Számadással, hálaadással, adományozással, muzsikával tartottak gazdanapot Csomafalván

A csomafalvi gazdanap szekeres felvonulással rajtolt. Célállomás a Rendezvénycsűr volt, ahol a megnyitón Márton László Szilárd polgármester elmondta, a gazdálkodáshoz Csomafalván nem csak hallomásból értenek, mert szinte minden udvaron vannak háziállatok, megművelik a földet, legalább a kertben, és egyre több hivatásos növénytermesztő és állattenyésztő van a községben.

– fogalmazott. Ferencz Antal plébános kérte Isten áldását a gazdákra, munkájukra, az adományozókra, és megáldotta a kenyeret és a bort. Ezt követően kezdődhetett a forgatag, amelyre sokan kíváncsiak voltak.

A terméskiállítás igazolta, valóban termesztenek zöldséget a faluban, és szép termés volt idén.

A Maros partján lakó Ambrus Katalin méretes zöldségekkel rendezte be a szalmabálákból összerakott kiállítófelületet. Amint mondta, ő kizárólag istállótrágyával dúsítja a kerti termőtalajt, gondozza, ápolja folyamatosan a veteményest. A gazdanapot megelőzően például földlabdástól kiásta a paprikát, melegebb helyen tárolta, hogy bemutathassa a terménymustrán.

Kisállatokból sem volt hiány, időt kellett szánjanak az érdeklődők a megcsodálásukra. A helybéli Borsos Antal például több, mint 100 baromfit és galambot állított ki, de többen is hozzájárultak ahhoz, hogy látnivalóban gazdag legyen a kiállítás.

Haszonállatok tenyésztéséhez is értenek a csomafalvi gazdák, erre is bizonyíték volt a nyárson sült üvecs, amit Domokos Árpád gazda ajánlott fel, és amit marosfői szakik forgattak a parázs fölött.

Hét szekér indult el pénteken délután terményt gyűjteni a Böjte atya alapítványához tartozó Páli Szent Vince napközinek. Húsz, 4 és 14 év közötti gyerek asztalára kerül a liszt, olaj, laska, kompót, dzsem, szörp és a rengeteg zöldség. Amint Bartalis Edit nevelő elmondta, akárcsak a tavaly, ebből a mennyiségből, és majd az 1 hagyma, 1 murok, 1 pityóka elnevezésű, Köllő Miklós Általános Iskola által szervezett akció keretében gyűjtendő élelmiszerekből júniusig lesz, amit főzni a gyermekeknek.

A helyszínen is főztek, a főzőversenyen babgulyás főtt a bográcsban, amellyel a terménygyűjtő fogatosokat, a gyermekeket, családtagjaikat kínálták meg.

„Addig esszük, amíg elfogy, de hamar kiürül a bogrács” – fogalmazott. Hozzátette: hálásan köszönik az adományokat.

Tucatnyi bográcsos étel készült, olyan csoport is főzött, amely egy hónappal ezelőtt verődött össze. A Csomafalvi Fiatalok rókagombás, kolbászos lecsót készítettek. Ők egy hónapja még csak hárman voltak, aztán egyre több ifjút vonzott a szombati, szociális központban szervezett program. Így alakult a főzőcsapat.

A helyi önkéntes tűzoltók három bogrács alatt is tüzet raktak. Egyikben reggeli készült, tepertő a hagyma, szalonna, házizsír, házikenyér mellé. Másikban csülkös babgulyás, harmadikban pedig meleg víz, mert arra is szükség volt.

– mondták a tűzoltók.

A Mocorgó néptáncegyüttes is kitett magáért. A 97 tagú csoportból 67-en táncoltak, s persze főzték a Mocorgó csirkeszárnyat rókagombával, mellé pedig puliszka és főtt pityóka járt. Nemcsak a finom ízvilágra törekedtek a főzőcsapatok, hanem a dekorációt is gondosan, ízlésesen elkészítették. S egy-egy étek pedig munkásabb is volt, például a Pampák és csapata a nokedli készítését is bevállalta a disznópörkölt mellé. A Fenyőalja egyesület chilis babot főzött a termékeiket bemutató, ízlésesen berendezett sátorban, ahol almás tészta, hirip és birsalmasajt is díszítette az asztalokat. Nem messze pedig a Bartishegy Baráti Társaság Részeges nyúl paraszt pityókával nevű étken szorgoskodott, amibe szeder és gomba is jár, vagyis teljesen helyi alapanyagokból állították össze a finomságot. A polgármesteri hivatal, akárcsak a Köllő Miklós Általános Iskola töltött káposztát, az Üvegcsűr lecsót, a Délhegy Sport Klub pityókás tokányt, az RMDSZ pedig gulyás levest készített. Háromtagú zsűri járta körbe a teret, kereste fel a csapatokat, írta össze, amit látott, hogy majd a dekorációt, egyenruhát, újszerűséget, közösségformáló erőt, ötletességet figyelembe véve kiemelje a csapatok erősségeit az oklevelek átadásakor. „Aki megjelent, és főz, mind első díjat érdemel” – közölték.

Miközben főttek az eledelek, egyre többen látogattak ki a rendezvényre. Felkérték a helybéli férfiakat, a csomafalvi Köllők táncára is. Gyergyószéki zenészek húzták a talpalávalót, s egyre több ifjú járta a Köllők táncát. A szociális központ kézműveskedésre invitálta a kicsiket. Aki kíváncsi volt a lovas vetélkedőkre, időközben átsétált a kis hídon, mert a rendezvénycsűrtől nem messze, a tábortűz-máglya mögött zajlottak a vetélkedők.

Délutánra megtelt a tér, ami több résztvevő szerint is ideális a gazdanap megszervezésére.

Egy idős csomafalvi fogalmazta meg, hogy neki jobban tetszik ez az őszi rendezvény, mint a lupihintós falunapi vásár, hangsúlyozta, nem a Szent Péter napi búcsús szentmisére gondol, hanem a piactéri zsibvásárra. Fiatalabb asszony is csatlakozott e véleményhez: a gazdanap összehozza a falustársakat, nem bömböl a zene mindenhonnan, találkozások, beszélgetések rendezvénye ez, ahol valóban számot lehet adni.