
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Nagyszabású tiltakozó megmozdulást szervez a Nemlátók Romániai Egyesülete, miután nem sikerült egyezségre jutni a kormánnyal az új nyugdíjtörvényt illetően. A nyugdíjak újraszámítása ugyanis hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, azokat is, akik már nyugdíjasok, és azokat is, akik ezentúl vonulnak majd nyugállományba.
2024. szeptember 02., 21:002024. szeptember 02., 21:00
Egyetlen javaslatukat sem fogadták el, helyette csak ígéreteket kapott a Nemlátók Romániai Egyesülete (ANR) a román kormánytól a pénteki egyeztetések során, így szeptember 19-én 10 és 15 óra között sztrájkolni készülnek Bukarestben, a parlament előtt. A tiltakozó megmozdulásra várják nemcsak a fogyatékkal élőket, hanem mindenkit, akik az ügyük mellé szeretnének állni.
Panaszukat az országos szervezet Hargita és Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Tamaș Mariana osztotta meg a Székelyhonnal. Mint magyarázta, a 2023-ból származó 360-as számú új nyugdíjtörvény hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, ugyanis
„Ez felháborító és elfogadhatatlan” – fogalmazott.
Hozzátette, a helyzet azért alakult így, mert a vakok nyugdíjba vonulásához szükséges periódus az átlagos járulékfizetési időszak harmada, erről a 2010. évi 263-as számú törvény és az új nyugdíjtörvény egyaránt rendelkezik. Csakhogy míg korábban ez a harmad teljes befizetési periódusként szerepelt a számítási képletben, addig most szigorúan a befizetett járulékok alapján számolják a nyugdíjat, így esetenként akár kétharmaddal is csökkenhet annak értéke. „Tehát
– mutatott rá a problémára.
Kiemelte, a legnagyobb hátrányt az okozza, hogy bár az újraszámítás után nem csökken a fogyatékkal élők nyugdíja, hiszen az előírás szerint a magasabb értéket kapják továbbra is kézhez az érintettek,
Azaz kimaradnak a nyugdíjemelésekből, lévén, hogy az újraszámolt alacsony értéket veszik majd alapul az „indexálásoknál”. „Így fokozatosan csökken az emberek vásárlóereje, pontosabban az új érték lesz indexálva a törvénynek megfelelően, de az a kritikusan alacsony szintje miatt egyes esetekben 8, 10 vagy 12 év múlva éri el az aktuálisat, azaz addig 1 lejjel sem emelkedik” – fejtette ki.
Példával is szolgált: egy nő 12 évnyi munka után 2174 lej nyugdíjat kap, ami az új törvény szerint 867 lejre csökken. Ugyan továbbra is a magasabb értéket, azaz a 2174 lejt kapja kézhez, viszont a jövőben az összes emelést, az infláció fedezésére szolgálókat is az újraszámolással megállapított 867 lejes összegre kapná mindaddig, amíg az el nem éri a folyósított nyugdíj szintjét, azaz a 2174 lejt.
„Megjegyezzük, hogy az új számítási képlet minden, korhatárnál nyugdíjba vonult vakot erősen érint, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozott, ami hosszú távon befolyásolja társadalmi helyzetüket és a méltó élethez való jogukat is.
Még rosszabb azon látássérültek helyzete, akik e törvény hatálybalépése után mennek nyugdíjba. Ugyanis lényegesen alacsonyabb nyugdíjuk lesz azokhoz képest, akik most, a régi törvény rendelkezései szerint, azonos fizetési és járulékfizetési feltételek mellett mennének nyugdíjba. Egy ilyen helyzet természetesen nagyon erős elégedetlenséget szül a foglalkoztatottak körében is” – vázolta fel a területi fiókvezető.
Javaslatokat is megfogalmaztak a kormány felé az egyenlőtlenségek rendezésére, többek között arra kérték a döntéshozókat, hogy
minden ledolgozott év után 0,5 pontról egy pontra emeljék a súlyos fogyatékossággal élő személyek plusz juttatását;
a hangsúlyozottan fogyatékos személyeknek nyújtott plusz juttatás 0,25 pontról 0,5 pontra való emelése minden ledolgozott év után;
ezen plusz juttatások folyósítása a teljes nyugdíjazásig ledolgozott időszakra legyen érvényes, nem csak 2024. szeptember 1. után.
Mivel kérésük egyelőre nem teljesült, ezért tiltakozni fognak a fővárosban szeptember 19-én. Ugyanakkor folytatják a párbeszédet a hatóságokkal, és a jogi lépések lehetőségét elemzik, akár az Alkotmánybírósághoz is fordulnak, ha szükséges.
Korábban írtunk arról, hogy a kormány önálló nyugdíjtörvényt szeretne kidolgozni a fogyatékkal élők számára, a tiltakozások elkerülése végett tárgyaltak is az érintett szervezetekkel pénteken.
E hónaptól vált érvényessé a 360-as számú új nyugdíjtörvény, amely a nyugdíjpont helyébe az úgynevezett referenciapontot lépteti, és ennek függvényében számították újra a nyugdíjakat.

A munkaügyi minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán bejelentette, hogy lezárult a nyugdíjak újraszámolása, és szeptembertől a nyugdíjasok 82 százalékának emelkedik a járandósága.

A Hargita Megyei Nyugdíjpénztárhoz elsősorban felvilágosításért, a nyugdíjak kiszámításának módját érintő kérdésekkel fordulnak az érintettek – számoltak be a nyugdíjpénztár vezetői, akik az újraszámítás módját is részletezték.
Címlapon hozzák a 2026-os magyar országgyűlési választással kapcsolatos információkat a vezető román hírportálok.
A korábbiaknál magasabb részvételi aránnyal zárul a nap a 2026-os magyarországi országgyűlési választáson, hiszen már a délután öt órai (romániai idő szerint hat órai) részvétel felülmúlta az előző választások egész napi jelenlétét.
A szavazólapok feldolgozottságának függvényében, várhatóan vasárnap este 8 órától (helyi idő szerint, romániai idő szerint 9 órától) kezdi meg a Nemzeti Választási Iroda (NVI) az országgyűlési választás eredményeinek közlését.
Helyi idő szerint délután három (romániai idő szerint négy) óráig a választópolgárok 66,01 százaléka voksolt a vasárnapi magyarországi országgyűlési választáson. Ez minden eddiginél nagyobb arány, az időszakot tekintve.
Helyi idő szerint kora délután egy óráig a választásra jogosultak 54,14 százaléka szavazott a magyarországi országgyűlési választáson. Ehhez képest a 2024-es romániai parlamenti választáson 52,33 százalékos volt a részvétel a teljes nap folyamán.
Új csengettyűre cserélték a régit Szentegyházán, a felszegi falurészen. Az ottlakók kezdeményezésére és az önkormányzat támogatásával megvalósult csengettyűt szombaton, ünnepélyesen adták át.
Tűz ütött ki vasárnap reggel a Vâlcea megyei Costești község területén lévő ortodox Beszterce-kolostorban, az apácák szállásául szolgáló épületben.
Harmadjára tett közzé részvételi adatokat a magyarországi országgyűlési választásról vasárnap a Nemzeti Választási Iroda helyi idő szerint tizenegy után, romániai idő szerint délben.
Leadta szavazatát vasárnap reggel a magyarországi országgyűlési választások alkalmával Orbán Viktor miniszterelnök és Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke, miniszterelnök-jelöltje is.
Másodjára tettek közzé részvételi adatokat a vasárnapi magyarországi országgyűlési választások alkalmával, és ezek is azt mutatják, hogy korábban nem látott magasságokban a szavazási kedv.
1 hozzászólás