Székelyföldön még csak csírájában létezik a smart city gondolat

a fejlesztések többnyire kimerülnek a lakossággal való internetes kapcsolattartásban, legyen az adófizető, hibabejelentő vagy turisztikai alkalmazás.

– vonta le a következtetést Geréb László közgazdász, a REGA egyesület elnöke.

Az urbanizáció gyors ütemű növekedése világszerte folyamatosan új kihívások elé állítja a városokat, ezekre válasz a smart city gondolat. De mitől számít egy város okosnak? A sokféle megközelítés közül a tanulmány azt a definíciót emeli ki, miszerint

Mindezt a digitalizáció igénybevételével, a közösség szolgálatába állításával, hiszen az okos megoldások versenyelőnyt kínálnak, hiányuk pedig elriasztja a befektetőket, másrészt a szolgáltatások könnyebb elérése révén felhasználható a jólét növelésére. Az okos városokat hat fő szempont alapján azonosítják be:

• tudatos állampolgárok (jól képzettek, szociálisan érzékenyek, nyitottak)

• gazdaság (sikeres vállalkozások új, innovatív ötletekkel kombinálva)

• környezet (energia-hatékony, fogyasztóközpontú)

• városvezetés (információmegosztáson, párbeszéden, közös döntéshozatalon alapul)

• közlekedés (környezettudatos, megbízható városi logisztika)

• életkörülmények (komfortos, egészséges, biztonságos).

Romániai megfogalmazásban az okos város mindenkinek egyenlő esélyeket teremt, hiszen nem luxus, hanem egyszerűsített létezést, olcsóbb megélhetést jelent, ugyanakkor arra ösztönzi a polgárokat, hogy aktív részesei legyenek a közösségnek, mert így vonzóbb hely lesz – derül ki a második fejezetből, melyet Besenyei Sarolta, az Európai Bizottság szakértője, a Román Smart City és Mobilitás Egyesület alelnöke jegyez. Szerinte a városok „intelligenciája” a következő általános jellemzőkkel lesz mérhető, amelyeknek egyben a városfejlesztési stratégia részét is képezniük kell: innováció, integráció, részvétel és szisztematikus megközelítés.

A smart technológiák beépítése a háromszegmensű közigazgatásba és a településfejlesztésbe az utóbbi két év legnagyobb kihívásának számít Romániában.

ahol már több mint ötven ide illő projektet valósítottak meg. Az erdélyi városok közül Kolozsvár, Nagyvárad, Temesvár számít még úttörőnek. A székelyföldi városok is átalakulás előtt állnak, ezért hatalmas nyomás nehezedik az önkormányzatokra.

Sepsiszentgyörgyön 2014 óta képezi megbeszélések tárgyát a kérdés, de nincs kidolgozott stratégia, sem ezzel foglalkozó osztály vagy munkatárs. Meglévő fejlesztés az online adófizetés, de elég csekély felhasználóval (tavalyi adat: a 35 ezer adóköteles személyből csupán 759 fő), a múlt évben útjára indított Visit Covasna County háromnyelvű turisztikai mobilapplikáció, a 2015-ben bevezetett sms-parkolás, valamint az iskolai okos táblák és egy önkormányzati infóportál. Digitális fejlesztéseket terveznek továbbá az okos kormányzás terén egy interaktív honlappal, illetve a közlekedésben (e-buszok, e-jegy, megállóbeli digitális kijelzők, biciklikölcsönzés), valamint egy mesterembereket bemutató weblapot is kitaláltak.

Ráduly Róbert, Csíkszereda polgármestere trendinek és nem kiemelt napirendi pontnak tartja a smart city gondolatát.

vélik az illetékesek, mert bár 2016 óta a megyeszékhelyen is van mód az adó virtuális kiegyenlítésére, az érintetteknek csupán három százaléka él a lehetőséggel. Smart city jellegű törekvéseknek számítanak továbbá a központi autóbuszmegállókba kihelyezett menetrendkijelzők, a helyi tömegközlekedési vállalat alig használt mobilapplikációja, az online mozijegyvásárlás, a közigazgatásban használt földrajzi információs rendszer, egy virtuális turisztikai katalógus. A városvezetés ötéves tervében szerepel a digitális dokumentummenedzsmentre való áttérés környezetvédelmi megfontolásból, csakhogy ennek egy jogszabály szab gátat, Romániában ugyanis máig kötelező a papíralapú archiválás. Megvalósításra vár még egy Székelyföldre kiterjedő online jegyvásárlási platform, további digitális menetrendkijelzők és e-buszok vásárlása.

Kézdivásárhelyen tavaly ősszel került napirendre a témakör. Eddigi megvalósításaik közé tartoznak a város három parkjában létesített ingyenes Wi-Fi-hozzáférési pontok, a hivatalban bevezetett egyablakos ügyfélfogadás, az iskolai okostáblák, a 2015-ben nyílt turisztikai iroda weboldala. Az adózás itt is lehetséges otthonról, a kilencezer adófizetőnek azonban csupán egy százaléka szokott ehhez a sajátos megoldáshoz folyamodni.

A gyergyószentmiklósi városvezetés elismerte, hogy náluk csak most indult be a digitalizáció, nincs a városban IT-szektor, házon belül oldják meg a fejlesztéseket. Az okos gondolkodás inkább önkormányzati és turisztikai mobilalkalmazásokban nyilvánul meg, illetve Hargita megyében 2015-ben ők csatlakoztak először az országos online adófizető rendszerhez. Az más kérdés, hogy a 11 ezer adóköteles lakosnak mindössze egy százaléka veszi igénybe a szolgáltatást. Van még lehetőség a hivatali akta elektronikus követésére, mobilos hibabejelentésre és -elhárításra, a helyi távhőszolgáltató online felhasználói felületéhez csatlakozni, internetes színházjegyvásárlásra. A következő öt-tíz évre várhatóan megoldják a közvilágítás automatizálását, az e-kormányzást kolozsvári mintára, és ingyenes Wi-Fi-pontokat hoznak létre a közparkban.

– ismertette az udvarhelyi helyzetet Geréb László.