
Fotó: Tamás Gyopár
Zene, tánc, terménymustra, kisállatkiállítás, lovasvetélkedők, főzőverseny: mindez a gazdanapi forgatagban zajlott a gyergyócsomafalvi rendezvénycsűrnél szombaton. A terményből adományba is jutott, hiszen a helyiek már pénteken annyi tartós élelmiszert, zöldséget raktak a szekerekbe, amennyi jó ideig elegendő a Páli Szent Vince napközinek.
2017. október 01., 19:352017. október 01., 19:35
2017. október 01., 19:372017. október 01., 19:37
A csomafalvi gazdanap szekeres felvonulással rajtolt. Célállomás a Rendezvénycsűr volt, ahol a megnyitón Márton László Szilárd polgármester elmondta, a gazdálkodáshoz Csomafalván nem csak hallomásból értenek, mert szinte minden udvaron vannak háziállatok, megművelik a földet, legalább a kertben, és egyre több hivatásos növénytermesztő és állattenyésztő van a községben.
– fogalmazott. Ferencz Antal plébános kérte Isten áldását a gazdákra, munkájukra, az adományozókra, és megáldotta a kenyeret és a bort. Ezt követően kezdődhetett a forgatag, amelyre sokan kíváncsiak voltak.
Fotó: Tamás Gyopár
A Maros partján lakó Ambrus Katalin méretes zöldségekkel rendezte be a szalmabálákból összerakott kiállítófelületet. Amint mondta, ő kizárólag istállótrágyával dúsítja a kerti termőtalajt, gondozza, ápolja folyamatosan a veteményest. A gazdanapot megelőzően például földlabdástól kiásta a paprikát, melegebb helyen tárolta, hogy bemutathassa a terménymustrán.
Haszonállatok tenyésztéséhez is értenek a csomafalvi gazdák, erre is bizonyíték volt a nyárson sült üvecs, amit Domokos Árpád gazda ajánlott fel, és amit marosfői szakik forgattak a parázs fölött.
Hét szekér indult el pénteken délután terményt gyűjteni a Böjte atya alapítványához tartozó Páli Szent Vince napközinek. Húsz, 4 és 14 év közötti gyerek asztalára kerül a liszt, olaj, laska, kompót, dzsem, szörp és a rengeteg zöldség. Amint Bartalis Edit nevelő elmondta, akárcsak a tavaly, ebből a mennyiségből, és majd az 1 hagyma, 1 murok, 1 pityóka elnevezésű, Köllő Miklós Általános Iskola által szervezett akció keretében gyűjtendő élelmiszerekből júniusig lesz, amit főzni a gyermekeknek.
„Addig esszük, amíg elfogy, de hamar kiürül a bogrács” – fogalmazott. Hozzátette: hálásan köszönik az adományokat.
Fotó: Tamás Gyopár
Tucatnyi bográcsos étel készült, olyan csoport is főzött, amely egy hónappal ezelőtt verődött össze. A Csomafalvi Fiatalok rókagombás, kolbászos lecsót készítettek. Ők egy hónapja még csak hárman voltak, aztán egyre több ifjút vonzott a szombati, szociális központban szervezett program. Így alakult a főzőcsapat.
A helyi önkéntes tűzoltók három bogrács alatt is tüzet raktak. Egyikben reggeli készült, tepertő a hagyma, szalonna, házizsír, házikenyér mellé. Másikban csülkös babgulyás, harmadikban pedig meleg víz, mert arra is szükség volt.
– mondták a tűzoltók.
A Mocorgó néptáncegyüttes is kitett magáért. A 97 tagú csoportból 67-en táncoltak, s persze főzték a Mocorgó csirkeszárnyat rókagombával, mellé pedig puliszka és főtt pityóka járt. Nemcsak a finom ízvilágra törekedtek a főzőcsapatok, hanem a dekorációt is gondosan, ízlésesen elkészítették. S egy-egy étek pedig munkásabb is volt, például a Pampák és csapata a nokedli készítését is bevállalta a disznópörkölt mellé. A Fenyőalja egyesület chilis babot főzött a termékeiket bemutató, ízlésesen berendezett sátorban, ahol almás tészta, hirip és birsalmasajt is díszítette az asztalokat. Nem messze pedig a Bartishegy Baráti Társaság Részeges nyúl paraszt pityókával nevű étken szorgoskodott, amibe szeder és gomba is jár, vagyis teljesen helyi alapanyagokból állították össze a finomságot. A polgármesteri hivatal, akárcsak a Köllő Miklós Általános Iskola töltött káposztát, az Üvegcsűr lecsót, a Délhegy Sport Klub pityókás tokányt, az RMDSZ pedig gulyás levest készített. Háromtagú zsűri járta körbe a teret, kereste fel a csapatokat, írta össze, amit látott, hogy majd a dekorációt, egyenruhát, újszerűséget, közösségformáló erőt, ötletességet figyelembe véve kiemelje a csapatok erősségeit az oklevelek átadásakor. „Aki megjelent, és főz, mind első díjat érdemel” – közölték.
Miközben főttek az eledelek, egyre többen látogattak ki a rendezvényre. Felkérték a helybéli férfiakat, a csomafalvi Köllők táncára is. Gyergyószéki zenészek húzták a talpalávalót, s egyre több ifjú járta a Köllők táncát. A szociális központ kézműveskedésre invitálta a kicsiket. Aki kíváncsi volt a lovas vetélkedőkre, időközben átsétált a kis hídon, mert a rendezvénycsűrtől nem messze, a tábortűz-máglya mögött zajlottak a vetélkedők.
Fotó: Tamás Gyopár
Egy idős csomafalvi fogalmazta meg, hogy neki jobban tetszik ez az őszi rendezvény, mint a lupihintós falunapi vásár, hangsúlyozta, nem a Szent Péter napi búcsús szentmisére gondol, hanem a piactéri zsibvásárra. Fiatalabb asszony is csatlakozott e véleményhez: a gazdanap összehozza a falustársakat, nem bömböl a zene mindenhonnan, találkozások, beszélgetések rendezvénye ez, ahol valóban számot lehet adni.
A kulturális minisztérium felvette a szombaton a 79. Cannes-i Filmfesztiválon Arany Pálmával díjazott Fjord című filmet azon stratégiai kulturális projektek listájára, amelyek finanszírozásban részesülnek az Oscar-díjra való jelöléshez.
A háborút nem egy szuperhatalom nyeri meg, hanem a mindenható szeretet, az emberiséget a nyomortól nem a megszámolhatatlan gazdagság, hanem a szeretet kifogyhatatlan ajándéka szabadítja meg – mondta XIV. Leó pápa a vatikáni Szent Péter-bazilikában.
Körülbelül 100 métert zuhant a Bucsecs-hegységben az a két turista, akiket a hegyimentőknek végül sikerült megmenteniük vasárnap.
A Richter-skála szerint 3,5-ös erősségű földrengés történt vasárnap 5 óra 2 perckor Vrancea megyében.
Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását
A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.
Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.
Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.
A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.
Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.
szóljon hozzá!