
Fotó: Pinti Attila
Szarvasmarhaszemlével kezdődött Csíkdánfalván a nyolcadik alkalommal megszervezett gazdanap szombaton. Az állattartók tizenhét pirostarkát hoztak el a bemutatóra, a szakemberekből álló zsűri pedig különböző kritériumok szerint értékelte az állatokat.
2019. szeptember 21., 18:352019. szeptember 21., 18:35
2019. szeptember 21., 18:372019. szeptember 21., 18:37
Idén is a csíkdánfalvi Kubik-gödörbe invitáltak szombaton a Csíkszéki Gazdanapok iránt érdeklődőket. A rendezvény megnyitóját követően a többnyire Felcsíkról érkező gazdák felvezették az általuk tenyésztett, tartott szarvasmarhákat, hogy a háromtagú zsűri, valamint az érdeklődők előtt mutassák meg állataik színe javát.
Tizenhét tehénnel neveztek be a „szépségversenyre”, amelyeket négy kategóriában értékeltek a szakemberek. A többször ellett kategóriában öt, az egyborjas kategóriában hét, az egy év fölötti növendékek kategóriájában három, valamint az egy év alatti növendékek közül két állatot neveztek be.
Fotó: Pinti Attila
Fodor Leventét, a zsűri elnökét, a Hargita megyei állategészségügy járványtani osztályának vezetőjét a pontozási kritériumokról kérdeztük. Mint elmondta, a pirostarka szarvasmarha esetében a vegyeshasznosítás a leglényegesebb,
„A test nagyságát, fejlettségét, izmoltságát, valamint a tőgyfüggesztést kötelezően figyelembe vettük, ugyanakkor felmértük a hátvonal és a lábak állapotát is, hiszen legeltetésnél ez életbevágó” – sorolta a pontozási kritériumokat a zsűri elnöke.
Fotó: Pinti Attila
A szakember a szarvasmarha-állomány kapcsán hozzátette, javítanivaló mindig van, többnyire a gazdák is látják a hiányosságokat. „Ezeket olyan tulajdonságokat örökítő bikák kiválasztásával tudják megoldani, amelyek az üsző rossz tulajdonságait javítják” – jegyezte meg.
Ferencz Attila madéfalvi fiatal gazda a többször ellett szarvasmarhájával szerezte meg az első díjat. Megerősítette, a pirostarka előnye, hogy tejtermelésre, illetve húsmarhának is jó, és a lábai is jól bírják a legeltetést. A fiatal gazda a szüleitől tanulta az állattenyésztést, és már évek óta foglalkozik a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésével is.
Fotó: Pinti Attila
Szintén belenőtt a gazdálkodásba a csíkdánfalvi Fülöp István fiatal gazda is, aki három kategóriában is nevezett állataival, díjakat is nyert velük. „Érdemes foglalkozni szarvasmarha-tenyésztéssel, viszont fontos, hogy az állomány genetikailag jó legyen, olyan szaporítóanyagot kell előnyben részesíteni, amelyik a tej- és hústermelés szempontjából is javít az állományon” – osztotta meg a gazda, aki szüleivel együtt száz egyedes tehénfarmot működtet. Állományuk legnagyobb hányada törzskönyvezett pirostarka.
Fotó: Pinti Attila
Egyéb programok
A szarvasmarhák bemutatóját követően kulturális műsor következett a színpadon, majd a felcsíki vágóhíd és húsfeldolgozó témájában kerekasztal-beszélgetést tartottak. Délután a szórakoztató rendezvények viszik a prímet, kutyabemutató, erdőkitermelő gépek versenye, fahúzatás és tombolasorsolás szerepel a programban. A rendezvény vasárnap is folytatódik a csíkszentsimoni Szent László Gyermekvédelmi Központ udvarán.
Fotó: Pinti Attila
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.
A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.
szóljon hozzá!