
Fotó: Pinti Attila
Szarvasmarhaszemlével kezdődött Csíkdánfalván a nyolcadik alkalommal megszervezett gazdanap szombaton. Az állattartók tizenhét pirostarkát hoztak el a bemutatóra, a szakemberekből álló zsűri pedig különböző kritériumok szerint értékelte az állatokat.
2019. szeptember 21., 18:352019. szeptember 21., 18:35
2019. szeptember 21., 18:372019. szeptember 21., 18:37
Idén is a csíkdánfalvi Kubik-gödörbe invitáltak szombaton a Csíkszéki Gazdanapok iránt érdeklődőket. A rendezvény megnyitóját követően a többnyire Felcsíkról érkező gazdák felvezették az általuk tenyésztett, tartott szarvasmarhákat, hogy a háromtagú zsűri, valamint az érdeklődők előtt mutassák meg állataik színe javát.
Tizenhét tehénnel neveztek be a „szépségversenyre”, amelyeket négy kategóriában értékeltek a szakemberek. A többször ellett kategóriában öt, az egyborjas kategóriában hét, az egy év fölötti növendékek kategóriájában három, valamint az egy év alatti növendékek közül két állatot neveztek be.
Fotó: Pinti Attila
Fodor Leventét, a zsűri elnökét, a Hargita megyei állategészségügy járványtani osztályának vezetőjét a pontozási kritériumokról kérdeztük. Mint elmondta, a pirostarka szarvasmarha esetében a vegyeshasznosítás a leglényegesebb,
„A test nagyságát, fejlettségét, izmoltságát, valamint a tőgyfüggesztést kötelezően figyelembe vettük, ugyanakkor felmértük a hátvonal és a lábak állapotát is, hiszen legeltetésnél ez életbevágó” – sorolta a pontozási kritériumokat a zsűri elnöke.
Fotó: Pinti Attila
A szakember a szarvasmarha-állomány kapcsán hozzátette, javítanivaló mindig van, többnyire a gazdák is látják a hiányosságokat. „Ezeket olyan tulajdonságokat örökítő bikák kiválasztásával tudják megoldani, amelyek az üsző rossz tulajdonságait javítják” – jegyezte meg.
Ferencz Attila madéfalvi fiatal gazda a többször ellett szarvasmarhájával szerezte meg az első díjat. Megerősítette, a pirostarka előnye, hogy tejtermelésre, illetve húsmarhának is jó, és a lábai is jól bírják a legeltetést. A fiatal gazda a szüleitől tanulta az állattenyésztést, és már évek óta foglalkozik a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésével is.
Fotó: Pinti Attila
Szintén belenőtt a gazdálkodásba a csíkdánfalvi Fülöp István fiatal gazda is, aki három kategóriában is nevezett állataival, díjakat is nyert velük. „Érdemes foglalkozni szarvasmarha-tenyésztéssel, viszont fontos, hogy az állomány genetikailag jó legyen, olyan szaporítóanyagot kell előnyben részesíteni, amelyik a tej- és hústermelés szempontjából is javít az állományon” – osztotta meg a gazda, aki szüleivel együtt száz egyedes tehénfarmot működtet. Állományuk legnagyobb hányada törzskönyvezett pirostarka.
Fotó: Pinti Attila
Egyéb programok
A szarvasmarhák bemutatóját követően kulturális műsor következett a színpadon, majd a felcsíki vágóhíd és húsfeldolgozó témájában kerekasztal-beszélgetést tartottak. Délután a szórakoztató rendezvények viszik a prímet, kutyabemutató, erdőkitermelő gépek versenye, fahúzatás és tombolasorsolás szerepel a programban. A rendezvény vasárnap is folytatódik a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ udvarán.
Fotó: Pinti Attila
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.
A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.
Mozgalmas éjszakájuk volt a segesvári tűzoltóknak: néhány órán belül egy tűzesethez, valamint egy közúti szerencsétlenséghez is riasztották őket. A balesetben két felnőtt és két gyermek sérült meg.
Sokak számára nem adatok meg a lehetőség, hogy személyesen legyen jelen a csíksomlyói pünkösdi búcsún. A világhálónak köszönhetően azonban élőben követhető a búcsús szentmise és az azt megelőző események.
Idén is kiemelt figyelemmel követjük a csíksomlyói pünkösdi búcsú eseményeit, ráadásul megújult élő közvetítéses formátumban igyekszünk beszámolni az összmagyarság legnagyobb zarándoklatáról. Kövesse velünk az idei történéseket.
Keresztalják, lovas zarándokok, autóval, zarándokvonattal vagy éppen busszal érkező erdélyi és anyaországi magyarok találkoznak idén is Csíksomlyón, a pünkösdszombati búcsún. Kövesse élőben a búcsú történéseit a Székelyhonon!
szóljon hozzá!