Szarvasmarháik színe-javát mutatták be az állattartók a dánfalvi gazdanapon

Fodor Leventét, a zsűri elnökét, a Hargita megyei állategészségügy járványtani osztályának vezetőjét a pontozási kritériumokról kérdeztük. Mint elmondta, a pirostarka szarvasmarha esetében a vegyeshasznosítás a leglényegesebb,

A szakember a szarvasmarha-állomány kapcsán hozzátette, javítanivaló mindig van, többnyire a gazdák is látják a hiányosságokat. „Ezeket olyan tulajdonságokat örökítő bikák kiválasztásával tudják megoldani, amelyek az üsző rossz tulajdonságait javítják” – jegyezte meg.

Ferencz Attila madéfalvi fiatal gazda a többször ellett szarvasmarhájával szerezte meg az első díjat. Megerősítette, a pirostarka előnye, hogy tejtermelésre, illetve húsmarhának is jó, és a lábai is jól bírják a legeltetést. A fiatal gazda a szüleitől tanulta az állattenyésztést, és már évek óta foglalkozik a szarvasmarhák mesterséges megtermékenyítésével is.

Szintén belenőtt a gazdálkodásba a csíkdánfalvi Fülöp István fiatal gazda is, aki három kategóriában is nevezett állataival, díjakat is nyert velük. „Érdemes foglalkozni szarvasmarha-tenyésztéssel, viszont fontos, hogy az állomány genetikailag jó legyen, olyan szaporítóanyagot kell előnyben részesíteni, amelyik a tej- és hústermelés szempontjából is javít az állományon” – osztotta meg a gazda, aki szüleivel együtt száz egyedes tehénfarmot működtet. Állományuk legnagyobb hányada törzskönyvezett pirostarka.