
Az évadkezdésnél még nem hitték, hogy az évad végére ilyen súlyos lesz az anyagi helyzete a színháznak
Fotó: Haáz Vince
Két bemutató próbafolyamatát állította le a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház költségvetési problémák miatt, jelen pillanatban pedig úgy néz ki, év végéig egyetlen előadást sem tudnak bemutatni. Az ok az április végén megkapott költségvetés, amit júniusra ráadásul drasztikusan csökkentettek is. Egyelőre úgy néz ki, még villanyszámlára is nehezen futja, igaz közben a színházi dolgozóknak sosem volt még ekkora fizetésük.
2019. június 03., 18:452019. június 03., 18:45
2019. június 03., 21:182019. június 03., 21:18
Anyagi gondok miatt kénytelen felfüggeszteni a Liviu Rebreanu Társulat 2018/2019-es évadra meghirdetett Edward Albee: Három magas nő/Trei femei înalte, valamint a Tompa Miklós Társulat Henrik Ibsen: Nóra és Krysztof Kieslowski/Norbert Rakowski: Tízparancsolat című előadásainak gyártását – értesített rövid közleményben a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, amelyben többek közt kifejtik még, hogy
A miértekről Gáspárik Attila, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház vezérigazgatója elmondta, hogy a költségvetési problémák nem most kezdődtek, de most vált reménytelenné a helyzet. „Az egy dolog, hogy három tervezett bemutató elmarad az idei évadról, de egyelőre úgy tűnik, év végig semmilyen bemutatót nem tudunk tartani.
– magyarázta a helyzetet Gáspárik Attila a Székelyhonnak. A vezérigazgató szerint a négy hónap késéssel a művelődési minisztériumól megkapott költségvetésből derült ki, hogy nagy a baj, amely igaz, valamivel nagyobb, mint a tavalyi, de közben megemelték a színházi dolgozók fizetését, így a költségvetés nagy részét kénytelenek arra fordítani.
– fogalmazott az igazgató, hozzátéve, hogy minden minisztérium alá rendelt színháznak ez a problémája most.
Az évad elején meghirdetett bérletterv. A tervekkel ellentétben, nem tudnak mindent bemutatni
Fotó: Haáz Vince
A színház produkciós igazgatója, Pál Attila konkrétabb adatokkal is szolgált, elmondása szerint
„A minisztériumnak az a stratégiája, hogy a fizetéseket kiadja, azokkal nem lehet alkudozni, sem leépítésekről beszélni, ilyen dolgokról nem is lehet tárgyalni. Gyakorlatilag a dinamikus rész mindig a dologi költség, amiből kiderült, hogy egy egész évre van csupán annyi maradt, hogy a villanyszámlánkat se biztos, hogy ki tudjuk fizetni” – fogalmazott a Székelyhonnak a produkciós igazgató. Hozzátette, a dolgokat súlyosbítja, hogy csak április végén jelent meg a költségvetés, addig az azelőtti év büdzséjének az 1/12-ed részéből gazdálkodtak havonta, az meg is érkezett, abból készítették el az eddigi előadásokat, de közben kiderült, hogy semmi jóra nem számíthatnak, amit az év további részét illeti. Sőt, május utolsó napján kaptak a minisztériumtól egy átiratot, amely leszögezi, hogy
Jelenleg ezen szeretnének változtatni, méghozzá sürgősen.
„Tárgyalunk, levelezünk a minisztériummal. Én igyekszem optimista lenni, mert az az érzésem, hogy ez így nem maradhat. Nem tudom elképzelni, hogy ez így maradjon ezekkel a játékszabályokkal. Mert más játékszabályokkal megoldható, ugyanis, ha összeadjuk az egészet, akkor óriási pénzt költenek ránk, csak ahogyan meghatározzák az összeget, arra azt lehet mondani, hogy az minden, csak nem színház” – összegzett Pál Attila.
A produkciós igazgató úgy véli,
a minisztérium alárendelt intézményeinél viszont a szaktárca meghatározza, hogy ki mire költsön és mennyit, és előbb mit fizessen ki és mire jut. S míg az elmúlt években saját bevételi forrásokból is elért a marosvásárhelyi Nemzeti egy olyan szintet, amit nem sok színház, most azon a szinten sem tudnak teljesíteni azért, mert lassan nincs mit eladjanak.
Gáspárik Attila szerint a helyzet jól mutatja, hogy nincsenek szakpolitikusaink, akik végiggondolják egy színház működését, s ezért történhet meg az, hogy bár soha nem voltak ilyen magas fizetéseik a színházi dolgozóknak, mint most, emellett egyszerűen nincs pénz, amiből előadásokat lehessen színpadra állítani.
A különnyugdíjban részesülő közalkalmazottaknak 85 százalékkal csökken a különnyugdíjuk nem járulékalapú része, ha továbbra is dolgozni akarnak – jelentette be a csütörtöki sajtótájékoztatóján Dragoș Pîslaru ügyvivő munkaügyi miniszter.
A Romániai Pénzügyi-Banki Elemzők Egyesületének (AAFBR) elnöke, Flavius Jakubowicz szerint a lej euróval szembeni történelmi mélypontra gyengülését elsősorban a meglévő gazdasági egyensúlyzavarokat felerősítő belpolitikai kockázatok magyarázzák.
A legfelsőbb bíróság visszautalta a főügyészséghez az 1990. júniusi bányászjárás ügyének vádiratát.
Történelmi mélypontra gyengült csütörtökön a román deviza az euróhoz képest: a Román Nemzeti Bank (BNR) 5,1417 lejes hivatalos árfolyamot állapított meg, ami 4,13 banis (0,8 százalékos) emelkedést jelent az előző napi 5,1004 lejhez képest.
Kilőtték azt a fiatal medvét, amelyik az elmúlt hetekben többször is állatokat pusztított Eresztevényben és Maksán. A korábban elkergetett, majd a Bodoki-havasokba elszállított példány visszatért a faluba, és újabb támadása után szerdán este lőtték ki.
Ilie Bolojan miniszterelnök csütörtökön azt nyilatkozta, hogy az elmúlt évek történései alapján és a szociáldemokraták jelenlegi vezetését ismerve nem tartja kizártnak, hogy az államfő tisztségből való felfüggesztése is megtörténjen.
A Salvamont szerint országszerte mintegy 600 hegyimentő áll készenlétben a május 1-jei hosszú hétvégén, amikor megnövekedett turistaforgalomra számítanak a hatóságok.
Az RMDSZ törvényjavaslatot nyújtott be, amely szerint egy csökkentett összegű gyermekpénz mellé jelenléti ösztöndíjat vezetnének be – de csak azoknak, akik rendszeresen járnak óvodába vagy iskolába. A törvény egyik előterjesztőjével beszélgettünk.
Márciusban 6,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta Romániában, 0,1 százalékponttal nagyobb, mint februárban – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jóváhagyta a kormány szerda esti ülésén a növénytermesztőknek és állattenyésztőknek járó átmeneti támogatások (ANT) keretösszegeiről szóló határozatot – közölte Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, ügyvivő mezőgazdasági miniszter.
szóljon hozzá!