A HAMOR Soft Kft. csapata
Fotó: HAMOR Soft
Az idén 33 éves HAMOR Soft Kft. társalapítójával és rendszertervezőjével, Bodosi Imrével, Földes Sándor ügyvezető programozóval és Bujdosó Zsolt szoftverfejlesztővel beszélgettünk a vállalkozói lét kihívásairól, az értékekről, melyek átsegítették a válságos időszakokon, és azt is megtudtuk, hogy milyen egy igazán jó csapat.
2024. március 04., 10:042024. március 04., 10:04
– Mely értékek határozzák meg a HAMOR Soft Kft.-t?
Bodosi Imre: Vállalkozásunk könyvelési és ügyviteli programokat fejleszt és terjeszt elsősorban Székelyföldön, de Kolozsváron, Brassóban és Bukarestben is vannak ügyfeleink.
Sajátosságunk abban rejlik, hogy bár digitális vállalat vagyunk, és interneten keresztül tartjuk a kapcsolatot egymással és az ügyfeleinkkel, mégis törekedünk a személyes kapcsolattartásra is. A személyes kiszolgálás például abban is megmutatkozik, hogy klienseink pár percen belül segítséget kapnak bármilyen elakadás esetén. A terjesztéssel foglalkozó kollégáink rendszeres időközönként megkeresik felhasználóinkat, hogy átbeszéljék az aktuális témákat. Többszintű rendszer vagyunk, ahol a kommunikáció a magtól a periféria felé és ugyanúgy visszafele is interneten keresztül zajlik. Ez ma már nem újdonság, viszont mindenképpen előnye, hogy valós időben tudunk kommunikálni. A klienseknek arra is lehetőségük van, hogy betekintsenek a vállalat tevékenységébe, például,
Annak köszönhetően, hogy minden adatbázisunk, programunk felhőben van, lehetőség nyílik távmunkára is. Például a lányom társtulajdonos, New Yorkban él, de a digitalizációnak köszönhetően könnyen be tud kapcsolódni mint technikai tanácsadó. Ezenkívül pedig egy közös chatet is működtetünk, amely hozza az irodai hangulatot, így munkatársaink nem érzik egyedül magukat, napirenden vannak a cég életének történéseivel. Megtanultunk digitálisan együtt élni.
Mindig csapatban tanulunk, heti rendszerességgel 3 órás online képzésen vesznek részt partnereink. Emellett pedig évente 2-3-szor minikonferenciákat, workshopokat tartunk, ahol személyesen beszéljük át az újdonságokat.
Földes Sándor: Célunk, hogy itthon is meghonosítsuk azt az ügyviteli kultúrát, amelyet képviselünk. Számunkra fontos, hogy ne csak programozzunk, hanem értsük is, amivel foglalkozunk. Gyakorlatilag hálózatokat építünk ki, és külön öröm számunkra, hogy az országos szoftverszövetséggel, valamint egyetemekkel, iskolákkal való partnerségünknek köszönhetően rengeteg tapasztalatot gyűjtünk, amelyek mind-mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a lehető legjobb szolgáltatást nyújthassuk ügyfeleinknek.
Bujdosó Zsolt: A HAMOR Soft Kft.-nél nagyon fontos a változásokra figyelés. Törekedünk arra, hogy mind csapattársainkat mind felhasználóinkat felkészítsük az átalakulásokra.
A mai gazdasági és technológiai helyzetben, amikor a mesterséges intelligencia lassan a mindennapi életünk részévé válik, mi nem eltávolodunk tőle, hanem igyekszünk beépíteni a folyamatainkba. Rugalmasak vagyunk abból a szempontból is, hogy az ügyfeleink részéről érkező javaslatokat, igényeket megvizsgáljuk és alkalmazzuk.
„Mindig csapatban tanulunk”
Fotó: HAMOR Soft
– Milyen célokkal indították el a vállalkozást 1990-ben?
Bodosi Imre: A rendszerváltást követően Mezei Árpád és Illyés Mózes barátaimmal közösen arra gondoltunk, hogy érdemes lenne saját vállalkozásban együtt folytatni a szoftveres tevékenységünket. Mindhárman méhész családból származunk, így közel állt hozzánk a vállalkozás, a közösségi élet és az élethosszig tartó tanulás gyakorlata.
Az 1980-as évek végére az ország elszigetelődött, viszont helyzetelőnynek számított, hogy magyarországi kapcsolatainknak köszönhetően beleláttunk az ott már létező IT-vállalkozások működésébe. A vállalkozás elindítása előtti nyáron Budapestre utaztunk, és beszélgettünk, tanácsokat kértünk ottani cégektől. Akkoriban ők mindenben előbb jártak.
Ugyanakkor a hámor szó kapcsolódik az 1848-as forradalomhoz is, amikor Gábor Áron – egyébként szülőhelyemhez, Baróthoz közel – a bodvaji hámorban öntette első ágyúit. Szerettük volna tovább éltetni ezt a „hámor” szavunkat, ezzel is utalva arra, hogy továbbvisszük, modernizáljuk a székely mesterségeket. Hitvallásunk az, hogy szolgáljuk a régiónkat. Mesterembereknek valljuk magunkat, akik szeretik az önállóságot, de az együttműködést is.
A székelyekre mindig is jellemző volt az önálló gazdálkodás, de ugyanakkor az együttműködés is megvalósult a kalákarendszernek köszönhetően, sőt közös tulajdonnal is rendelkeztek a közbirtokosságon belül. Nálunk mind a 16 cég önálló, de együttműködünk, közös projektjeink vannak, a közös tulajdon pedig a HAMOR Soft tudásbázis.
– Hogyan alkalmazkodott a vállalkozás a gazdasági és technológiai változásokhoz az évek során?
Bodosi Imre: Minden szervezet sajátja, hogy alkalmazkodó. Egyik nagy előnyünk, hogy folyamatosan igazodunk az aktuális törvénykezéshez. Tudjuk, hogy ezt a területet leginkább a zavarosság jellemzi, és számtalan esetben túl későn jelennek meg módosítások, ezért gyorsan kell reagálnunk. Mindig „kiélezve” tartjuk az eszközeinket, hogy könnyedén és időben tudjuk megváltoztani programjainkat.
Másrészt egy tudatos szervezet változtatni is tud a környezetén. Ne csak reagálj, légy prediktív is, dolgozz a jövőnek, hogy amire megjelenik a szükséglet, már készen állj a megoldással. Akkor nem reagálnod kell, hanem hozzád igazodnak. Ez nekünk többször, több nagy változáskor bejött. Aztán részt veszünk a digitalizációs törvénykezést, megoldásokat tárgyaló munkacsoportokban is, ez egy prediktív magatartás, hiszen ha csak kis mértékben is, de beleszólhatunk a jövő kialakításába.
– Az elmúlt évek során milyen módszereket alakítottak ki a munkaerő-toborzás megkönnyítésére?
Bodosi Imre: A korábbi években nagy problémát jelentett számunkra a megfelelő munkaerő megtalálása. Az Európai Unióba való belépéskor sok szakmabéli kivándorolt külföldre, és ott kezdett új életet. Aztán a válságot követően számos külföldről hazaérkező szakember céget alapított, és alkalmazta a szakembereket, akik ezen iparágban tevékenykedtek. Sajnos mi ezekre a történésekre elég későn reagáltunk. Szerencsére mára már megtaláltuk a kulcsát annak, hogy folyamatos utánpótlásunk legyen.
Ebben az évben például ugyanannyi gyakornokkal foglalkoztunk, mint ahány fejlesztőnk van. Természetesen ez nem garancia arra, hogy mindenki nálunk kezd majd egyetem után dolgozni, de ha 1-2 személy is megmarad, akkor már sikerrel zártuk a projektet.
– Hogyan viszonyulnak a siker és kudarc fogalmakhoz?
Földes Sándor: A siker az ügyfeleink elégedettségével mérhető. Ha az ügyfélnek sikerélménye van egy programunk használata közben, az meghatározza a további együttműködés hangulatát is. Ők azok, akik használják a programjainkat, és bíznak szolgáltatásainkban. Az is elégtétel számunkra, hogy mindezt egy különböző életkorú és szakmai háttérrel rendelkező, összetartó csapattal tudjuk biztosítani. Az, hogy együtt tudunk működni a kollégáinkkal, és közösen fejlesztjük magunkat, kimagasló sikernek számít. A folyamatos képzéseknek köszönhetően mindig forog az agyunk.
Természetesen arra is van példa, hogy időközben az ügyfelek más terjesztőt választanak, viszont számunkra az a fontos, hogy mindenki megtalálja azt a személyt, akivel a legjobban együtt tud működni.
Bodosi Imre: Ha a kudarcra gondolok, akkor a vállalkozás első évei jutnak eszembe. Akkoriban nagyon sok befektetést kellett eszközölnünk, hogy számítógépeket vásárolhassunk. Hozzávetőlegesen egy gép ára egy autó árával vetekedett, így nem meglepő, hogy nehezen visszafizethető hitelhez is kellett folyamodnunk amit még a hatalmas kamatláb is nehezített. Aztán nem mehetünk el szó nélkül a 2008–2010-es gazdasági válság mellett sem. A Microsoft-partnerségnek köszönhetően tanácsokat kaptunk arra vonatkozóan, hogy mit is csináljunk ezekben a nehéz helyzetekben. Ők azt tanácsolták, hogy csak programokat fejlesszünk, ne a válságban akarjuk megkeresni életünk pénzét, hanem inkább tanuljunk ez idő alatt. Ezekben az években tehát személyiségfejlesztő képzésekkel, workshopokkal tartottuk fenn a morált. Akkor azt is megtanultuk, hogy időben kell felkészülni a jövőre.
Ez az amerikai szemlélet fontos, mert ennek köszönhetően tudunk megfelelően felkészülni a jövőre, és így az nem érhet váratlanul. A Covid-időszakot pedig nem is éltük meg kudarcként, hiszen minden eszközünk megvolt arra, hogy egyik napról a másikra átálljunk távmunkára. Sőt számos kliensünknek is segíteni tudtunk ugyanennek a lépésnek a megtételében.
– Mi a titka egy jól működő vállalkozásnak?
Földes Sándor: A mi erősségünk az, hogy együtt tudunk működni. Az idősebbek és az ifjak kölcsönösen eszmét cserélünk minden témában, sőt a közös tanulás is a cégkultúrához tartozik. Néha az ifjak tanítják az idősebb generációt, azok pedig átadják a tapasztalataikat az új nemzedéknek. Ebből az együttműködésből gyakran egyedülálló és innovatív eredmények születnek.
Bodosi Imre: Így titokként én is a jó csapatot tudnám kiemelni. Igyekszünk, hogy minél színesebb legyen a társaság, és legyen átfedés a szakemberek között, hogy egymást segítve haladjunk előre a digitalizáció útján.
Aztán minél komplexebbek a folyamatok, annál inkább ERP rendszerrel kell modellezni a vállalat működését, és az együttműködéshez pedig digitális, workmanagement platformokat kell használni.
Bujdosó Zsolt: Szoktuk mondani, hogy ezermesterek vagyunk, és „mindenhez is értünk”. Teljes körű szolgáltatást nyújtunk, és nemcsak a saját programjaink aktualizálásában, kezelésében adunk személyre szabott segítséget, hanem ha szükséges, akkor beállítjuk a nyomtatót, routert, kasszagépet, mérleget, elektronikus aláírást is.
– Hogyan látják a jövőt?
Földes Sándor: Továbbra is a digitális, könyvelési és menedzsmentkultúra terjesztése és színvonalának emelése a cél. Ezt a csapat fiatalokkal történő bővítésével és programjaink más rendszerekkel való integrálásával, új technológiák alkalmazásával érjük el.
Bujdosó Zsolt: Elkezdtük integrálni az Odoo nemzetközi ERP workmanagement moduljait. Ennek egyik romániai terjesztője vagyunk. A saját fejlesztésekben, melyek Python-alapúak, felhőalapú technológiákat használunk. Mindezek lehetővé teszik, hogy felzárkózzunk az új kihívásokhoz, mint például a folyamatban levő digitalizációs projektek: e-számla, e-szállítás, SAF-T.
Az itt olvasható tartalom először az „Akiket az idő igazol” 2023-as kiadványában jelent meg.
(X – fizetett hirdetés)
A Tarisznyás Márton Múzeumban január 15-ig tekinthető meg a Szárhegyi Művésztelep fennállásának 50. évfordulója tiszteletére létrejött kiállítás. Az alkotótábor mára a magyar kultúra szerves részévé vált – hangzott el a szombati megnyitón.
Immár a negyedik éve biztatja a városi önkormányzat a sepsiszentgyörgyi iskolásokat és óvodásokat arra, hogy karácsonyi témájú rajzokat küldjenek be, melyekkel majd „átfestik” a Tamási Áron Színház épületét.
Magyarországi és lengyelországi résztvevőkkel közösen tartanak szakmai napokat a csíkszeredai Angyalkert óvodában november 18-22. között. A programok során új pedagógiai módszereket is megismerhetnek az érdeklődök.
Tűz ütött ki egy rögtönzött faház-komplexumnál szombaton késő este Segesváron, több mint három építményben, mintegy 250 négyzetméteren pusztítottak a lángok, mire megfékezték a tűzoltók.
Az 1944-es átállásról tartott előadást Benkő Levente történész. Előadása fókuszában a magyarellenes intézkedések és megszólalások kaptak hangot, illetve a székelyföldi foglyok sorsát ismertette.
Erdei iskolát hoznának létre, ahol a természet szeretetére nevelhetik a gyerekeket, ezért is szervezte meg a Szentegyházi Közbirtokossági Egyesület és a Szentegyházi Nagycsaládosok Egyesülete a Kárpát-medencei Erdőpedagógiai Konferenciát és Szemlét.
A rendszerváltozás utáni, még mindig zavaros időkben foglalta el a székelyudvarhelyi polgármesteri széket Szász Jenő. Szakács-Paál Istvánnak már könnyebb a dolga – igaz, neki az elmúlt nyolc évnyi karantént kell feloldania.
Búcsút és jubileumi ünnepséget tartottak a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumnál. Az iskola védőszentjének ünnepére gyűltek össze a tanintézmény kápolnájában, ahol visszatekintettek az elmúlt 30 esztendőre.
Bicska, valamint kábítószer birtoklása miatt vettek őrizetbe két férfit Csíkszeredában szombaton. A Hargita megyei rendőrség egy átfogó akció során mintegy háromszáz személyt ellenőrzött, 5 bűncselekményt, és 19 kihágást állapított meg.
A Hargita megyei települések fejlesztésére 2,7 millió lej jut a hatszázalékos adóvisszaosztásból. Az összeg szétosztásáról a megyei tanácstestület rendkívüli ülésén szavazott november 15-én, pénteken.