
Fotó: Veres Nándor
Fával fűtenek a székelykeresztúri Orbán Balázs-negyed azon lakói, akik nem engedhették meg maguknak a gázkazán beszereltetését, miután – a felgyülemlett adósság miatt – távfűtés nélkül maradtak.
2012. január 30., 18:382012. január 30., 18:38
2012. április 25., 17:262012. április 25., 17:26
Gázzal főznek, fával fűtenek a tömbházlakók
Az utóbbi években tetemes összegű tartozás halmozódott fel az Orbán Balázs-negyedi 1-es számú lakószövetségnél. Nemes János, a távhőszolgáltató Acatel Kft. vezetője szerint a legnagyobb problémát az jelentette, hogy hosszabb ideig azok maradtak a rendszeren, akik anyagiak miatt nem tudtak saját hőközpontot szereltetni lakásaikba.
450 ezer lejes adósság
A keresztúri távhőszolgáltató ügyvezető igazgatója elmondta: a 450 ezer lejes adósság miatt két éve megszűnt az Orbán Balázs-negyedben a melegvíz-szolgáltatás. „A 2011–2012-es téli idénytől pedig az ottani lakószövetség kérte, hogy ezen a télen ne indítsuk el a fűtést, mivel – az előző évi tapasztalatokból kiindulva – a lakók nagy része tisztában volt azzal, hogy nem fogja tudni fizetni a téli fogyasztást” – magyarázta Nemes János. Sajnos többségük olyan szociálisan hátrányos helyzetű személy, leginkább munkanélküliek, kisnyugdíjasok vagy minimálbérrel rendelkezők, akiknek nem volt miből saját hőközpontot szereltetni lakásaikba. Mivel a fűtésszámlák is magasak voltak, ezeknek a lakosoknak más megoldást kellett találniuk.
Sajátos megoldások
Az Orbán Balázs-negyed 1-es számú lakótársulása 364 lakást számlál, melyből hozzávetőleg 300 család már korábban levált a távfűtéses rendszerről. Szabó Gyöngyvér, a lakótársulás gondnoka elmondta: a megmaradt 60 család a 17 tömbházban elszórva él, lehetetlenné vált, hogy kifizessék az egyre növekvő számlákat. „Tavaly még körülbelül 70 ember igényelte a távfűtést, de a gigakalória drágulásával végérvényesen lemondtak róla” – fejtette ki a gondnok. Három éve, amikor tömegesen kezdtek leválni a rendszerről, Szabó figyelmeztette ezeket a családokat. „Utólag sokan bánják, hogy nem léptek korábban, hiszen azért is voltak magasak a költségek, mert tömbházanként 2–3 családra hárult a hőveszteség kifizetése. Végül tavaly tavasszal jeleztük a szolgáltató felé, hogy nem igényelnek több távfűtést” – emlékezett vissza a gondnok. Mivel ezek a tömbházak a legrégebbiek Keresztúron, majdnem mindegyik lakrészben megvannak még a kémények, így mégsem maradt senki fűtés nélkül. Ki ahogy tud, a módosabbak gázzal, kazánnal, a kevésbé tehetősek fával fűtenek az Orbán Balázs-negyedben.
Füstölgő tömbházkémények
Nem teljesen újkeletű a fával való fűtés ezekben a tömbházakban, ugyanis itt korábban is fával fűtöttek, még a gáz bevezetése előtt lépcsőházanként két kéményen keresztül távozott a füst – tudtuk meg a helyszínen járva Máthé Máriától, aki a J2-es lépcsőház földszintjén lakik. A betegnyugdíjas assony elmondta: mivel a kazánház ettől az évtől leállt, kénytelenek voltak lépni. „Régen csempekályhával oldották meg a fűtést, ezért fáskályhát vásároltunk, ez tűnt a legolcsóbb megoldásnak. Nálunk át kellett vezetni a füstöt a fürdőszobai kéménybe, hiszen a felettünk lakók kivetették a kéményt” – adta tudtunkra az asszony. Korábban a téli hónapokban átlagosan 400 lejes közköltséget fizettek, most csupán 200–250 lejes a havi költségük. A fát a közeli falvakból hozatják, a „brikettet” asztalosműhelyből veszik, és a belső szobában tárolják. „Így tudtuk csak megoldani a fűtést, hiszen nem akarunk megfagyni a télen” – mondta a nyugdíjas asszony, aki azt is elárulta, hogy bizony ők lavórban mosakodnak.
A C tömbház lakója, Hegyi Julánna elpanaszolta, hogy neki 600 lejes nyugdíja van, negyedik emeleti lakásában reggel 10-kor gyújt be a fáskályhába. Egy éve havi 300 lejen felül fizettek a fűtésért, pedig elmondása szerint csak napi egy-két órán keresztül volt meleg a fűtőtest. „Sokan nem fizették ki a számlákat, ezért aztán februárban megtudtam, hogy ezen a télen már egyáltalán nem lesz fűtésünk, így valamilyen megoldást kellett találni” – emlékezett vissza az asszony. Hegyi igazságtalannak érzi a nyugdíjasok helyzetét: „velünk nagyon kitoltak, hiszen a nyugdíjamból nem tudnék egy kazánt felszereltetni, ami legalább 50–60 millió lej, és nekem már kölcsönt sem ad a bank.” A legjobb és leggyorsabb megoldást a kályha beszerelése jelentette a Hegyi család számára is. A tűzifa beszerzéséről érdeklődve megtudtuk, hogy a Nagy-Küküllő mellett, tőlük ötszáz méterre van egy kis istállójuk, ott raktározzák a fát. „A férjem szekérrel szállítja be faluról, ott felhasítja, onnan pedig két szatyorral hozzuk fel a negyedik emeletre” – magyarázta a nyugdíjas asszony.
A jelentős emelések ellenére nem torpant meg az adófizetői kedv Székelyudvarhelyen: szerdán sorokban álltak az emberek a polgármesteri hivatal kasszái előtt. A többségnek az volt a legfontosabb, hogy legalább a tízszázalékos kedvezményt megkapják.
Alig három óra különbséggel két ittas sofőrt is elkaptak a rendőrök Székelyudvarhelyen és Zetelakán a hétvégén.
Több panasz is érkezett az ünnepi időszakban a Székelyudvarhelyi Városi Kórház sürgősségi osztályára. Az intézmény vezetősége javítani szeretne a helyzeten, ám a közösségi médiában tett névtelen bejegyzéseket egyszerűen figyelmen kívül hagyják.
Közel 26 millió lejes beruházássorozaton van túl a Székelyudvarhelyi Városi Kórház. Az intézmény vezetősége és a polgármester nemcsak az elmúlt öt év legjelentősebb eszközvásárlásait összegezte, hanem felvázolta 2026 legfontosabb célkitűzését is.
Számos jogi vita után két kivitelezővel kötött szerződést Hargita Megye Tanácsa az Udvarhelyszéken elkezdett, majd félbehagyott nagyszabású útfelújítás elvégzésére: elvileg idén folytatódhat a munka. A modernizálás elhúzódásának azonban ára lesz.
Időjárási okok miatt több Hargita megyei településen is megszakadt az áramszolgáltatás kedd reggel, összesen több mint négyszáz felhasználót érint a kimaradás.
Leghamarabb január közepétől lehet befizetni a 2026-os helyi adókat Székelyudvarhelyen, ám akik ezt március 31-ig megteszik, 10 százalékos kedvezményben részesülnek. Idén sok esetben megduplázódnak az adóterhek.
Súlyos betegséget követően elhunyt Kovács Ágnes, székelyudvarhelyi nyugalmazott magyar szakos tanárnő, a Nőileg egykori főszerkesztője.
Tavaly 1032 kisbaba jött világra Székelyudvarhelyen, csaknem százzal kevesebb, mint egy évvel korábban. Mutatjuk, hogy milyen keresztneveket választottak leggyakrabban az udvarhelyszéki szülők, ugyanakkor a ritkább, különlegesebb neveket is.
Medvét láttak szombat késő délután a Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn. A hatóságok Ro-Alert üzenetben figyelmeztették a lakosságot.
szóljon hozzá!