
A nagyobb, saját kivitelezésű tárlatokkal szimbolikus tőkét halmozott fel a múzeumnak Miklós Zoltán
Fotó: Barabás Ákos
Hét éve vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot Miklós Zoltán, akinek második mandátuma szilveszterkor járt le. A múzeumigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a több tucatnyi sikertárlat mellett miként fejlődött az intézmény, hogyan hatott a helyszínváltás, és hogy az elkövetkezőkben milyen kiállításokat lehet megtekinteni.
2018. január 11., 13:402018. január 11., 13:40
Hetven saját és negyvenkét vándortárlat volt megtekinthető az alatt a hét év alatt, míg Miklós Zoltán volt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója. 2010-ben pályázta meg és nyerte el az állást,
Nem volt társadalmi presztízse, szimbolikus értéke a Haáz Rezső Múzeumnak, amikor Miklós Zoltán elkezdte első mandátumát, éppen ezért
Fotó: Barabás Ákos
Elmondása szerint Székelyudvarhely lakossága felé nyitva igyekezett értéket adni az intézménynek, és így már nehéz lenne lakatot tenni rá. Eredeti elképzelése szerint évente egy-egy saját tárlatot mutattak volna be, ám kiderült, hogy ezt nehéz kivitelezni, hiszen a színvonalas, nagyszabású kiállítások egyben költségesek is, akár több tízezer euróba is kerülhetnek, ráadásul kellett a megfelelő hely is. Mandátumainak legfontosabb mozzanataként a múzeum költözését látja Miklós Zoltán. Sok háttérmunka állt mögötte,
– magyarázta. Végül a Haberstumpf-villa lett a múzeum új otthona, és az igazgató szerint ezzel új fejezet nyílt meg, hiszen így kulturáltabb tér áll rendelkezésükre, ahol teljesen más jellegű kiállításokat lehet bemutatni. Nem kevés szerepet játszott ez akkor, amikor a lengyelországi Tarnow Regionális Múzeum munkatársai érkeztek ide az Erdélyi panoráma kölcsönzése előtt – a villa környezete győzte meg őket. A nemsokára megnyíló, A magyar festészet remekművei. Válogatás a Kultúrpalota kincseiből című tárlatnak sem tudott volna a régi Kossuth utcai épület otthont adni – véli az igazgató –, viszont
Megfelelően fel van újítva, biztonsági rendszere van, így alapot ad a múzeum tevékenységének, amire szakmai kapcsolatokat, tárlatokat lehet építeni, annak ellenére, hogy továbbra is kisebb kiállítófelület áll rendelkezésükre.
Fotó: Barabás Ákos
Nagyon fontos az utóbbi években kialakult munkaközösség – emelte ki Miklós Zoltán. A város kulturális intézményei között a Haáz Rezső Múzeum működik a legkisebb létszámmal, tizenhárom alkalmazottal. Többnyire fiatal szakemberek teszik ki a csapatot, akikkel együtt az igazgató céltudatosan építette ki az intézményben a különböző irányvonalakat, mint a képzőművészetit Berze Imrével, a történelmit Szász Hunorral, a húzóágazatnak számító régészetet Sófalvi Andrással, de ugyanakkor folytonosságot is biztosítanak, hiszen Róth András nyugdíjazását követően Kolumbán Zsuzsa venné át a helyét a tudományos könyvtárnál.
– tette hozzá Miklós Zoltán, elárulva ezzel, hogy az elkövetkezőkben is vállalná a menedzseri szerepet. Érdeklődésünkre elmondta, hogy ezt továbbra is politikai színezet nélkül szeretné folytatni. Nem kíván helyi politikai megbízatást, a szakmaiság érdekli az intézményvezetésben – érvelt. „Munkaadóm a polgármester, vele pedig nagyon jó a kommunikáció, és részéről nem is vetődött ez fel” – tette hozzá. Decemberben szakmai bizottság értékelte ki második hároméves mandátumának eredményeit, amin kilences fölötti osztályzatot szerzett, így a múzeum menedzseri állására nem lesz versenyvizsga meghirdetve. Ehelyett
Fotó: Barabás Ákos
A pincetérbe állandó várostörténeti kiállítást terveznek, ez viszont idő- és pénzigényes, valamint rengeteg előkészületet is igényel, ezért vélhetőleg csak 2019-re fog elkészülni – avatott be az igazgató legújabb nagyszabású tervébe.
„Tavaly sok tárlat volt a múzeumban. Fontos a nyüzsgés, hiszen így lehet megmozgatni a helyi közönséget, de a mennyiség a minőség rovására is mehet, ráadásul kifáraszthatja a közönséget.
– mondta. Képzőművészeti év lesz 2018 a múzeumban, két nagy festészeti tárlat lesz, az elsőt jövő héten nyitják meg, és
Augusztusban lesz a következő nagy festészeti tárlat, amely Gyárfás Jenő műveit fogja bemutatni. Megtudtuk, hogy a kettő között számos egyháztörténeti tematikájú tárlat is lesz, az udvarhelyi unitárius egyházzal közösen dolgoznak egy anyagon, amely a felekezet 450 éves múltját mutatja be, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumtól érkezik majd Székelyudvarhelyre a Szerzetesek asztalánál című kiállítás, amely a pincetérben
Fotó: Barabás Ákos
A 420 éves Tamási Áron Gimnáziumról is készül egy tárlat, amellyel egyben felkészülnek a nagy, iskolaváros-történeti állandó kiállításra. Lesz kiállítás a jelenkori keresztények üldözéséről is, de az igazgató elárulta, hogy a nagyon komoly témák mellett könnyedebb hangulatúak is lesznek, például
a gyerekeknek pedig egy LEGO-kiállítással készülnek.
Még nem merünk sokat tervezni, mert nem tudjuk, mi lesz a költségvetés széle-hossza, viszont
– magyarázta az igazgató. Belátta, hogy a béremelések miatt kérdésesek a kulturális intézmények költségvetései, de meglátása szerint Udvarhelyen nem lesz olyan szintű leépítés, mint Csíkszeredában. „Nagyobb empátiával viszonyulnak itt a kulturális intézményekhez, nem lesz másodszereplő a kultúra” – mondta.
Az Erdélyi panoráma és a Jégkorszak kiállítást tekinti a tavalyi év sikereinek a múzeumigazgató, hiszen három hónap alatt 11 ezer látogatót csalogattak a múzeumba
Fotó: Barabás Ákos
hiszen az igazgató szerint papíron emelik, de a megváltozott adózás miatt ez alig lesz érzékelhető.
Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden este kijelentette, hogy a kormánynak a korábbi döntését felülvizsgálva a felére kellene csökkentenie helyi adókat és illetéket, mert „nem lehet a nép ellenében kormányozni”.
Noha az európai uniós elvárásoktól messze elmarad a hulladék-újrahasznosítás aránya Hargita megyében, a gyergyóremetei hulladéklerakó láthatóan nagyot javított a megye hulladékgazdálkodási adatain. A települések között viszont nagy különbségek vannak.
Az RMDSZ képviselőházi frakcióvezetője, Csoma Botond szerint jelenleg egyetlen pártnak sem érdeke a kormány megbuktatása, mert „ebben a Románia számára sorsdöntő időszakban” senkinek sem áll érdekében a kormányválság.
A gyermeknevelési díj egészségbiztosítási járulékkötelezettségének (CASS) eltörlését sürgette kedden a Facebook-oldalán a munkaügyi miniszter.
A Országos Kifizetési és Szociális Felügyeleti Ügynökség (ANPIS) kedden bejelentette, hogy ebben a hónapban korábban utalják a szociális juttatásokat, mivel február 8., a megszokott kifizetési nap vasárnapra esik.
Hivatalos lépéseket tesznek a kormánynál az adóterhek mérséklése érdekében: a helyi adók felülvizsgálatát kezdeményezik – jelentette be az RMDSZ. A szövetség szerint a kormány sürgősségi kormányrendelettel lépni tud.
Idén januárban 33 százalékkal kevesebb új autót helyeztek forgalomba Romániában, mint 2025 első hónapjában – derül ki a Gépkocsigyártók és Importőrök Egyesületének (APIA) kedden közzétett előzetes adataiból.
Mihai Fifor szociáldemokrata párti képviselő szerint Ilie Bolojan miniszterelnök megszorító intézkedései az ország stabilitásának legfőbb pilléreit gyengítik.
A várakozás, bizakodás ellenére úgy tűnik, nincs lehetőség arra, hogy a helyi önkormányzatok csökkentsék a 2026-os évre vonatkozó helyi adók mértékét. A pénzügyminisztérium álláspontja szerint ez törvénybe ütköző lenne.
Vizsgálatot indított a Szeben megyei gyermekvédelem annál a kürpödi (Chirpăr) családnál, amelynek két gyermeke egy patakba fulladt hétfőn.
szóljon hozzá!