A legtöbben a nyugdíjak kiszámításának módját nem értik

Ennek megfelelően a 25 évnél többet dolgozó munkavállalók minden 25 év felett ledolgozott év után 0,50 stabilitási pontot kapnak. A bónusz 0,75 pontra nő a 30 évnél többet dolgozók esetében, és 1 pontra azoknál, akiknek 35 évnél hosszabb a szolgálati idejük.

„A nyugdíjak kiszámításakor összeszorozzuk az összpontszámot a referencia pontértékkel, amely 81 lej. Az összpontszám az éves pontszámok összegéből, illetve a stabilitási pontok összegéből adódik. Fontos hangsúlyozni, hogy nem jár stabilitási pont arra az időszakra, amikor a nyugdíjas halmozta a jövedelmét, azaz, nyugdíj mellett dolgozott” – vázolta Fejér Zsuzsanna. Hozzátette, szintén nem jár stabilitási pont a szolgálati időhöz hozzáadott időszakokra, amelyeket a 1-es és 2-es munkacsoportban dolgozott évekre kapott a nyugdíjas az előző törvények alapján.

Hasonlóan nem járulékköteles, azaz jutalompont nélküli időszak a 2001 április 1. előtti munkanélküli segély időszaka, a technikai munkanélküliség időtartama, katonai szolgálat, betegnyugdíj, az egyetemi évek, a 2001. április 1. és 2006. január 1. között kiadott betegszabadságok, a 2005. január 1. utáni munkabalesetek vagy munkahelyi megbetegedések utáni betegszabadságok, valamint 2006 januárjától a gyereknevelési szabadságok időszaka. Szolgálati időként figyelembe veszik ezeket a felsorolt időszakokat a nyugdíjak kiszámításánál, de stabilitási pont nem jár értük, és ezeket külön tüntetik fel a kézbesített határozatokban – hangzott el.

Csak papíron csökken, viszont egy ideig nem nő

Az illetékesek kitértek azokra az esetekre is, amikor az újraszámított illetmények értéke kisebb a meglévő nyugdíjnál, hangsúlyozva,

Ez érvényes a jelenleg 1281 lej értékű szociális nyugdíjakra is. A negatívan érintett kategóriák főleg a bányaiparból, vagy a mozdonyvezetők köréből kerülnek ki, de ugyanilyen helyzetbe kerülhet, aki fogyatékossága következtében korcsökkentéssel, kedvezményesen ment öregségi nyugdíjba – magyarázta Fejér Zsuzsanna.

Emlékeztetett, a korábbi törvények szerint az éves pontszámokat elosztották a törvény által előírt teljes hozzájárulási időszakkal, amely kategóriánként változott, ehhez hozzáadódott a korrekciós érték, attól függően, hogy melyik évben vonult nyugdíjba az illető. Az eredményt megszorozták a nyugdíjpont értékével, és így jutottak el a nyugdíj összegéhez.

Mindazok, akiknek az újraszámított nyugdíjuk összege kisebb, mint a meglévő juttatásuk, akkor számíthatnak további emelésekre, amikor az évente az infláció és az átlagkereset függvényében kiigazított referenciaérték alapján a nyugdíj összegének növekedése meghaladja a jelenleg kézbesített illetmény összegét. Visszatérve a példához,

Vezsenyi Melinda úgy értékelte, az újraszámítás után a nyugdíjpénztárt felkeresők mintegy 80 százaléka a kérdéseire megnyugtató válaszokat kap, és 20 százalék körül van azok aránya, akik a kiszámítás felülvizsgálatára vonatkozó kéréssel fordulnak az intézményhez. Esetükben minden kérést kielemeznek, és a törvény által előírt 30 napos határidő betartásával válaszolnak – közölte. Fontosnak tartotta megemlíteni azt is, hogy októbertől csak a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak lesznek adókötelesek, azaz csak a 3000 lejes határt túllépő összeg után kell 10 százalékos adót fizetni.