Szezonális finomság: leves szegfűgombából

„Legalább egy kiló szegfűgombára lesz szükségünk, ha egy kiadós levest készítenénk a családnak” – magyarázta Karácsony József. Ő első lépésként a tisztításra fektette a hangsúlyt, csupán a gombák kalapját hagyta meg, a szárakat vagy azok maradványait eltávolította. Ekkor forró vízzel öntötte le az alapanyagot, ami minden esetben fontos, hiszen így elpusztulnak a rajta lévő baktériumok és el lehet kerülni az esetleges gyomorbántalmakat.

Ezután olívaolajat öntött egy serpenyőbe, amelybe felaprózott vöröshagyma, fokhagyma és babérlevél is került, majd ebben pirította meg a gombákat. Néhány darab pityókát is aprított bele, hogy a későbbiekben még sűrűbb legyen a leves. Közben természetesen sóval és borssal fűszerezett. Mikor elkészült a pirítással, akkor egy újabb edénybe kerültek a hozzávalók, ezt pedig felöntötte vízzel. Ha már minden megfőtt, akkor kell leturmixolni a hozzávalókat, hogy krémessé váljanak. Ezután tejfölből, tojássárgából és lisztből kikavart habarást adott a leveshez a séf, hogy az besűrűsödjön.

Ebben durva sót pirított, illetve néhány cikk fokhagymát is tett az edénybe a jobb ízhatásért. Csak ezután pirította meg az apróra vágott kenyereket. „Ezt persze lehet még bolondítani kakukkfűvel, bazsalikommal és különböző pikáns olajokkal is, ha valaki szereti, de így is finom lesz a krutonunk” – így Karácsony József.

Amint megpirultak a kenyerek, rögtön tálalta is a levest, amelyekbe lehetett tenni a krutonból és máris fogyaszthattuk az ételt.