
Képünk illusztráció
Fotó: Barabás Ákos
Nagyszabású tiltakozó megmozdulást szervez a Nemlátók Romániai Egyesülete, miután nem sikerült egyezségre jutni a kormánnyal az új nyugdíjtörvényt illetően. A nyugdíjak újraszámítása ugyanis hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, azokat is, akik már nyugdíjasok, és azokat is, akik ezentúl vonulnak majd nyugállományba.
2024. szeptember 02., 21:002024. szeptember 02., 21:00
Egyetlen javaslatukat sem fogadták el, helyette csak ígéreteket kapott a Nemlátók Romániai Egyesülete (ANR) a román kormánytól a pénteki egyeztetések során, így szeptember 19-én 10 és 15 óra között sztrájkolni készülnek Bukarestben, a parlament előtt. A tiltakozó megmozdulásra várják nemcsak a fogyatékkal élőket, hanem mindenkit, akik az ügyük mellé szeretnének állni.
Panaszukat az országos szervezet Hargita és Kovászna megyei kirendeltségének vezetője, Tamaș Mariana osztotta meg a Székelyhonnal. Mint magyarázta, a 2023-ból származó 360-as számú új nyugdíjtörvény hátrányosan érinti a fogyatékkal élőket, ugyanis
„Ez felháborító és elfogadhatatlan” – fogalmazott.
Hozzátette, a helyzet azért alakult így, mert a vakok nyugdíjba vonulásához szükséges periódus az átlagos járulékfizetési időszak harmada, erről a 2010. évi 263-as számú törvény és az új nyugdíjtörvény egyaránt rendelkezik. Csakhogy míg korábban ez a harmad teljes befizetési periódusként szerepelt a számítási képletben, addig most szigorúan a befizetett járulékok alapján számolják a nyugdíjat, így esetenként akár kétharmaddal is csökkenhet annak értéke. „Tehát
– mutatott rá a problémára.
Kiemelte, a legnagyobb hátrányt az okozza, hogy bár az újraszámítás után nem csökken a fogyatékkal élők nyugdíja, hiszen az előírás szerint a magasabb értéket kapják továbbra is kézhez az érintettek,
Azaz kimaradnak a nyugdíjemelésekből, lévén, hogy az újraszámolt alacsony értéket veszik majd alapul az „indexálásoknál”. „Így fokozatosan csökken az emberek vásárlóereje, pontosabban az új érték lesz indexálva a törvénynek megfelelően, de az a kritikusan alacsony szintje miatt egyes esetekben 8, 10 vagy 12 év múlva éri el az aktuálisat, azaz addig 1 lejjel sem emelkedik” – fejtette ki.
Példával is szolgált: egy nő 12 évnyi munka után 2174 lej nyugdíjat kap, ami az új törvény szerint 867 lejre csökken. Ugyan továbbra is a magasabb értéket, azaz a 2174 lejt kapja kézhez, viszont a jövőben az összes emelést, az infláció fedezésére szolgálókat is az újraszámolással megállapított 867 lejes összegre kapná mindaddig, amíg az el nem éri a folyósított nyugdíj szintjét, azaz a 2174 lejt.
„Megjegyezzük, hogy az új számítási képlet minden, korhatárnál nyugdíjba vonult vakot erősen érint, függetlenül attól, hogy milyen területen dolgozott, ami hosszú távon befolyásolja társadalmi helyzetüket és a méltó élethez való jogukat is.
Még rosszabb azon látássérültek helyzete, akik e törvény hatálybalépése után mennek nyugdíjba. Ugyanis lényegesen alacsonyabb nyugdíjuk lesz azokhoz képest, akik most, a régi törvény rendelkezései szerint, azonos fizetési és járulékfizetési feltételek mellett mennének nyugdíjba. Egy ilyen helyzet természetesen nagyon erős elégedetlenséget szül a foglalkoztatottak körében is” – vázolta fel a területi fiókvezető.
Javaslatokat is megfogalmaztak a kormány felé az egyenlőtlenségek rendezésére, többek között arra kérték a döntéshozókat, hogy
minden ledolgozott év után 0,5 pontról egy pontra emeljék a súlyos fogyatékossággal élő személyek plusz juttatását;
a hangsúlyozottan fogyatékos személyeknek nyújtott plusz juttatás 0,25 pontról 0,5 pontra való emelése minden ledolgozott év után;
ezen plusz juttatások folyósítása a teljes nyugdíjazásig ledolgozott időszakra legyen érvényes, nem csak 2024. szeptember 1. után.
Mivel kérésük egyelőre nem teljesült, ezért tiltakozni fognak a fővárosban szeptember 19-én. Ugyanakkor folytatják a párbeszédet a hatóságokkal, és a jogi lépések lehetőségét elemzik, akár az Alkotmánybírósághoz is fordulnak, ha szükséges.
Korábban írtunk arról, hogy a kormány önálló nyugdíjtörvényt szeretne kidolgozni a fogyatékkal élők számára, a tiltakozások elkerülése végett tárgyaltak is az érintett szervezetekkel pénteken.
E hónaptól vált érvényessé a 360-as számú új nyugdíjtörvény, amely a nyugdíjpont helyébe az úgynevezett referenciapontot lépteti, és ennek függvényében számították újra a nyugdíjakat.

A munkaügyi minisztérium vasárnap a Facebook-oldalán bejelentette, hogy lezárult a nyugdíjak újraszámolása, és szeptembertől a nyugdíjasok 82 százalékának emelkedik a járandósága.

A Hargita Megyei Nyugdíjpénztárhoz elsősorban felvilágosításért, a nyugdíjak kiszámításának módját érintő kérdésekkel fordulnak az érintettek – számoltak be a nyugdíjpénztár vezetői, akik az újraszámítás módját is részletezték.
Megtalálták élve szerdán kora délután azt az ötéves kisfiút, aki hétfő délután tűnt el a Szeben megyei Oltalsósebes településről. A kiskorú eltűnését a fiú apja jelentette a rendőrségnek.
Februárhoz képest márciusban 381 lejjel (6,9 százalékkal) 5938 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet. A bruttó átlagbér 9902 lej volt, 630 lejjel (6,8 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Egy 22 éves fiatalember és egy 20 éves lány meghalt, további két fiatal pedig megsérült egy balesetben, amely szerdára virradóra történt Vrancea megyében.
Az Országos Diszkriminációellenes Tanács nem képes ellátni a feladatát, így bárki következmények nélkül támadhatja a magyarságot is, hiszen nem kell büntetéstől tartania – állítja a Székely Figyelő Alapítvány vezetője, Árus Zsolt.
A képviselőházban szerdán elfogadott törvénytervezet szerint nőnek a társadalmi együttélés szabályainak, valamint a közrendnek és a köznyugalomnak a megsértése esetén kiszabható bírságok.
Volodimir Zelenszkijt szerdán fogadta a Cotroceni-palotában Nicușor Dan román államfő és Karol Nawrocki lengyel elnök.
Magyarországot mától egy liberális kormány vezeti, a „leköszönő nemzeti kormány” pedig elkészítette a leltárt – mondta Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke szerdán a Facebook-oldalára feltöltött videóban.
A román gazdaság jelenleg recesszióban van a fogyasztás visszaesése és a piaci tevékenység lassulása miatt, de egy súlyosabb válság jelei nem mutatkoznak – jelentette ki szerdán az Agerpresnek Adrian Negrescu gazdasági elemző.
Kelemen Hunor szerint a 10 százalékot megahaladó éves infláció elsősorban a közel-keleti háború következménye, nem a kormány intézkedései idézték elő.
A villamos energia (+54,18 százalék), a lakbér (+43,78), a gázolaj (+32,68), a benzin (+22,42) és a kávé (+21,76) drágult meg a leginkább idén áprilisban a tavalyi negyedik hónaphoz képest – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet.
1 hozzászólás