Szirénák és óvóhelyek Székelyföldön katasztrófa esetére

és főként azt a cél szolgálta, hogy felmérjék a szirénák, a riasztórendszerek állapotát. Azóta a legtöbb székelyföldi városban a szükséges javításokat, felújításokat elvégezték, hogy adott vész esetén tudják tájékoztatni a lakosságot.

Újabb cserére van szükség

„A csíkszeredai önkormányzat húsz szirénával rendelkezik, ezek közül kettő légvédelmi sziréna, a többi 5,5 kilowatt teljesítményű elektromos sziréna” – összesítette érdeklődésünkre Bors Béla csíkszeredai alpolgármester. A légvédelmi szirénákat a Majláth Gusztáv Károly téren és a Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórház épületén helyezték üzembe több mint két éve, ezek előnye, hogy nagy a hatáskörzetük. „A riasztórendszer 2012 óta központosított, rá van kapcsolva az országos hálózatra, a szirénák többségét távvezérléssel is el lehet indítani. Ráadásul

– tudtuk meg. Ugyanakkor a lakosság riadóztatására a légvédelmi szirénákon kívül rendelkezésre áll még négy sziréna az ipari övezetekben, kettő a sörgyárnál, egy a tejfeldolgozónál és még egy a készruhagyárnál, továbbá a város területén található tíz templomi harang is, amelyekre főként hosszan tartó áramkieséskor lehet számítani.

A hargitai megyeszékhelyen egyébként a legrégebbi elektromos szirénákat 1978-ban szerelték fel, azóta szükségessé vált a rendszer korszerűsítése. Többek között 2020-ban cserélték le három sziréna vezérlőpultját, ugyanis elavultak, az önkormányzat pedig idén további öt vezérlőpult cseréjét tervezi.

Roth László, Csíkszereda Polgármesteri Hivatalának polgárvédelmi felelőse a városban található óvóhelyekről is beszélt; mint magyarázta, ezek többnyire az ipari létesítmények pincéjében, szociális-kulturális, közigazgatási építmények pincéiben, iskolákban, kórházakban, valamint lakóépületek alagsorában találhatók.

A 17 óvóhely hozzávetőleg 1350 személy elhelyezésére alkalmas. A polgárvédelmi felelős elmondása szerint a megyeszékhelyen főként két veszélyeztetett terület van árvíz esetén, az egyik a csíkzsögödi Kútpatak utca, valamint a Kájoni János utca csíkcsobotfalvi szakasza. Veszély esetén Zsögödben a lakosságot a szomszédos Csillag Motelbe és a helyi művelődési házba, a csobotfalvi térségben lakókat pedig a somlyói művelődési házba és a Salvator Hotelbe evakuálják.

Ha adott esetben üríteni kellene a várost, akkor becslések szerint a lakosság 20 százalékának kellene segíteni a menekítésben, ezekre az esetekre szerződésünk van szállítóval, aki segít evakuálni a többnyire mozgásukban korlátozott egyéneket” – magyarázta Roth.

„Mindegyik készülék kitűnő állapotban van. A városházán lévő szirénát tavaly cseréltük le elektronikus készülékre. Ez a hangjelzés mellett beszéd továbbítására is képes. További 16 esetében szintén tavaly váltottunk át intelligens indítórendszerre. A riasztórendszer központi vezérlő egységét pedig még a korábbi években korszerűsítettük” – sorolta a szóvivő. A város területén egyébként 13 megkülönböztető jelzéssel ellátott óvóhely van, azonban adott esetben óvóhelyként használhatók az épületek, tömbházak pincéi is. 

Hat óvóhely Gyergyószentmiklóson

Kibédi Szilárdtól, a gyergyószentmiklósi városháza polgárvédelmi szakirodájának munkatársától megtudtuk, hogy a város 16 szirénával rendelkezik, amelyből 11 központosított rendszerben működik;

„Az első öt szirénát 2017-ben, további hatot pedig 2019-ben központosítottuk. Ugyanakkor az utóbbi időben mindössze egy sziréna cseréjére volt szükség, erre 2021 nyarán került sor” – közölte. Arra a kérdésre, hogy katasztrófa esetén mi a forgatókönyv, azt válaszolta, hogy a kiürítési tervben foglaltak és az előírások alapján a Csíky-kert arborétum és az ottani Szent Benedek Tanulmányi Ház van megjelölve menekülési pontként Gyergyószentmiklóson. Egyébként összesen hat óvóhely van különböző alagsorokban és pincékben kijelölve a Márton Áron, a Kárpátok, a Kossuth Lajos és a Gábor Áron utcákban, további két helyiség a Szabadság téren található.

– foglalta össze.

Tizenegy szirénát vásárolnak

Borsos Csabától, a marosvásárhelyi önkormányzat illetékesétől megtudtuk, hogy a város a központosított értesítési rendszeren belül 28 szirénát működtet. Mint magyarázta, a működőképesség ellenőrzését célzó gyakorlatok során a központi riasztórendszer valamennyi szirénája működőképes volt. Ugyanakkor a rendszer további korszerűsítése érdekében tavaly tizenegy új elektronikus sziréna beszerzését kezdeményezte a városvezetés.

A vészhelyzeti forgatókönyvre irányuló kérdésünkre úgy nyilatkozott, hogy a 2005-ből származó 642-es számú kormányhatározat szabályozza a települések polgári védelmi szempontú besorolását különleges kockázatok típusai szerint. „Így a jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően a helyi szinten azonosított főbb kockázatokra vonatkozóan védelmi és beavatkozási terveket készítenek. Az evakuálási intézkedéseket szintén a konkrét kockázatok típusai szerint tervezik és szervezik meg, figyelembe véve a következmények alakulását és mértékét jellemző egyedi paramétereket” – osztotta meg.

Felkészülés a vészhelyzetre

Mint Alina Ciobotariu, a Hargita Megyei Katasztrófavédelmi Felügyelőség (ISU) szóvivője magyarázta, Hargita megyében legfőképpen az árvizek okozhatnak vészhelyzetet, de hó- és szélviharok, illetve jégeső is lehet kiváltó oka a katasztrófahelyzetnek. Szintén problémát jelenthetnek többek között az erdőtüzek, földcsuszamlások, a földrengések és a vízszennyezés is. Kockázatot jelenthetnek még a veszélyes anyagok, vagy akár a fel nem robbant lövedékek is.

– magyarázta a szóvivő. Ugyancsak ezt a cél szolgálják egyébként a rendszeresen megszervezett riadóztatási gyakorlatok is. Általánosságban egyébként veszélyhelyzetet teremthetnek még a járványok, a földre zuhanó égi objektumok és a háború is. Utóbbi esetben jelenthetnek védelmet a lakosság számára az óvóhelyek.

Ajánlások katasztrófák esetére

A szóvivő ugyanakkor érdeklődésünkre megosztotta azokat az ajánlásokat, amelyeket katasztrófák esetén érdemes megfogadni. Árvíz idején be kell csukni az ajtókat, ablakokat és el kell zárni a villanyt és a gázt. Nem szabad használni a liftet és fel kell készülni a zóna elhagyására, a hatóságok felszólítására. Minél magasabb pontra kell feljutni, ha lehet, magunkkal kell vinni ivóvizet, élelmet, személyazonossági okmányokat, elemmel működő rádiót, elemlámpát, pótelemeket, meleg ruházatot és a fontos gyógyszereket.

Földrengés esetén, amennyiben egy épületben tartózkodik valaki, keressen menedéket egy asztal vagy ágy alatt, semmi esetre se hagyja el az épületet, amíg a földrengés tart. Ha kint tartózkodik, távolodjon el az épületektől és az elektromos kábelektől, vagy húzódjon be egy paraván alá. Ha autót vezet, álljon meg, távol az épületektől és elektromos vezetékektől, és maradjon a járműben. Ha evakuálásra kerül a sor, akkor minden esetben be kell tartani a hatóságok utasításait.