HIRDETÉS

Székelyföldön még csak csírájában létezik a smart city gondolat

Kosztolányi Kata 2018. február 08., 14:58
HIRDETÉS

A smart city gondolat adaptációja a székelyföldi városok számára címmel esettanulmányt jelentetett meg múlt év végén a székelyudvarhelyi REGA régiókutató egyesület. A kiadvány tulajdonképpen kivonata egy kutatásnak, amely Székelyföld öt településére terjedt ki. Az önkormányzatoknak kiküldött kérdőívek, illetve a helyszíneken készített szakmai interjúk alapján összeállított helyzetjelentést elsősorban településfejlesztő szakemberek figyelmébe ajánlotta az egyesület.

Az idősebb generációtól idegen az internetes ügyintézés Fotó: Barabás Ákos

Mint az előszóban elhangzik, a smart city (okosváros) koncepciója Nyugaton már mindennapos gyakorlat, míg Kelet-Európában egyelőre csak egy fejlődő trend. Megvizsgálva Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Székelyudvarhely, Kézdivásárhely és Gyergyószentmiklós digitalizációs fokát, a kutatócsoport arra a következtetésre jutott, hogy

a smart city gondolat csak csírájában létezik mifelénk, a technika vívmányai még mindig sokéves késéssel érnek el ide, ugyanakkor az önkormányzatoknak inkább csak elképzeléseik vannak e téren,

a fejlesztések többnyire kimerülnek a lakossággal való internetes kapcsolattartásban, legyen az adófizető, hibabejelentő vagy turisztikai alkalmazás.

HIRDETÉS

Azt tapasztaltuk, hogy mindannyian ismerik a fogalmat, foglalkoztatja őket, de a napi rutin, az éppen adódó operatív feladatok annyira lekötik az intézményeket, hogy nincs idejük hosszú távú tervezésre ezen a téren. A három nagyobb település városfejlesztési koncepciójában megjelennek ugyan smart elemek, de nem rendszerbe foglaltan, nem egymásra építve. További észrevételünk, hogy nincs erre kijelölt részleg vagy projektfelelős – ez általában valamelyik osztály munkatársának részfeladata

– vonta le a következtetést Geréb László közgazdász, a REGA egyesület elnöke.

Az urbanizáció gyors ütemű növekedése világszerte folyamatosan új kihívások elé állítja a városokat, ezekre válasz a smart city gondolat. De mitől számít egy város okosnak? A sokféle megközelítés közül a tanulmány azt a definíciót emeli ki, miszerint

az a hely, ahol a befektetések és az infrastrukturális beruházások révén egyszerre valósul meg a fenntartható gazdaság növekedése, a természeti erőforrások hatékony felhasználása és az életminőség javulása.

Mindezt a digitalizáció igénybevételével, a közösség szolgálatába állításával, hiszen az okos megoldások versenyelőnyt kínálnak, hiányuk pedig elriasztja a befektetőket, másrészt a szolgáltatások könnyebb elérése révén felhasználható a jólét növelésére. Az okos városokat hat fő szempont alapján azonosítják be:

  • tudatos állampolgárok (jól képzettek, szociálisan érzékenyek, nyitottak)
  • gazdaság (sikeres vállalkozások új, innovatív ötletekkel kombinálva)
  • környezet (energia-hatékony, fogyasztóközpontú)
  • városvezetés (információmegosztáson, párbeszéden, közös döntéshozatalon alapul)
  • közlekedés (környezettudatos, megbízható városi logisztika)
  • életkörülmények (komfortos, egészséges, biztonságos).

Romániai megfogalmazásban az okos város mindenkinek egyenlő esélyeket teremt, hiszen nem luxus, hanem egyszerűsített létezést, olcsóbb megélhetést jelent, ugyanakkor arra ösztönzi a polgárokat, hogy aktív részesei legyenek a közösségnek, mert így vonzóbb hely lesz – derül ki a második fejezetből, melyet Besenyei Sarolta, az Európai Bizottság szakértője, a Román Smart City és Mobilitás Egyesület alelnöke jegyez. Szerinte a városok „intelligenciája” a következő általános jellemzőkkel lesz mérhető, amelyeknek egyben a városfejlesztési stratégia részét is képezniük kell: innováció, integráció, részvétel és szisztematikus megközelítés.

A smart technológiák beépítése a háromszegmensű közigazgatásba és a településfejlesztésbe az utóbbi két év legnagyobb kihívásának számít Romániában.

Az országban a legintelligensebb város Gyulafehérvár,

ahol már több mint ötven ide illő projektet valósítottak meg. Az erdélyi városok közül Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár számít még úttörőnek. A székelyföldi városok is átalakulás előtt állnak, ezért hatalmas nyomás nehezedik az önkormányzatokra.

Sepsiszentgyörgyön 2014 óta képezi megbeszélések tárgyát a kérdés, de nincs kidolgozott stratégia, sem ezzel foglalkozó osztály vagy munkatárs. Meglévő fejlesztés az online adófizetés, de elég csekély felhasználóval (tavalyi adat: a 35 ezer adóköteles személyből csupán 759 fő), a múlt évben útjára indított Visit Covasna County háromnyelvű turisztikai mobilapplikáció, a 2015-ben bevezetett sms-parkolás, valamint az iskolai okos táblák és egy önkormányzati infóportál. Digitális fejlesztéseket terveznek továbbá az okos kormányzás terén egy interaktív honlappal, illetve a közlekedésben (e-buszok, e-jegy, megállóbeli digitális kijelzők, biciklikölcsönzés), valamint egy mesterembereket bemutató weblapot is kitaláltak.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere trendinek és nem kiemelt napirendi pontnak tartja a smart city gondolatát.

A digitális világgal szembeni bizalmatlanság is erős,

vélik az illetékesek, mert bár 2016 óta a megyeszékhelyen is van mód az adó virtuális kiegyenlítésére, az érintetteknek csupán három százaléka él a lehetőséggel. Smart city jellegű törekvéseknek számítanak továbbá a központi autóbuszmegállókba kihelyezett menetrendkijelzők, a helyi tömegközlekedési vállalat alig használt mobilapplikációja, az online mozijegyvásárlás, a közigazgatásban használt földrajzi információs rendszer, egy virtuális turisztikai katalógus. A városvezetés ötéves tervében szerepel a digitális dokumentummenedzsmentre való áttérés környezetvédelmi megfontolásból, csakhogy ennek egy jogszabály szab gátat, Romániában ugyanis máig kötelező a papíralapú archiválás. Megvalósításra vár még egy Székelyföldre kiterjedő online jegyvásárlási platform, további digitális menetrendkijelzők és e-buszok vásárlása.

Kézdivásárhelyen tavaly ősszel került napirendre a témakör. Eddigi megvalósításaik közé tartoznak a város három parkjában létesített ingyenes Wi-Fi-hozzáférési pontok, a hivatalban bevezetett egyablakos ügyfélfogadás, az iskolai okostáblák, a 2015-ben nyílt turisztikai iroda weboldala. Az adózás itt is lehetséges otthonról, a kilencezer adófizetőnek azonban csupán egy százaléka szokott ehhez a sajátos megoldáshoz folyamodni.

A gyergyószentmiklósi városvezetés elismerte, hogy náluk csak most indult be a digitalizáció, nincs a városban IT-szektor, házon belül oldják meg a fejlesztéseket. Az okos gondolkodás inkább önkormányzati és turisztikai mobilalkalmazásokban nyilvánul meg, illetve Hargita megyében 2015-ben ők csatlakoztak először az országos online adófizető rendszerhez. Az más kérdés, hogy a 11 ezer adóköteles lakosnak mindössze egy százaléka veszi igénybe a szolgáltatást. Van még lehetőség a hivatali akta elektronikus követésére, mobilos hibabejelentésre és -elhárításra, a helyi távhőszolgáltató online felhasználói felületéhez csatlakozni, internetes színházjegyvásárlásra. A következő öt-tíz évre várhatóan megoldják a közvilágítás automatizálását, az e-kormányzást kolozsvári mintára, és ingyenes Wi-Fi-pontokat hoznak létre a közparkban.

Fotó: Barabás Ákos

Székelyudvarhely városvezetése számára ismert a fogalom, de csak tavaly nyár óta foglalkoznak tudatosan a smart cityvé válás kérdésével. Náluk is létezik online adófizetés, 2014 óta azonban, még ha növekvő is a tendencia, csupán négyszáz felhasználót jegyeztek. A személyes ügyintézést segítik a polgármesteri hivatalban tavalyelőtt felállított sorszámautomaták, a földrajzi GIS-rendszer, a közbeszerzések elektronizálása, az online igényelhető igazolások. Smart fejlesztésnek minősül továbbá a tavaly tavasszal megkezdett közvilágítási rendszer modernizálása, a föld alatti elektromos kábelekre való áttérés. Telefonos parkolásra, online színházi jegyvásárlásra szintén van lehetőség. A tavaly jóváhagyott Szerethető Udvarhely városfejlesztési koncepcióban helyet kapott huszonkét smart jellegű megoldás is.

Eszerint 2020-ig megvalósításra vár egyebek közt az egyablakos ügyfélfogadás, e-kormányzás kiterjesztése, poliklinikai online előjegyzés, interaktív térkép a közutak állapotáról, intelligens parkolórendszer, digitális utastájékoztató, telefonos/internetes buszjegyvásárlás, UdvarhelyMa online hibabejelentő és -követő mobilapplikáció, fényerő-szabályozással megoldott közvilágítás, IT startup vállalkozások támogatása, inkubátorház, köztéri designelemek. A koncepció kitér arra is, hogy mik az okos várossá válás feltételei: a digitális infrastruktúra, a szolgáltatások elérésére alkalmas felületek, illetve a lakossági és vállalkozói digitalizáció megléte. Azaz legyen internet-hozzáférés és számítógéppark, elérhető szoftverek, illetve digitális tudás. Utóbbinak az a legfőbb kerékkötője, hogy még mindig fontosabb a személyes kontaktus, az online adófizetés esetében például a tulajdonjoggal rendelkező egyének többsége az ötven év feletti generációhoz tartozik, amelytől idegen az internetes ügyintézés.

Székelyudvarhellyel azért foglalkoztunk részletesebben, mert egyrészt itt egy picivel több fejlesztést találtunk, másfelől ugyanez a csapat állította össze a városfejlesztési koncepciót, így volt némi rálátásunk. Amikor Udvarhely jövőképét próbáltuk összerakni, felmerült a smart city irányvonal, és össze is gyűjtöttünk egy gondolatsort az ezirányú elképzelésekről. Csakhogy még ez is a klasszikus fejlesztési koncepciót követi, vagyis nincs külön ezzel a kérdéssel foglalkozó fejezet, hanem az ágazatok terén vannak smart elemek, ennek pedig az a hátránya, hogy nem épülnek be egy rendszerbe, nem egymásra épülnek

– ismertette az udvarhelyi helyzetet Geréb László.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
2 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS