványosabb a visszaesés is – derül ki a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet gyorsjelentéséből.
A kormány pénteken memorandumot fogadott el az ország stratégiai nukleáris projektjeinek az európai fenntarthatósági követelményekhez való hozzáigazításáról, és meghatározta az ehhez szükséges intézkedések ütemtervét.
Két életképes megoldást lát a kormányalakításra Csoma Botond: a PSD külső támogatásával létrejövő PNL-RMDSZ-USR-kormányt vagy egy kisebbségi PSD-kabinetet.
Gyengék a romániai diákok 2025-ös PISA-eredményei, és ezt kertelés nélkül ki kell mondani – jelentette ki pénteken Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
1 hozzászólás