Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

21:58

Gyenge játékkal maradt alul a Sportklub a DVTK ellen

21:00

Régi magyar nevek a felkapottak mellett

20:22

Megnyomta a második harmadot, igazolta a papírformát a GYHK

19:44

Átgázolt az Újpesten: megállíthatatlanul robog az élen a Brassói Corona

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

A héten még velünk marad a nagy tél, aztán jövő héten valamelyest enyhülni fog a hideg

Törvény kihirdetve: hosszú évek telnek el a nyugdíjba vonulás után, amíg kiadják a teljes magánnyugdíjat

Holtan találtak egy fiatalembert egy vendéglő padlásterében

Marosvásárhelyi fiatal sofőr balesetén ámulnak: rácsúszott autójával egy panzió tetejére – videóval

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sokan minél később fizetnének adót Csíkszeredában, így tiltakozva az emelés ellen

Megemelt adók, avagy itt mindenki megbolondult?

Sajnálja az adóemelést, de „mossa kezeit” Nicușor Dan

Székelyudvarhelyen is emlékezetes maradhat az idei adók befizetése

Rendszerhibákkal küzdő igazságszolgáltatás

Szinte minden lehallgatási kérést jóváhagynak

Az ügyészségek a nyomozás során általában kedvező elbírálást kapnak a telefonbeszélgetések lehallgatására

Fotó: Barabás Ákos

A telefonlehallgatási kérelmek kedvező elbírálási arányáról végzett országos kutatást a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogi karának egyik professzora, a bírósági adatok alapján. Kiderült, hogy az ítélőszékek majdnem minden ügyészségi kérést jóváhagynak, az országos átlag meghaladja a kilencven százalékot, Hargita megyében pedig még a hazai középértéknél is magasabb ez az arány.

Fazakas László

2017. május 18., 13:222017. május 18., 13:22

Radu Chiriță kolozsvári jogprofesszor és ügyvéd kezdett el kutatni egy strasbourgi emberjogi bírósági határozat nyomán. Kutatásában azt vizsgálta, hogy a romániai bíróságok miként viszonyulnak az ügyészségek lehallgatási kéréseihez. Az immár egy éve tartó kutatómunka során, ami 234 ítélőszéket érintett (Románia összes bíróságát), kikérte azoknak a 2010 és 2015 között keltezett kéréseknek a határozatait, amelyekben az ügyészség jóváhagyást kért a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseinek lehallgatására. A kutatás nem ment zökkenőmentesen, nem sikerült minden bírói intézménytől beszerezni az információkat,

öt ítélőszék elutasította a professzor adatigénylését.

Ennek ellenére elegendő anyag gyűlt össze egy statisztika összeállítására.

Az említett időszakban országszerte 109 946 lehallgatási kérelmet nyújtottak be a bíróságokhoz, amelyek 102 729-et hagytak jóvá, azaz a kérések 93,44 százalékát. Radu Chiriță szerint ez megközelítőleg 300 ezer ember lehallgatását jelentheti, figyelembe véve, hogy senki sem beszél egyedül telefonon. Ezek nem olyan típusú lehallgatások, amelyben egy számítógép bizonyos kulcsszavakat figyel, majd ezek elhangzása esetén jelez, és utólag meghallgatják az adott beszélgetéseket. Ezekben az esetekben

aktívan hallgatózik valaki, és a beszélgetést rögzíti, majd jegyzőkönyvet készít róla.

A Hargita megyében működő ítélőszékekre vonatkozó adatokat megvizsgálva statisztikailag a Hargita Megyei Törvényszék 98,68 százalékos jóváhagyási rátával az első helyen áll, ugyanis 361 kérésből 356-ot pozitívan bíráltak el. A lehallgatási kérések kedvező elbírálását tekintve az udvarhelyi bíróság csak kevéssel marad el a törvényszék mögött, ugyanis az említett időszakban 101 lehallgatási kérés közül 99-et hagyott jóvá, azaz a kérések 98,02 százalékát kedvezően bírálták el. A csíkszeredai bíróságon 207 kérésből 196-ot hagytak jóvá, ami 94,69 százalékos arányt jelent. A gyergyószentmiklósi bíróság 51 kérésből 50-et hagyott jóvá, tehát a kérések 98,04 százalékát.

Feltételek

A telefonbeszélgetések lehallgatása a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv értelmében bizonyítéknak minősül. Olyan esetekben kérvényezheti az ügyészség az ilyen jellegű megfigyelést, amikor nincs más módja a bizonyítékok megszerzésének, a megfigyeléssel járó jogsértés arányos a bűncselekmény súlyosságával, és fennáll egy bűncselekmény elkövetésének veszélye. Feltétel az is, hogy súlyos, tehát legkevesebb öt év szabadságvesztéssel járó bűncselekmény esetében kérhető a lehallgatás, vagy a tett egyike kell legyen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv 139. cikkelyének 2. bekezdésében felsorolt bűncselekményeknek.

A jogi szakértő szerint azért aggasztók a magas jóváhagyási arányok, mert az ügyészségek iránti bírósági részrehajlást tanúsíthatják, hiszen – vélekedése szerint –

a kérések nem lehetnek ilyen nagy arányban megalapozottak.

A strasbourgi emberjogi bíróság a Iordachi és mások kontra Moldova ügyben úgy fogalmazott, hogy egy ország törvénye akkor biztosít megfelelő védelmet a túlkapások ellen, ha alaposan meghatározza azt, mit értünk az „alapos gyanú” kifejezésen, ami a lehallgatások engedélyezésének egyik feltétele.

Fotó: Barabás Ákos

Az érem másik oldala

Kérdésünkre a Hargita Megyei Törvényszék egyik ügyésze elmondta, hogy csakis abban az esetben kérvényeznek lehallgatást, ha az tényleg szükséges. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az említett statisztikákba a korrupcióellenes ügyészség (DNA), valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) lehallgatási kérései is beletartoznak, ám azokkal kapcsolatban nem tud nyilatkozni. Az ügyész felhívta a figyelmet arra is, a statisztikában nem szerepel az, hogy az ügyészek által vezetett nyomozásoknak mekkora hányadát teszik ki azok az ügyek, amelyekben lehallgatásokat hagytak jóvá.

A témával kapcsolatban megkerestük Lőrincz Rómeót, a Hargita Megyei Törvényszék sajtószóvivőjét is, aki rámutatott, hogy ezeket a számokat további kutatással kell megerősíteni, ugyanis

csak akkor van igazán nagy probléma, ha azokban az ügyekben, amelyekben a lehallgatások anyaga bizonyítékul szolgált, ezt nem követték elmarasztaló bírói döntések.

A székelyudvarhelyi bíróság szóvivője érdeklődésünkre azt közölte, hogy csak azokat a lehallgatásokat hagyják jóvá, amelyek teljesen megalapozottak és törvényesek.