
Az ügyészségek a nyomozás során általában kedvező elbírálást kapnak a telefonbeszélgetések lehallgatására
Fotó: Barabás Ákos
A telefonlehallgatási kérelmek kedvező elbírálási arányáról végzett országos kutatást a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem jogi karának egyik professzora, a bírósági adatok alapján. Kiderült, hogy az ítélőszékek majdnem minden ügyészségi kérést jóváhagynak, az országos átlag meghaladja a kilencven százalékot, Hargita megyében pedig még a hazai középértéknél is magasabb ez az arány.
2017. május 18., 13:222017. május 18., 13:22
Radu Chiriță kolozsvári jogprofesszor és ügyvéd kezdett el kutatni egy strasbourgi emberjogi bírósági határozat nyomán. Kutatásában azt vizsgálta, hogy a romániai bíróságok miként viszonyulnak az ügyészségek lehallgatási kéréseihez. Az immár egy éve tartó kutatómunka során, ami 234 ítélőszéket érintett (Románia összes bíróságát), kikérte azoknak a 2010 és 2015 között keltezett kéréseknek a határozatait, amelyekben az ügyészség jóváhagyást kért a gyanúsítottak telefonbeszélgetéseinek lehallgatására. A kutatás nem ment zökkenőmentesen, nem sikerült minden bírói intézménytől beszerezni az információkat,
Ennek ellenére elegendő anyag gyűlt össze egy statisztika összeállítására.
Az említett időszakban országszerte 109 946 lehallgatási kérelmet nyújtottak be a bíróságokhoz, amelyek 102 729-et hagytak jóvá, azaz a kérések 93,44 százalékát. Radu Chiriță szerint ez megközelítőleg 300 ezer ember lehallgatását jelentheti, figyelembe véve, hogy senki sem beszél egyedül telefonon. Ezek nem olyan típusú lehallgatások, amelyben egy számítógép bizonyos kulcsszavakat figyel, majd ezek elhangzása esetén jelez, és utólag meghallgatják az adott beszélgetéseket. Ezekben az esetekben
A Hargita megyében működő ítélőszékekre vonatkozó adatokat megvizsgálva statisztikailag a Hargita Megyei Törvényszék 98,68 százalékos jóváhagyási rátával az első helyen áll, ugyanis 361 kérésből 356-ot pozitívan bíráltak el. A lehallgatási kérések kedvező elbírálását tekintve az udvarhelyi bíróság csak kevéssel marad el a törvényszék mögött, ugyanis az említett időszakban 101 lehallgatási kérés közül 99-et hagyott jóvá, azaz a kérések 98,02 százalékát kedvezően bírálták el. A csíkszeredai bíróságon 207 kérésből 196-ot hagytak jóvá, ami 94,69 százalékos arányt jelent. A gyergyószentmiklósi bíróság 51 kérésből 50-et hagyott jóvá, tehát a kérések 98,04 százalékát.
Feltételek
A telefonbeszélgetések lehallgatása a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv értelmében bizonyítéknak minősül. Olyan esetekben kérvényezheti az ügyészség az ilyen jellegű megfigyelést, amikor nincs más módja a bizonyítékok megszerzésének, a megfigyeléssel járó jogsértés arányos a bűncselekmény súlyosságával, és fennáll egy bűncselekmény elkövetésének veszélye. Feltétel az is, hogy súlyos, tehát legkevesebb öt év szabadságvesztéssel járó bűncselekmény esetében kérhető a lehallgatás, vagy a tett egyike kell legyen a büntetőjogi perrendtartási törvénykönyv 139. cikkelyének 2. bekezdésében felsorolt bűncselekményeknek.
A jogi szakértő szerint azért aggasztók a magas jóváhagyási arányok, mert az ügyészségek iránti bírósági részrehajlást tanúsíthatják, hiszen – vélekedése szerint –
A strasbourgi emberjogi bíróság a Iordachi és mások kontra Moldova ügyben úgy fogalmazott, hogy egy ország törvénye akkor biztosít megfelelő védelmet a túlkapások ellen, ha alaposan meghatározza azt, mit értünk az „alapos gyanú” kifejezésen, ami a lehallgatások engedélyezésének egyik feltétele.
Fotó: Barabás Ákos
Kérdésünkre a Hargita Megyei Törvényszék egyik ügyésze elmondta, hogy csakis abban az esetben kérvényeznek lehallgatást, ha az tényleg szükséges. Ugyanakkor azt is közölte, hogy az említett statisztikákba a korrupcióellenes ügyészség (DNA), valamint a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) lehallgatási kérései is beletartoznak, ám azokkal kapcsolatban nem tud nyilatkozni. Az ügyész felhívta a figyelmet arra is, a statisztikában nem szerepel az, hogy az ügyészek által vezetett nyomozásoknak mekkora hányadát teszik ki azok az ügyek, amelyekben lehallgatásokat hagytak jóvá.
A témával kapcsolatban megkerestük Lőrincz Rómeót, a Hargita Megyei Törvényszék sajtószóvivőjét is, aki rámutatott, hogy ezeket a számokat további kutatással kell megerősíteni, ugyanis
A székelyudvarhelyi bíróság szóvivője érdeklődésünkre azt közölte, hogy csak azokat a lehallgatásokat hagyják jóvá, amelyek teljesen megalapozottak és törvényesek.
A bukaresti törvényszék pénteken megszüntette Călin Georgescu hatósági felügyeletét abban az ügyben, amelyben a volt államelnökjelöltet legionárius propagandával vádolják.
A kormány elfogadta a gázolaj jövedéki adójának átmeneti csökkentéséről, valamint a Románia területén kitermelt kőolaj és az abból előállított energiahordozók értékesítéséből származó bevételekre kivetett szolidaritási hozzájárulásról szóló rendelet.
Elégtelennek tartja az kis- és középvállalkozásokat tömörítő IMM Románia elnöke a gázolaj jövedéki adóját literenként 30 banival csökkentő kormányintézkedést.
Ne bírságolják meg a járművezetőket, ha igazoltatáskor nem tudják felmutatni a jogosítványukat és a forgalmi engedélyt – javasolja tervezetében a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője, Alexandru Dimitriu.
Több mint háromezer lejes pénzbírságot kapott és felfüggesztették a jogosítványát annak a fiatal autóvezetőnek, aki – utasaival együtt – kiült a mozgó jármű ablakába, és úgy bulizott.
Rövid ideig tartott a kormány várva-várt üzemanyagpiaci beavatkozásának hatása, ugyanis nagypéntekre ismét 10 lej fölé ugrott egy liter gázolaj ára a székelyföldi töltőállomásokon.
Elképzelés már van, most a várható költségeket is tartalmazó számításokat kell elkészíteni a Csíkszeredában tervezett parkolóház számára. A város saját beruházásaként épülne, amelyhez finanszírozást is kell majd találni.
A szavazati jog hozzátartozik az állampolgársághoz, ezért élni kell vele – hangsúlyozza Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint minden jog annyit ér, amennyit érvényesíteni tudsz belőle.
Ilie Bolojan csütörtökön bejelentette, hogy a kormány 30 banival csökkenti a gázolaj jövedéki adóját, és ezt az intézkedést pénteken hagyja jóvá a kabinet.
Emelkedik a kulturális utalványok és a bölcsődei utalványok értéke, figyelembe véve az árak alakulását és az emberek szükségleteit – jelentette be csütörtökön a Facebook-oldalán a pénzügyminiszter.
szóljon hozzá!