Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

22:21

Kicsúszott a továbbjutás a marosvásárhelyi kosarasok kezéből

22:06

Meghalt Robert Duvall Oscar-díjas amerikai színész

21:19

Ígéret: nem csökken a kórházakban, a mentőszolgálatnál és a sürgősségen dolgozók jövedelme

21:15

Gyenge napot fogott ki a Corona, ezt kihasználta a Red Hawks

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Marosvásárhelyről riasztottak helikoptert a hétéves gyermekhez, akire szénabála esett

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Kirúgják azokat az állami szektorban dolgozó orvosokat, akik munkaidejük alatt magánpraxisban is dolgoznak

A gyalogátkelőn gázoltak el egy fiatal lányt Csíkszeredában

Bevetésre igyekvő tűzoltót bírságoltak meg, mert nem adott elsőbbséget

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Tánczos Barna szerint politikai szempontból nehéz viselni ezt a terhet, de vinni kell

Orbán Viktor: a 2026-os év a győzelem éve lesz

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Cseke Attila: Küszöbön a közigazgatási reform elfogadása

Székelyföldi legendás tavaink, ahogy még sosem látta

Légi felvétel a Gyilkos-tóról. A mélységek ezután következnek

Fotó: Angyalosi Beáta

A Gyilkos-tó és a Szent Anna-tó mélyére merült dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár, hogy bemutassa a lenti világot, és mintát vegyen a tudományos vizsgálatokhoz. A kutató számos fényképet készített, csapatának (Rigó Erika¹, Szabó-Schuller Emőke², Albert Zoltán³, Rajka Géza⁴, Dósa Elek Levente⁵, Barabás Szilárd⁶, Angi Zoltán⁷, Miklóssy Ildikó⁸ és Hantz Péter⁹) összesített munkáját szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátotta. Cikkünk ennek alapján készült Bálint István szerkesztésében.

Székelyhon

2019. szeptember 16., 12:412019. szeptember 16., 12:41

2019. szeptember 17., 10:022019. szeptember 17., 10:02

Érdekes természeti jelenségeket ritkán hagyunk magyarázat nélkül: a racionális okfejtés hiányából fakadó űrt legendákkal tölti ki a népi hiedelem – indítanak tudományos cikkükben a kutatók, akik mielőtt eredményeik bemutatásához fognának, a kutatásokat időben jóval megelőző, az említett tavakhoz kapcsolódó legendákat, népi hiedelmeket ismertetik.

Akire lecsap a hegyek ura, és akin fog az átok

A Gyilkos-tó keletkezése a legenda szerint egy lányrabló haramia égi büntetéséhez köthető. A szerelméhez hűséges hajadont – akit Fazakas Eszter és ditrói Ferencz Anikó néven is emlegetnek – egy gonosztevő rabolja el, aki előbb kincsekkel próbálja megvásárolni a lány szerelmét, de amikor elutasítással találkozik, erőszakhoz folyamodik. A lány ekkor a hegyekhez fohászkodik, akik megsegítik:

mindent maguk alá temetnek.

Egyes legendaváltozatokban az omlás – a lány és a rabló mellett – egy juhnyájat is elpusztított. Az egykori vörös színt az eltemetett juhok vérével, a mai – a planktonosodás miatti – kékesszöldet pedig Fazakas Eszter szeme színével hozzák összefüggésbe, aki minden éjjel feljön a tó mélyéről, hogy kedvesét várja.

Légi felvétel a Szent Anna-tóról

Fotó: Gerd Schuster

A Szent Anna-tó legendája szintén több változatban ismert, de gyökerük hasonló. A tó helyén egykoron vár állott, akárcsak a Bálványos-hegy csúcsán. Ezekben két kevély testvér lakott, akik egymást sem szerették. Amikor egyikük egy cifra, hatlovas hintó birtokába jutott, a másiknak még csodálatosabb hintó kellett, és ördögi ötlete támadt. A kíméletlenebb legendaváltozat szerint a várába hurcoltatott tizenkét szép szűzlányt, amelyek közül a legszebb Anna volt. Poroszlóival meztelenre vetkőztettette, majd hintója elé fogatta őket. A hajadonok azonban nem bírták elhúzni a hintót, így a gazdag úr mérgében ostorral kezdte verni őket. Ekkor

Anna megátkozta az urat, a vár elsüllyedt, helyén tó keletkezett.

A legenda vége szerint a lányok hattyúkká, az úr a tó közepén lévő örvényben vergődő sárkánnyá változott.

Azt beszélik, hogy...

A hiedelem szerint a Gyilkos-tó mélyén egy sárkánykígyó lakik. A Szent Anna-tóról pedig az a hír járja, hogy „nincs feneke, esszeköttetésben áll az óceánnal. Amikor az óceán erőst hullámzik, a tón es nagy hullámok jőnek”. Olyan feltevéseket is hallhatunk, amelyek szerint halálos örvények lennének a tóban.

Benedek Elek A kápolna harangja című, a Szent Anna-tó legendáján alapuló meséjének papírszínház-feldolgozása

A szürke – jelen esetben vörös, illetve kékes-zöldes – valóság

Ami a valóságot illeti, a Gyilkos-tó keletkezése az 1837. évi nyári esőzések, illetve az 1838. év eleji földrengések számlájára írható. Ekkor a Gyilkos-havasról leszakadó törmelék elzárta a Keleti-Kárpátok Békás-szorosa melletti Vereskő-patak medrét. A felgyülemlett, tíz méternél is mélyebb víz elpusztította ugyan a völgy fenyőfáit, azonban

a fák víz alá kerülő törzsei csodálatos részletességgel megőrződtek.

A belemosódó vas-oxid miatt kezdetben vörös színű tavat eleinte Verestónak hívták, mai nevét Orbán Balázs honosította meg 1864-ben, de román nyelvterületen ma is „eredeti” nevét használják.

A csónakos segítő: Dósa Elek Levente

Fotó: Hantz Péter

A Szent Anna-tó Délkelet-Európa legépebben fennmaradt krátertava, amelyet csak esővíz táplál. A tó a Keleti-Kárpátokban található Csomád-hegység egyik utolsó, mintegy 30 ezer évvel ezelőtti vulkáni kitörése után visszamaradt kráterben jött létre. A szomszédos kráterben található a Mohos-tőzegláp, amely egy korábbi tó feltöltődése révén jött létre.

Az utóvulkáni tevékenységeknek köszönhetően Székelyföldön számos híres szénsavas ásványvizű forrást és mofettát (nagyrészt a levegőnél nehezebb szén-dioxidból álló gázkeverékkel feltöltődő mélyedéseket) találunk. A mofettákat gyógyászati célra, főleg keringési betegségek kezelésére is használják.

Jelen és jövő, felszínről és mélyről

A székelyföldi tavak kutatásával több jeles ökológus, geológus és limnológus foglalkozik. Köztük van dr. Máthé István (Sapientia EMTE) és dr. Felföldi Tamás (ELTE), akik szerint a Szent Anna-tó bakteriális közössége – tenyésztéses és DNS-alapú vizsgálatok alapján – nagy fajgazdagságot mutat.

A kutatásaik során kitenyésztett egyik baktériumtörzset új fajként, Rhizobium aquaticum néven, míg egy másik törzset

új fajként és egyben új nemzetségként, Siculibacillus lacustris elnevezéssel írtak le.

Az első egy olyan nemzetség tagja, amelyet jellemzően talajból, növények gyökereihez kötődő baktériumként írtak le korábban, ez esetben pedig szabadon élő, vízben lebegő (ún. planktonikus) formáját sikerült leírni.

A Szent Anna-tó madártávlatból

Fotó: Pinti Attila

Dr. Magyari Enikő, az ELTE Környezet- és Tájföldrajzi Tanszékének, az MTA–MTM–ELTE Paleontológiai Kutatócsoportjának tagja az elmúlt időszakban végzett fúrások eredményeiről számolt be. „Fúrásaink áthaladtak a Szent Anna-tó aljára ülepedett iszaprétegen, és elérték a vulkanikus eredetű kőzetek törmelékét. A tó történetét pollen, növényi makrofosszília, szilíciumvázas alga, nyomelem és radiokarbon típusú vizsgálatok segítségével rekonstruáltuk.

A mai tó helyén az utolsó vulkánkitörés kb. 30 ezer éve történt, és háromezer évre rá már egy tavat találunk a kráterben.

Ez az »első tó« mintegy tízezer évvel ezelőttig volt jelen, majd a vízszint csökkenni kezdett, és tőzegmohaláp nőtte be a tavat. Ennek oka a kora-holocén időszak mainál kontinentálisabb klímája volt, a mainál melegebb nyarakkal, magasabb párolgási szinttel és kevesebb nyári csapadékkal. (...)

Kb. 5500 éve a vízszint ismét emelkedni kezdett, és beköszöntött a második, mostani »tókorszak«.

Ennek oka a közép-holocén időszakban meginduló nyári középhőmérséklet-csökkenés és a hozzáférhető nedvességtartalom növekedése volt. (...)

Szent Anna-tói fürdőzés 2017-ből. A strandolást azóta betiltották

Fotó: Sándor Csilla

A Szent Anna-tó mélysége mintegy 2800–3000 éve lehetett a legnagyobb, körülbelül 12–13 méter. Azóta a vízszint enyhén csökken, a tó alján lévő iszapréteg pedig vastagszik. Az egy-másfél évtizede bekövetkezett »zöldülés«, vagyis a plantonikus eutrofizáció elsősorban az emberi hatások miatt következhetett be, de nem zárható ki, hogy kis mértékben a klíma melegedése is szerepet játszhat benne.”

Hantz Péter búvárfelszerelésben

Fotó: Hantz Péter, Barabás Szilárd

Dr. Hantz Péter biofizikus, kutatóbúvár a Pécsi Tudományegyetem részéről metagenomikai és orvostudományi célú mintavétel érdekében merült a tavak mélyére. Egyedül merült, amit a tavak gondnokságának munkatársai (Dósa Elek Levente, Angi Zoltán és Barabás Szilárd, valamint egy hegyi csendőr) csónakból felügyeltek. A tudományos kutató számos fényképet készített az alsó világban, amelyeket szerkesztőségünk rendelkezésére bocsátott. Ezekből válogattunk.