
Az évadkezdésnél még nem hitték, hogy az évad végére ilyen súlyos lesz az anyagi helyzete a színháznak
Fotó: Haáz Vince
Két bemutató próbafolyamatát állította le a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház költségvetési problémák miatt, jelen pillanatban pedig úgy néz ki, év végéig egyetlen előadást sem tudnak bemutatni. Az ok az április végén megkapott költségvetés, amit júniusra ráadásul drasztikusan csökkentettek is. Egyelőre úgy néz ki, még villanyszámlára is nehezen futja, igaz közben a színházi dolgozóknak sosem volt még ekkora fizetésük.
2019. június 03., 18:452019. június 03., 18:45
2019. június 03., 21:182019. június 03., 21:18
Anyagi gondok miatt kénytelen felfüggeszteni a Liviu Rebreanu Társulat 2018/2019-es évadra meghirdetett Edward Albee: Három magas nő/Trei femei înalte, valamint a Tompa Miklós Társulat Henrik Ibsen: Nóra és Krysztof Kieslowski/Norbert Rakowski: Tízparancsolat című előadásainak gyártását – értesített rövid közleményben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, amelyben többek közt kifejtik még, hogy
A miértekről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója elmondta, hogy a költségvetési problémák nem most kezdődtek, de most vált reménytelenné a helyzet. „Az egy dolog, hogy három tervezett bemutató elmarad az idei évadról, de egyelőre úgy tűnik, év végig semmilyen bemutatót nem tudunk tartani.
– magyarázta a helyzetet Gáspárik Attila a Székelyhonnak. A vezérigazgató szerint a négy hónap késéssel a művelődési minisztériumól megkapott költségvetésből derült ki, hogy nagy a baj, amely igaz, valamivel nagyobb, mint a tavalyi, de közben megemelték a színházi dolgozók fizetését, így a költségvetés nagy részét kénytelenek arra fordítani.
– fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy minden minisztérium alá rendelt színháznak ez a problémája most.
Az évad elején meghirdetett bérletterv. A tervekkel ellentétben, nem tudnak mindent bemutatni
Fotó: Haáz Vince
A színház produkciós igazgatója, Pál Attila konkrétabb adatokkal is szolgált, elmondása szerint
„A minisztériumnak az a stratégiája, hogy a fizetéseket kiadja, azokkal nem lehet alkudozni, sem leépítésekről beszélni, ilyen dolgokról nem is lehet tárgyalni. Gyakorlatilag a dinamikus rész mindig a dologi költség, amiből kiderült, hogy egy egész évre van csupán annyi maradt, hogy a villanyszámlánkat se biztos, hogy ki tudjuk fizetni” – fogalmazott a Székelyhonnak a produkciós igazgató. Hozzátette, a dolgokat súlyosbítja, hogy csak április végén jelent meg a költségvetés, addig az azelőtti év büdzséjének az 1/12-ed részéből gazdálkodtak havonta, az meg is érkezett, abból készítették el az eddigi előadásokat, de közben kiderült, hogy semmi jóra nem számíthatnak, amit az év további részét illeti. Sőt, május utolsó napján kaptak a minisztériumtól egy átiratot, amely leszögezi, hogy
Jelenleg ezen szeretnének változtatni, méghozzá sürgősen.
„Tárgyalunk, levelezünk a minisztériummal. Én igyekszem optimista lenni, mert az az érzésem, hogy ez így nem maradhat. Nem tudom elképzelni, hogy ez így maradjon ezekkel a játékszabályokkal. Mert más játékszabályokkal megoldható, ugyanis, ha összeadjuk az egészet, akkor óriási pénzt költenek ránk, csak ahogyan meghatározzák az összeget, arra azt lehet mondani, hogy az minden, csak nem színház” – összegzett Pál Attila.
A produkciós igazgató úgy véli,
a minisztérium alárendelt intézményeinél viszont a szaktárca meghatározza, hogy ki mire költsön és mennyit, és előbb mit fizessen ki és mire jut. S míg az elmúlt években saját bevételi forrásokból is elért a marosvásárhelyi Nemzeti egy olyan szintet, amit nem sok színház, most azon a szinten sem tudnak teljesíteni azért, mert lassan nincs mit eladjanak.
Gáspárik Attila szerint a helyzet jól mutatja, hogy nincsenek szakpolitikusaink, akik végiggondolják egy színház működését, s ezért történhet meg az, hogy bár soha nem voltak ilyen magas fizetéseik a színházi dolgozóknak, mint most, emellett egyszerűen nincs pénz, amiből előadásokat lehessen színpadra állítani.
Az Országos Meteorológiai Szolgálat vasárnap sárga jelzésű riasztást adott ki jelentős mennyiségű csapadék, a hegyekben pedig havazás miatt, amely hétfő reggelig az ország közel felét – Hargita és Kovászna megyét is – érinti.
A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesületnek (KCSSKE) 36. alkalommal is sikerült megszervezni a Csoma-napokat Kovásznán. Az idei tematika a magyarság szimbólumai voltak.
Nem nehéz elrontani egy regény nagyvászonra adaptálását, Andy Weir zseniális sci-fijével viszont nem ez történt. A meglehetősen könyvhű filmváltozat 2026 eddigi legjobb blockbustere lett. Kritika.
Vasárnaptól Románia áttér a nyári időszámításra, hajnali 3 órakor 4 órára kell átállítani az óramutatókat. Ez nem befolyásolja a vasúti menetrendet.
Március 29-én vasárnap kezdődik a nyári időszámítás: az órákat hivatalosan hajnali háromkor négy órára állítják át, így március utolsó vasárnapja a maga 23 órájával az év legrövidebb napja lesz.
Elsőfokú (sárga jelzésű) árvízvédelmi készültséget rendelt el szombaton az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) 16 megye folyóvizeire, köztük Hargita és Kovászna megyeiekre is.
Folytatódik az üzemanyagárak emelkedése: szombaton újabb 15 banival drágult a gázolaj, így literenkénti ára már minden székelyföldi töltőállomáson meghaladja a 10 lejt, míg a prémium gázolaj ára már csak pár banira van a 11 lejes lélektani határtól.
Március 28-tól, szombattól adhatják le levélszavazatukat a magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok az április 12-i országgyűlési választásra – hívja fel a figyelmet Nacsa Lőrinc nemzetpolitikáért felelős államtitkár.
Lefoglalták a hatóságok a belügyminisztériumi katasztrófavédelmi főosztály (DSU) több munkatársának mobiltelefonját.
Hatvan napra hatósági felügyelet alá helyezték a januárban a Temes megyei Csene községben megölt 15 éves fiú nagyapját, aki a gyanú szerint arcon ütötte a gyilkosság egyik vádlottjának anyját.
szóljon hozzá!