Hirdetés
Hirdetés

Számos érdekes kiállítást hoznának idén a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumba

A nagyobb, saját kivitelezésű tárlatokkal szimbolikus tőkét halmozott fel a múzeumnak Miklós Zoltán •  Fotó: Barabás Ákos

A nagyobb, saját kivitelezésű tárlatokkal szimbolikus tőkét halmozott fel a múzeumnak Miklós Zoltán

Fotó: Barabás Ákos

Hét éve vezeti a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumot Miklós Zoltán, akinek második mandátuma szilveszterkor járt le. A múzeumigazgatóval arról beszélgettünk, hogy a több tucatnyi sikertárlat mellett miként fejlődött az intézmény, hogyan hatott a helyszínváltás, és hogy az elkövetkezőkben milyen kiállításokat lehet megtekinteni.

Veres Réka

2018. január 11., 13:402018. január 11., 13:40

Hetven saját és negyvenkét vándortárlat volt megtekinthető az alatt a hét év alatt, míg Miklós Zoltán volt a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum igazgatója. 2010-ben pályázta meg és nyerte el az állást,

azóta nemcsak néprajzos, hanem menedzser is, de nemegyszer segít be a pakolásba, és a Múzeumok éjszakáján sem ül tétlenül.

Fontos volt a helyszínváltás

Nem volt társadalmi presztízse, szimbolikus értéke a Haáz Rezső Múzeumnak, amikor Miklós Zoltán elkezdte első mandátumát, éppen ezért

Hirdetés

célja volt olyan kiállításokat hozni az intézménybe, amelyek gyarapítják szimbolikus tőkéjét.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Elmondása szerint Székelyudvarhely lakossága felé nyitva igyekezett értéket adni az intézménynek, és így már nehéz lenne lakatot tenni rá. Eredeti elképzelése szerint évente egy-egy saját tárlatot mutattak volna be, ám kiderült, hogy ezt nehéz kivitelezni, hiszen a színvonalas, nagyszabású kiállítások egyben költségesek is, akár több tízezer euróba is kerülhetnek, ráadásul kellett a megfelelő hely is. Mandátumainak legfontosabb mozzanataként a múzeum költözését látja Miklós Zoltán. Sok háttérmunka állt mögötte,

nem kevés lobbit igényelt az sem, hogy a kulturális intézmény ne költözzön össze egy napközivel

– magyarázta. Végül a Haberstumpf-villa lett a múzeum új otthona, és az igazgató szerint ezzel új fejezet nyílt meg, hiszen így kulturáltabb tér áll rendelkezésükre, ahol teljesen más jellegű kiállításokat lehet bemutatni. Nem kevés szerepet játszott ez akkor, amikor a lengyelországi Tarnow Regionális Múzeum munkatársai érkeztek ide az Erdélyi panoráma kölcsönzése előtt – a villa környezete győzte meg őket. A nemsokára megnyíló, A magyar festészet remekművei. Válogatás a Kultúrpalota kincseiből című tárlatnak sem tudott volna a régi Kossuth utcai épület otthont adni – véli az igazgató –, viszont

a Haberstumpf-villa környezete méltó a Munkácsy-, Barabási-alkotásokhoz.

Megfelelően fel van újítva, biztonsági rendszere van, így alapot ad a múzeum tevékenységének, amire szakmai kapcsolatokat, tárlatokat lehet építeni, annak ellenére, hogy továbbra is kisebb kiállítófelület áll rendelkezésükre.

Az Erdélyi panoráma és a Jégkorszak kiállítást tekinti a tavalyi év sikereinek, hiszen három hónap alatt 11 ezer látogatót csalogattak a múzeumba, emellett szakmai szempontból meghatározó eredmény volt az intézmény számára, hogy az Anna-kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeumba is meghívták, ahol Trianon óta ez volt az első székelyföldi tárlat.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Csapatmunka áll a sikerek mögött

Nagyon fontos az utóbbi években kialakult munkaközösség – emelte ki Miklós Zoltán. A város kulturális intézményei között a Haáz Rezső Múzeum működik a legkisebb létszámmal, tizenhárom alkalmazottal. Többnyire fiatal szakemberek teszik ki a csapatot, akikkel együtt az igazgató céltudatosan építette ki az intézményben a különböző irányvonalakat, mint a képzőművészetit Berze Imrével, a történelmit Szász Hunorral, a húzóágazatnak számító régészetet Sófalvi Andrással, de ugyanakkor folytonosságot is biztosítanak, hiszen Róth András nyugdíjazását követően Kolumbán Zsuzsa venné át a helyét a tudományos könyvtárnál.

Idézet
A munkaközösségben látom az értéket, ha van kivel dolgozni, akkor szívesen vállalom a következő három évet is

– tette hozzá Miklós Zoltán, elárulva ezzel, hogy az elkövetkezőkben is vállalná a menedzseri szerepet. Érdeklődésünkre elmondta, hogy ezt továbbra is politikai színezet nélkül szeretné folytatni. Nem kíván helyi politikai megbízatást, a szakmaiság érdekli az intézményvezetésben – érvelt. „Munkaadóm a polgármester, vele pedig nagyon jó a kommunikáció, és részéről nem is vetődött ez fel” – tette hozzá. Decemberben szakmai bizottság értékelte ki második hároméves mandátumának eredményeit, amin kilences fölötti osztályzatot szerzett, így a múzeum menedzseri állására nem lesz versenyvizsga meghirdetve. Ehelyett

a kiértékelő bizottság javaslatára lesz egy újabb kiírás, amelyre egy menedzsertervet kell beterjesztenie az igazgatónak, ha pedig azt a szakmai bizottság elfogadja, újabb három évig vezetheti a múzeumot.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

Kevesebb, de hosszabb ideig

A pincetérbe állandó várostörténeti kiállítást terveznek, ez viszont idő- és pénzigényes, valamint rengeteg előkészületet is igényel, ezért vélhetőleg csak 2019-re fog elkészülni – avatott be az igazgató legújabb nagyszabású tervébe.

Az elképzelés szerint a múzeumgyűjtemény történetét összevonnák a városéval, nagy hangsúlyt fektetve az iskolákra, hiszen a múzeum kollekciója is a református kollégiuméból alakult ki.

„Tavaly sok tárlat volt a múzeumban. Fontos a nyüzsgés, hiszen így lehet megmozgatni a helyi közönséget, de a mennyiség a minőség rovására is mehet, ráadásul kifáraszthatja a közönséget.

Idézet
Idén kevesebb tárlat lesz, viszont több ideig lesznek megtekinthetők

– mondta. Képzőművészeti év lesz 2018 a múzeumban, két nagy festészeti tárlat lesz, az elsőt jövő héten nyitják meg, és

a negyvenkét magyar festmény között Munkácsy Mihály alkotását is megtekinthetik áprilisig, de a nagybányai művésztelepen született remekművek közül is érkeznek.

Augusztusban lesz a következő nagy festészeti tárlat, amely Gyárfás Jenő műveit fogja bemutatni. Megtudtuk, hogy a kettő között számos egyháztörténeti tematikájú tárlat is lesz, az udvarhelyi unitárius egyházzal közösen dolgoznak egy anyagon, amely a felekezet 450 éves múltját mutatja be, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeumtól érkezik majd Székelyudvarhelyre a Szerzetesek asztalánál című kiállítás, amely a pincetérben

bemutatja a katolikus szerzetesek étkezési szokásait, és azt, hogy miként hatottak a gasztronómiára a pezsgő feltalálásával, a sörfőzéssel, illetve a különböző likőrök készítésével, gyógynövények felhasználásával.

•  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Fotó: Barabás Ákos

A 420 éves Tamási Áron Gimnáziumról is készül egy tárlat, amellyel egyben felkészülnek a nagy, iskolaváros-történeti állandó kiállításra. Lesz kiállítás a jelenkori keresztények üldözéséről is, de az igazgató elárulta, hogy a nagyon komoly témák mellett könnyedebb hangulatúak is lesznek, például

a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum egyik pajzánabb anyagát is meg lehet majd tekinteni, amely az erényöv titkos történetét és használatát, valamint az ehhez kötődő mítoszokat mutatja be,

a gyerekeknek pedig egy LEGO-kiállítással készülnek.

Visszafogottan kalkulálnak

Még nem merünk sokat tervezni, mert nem tudjuk, mi lesz a költségvetés széle-hossza, viszont

Idézet
szeretnénk, ha a hátsó udvaron még idén elkezdenék az új kiállítócsarnok építését, amely elfedné a tömbházakat, és főként népi ipari szerkezeteknek adna otthon, valamint egy néprajzi kiállításnak

– magyarázta az igazgató. Belátta, hogy a béremelések miatt kérdésesek a kulturális intézmények költségvetései, de meglátása szerint Udvarhelyen nem lesz olyan szintű leépítés, mint Csíkszeredában. „Nagyobb empátiával viszonyulnak itt a kulturális intézményekhez, nem lesz másodszereplő a kultúra” – mondta.

Az Erdélyi panoráma és a Jégkorszak kiállítást tekinti a tavalyi év sikereinek a múzeumigazgató, hiszen három hónap alatt 11 ezer látogatót csalogattak a múzeumba •  Fotó: Barabás Ákos Galéria

Az Erdélyi panoráma és a Jégkorszak kiállítást tekinti a tavalyi év sikereinek a múzeumigazgató, hiszen három hónap alatt 11 ezer látogatót csalogattak a múzeumba

Fotó: Barabás Ákos

Reméli, hogy sikerül a tavalyi szinten tartani a büdzséjüket, míg tavaly a legnagyobb kihívás az épület megugrott működtetési költségének fedezése volt, idén a bérek biztosítása lesz,

hiszen az igazgató szerint papíron emelik, de a megváltozott adózás miatt ez alig lesz érzékelhető.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. december 31., szerda

Fokozott rendőri jelenlét a szabadnapok idején Kovászna megyében is

Az év végi és újévi szabadnapok biztonsága érdekében fokozott rendőri jelenlét lesz tapasztalható a Kovászna megyében. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy felelősségteljes magatartással járuljanak hozzá a közrend és a közbiztonság fenntartásához.

Fokozott rendőri jelenlét a szabadnapok idején Kovászna megyében is
Hirdetés
2025. december 31., szerda

Sokan elveszítik az adókedvezményeiket 2026-ban

Erdővidék központjában is jóváhagyták a 2026-os helyi adók és illetékek emelését. A baróti tanács idei utolsó ülésén azonban nemcsak a kényszerű terhekről volt szó, hanem azokról a pozitív változásokról is, amelyeket a 2025-ös esztendő hozott.

Sokan elveszítik az adókedvezményeiket 2026-ban
2025. december 31., szerda

Hét körözött bűnözőt hoztak vissza Romániába az év utolsó napján

A Román Rendőrség szerdán bejelentette, hogy a hatóságok az elmúlt napokban hét nemzetközileg körözött személyt hoztak vissza Romániába, akik ellen jogerős ítélet vagy letartóztatási parancs van érvényben.

Hét körözött bűnözőt hoztak vissza Romániába az év utolsó napján
2025. december 31., szerda

Robbanás a konstancai kikötő egyik terminálján, két személy életét vesztette

Felrobbant egy munkagép abroncsa szerda reggel a konstancai kikötő egyik terminálján. A balesetben két személy életét vesztette, ketten megsérültek – közölték a Konstanca megyei hatóságok.

Robbanás a konstancai kikötő egyik terminálján, két személy életét vesztette
Hirdetés
2025. december 31., szerda

Januártól tovább nő a sör, a bor, az etil-alkohol és üzemanyagok jövedéki adója Romániában

Az adótörvénykönyv előírásainak megfelelően január elsejétől ismét emelkedik a sör, bor, alkohol és üzemanyagok jövedéki adója Romániában, immár másodszor az elmúlt hat hónapban.

Januártól tovább nő a sör, a bor, az etil-alkohol és üzemanyagok jövedéki adója Romániában
2025. december 31., szerda

Románia 50 millió eurót különít el Ukrajna katonai támogatására

Románia csatlakozik az Egyesült Államok által kezdeményezett PURL (Priority Ukraine Requirements List) programhoz, és 50 millió euróval járul hozzá Ukrajna katonai védelmének támogatásához – jelentette be szerdán a külügyminisztérium.

Románia 50 millió eurót különít el Ukrajna katonai támogatására
2025. december 31., szerda

Új kormányrendelet segíti a fogyatékossággal élő felnőttek közösségi életbe való átmenetét

A fogyatékossággal élő felnőtteknek az intézményi ellátásból a közösségi életbe való átmenetét segítő intézkedéseket vezet be a kormány egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.

Új kormányrendelet segíti a fogyatékossággal élő felnőttek közösségi életbe való átmenetét
Hirdetés
2025. december 31., szerda

Hidegzuhany a dolgozóknak: februártól nem fizetik a betegszabadság első napját

Szigorúbb ellenőrzési és finanszírozási szabályokat vezet be a kormány a betegszabadságok területén egy kedden elfogadott sürgősségi rendelettel.

Hidegzuhany a dolgozóknak: februártól nem fizetik a betegszabadság első napját
2025. december 30., kedd

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél

A keddi kormányülés utáni sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan kijelentette, hogy a koalícióban politikai megállapodás született a reformok folytatásáról 2026-ban.

Bolojan: 2026 sem lesz könnyű, de ha a kijelölt pályán marad Románia, akkor jobb év lesz az ideinél
2025. december 30., kedd

Az Európai Bizottság több, mint 586 millió eurót folyósított Romániának nagy infrastrukturális projektekre

Az Európai Bizottság több mint 586 millió eurót utalt át Romániának a 2021-2027-es Közlekedési Program keretében a Kohéziós Alap és az Európai Regionális Fejlesztési Alap (ERFA) forrásaiból – jelentette be kedden Alexandru Nazare pénzügyminiszter.

Az Európai Bizottság több, mint 586 millió eurót folyósított Romániának nagy infrastrukturális projektekre
Hirdetés