Fotó: Pixabay
Szent Miklós kapcsán a legtöbb gyereknek, de inkább az őket meglepni kívánó felnőttnek a Mikulás jut elsőként az eszébe, holott a piros köpenyes, fehér szakállú, a hátán zsákot cipelő öregúr nem föltétlenül székely hagyományt testesít meg. De mivel az előestéjén szokásos ajándékozás már elég régóta dívik mifelénk is, kár lenne lemondani róla.
2023. december 06., 08:012023. december 06., 08:01
Miklós a kisázsiai Myra püspöke volt a 4. században, és már éltében szentként tisztelték, a késő-középkor óta pedig a tizennégy segítő szent közé sorolják. A hozzá kapcsolódó számos történet közül a legismertebb az,
Fotó: Pixabay
Többek között a gyermekek, tanulók, eladósorban levő leányok, aggszüzek, hajósok, foglyok, pékek, gabonakereskedők, gyógyszerészek, jogászok, olajárusok, hídépítők, rabok, zarándokok, tengerészek, illatszerészek, zálogházak, bányászok patrónusa, a házasság és anyaság oltalmazója, de számos helyen a vízen járók (halászok, molnárok) is hozzá imádkoztak ezen a napon, hogy ne fulladjanak vízbe, vagy hogy a hajójuk ne süllyedjen el. Kultusza a 6. századtól kezdve alakult ki Kis-Ázsiában, innen került át Dél-Itáliába, illetve – a görög származású Theofanu császárnő révén – a német vidékekre, bár egyes vélekedések szerint a 10. században már a Kárpát-medencében is kimutatható. Hogy aztán
A régi Oroszországnak is ő volt a fő patrónusa, különleges tiszteletet tanúsítottak iránta, de ugyanígy Görögországnak, Szicíliának, Lotaringiának és Apuliának is védőszentje.
Mindenesetre a mai olaszok ősei annyira oda voltak érte, hogy a 9. században Rómában már egy bazilikában és három kápolnában imádkoztak hozzá, sőt
Fotó: Pixabay
Francia és angol területekre a normannok juttatták el kultuszát a 11. század végén, onnan kerülhetett át a Lappföldre is, ahonnan aztán
Mint említettük, a Magyar Királyságban is viszonylag korán kezdték el tisztelni. Az 1560-ban tartott zsinat még kötelező ünnepként említi, az 1611. évi nagyszombati zsinat viszont megszüntette eme státuszát, ám a két világháború között, az impériumváltozás velejárójaként az erdélyi közhivatalokban napján ismét szünetelt a munka. A 19. század elején több mint ötven, Szent Miklósról elnevezet települést tartottak számon Magyarországon.
A gyergyószentmiklósi Szent Miklós-templom
Fotó: Pinti Attila
Ha Erzsébet nem hozott havat, majd „Miklós megrázza a szakállát”, szokták mondogatni nagyszüleink, akik azt is tudták, hogy milyen idő van december 6-án, olyan várható karácsonykor is.
A magyar nyelvterület egyes részein úgy vélekedtek, ha ma fúj a szél, akkor elpusztulnak az egerek. Székelyföld-szerte ismert regulája szerint:
Ha ma eső formájában jelentkezik a csapadék, kemény, szürke télre számíthatunk.
A berecki Szent Miklós-templom
Fotó: Kocsis Károly
Gazdasági határnapnak is számított, hiszen például Korondon és Parajdon legkésőbb eddig a napig fogadták fel a juhászokat, amit alaposan meg is ünnepeltek. Máshol azt tartották, hogy
Varrni viszont nem szabadott, mert az ezen a napon varrott ruhában folyó mentén járó könnyen vízbe fulladhatott.
A 19. század második felében a kalotaszegi lányoknál még megtartották a fonalvizsgát. „Miklós napján a leányos házakat az ifjú legények rendre járják, megvizsgálják a darab fonalakat, s azon leányt, ki november első napjától kezdve minden héten egy darab fonalat nem mutathat, hamuval tömött zacskóval megütögetik” – írta Rése Ensel.
Csíkszentmiklós temploma
Fotó: Kocsis Károly
Régen Miklós-napja, illetve advent második vasárnapja után fogtak hozzá az asszonyok a karácsony előtti nagytakarításnak, nagymosásnak, hiszen az őszi munkálatok idején erre nem jutott idő.
A Miklós-napi ajándékozás szokása nem modern találmány Székelyföldön, hiszen mint Bod Péter egyháztörténész is írja az 1757-ben megjelent Szent Heortokrates című munkájában:
Igaz, nincs kizárva, hogy ezt szászoktól lestük el. A német kolostorok iskoláiban már a 16. században színjátékszerűen idézték fel Szent Miklós tetteit, és míg kezdetben gyerekek alakították az ajándékozó szerepét, később felnőttek vették át ezt a feladatkört, és talán ezt a „Mikulást” vettük át mi is (a Mikulás szó amúgy a Miklós név szlovák megfelelője, csak a 19. században került be a köznyelvbe). A brassói evangélikus iskolában 1730-ban szüntették be az égi kenyér sütését:
Fotó: Dobos László
Ám míg a német nyelvterületen a Mikulás fenyegető külsejű „kísérők” társaságában érkezik, és veréssel vagy éppen megevéssel ijesztgeti a szófogadatlan gyermekeket, nálunk inkább ajándékot tesz az ablakba kihelyezett cipőkbe, és ha elégedetlen a viselkedésükkel, legfennebb virgáccsal fenyíti meg őket. A korondi gyerekek is emberemlékezet óta az ablakban vagy az ajtó előtt hagyják szépen megtakarított cipőiket – írja István Lajos.
Vadasdon „régen a Mikulás csak a jobb módúaknál járt, a szegények beérték azzal, ha a ház öregjei beöltöztek kózsókba (bundába), lantot (pléhből készült juhharangot) és csengettyűt kötve a derekukra. Fejükön bundasapka volt, szakállat kenderből vagy gyapjúból csináltak. Ők cukorkát, almát és diót osztogattak a gyerekeknek.”
Fotó: Szent Miklós Napok
Az 1913-ban született Kovács János 1926-ban hallott először a Mikulásról a marosvásárhelyi református kollégiumban, mint friss diák. Vadasdon addig nem tudtak erről. Tőle jegyeztem le: „A gyakori névnaptartások és ajándékozások újabb keletűek, mint ahogy újabb keletűek a családi ünnepek alkalmával már-már túlzásba vitt ajándékozások is. A múltban is voltak jómódú falusi emberek, de sokkal több volt a szegény ember. A falunak csak tisztességes életmódra telt a pénze. Rossz kifejezéssel élve: a rongyot nem rázták úgy, mint most...” Siklódon és Gegesben általában advent első hetében készültek el a mikulásnapi ajándékok is. Míg a lányok s az asszonyok korcsoportok illetve utcák szerint (10-12 nőszemély) kórusba jártak gyapjút fonni (karácsony előtt csak gyapjút fontak), addig az édesapák a kicsi fiúgyerekeknek spárgán mozgatható paprikajancsit, a nagyobbaknak pedig kerepelőt készítettek. Szilveszter éjszakáján ezzel kerepeltek a falu melletti dombon, így köszöntve az új esztendőt. Nyáron is használták madárijesztésre vagy népi gyermekjátékként. A házasulandó legények szép, színes, festett csörgővel díszített guzsalyat készítettek ajándékba annak a lánynak, akit szándékukban volt a farsang végén feleségül venni.
Székely Ferenc: Jeles napok, ünnepek, szokások Vadasdon
A székelykocsárdi fiatal legények régen maguk készítettek arany- vagy ezüstpapírral bevont, szalaggal díszített virgácsot, amit a számukra tetszetős lányoknak adtak át.
Fotó: Erdély Bálint Előd
Sokat nem veszítettek vele, vagy ha igen, még pótolhatják. De talán ennél is fontosabb bár egy perc erejéig elmélyülni a Szent Miklós-i csodák máig ható üzenetében:
Tusványos napja, ami a rocklegendákról szólt – így is emlegethetjük a 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor pénteki estéjét.
Magyarországnak nem érdeke a blokkosodás, békés átrendeződésben hisznek, céljuk mindenkivel együttműködni – ismertette Orbán Balázs Tusványoson. Románia a mainstreamhez igazodott, és vélhetően nem is tehetett volna másként – mondta Csoma Botond.
A magyar kultúra új struktúráiról, a különböző kulturális és művészeti programokról, de az öncsalás ingoványos talajáról is szó esett pénteken Tusványoson. A Bánffy Miklós-társalgóban zajló beszélgetésen karcos vélemény is elhangzott.
Meghatározók lehetnek az Amerikai Egyesült Államok választási eredményei mind az oroszú–ukrán háború, mind pedig az Európai Unió jövője tekintetében – hangzott el Semjén Zsoltnak és Kelemen Hunornak egybehangzó véleménye Tusványoson.
A jó választási eredmény miatt aggódom is, hiszen mintha a kollégák kissé hátradőltek volna, pedig a szuperválasztási évnek még a fele hátra van – jelezte Székely István RMDSZ-es ügyvezető alelnök a 33. Tusványos alkalmával megszervezett találkozón.
Orbán Viktor miniszterelnök pénteken munkaebéden tárgyalt a határon túli magyar szervezetek vezetőivel Tusnádfürdőn – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke.
Vitásan zajlott a csíkszeredai önkormányzati képviselő-testület júliusi ülése pénteken. A város kerékpáros infrastruktúrájának fejlesztését célzó megvalósíthatósági tanulmánnyal nem mindenki értett egyet, de végül a többség jóváhagyta.
Szól a muzsika, zeng a nóta, dobbannak a lábak, pörögnek a szoknyák, forognak a párok, összekapaszkodik a nagy vigasságban ismerős és ismeretlen Tusványoson, a Kriza János Csűrben.
Hárommal kevesebb súlyos közúti baleset volt idén Maros megyében, mint a múlt év hasonló időszakában, de hárommal több személy vesztette életét az ütközésekben – derült ki a megyei rendőrség összegzéséből.
Három ember megsérült Csíkszentkirály határában, amikor a gépjármű, amiben utaztak, nekiment egy hídfőnek és lesodródott az útról.
szóljon hozzá!![Hozzászólások](https://szekelyhon.ro/template/szekelyhon_new/images/dropdown.svg)