Súlyos következménye lehet a mezőgazdaságra az óriási munkaerőhiánynak

Napszámosok. Félő, hogy rövidesen teljesen eltűnik a kézi munkaerő a földekről •  Fotó: Kristó Róbert

Napszámosok. Félő, hogy rövidesen teljesen eltűnik a kézi munkaerő a földekről

Fotó: Kristó Róbert

Akkora a munkaerőhiány a Hargita megyei mezőgazdaságban, hogy eltűnhetnek az emberi munkát igénylő növénykultúrák a földekről. A gazdák lehetetlen helyzetbe kerültek, már más megyékben is alig találnak napszámosokat. A probléma oka összetett, de az érintettek szerint a napszámostörvény is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az idénymunkások ne akarjanak dolgozni.

Széchely István

2017. július 24., 14:362017. július 24., 14:36

2017. július 24., 14:452017. július 24., 14:45

„A gépesítés miatt már nem kellene olyan sok munkaerő, mint régen, de a kézi munkára még mindig szükség van.

Idézet
Kellene a kapáláshoz, gyomláláshoz, a termény betakarításához, takarmánykészítéshez, de oda jutottunk, hogy lehetetlen munkaerőt találni

– fogalmazott Varga László.

A székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök száz hektáron gazdálkodik, és a főszezonban húsz napszámosra lenne szüksége a répa, a burgonya, a kukorica betakarításához.

A környéken már nem talál munkaerőt, ezért átjár Maros megyébe, de már ott sem mindig jár sikerrel, mert az idénymunkások nem hajlandók dolgozni, ha a munkaadó hivatalosan intézi a megbízást.

Varga László szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak. „Nekünk cégeknek ez probléma. A magánember el tudja hívni őket nem hivatalosan, de hozzánk nem jönnek, mert ha bejelentjük, hogy dolgoztak, elveszítik a segélyt” – részletezte a problémát a gazda.

Szerinte rosszul alkották meg a napszámostörvényt, hiszen az nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre. Úgy véli, ezen kellene mihamarabb változtatni.

A probléma súlyosságát érzékeltetve elmondta, régen a szomszédos községbe járt munkaerőért, és volt olyan alkalom, hogy tizenöt emberre lett volna szüksége, de végül huszonhatnak adott munkát, akkora volt a túljelentkezés. Ma több száz munkanélküli van a településen, de egy órányi munkára, egy utánfutónyi gabona lerakodására nem lehet napszámost találni.

A munkaerőhiány súlyosan érinti az állattenyésztést is. A gazdák nem tudnak fejleszteni, az állományt nem tudják szaporítani, már fejőt, állatgondozót sem találnak.

Ő is attól tart, ha otthagyják a munkásai, el kell adnia az állatait – aggodalmaskodott Varga László, hozzáfűzve, hogy ekkora nyomás alatt még sosem voltak a gazdák.

Nyugati bért kérnek

Idézet
A napszámosok napszámosai lettünk

– summázta a helyzetet Deák Dénes. A kobátfalvi gazda szerint ha sikerül egyáltalán találni napszámost, mindennel a kedvében kell járni, nem lehet rászólni még akkor sem, ha rosszul dolgozik, mert azonnal elmegy és többé nem vállalja a munkát. A gazdák így mindent bevetnek, hogy munkaerőt találjanak.

Az 50–70 lejes napi bér mellett ételt biztosítanak nekik, van, aki napi egy-két kilogrammnyi gabonát vagy krumplit is, reggel kávét, napközben sört vagy pálinkát, így teljes ellátással a költségek elérhetik a napi száz lejt is. Ám gyakran ez sem elég.

A napszámostörvény mellett ugyanis a munkaerőhiány másik oka az, hogy az idénymunkások külföldön dolgoznak, és ha hazajönnek, nyugati bért követelnek a helyi gazdáktól, ám ők ezt nem tudják megfizetni – tudtuk meg Deák Dénestől. Semmilyen munkára nem találnak embert, ha mégis, lehet, hogy már másnap otthagyja őket. Hatszáz munkanélküli van Siménfalva községben, ő mégsem kap senkit éjjeliőri munkára, de a tehenek mellé sem talál munkaerőt. Úgy véli, ha nem oldódik meg a helyzet, a gazdák kénytelenek lesznek áttérni a takarmánynövények termesztésére, és abba kell hagyniuk minden olyan mezőgazdasági tevékenységet, ami emberi munkát igényel.

Idézet
Aki gazdálkodni akar, az mindenféleképpen úgy tervezzen, hogy minél kevesebb kézi munkaerőre legyen szüksége

– tanácsolja. Szerinte a segély folyósítását a munkavállalási kötelezettséghez kellene kötni, csak úgy lehetne megoldani az áldatlan helyzetet.

Közeleg a pityókaérés ideje, de nem tudni, lesz-e, aki kiszedje a földből a termést ősszel •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Közeleg a pityókaérés ideje, de nem tudni, lesz-e, aki kiszedje a földből a termést ősszel

Fotó: Kristó Róbert

A multik lenyomják az árakat

Általános a probléma a mezőgazdaságban, a traktorvezetőtől a napszámosig mindenféle munkaerőből hiány van – ezt tapasztalják az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületénél is. Az egyesület elnöke, Kovács Imre máréfalvi polgármester szerint a kialakult helyzet oka, hogy

a multinacionális cégek és az integrált mezőgazdasági termelés nagyon lenyomta a mezőgazdasági termékek árát, és ezzel nem tudják felvenni a versenyt a helyi gazdák.

Az okok között van ugyanakkor a munkaerő elvándorlása is, továbbá hogy a gazdák már nagyon nehezen tudják kitermelni a napszámosok által kért bért. Hiába ízletesebb és jobb minőségű a kézzel megtermelt zöldség, drágább a termesztése, de nem lehet megfelelő áron értékesíteni. Egy háztáji gazdaságban nem lehet akkora mennyiségű terméket előállítani olyan áron, mint a nagyüzemi gazdaságban, az emberek viszont csak az árat nézik, amikor betérnek egy szupermarketbe vásárolni – sorolta az összefüggéseket Kovács Imre.

A gépesítés lenne az egyik megoldás, de azt nem minden munkaterületen lehet alkalmazni, ráadásul nagy befektetést igényel, ami nem biztos, hogy rövid távon megtérül

– fűzte hozzá a szakember, aki szintén úgy gondolja, elképzelhető, hogy eltűnnek a Hargita megyei földekről a kézi munkát igénylő növényfajták és átveszik helyüket az ipari növények.

Közeleg a főszezon

Hargita megyében ősszel, a pityókaásáskor és a kukoricatörésnél van szükség a legtöbb napszámosra. Bár sokan gépesítették a munka egy részét, kisebb számban szükség lenne még napszámosokra, de Török Jenő szerint sem lehet találni, mert sokan elmentek külföldre dolgozni. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint

régen Bákó és Maros megyéből hoztak munkaerőt a gazdák, most a környékbeli falvakban próbálnak találni, kevés sikerrel, mert egyre drágább a munkaerő.

Soha nem tapasztalt munkaerőhiány

A romániai mezőgazdaság egészét károsan befolyásolhatja az elkövetkező időszakban az ágazatban soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány: az agrárvállalkozások nem találnak embert a kézimunka-igényes termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebb van. Az aggasztó jelenségre a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu hívta fel a figyelmet, aki szerint a probléma az ország nyugati megyéiben a legsúlyosabb, ahol tudomása szerint az állások alig ötven százalékát tudják betölteni. Mint mondta, a kisebb vállalkozások esetében az sem ritka, hogy egyszerűen elegük lesz az állandó bizonytalanságból és felhagynak a termeléssel. „Súlyos krízis van, amit a hatóságok még mindig nem vesznek komolyan. Az ágazatban nagyon sokan közel állnak a nyugdíjazáshoz, az utánpótlás pedig nem nagyon jelentkezik” – fogalmazott a szakember.

Szükséges az újragondolás

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Csomortányi István lapcsaládunk kérdésére elmondta, szakképzett munkaerőből évek óta hiány van, és ez nemcsak a nyugati megyékre, hanem az egész országra jellemező. Csomortányi úgy véli, a mezőgazdasági minisztériumnak sok mindent újra kellene gondolnia az ágazati támogatást illetően:

Idézet
Azt látjuk, hogy a támogatási politika elsősorban a nagyvállalkozókat segíti, és nem a kisebb, családi vállalkozásokat, pedig mindenki számára evidens, hogy az utóbbiak vannak többségben.

Ugyanakkor az sem korrekt, hogy a támogatási struktúrákat a regáti viszonyokra alapozva állítják össze, hiszen az ottani lobbi jóval erősebb, mint az erdélyi. Amennyiben az erdélyi gazdák szempontjait is sikerülne hatékonyabban érvényesíteni, a fiatalok is bátrabban vállalnának szerepet az agráriumban.”

Versenyképes fizetések kellenek

Emil Dumitru, a Pro Agro élelmiszeripari szövetség elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában vészjóslónak nevezte, hogy

az ágazat 2010 és 2015 között 400 ezer munkavállalót veszített el

– a szakszervezeti vezető szerint ez a legfrissebb adat a témában –, a szám pedig valószínűleg tovább növekedett az elmúlt másfél évben. Dumitru példaként említette, hogy a munkaerő hiánya miatt a 7600 hektáron gazdálkodó kürtösi agráripari kombinátnál egy gépkezelő szakembernek már 2000 eurós fizetést ajánlanak azért, hogy hosszabb távon megtarthassák.

Idézet
Tisztában kell lennünk vele, hogy ha nem biztosítunk versenyképes, európai fizetéseket, nem lesz, aki elvégezze a munkát, ez ilyen egyszerű

– szögezte le a Pro Agro vezetője.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

A rovat további cikkei

2025. március 17., hétfő

Ekkor kezdődik a tavaszi lombtalanítás Székelyudvarhelyen

A melegebb időjárás beköszöntével március végén elszállítja a hulladékgazdálkodási vállalat a zöldhulladékot a székelyudvarhelyi háztartásokból.

Ekkor kezdődik a tavaszi lombtalanítás Székelyudvarhelyen
2025. március 16., vasárnap

Két nő meghalt két személyautó és egy kamion ütközésekor a szomszéd megyében – videóval

Két nő életét vesztette vasárnap kora este egy Brassó megyei balesetben, miután két személyautó és egy teherautó ütközött össze az 1-es országúton Persány és Vledény között.

Két nő meghalt két személyautó és egy kamion ütközésekor a szomszéd megyében – videóval
2025. március 16., vasárnap

Jogosítványbevonó szombat

Szombaton a rendőrök összesen 656 járművezetőnek vonták be a jogosítványát, 74-nek alkohol, 12-nek drog hatása alatt történő vezetés miatt – számolt be vasárnap a belügyminisztérium.

Jogosítványbevonó szombat
Jogosítványbevonó szombat
2025. március 16., vasárnap

Jogosítványbevonó szombat

2025. március 16., vasárnap

Mit jelent a szabadság? Az együtt ünneplést Székelyföld szívében

Ezek az idők nem könnyűek, és ezek a nem könnyű idők tették újra aktuálissá az 1848-as üzeneteket – hangzik el március 15-én Székelyudvarhelyen készült videónkban.

Mit jelent a szabadság? Az együtt ünneplést Székelyföld szívében
2025. március 16., vasárnap

Röviden: jön a hó

Hóviharokra figyelmeztető előrejelzést bocsátott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat az ország magashegyi térségeire.

Röviden: jön a hó
Röviden: jön a hó
2025. március 16., vasárnap

Röviden: jön a hó

2025. március 16., vasárnap

Mozdonyt akart megjavítani, amikor halálos áramütés érte

Halálos áramütés ért egy 41 éves férfit a székelyföldvári vonatállomáson, miközben felszállt a mozdonyra azzal a céllal, hogy megjavítsa.

Mozdonyt akart megjavítani, amikor halálos áramütés érte
2025. március 16., vasárnap

A szombatinál erősebb földrengés volt vasárnap hajnalban

A Richter-skálán 3,1-es erősségű földrengés volt vasárnap 4 óra 32 perckor Galac megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).

A szombatinál erősebb földrengés volt vasárnap hajnalban
2025. március 16., vasárnap

Hajszálon múlt, hogy nem csapta el a gyalogosokat a kisodródó autó – videó

Noha még a vásárnap jó része hátra van, nehéz lenne a héten ennél kiélezettebb helyzetű videót találni, sőt, talán a hónapban is.

Hajszálon múlt, hogy nem csapta el a gyalogosokat a kisodródó autó – videó
2025. március 16., vasárnap

Kézfogás és kávézás Petőfivel

Időutazásnak is beillő élő történelemórák színesítették a márciusi ifjak emléke előtti tisztelgést Székelyudvarhelyen.

Kézfogás és kávézás Petőfivel
Kézfogás és kávézás Petőfivel
2025. március 16., vasárnap

Kézfogás és kávézás Petőfivel

2025. március 15., szombat

Piros-fehér-zöldbe borult a hősök tiszteletére állított nyergestetői emlékmű

A Csíki- és Kászoni-medencét összekötő hágón egy teljes órára lezárták a forgalmat szombaton, hogy csendben emlékezhessenek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire, a Tuzson János egysége által vívott nyergestetői csatára.

Piros-fehér-zöldbe borult a hősök tiszteletére állított nyergestetői emlékmű