Napszámosok. Félő, hogy rövidesen teljesen eltűnik a kézi munkaerő a földekről
Fotó: Kristó Róbert
Akkora a munkaerőhiány a Hargita megyei mezőgazdaságban, hogy eltűnhetnek az emberi munkát igénylő növénykultúrák a földekről. A gazdák lehetetlen helyzetbe kerültek, már más megyékben is alig találnak napszámosokat. A probléma oka összetett, de az érintettek szerint a napszámostörvény is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az idénymunkások ne akarjanak dolgozni.
2017. július 24., 14:362017. július 24., 14:36
2017. július 24., 14:452017. július 24., 14:45
„A gépesítés miatt már nem kellene olyan sok munkaerő, mint régen, de a kézi munkára még mindig szükség van.
– fogalmazott Varga László.
A székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök száz hektáron gazdálkodik, és a főszezonban húsz napszámosra lenne szüksége a répa, a burgonya, a kukorica betakarításához.
Varga László szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak. „Nekünk cégeknek ez probléma. A magánember el tudja hívni őket nem hivatalosan, de hozzánk nem jönnek, mert ha bejelentjük, hogy dolgoztak, elveszítik a segélyt” – részletezte a problémát a gazda.
A probléma súlyosságát érzékeltetve elmondta, régen a szomszédos községbe járt munkaerőért, és volt olyan alkalom, hogy tizenöt emberre lett volna szüksége, de végül huszonhatnak adott munkát, akkora volt a túljelentkezés. Ma több száz munkanélküli van a településen, de egy órányi munkára, egy utánfutónyi gabona lerakodására nem lehet napszámost találni.
Ő is attól tart, ha otthagyják a munkásai, el kell adnia az állatait – aggodalmaskodott Varga László, hozzáfűzve, hogy ekkora nyomás alatt még sosem voltak a gazdák.
– summázta a helyzetet Deák Dénes. A kobátfalvi gazda szerint ha sikerül egyáltalán találni napszámost, mindennel a kedvében kell járni, nem lehet rászólni még akkor sem, ha rosszul dolgozik, mert azonnal elmegy és többé nem vállalja a munkát. A gazdák így mindent bevetnek, hogy munkaerőt találjanak.
A napszámostörvény mellett ugyanis a munkaerőhiány másik oka az, hogy az idénymunkások külföldön dolgoznak, és ha hazajönnek, nyugati bért követelnek a helyi gazdáktól, ám ők ezt nem tudják megfizetni – tudtuk meg Deák Dénestől. Semmilyen munkára nem találnak embert, ha mégis, lehet, hogy már másnap otthagyja őket. Hatszáz munkanélküli van Siménfalva községben, ő mégsem kap senkit éjjeliőri munkára, de a tehenek mellé sem talál munkaerőt. Úgy véli, ha nem oldódik meg a helyzet, a gazdák kénytelenek lesznek áttérni a takarmánynövények termesztésére, és abba kell hagyniuk minden olyan mezőgazdasági tevékenységet, ami emberi munkát igényel.
– tanácsolja. Szerinte a segély folyósítását a munkavállalási kötelezettséghez kellene kötni, csak úgy lehetne megoldani az áldatlan helyzetet.
Közeleg a pityókaérés ideje, de nem tudni, lesz-e, aki kiszedje a földből a termést ősszel
Fotó: Kristó Róbert
Általános a probléma a mezőgazdaságban, a traktorvezetőtől a napszámosig mindenféle munkaerőből hiány van – ezt tapasztalják az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületénél is. Az egyesület elnöke, Kovács Imre máréfalvi polgármester szerint a kialakult helyzet oka, hogy
Az okok között van ugyanakkor a munkaerő elvándorlása is, továbbá hogy a gazdák már nagyon nehezen tudják kitermelni a napszámosok által kért bért. Hiába ízletesebb és jobb minőségű a kézzel megtermelt zöldség, drágább a termesztése, de nem lehet megfelelő áron értékesíteni. Egy háztáji gazdaságban nem lehet akkora mennyiségű terméket előállítani olyan áron, mint a nagyüzemi gazdaságban, az emberek viszont csak az árat nézik, amikor betérnek egy szupermarketbe vásárolni – sorolta az összefüggéseket Kovács Imre.
– fűzte hozzá a szakember, aki szintén úgy gondolja, elképzelhető, hogy eltűnnek a Hargita megyei földekről a kézi munkát igénylő növényfajták és átveszik helyüket az ipari növények.
Hargita megyében ősszel, a pityókaásáskor és a kukoricatörésnél van szükség a legtöbb napszámosra. Bár sokan gépesítették a munka egy részét, kisebb számban szükség lenne még napszámosokra, de Török Jenő szerint sem lehet találni, mert sokan elmentek külföldre dolgozni. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint
Soha nem tapasztalt munkaerőhiány
A romániai mezőgazdaság egészét károsan befolyásolhatja az elkövetkező időszakban az ágazatban soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány: az agrárvállalkozások nem találnak embert a kézimunka-igényes termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebb van. Az aggasztó jelenségre a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu hívta fel a figyelmet, aki szerint a probléma az ország nyugati megyéiben a legsúlyosabb, ahol tudomása szerint az állások alig ötven százalékát tudják betölteni. Mint mondta, a kisebb vállalkozások esetében az sem ritka, hogy egyszerűen elegük lesz az állandó bizonytalanságból és felhagynak a termeléssel. „Súlyos krízis van, amit a hatóságok még mindig nem vesznek komolyan. Az ágazatban nagyon sokan közel állnak a nyugdíjazáshoz, az utánpótlás pedig nem nagyon jelentkezik” – fogalmazott a szakember.
Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Csomortányi István lapcsaládunk kérdésére elmondta, szakképzett munkaerőből évek óta hiány van, és ez nemcsak a nyugati megyékre, hanem az egész országra jellemező. Csomortányi úgy véli, a mezőgazdasági minisztériumnak sok mindent újra kellene gondolnia az ágazati támogatást illetően:
Ugyanakkor az sem korrekt, hogy a támogatási struktúrákat a regáti viszonyokra alapozva állítják össze, hiszen az ottani lobbi jóval erősebb, mint az erdélyi. Amennyiben az erdélyi gazdák szempontjait is sikerülne hatékonyabban érvényesíteni, a fiatalok is bátrabban vállalnának szerepet az agráriumban.”
Emil Dumitru, a Pro Agro élelmiszeripari szövetség elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában vészjóslónak nevezte, hogy
– a szakszervezeti vezető szerint ez a legfrissebb adat a témában –, a szám pedig valószínűleg tovább növekedett az elmúlt másfél évben. Dumitru példaként említette, hogy a munkaerő hiánya miatt a 7600 hektáron gazdálkodó kürtösi agráripari kombinátnál egy gépkezelő szakembernek már 2000 eurós fizetést ajánlanak azért, hogy hosszabb távon megtarthassák.
– szögezte le a Pro Agro vezetője.
A melegebb időjárás beköszöntével március végén elszállítja a hulladékgazdálkodási vállalat a zöldhulladékot a székelyudvarhelyi háztartásokból.
Két nő életét vesztette vasárnap kora este egy Brassó megyei balesetben, miután két személyautó és egy teherautó ütközött össze az 1-es országúton Persány és Vledény között.
Szombaton a rendőrök összesen 656 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 74-nek alkohol, 12-nek drog hatása alatt történő vezetés miatt – számolt be vasárnap a belügyminisztérium.
Ezek az idők nem könnyűek, és ezek a nem könnyű idők tették újra aktuálissá az 1848-as üzeneteket – hangzik el március 15-én Székelyudvarhelyen készült videónkban.
Hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország magashegyi térségeire.
Halálos áramütés ért egy 41 éves férfit a székelyföldvári vonatállomáson, miközben felszállt a mozdonyra azzal a céllal, hogy megjavítsa.
A Richter-skálán 3,1-es erősségű földrengés volt vasárnap 4 óra 32 perckor Galac megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
Noha még a vásárnap jó része hátra van, nehéz lenne a héten ennél kiélezettebb helyzetű videót találni, sőt, talán a hónapban is.
Időutazásnak is beillő élő történelemórák színesítették a márciusi ifjak emléke előtti tisztelgést Székelyudvarhelyen.
A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő hágón egy teljes órára lezárták a forgalmat szombaton, hogy csendben emlékezhessenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csatára.
szóljon hozzá!