Hirdetés
Hirdetés

Súlyos következménye lehet a mezőgazdaságra az óriási munkaerőhiánynak

Napszámosok. Félő, hogy rövidesen teljesen eltűnik a kézi munkaerő a földekről •  Fotó: Kristó Róbert

Napszámosok. Félő, hogy rövidesen teljesen eltűnik a kézi munkaerő a földekről

Fotó: Kristó Róbert

Akkora a munkaerőhiány a Hargita megyei mezőgazdaságban, hogy eltűnhetnek az emberi munkát igénylő növénykultúrák a földekről. A gazdák lehetetlen helyzetbe kerültek, már más megyékben is alig találnak napszámosokat. A probléma oka összetett, de az érintettek szerint a napszámostörvény is nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az idénymunkások ne akarjanak dolgozni.

Széchely István

2017. július 24., 14:362017. július 24., 14:36

2017. július 24., 14:452017. július 24., 14:45

„A gépesítés miatt már nem kellene olyan sok munkaerő, mint régen, de a kézi munkára még mindig szükség van.

Idézet
Kellene a kapáláshoz, gyomláláshoz, a termény betakarításához, takarmánykészítéshez, de oda jutottunk, hogy lehetetlen munkaerőt találni

– fogalmazott Varga László.

Hirdetés

A székelykeresztúri nyugalmazott agrármérnök száz hektáron gazdálkodik, és a főszezonban húsz napszámosra lenne szüksége a répa, a burgonya, a kukorica betakarításához.

A környéken már nem talál munkaerőt, ezért átjár Maros megyébe, de már ott sem mindig jár sikerrel, mert az idénymunkások nem hajlandók dolgozni, ha a munkaadó hivatalosan intézi a megbízást.

Varga László szerint ennek a rosszul megalkotott napszámostörvény az oka. Ugyanis a napszámosok az év nagy részében segélyben részesülő munkanélküliek, ám elveszítik a támogatást, ha hivatalosan munkát vállalnak. „Nekünk cégeknek ez probléma. A magánember el tudja hívni őket nem hivatalosan, de hozzánk nem jönnek, mert ha bejelentjük, hogy dolgoztak, elveszítik a segélyt” – részletezte a problémát a gazda.

Szerinte rosszul alkották meg a napszámostörvényt, hiszen az nem a munkavállalásra ösztönzi az idénymunkásokat, hanem a tétlenségre. Úgy véli, ezen kellene mihamarabb változtatni.

A probléma súlyosságát érzékeltetve elmondta, régen a szomszédos községbe járt munkaerőért, és volt olyan alkalom, hogy tizenöt emberre lett volna szüksége, de végül huszonhatnak adott munkát, akkora volt a túljelentkezés. Ma több száz munkanélküli van a településen, de egy órányi munkára, egy utánfutónyi gabona lerakodására nem lehet napszámost találni.

A munkaerőhiány súlyosan érinti az állattenyésztést is. A gazdák nem tudnak fejleszteni, az állományt nem tudják szaporítani, már fejőt, állatgondozót sem találnak.

Ő is attól tart, ha otthagyják a munkásai, el kell adnia az állatait – aggodalmaskodott Varga László, hozzáfűzve, hogy ekkora nyomás alatt még sosem voltak a gazdák.

Nyugati bért kérnek

Idézet
A napszámosok napszámosai lettünk

– summázta a helyzetet Deák Dénes. A kobátfalvi gazda szerint ha sikerül egyáltalán találni napszámost, mindennel a kedvében kell járni, nem lehet rászólni még akkor sem, ha rosszul dolgozik, mert azonnal elmegy és többé nem vállalja a munkát. A gazdák így mindent bevetnek, hogy munkaerőt találjanak.

Az 50–70 lejes napi bér mellett ételt biztosítanak nekik, van, aki napi egy-két kilogrammnyi gabonát vagy krumplit is, reggel kávét, napközben sört vagy pálinkát, így teljes ellátással a költségek elérhetik a napi száz lejt is. Ám gyakran ez sem elég.

A napszámostörvény mellett ugyanis a munkaerőhiány másik oka az, hogy az idénymunkások külföldön dolgoznak, és ha hazajönnek, nyugati bért követelnek a helyi gazdáktól, ám ők ezt nem tudják megfizetni – tudtuk meg Deák Dénestől. Semmilyen munkára nem találnak embert, ha mégis, lehet, hogy már másnap otthagyja őket. Hatszáz munkanélküli van Siménfalva községben, ő mégsem kap senkit éjjeliőri munkára, de a tehenek mellé sem talál munkaerőt. Úgy véli, ha nem oldódik meg a helyzet, a gazdák kénytelenek lesznek áttérni a takarmánynövények termesztésére, és abba kell hagyniuk minden olyan mezőgazdasági tevékenységet, ami emberi munkát igényel.

Idézet
Aki gazdálkodni akar, az mindenféleképpen úgy tervezzen, hogy minél kevesebb kézi munkaerőre legyen szüksége

– tanácsolja. Szerinte a segély folyósítását a munkavállalási kötelezettséghez kellene kötni, csak úgy lehetne megoldani az áldatlan helyzetet.

Közeleg a pityókaérés ideje, de nem tudni, lesz-e, aki kiszedje a földből a termést ősszel •  Fotó: Kristó Róbert Galéria

Közeleg a pityókaérés ideje, de nem tudni, lesz-e, aki kiszedje a földből a termést ősszel

Fotó: Kristó Róbert

A multik lenyomják az árakat

Általános a probléma a mezőgazdaságban, a traktorvezetőtől a napszámosig mindenféle munkaerőből hiány van – ezt tapasztalják az Udvarhelyszéki Fiatal Gazdák Egyesületénél is. Az egyesület elnöke, Kovács Imre máréfalvi polgármester szerint a kialakult helyzet oka, hogy

a multinacionális cégek és az integrált mezőgazdasági termelés nagyon lenyomta a mezőgazdasági termékek árát, és ezzel nem tudják felvenni a versenyt a helyi gazdák.

Az okok között van ugyanakkor a munkaerő elvándorlása is, továbbá hogy a gazdák már nagyon nehezen tudják kitermelni a napszámosok által kért bért. Hiába ízletesebb és jobb minőségű a kézzel megtermelt zöldség, drágább a termesztése, de nem lehet megfelelő áron értékesíteni. Egy háztáji gazdaságban nem lehet akkora mennyiségű terméket előállítani olyan áron, mint a nagyüzemi gazdaságban, az emberek viszont csak az árat nézik, amikor betérnek egy szupermarketbe vásárolni – sorolta az összefüggéseket Kovács Imre.

A gépesítés lenne az egyik megoldás, de azt nem minden munkaterületen lehet alkalmazni, ráadásul nagy befektetést igényel, ami nem biztos, hogy rövid távon megtérül

– fűzte hozzá a szakember, aki szintén úgy gondolja, elképzelhető, hogy eltűnnek a Hargita megyei földekről a kézi munkát igénylő növényfajták és átveszik helyüket az ipari növények.

Közeleg a főszezon

Hargita megyében ősszel, a pityókaásáskor és a kukoricatörésnél van szükség a legtöbb napszámosra. Bár sokan gépesítették a munka egy részét, kisebb számban szükség lenne még napszámosokra, de Török Jenő szerint sem lehet találni, mert sokan elmentek külföldre dolgozni. A Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezetője szerint

régen Bákó és Maros megyéből hoztak munkaerőt a gazdák, most a környékbeli falvakban próbálnak találni, kevés sikerrel, mert egyre drágább a munkaerő.

Soha nem tapasztalt munkaerőhiány

A romániai mezőgazdaság egészét károsan befolyásolhatja az elkövetkező időszakban az ágazatban soha nem tapasztalt mértékű munkaerőhiány: az agrárvállalkozások nem találnak embert a kézimunka-igényes termények leszedésére, ráadásul szakképzett munkásokból is egyre kevesebb van. Az aggasztó jelenségre a Mezőgazdasági Termelők Országos Szövetségének (LAPAR) elnöke, Laurenţiu Baciu hívta fel a figyelmet, aki szerint a probléma az ország nyugati megyéiben a legsúlyosabb, ahol tudomása szerint az állások alig ötven százalékát tudják betölteni. Mint mondta, a kisebb vállalkozások esetében az sem ritka, hogy egyszerűen elegük lesz az állandó bizonytalanságból és felhagynak a termeléssel. „Súlyos krízis van, amit a hatóságok még mindig nem vesznek komolyan. Az ágazatban nagyon sokan közel állnak a nyugdíjazáshoz, az utánpótlás pedig nem nagyon jelentkezik” – fogalmazott a szakember.

Szükséges az újragondolás

Az Erdélyi Magyar Gazdák Egyesületeinek Szövetségét (EMGESZ) vezető Csomortányi István lapcsaládunk kérdésére elmondta, szakképzett munkaerőből évek óta hiány van, és ez nemcsak a nyugati megyékre, hanem az egész országra jellemező. Csomortányi úgy véli, a mezőgazdasági minisztériumnak sok mindent újra kellene gondolnia az ágazati támogatást illetően:

Idézet
Azt látjuk, hogy a támogatási politika elsősorban a nagyvállalkozókat segíti, és nem a kisebb, családi vállalkozásokat, pedig mindenki számára evidens, hogy az utóbbiak vannak többségben.

Ugyanakkor az sem korrekt, hogy a támogatási struktúrákat a regáti viszonyokra alapozva állítják össze, hiszen az ottani lobbi jóval erősebb, mint az erdélyi. Amennyiben az erdélyi gazdák szempontjait is sikerülne hatékonyabban érvényesíteni, a fiatalok is bátrabban vállalnának szerepet az agráriumban.”

Versenyképes fizetések kellenek

Emil Dumitru, a Pro Agro élelmiszeripari szövetség elnöke a Digi24 hírtelevíziónak adott nyilatkozatában vészjóslónak nevezte, hogy

az ágazat 2010 és 2015 között 400 ezer munkavállalót veszített el

– a szakszervezeti vezető szerint ez a legfrissebb adat a témában –, a szám pedig valószínűleg tovább növekedett az elmúlt másfél évben. Dumitru példaként említette, hogy a munkaerő hiánya miatt a 7600 hektáron gazdálkodó kürtösi agráripari kombinátnál egy gépkezelő szakembernek már 2000 eurós fizetést ajánlanak azért, hogy hosszabb távon megtarthassák.

Idézet
Tisztában kell lennünk vele, hogy ha nem biztosítunk versenyképes, európai fizetéseket, nem lesz, aki elvégezze a munkát, ez ilyen egyszerű

– szögezte le a Pro Agro vezetője.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 17., kedd

Románia 19 milliós népessége: hogyan jutottunk ide?

Az elmúlt 35 évben több mint 4,16 millió fővel csökkent Románia lakossága – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) elnöke, Tudorel Andrei által kedden közzétett elemzésből.

Románia 19 milliós népessége: hogyan jutottunk ide?
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Feljelentik azokat, akik csalással szereztek fogyatékossági igazolást

A munkaügyi minisztérium illetékesei feljelentik az ügyészségen azokat a személyeket, akik a gyanú szerint csalással szereztek fogyatékossági igazolást – közölte kedden a Facebook-oldalán Florin Manole.

Feljelentik azokat, akik csalással szereztek fogyatékossági igazolást
2026. február 17., kedd

Már nálunk sem könnyű vezetni, a narancssárga megyéktől pedig egyenesen távol tartanak

Rendkívüli intézkedésekkel készülnek az ország déli részén a nehéz időjárási körülményekre. Ha egy mód van rá, most ne utazzunk a narancssárga riasztás alatt álló megyékbe, de közben Székelyföldre is visszatért a tél.

Már nálunk sem könnyű vezetni, a narancssárga megyéktől pedig egyenesen távol tartanak
2026. február 17., kedd

Újabb korrupció miatt elítélt politikus úszta meg a felelősségre vonást elévülés miatt

A legfelsőbb bíróság helyt adott Dan Șova semmisségi panaszának és érvénytelenítette a Szociáldemokrata Párt (PSD) korábbi szenátorának korrupciós perében hozott ítéletet.

Újabb korrupció miatt elítélt politikus úszta meg a felelősségre vonást elévülés miatt
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Nagy a lavinaveszély, fokozott óvatosságra intik a túrázókat

Nagy a lavinaveszély a Fogarasi-havasokban és a Bucsecs-hegységben – figyelmeztetett kedden a belügyminisztérium katasztrófavédelmi főosztálya (DSU).

Nagy a lavinaveszély, fokozott óvatosságra intik a túrázókat
2026. február 17., kedd

Indul a Potápi Tehetségprogram: ösztöndíjjal támogatják a közösségükért dolgozó fiatalokat

A Potápi Árpád János Alapítvány a Magyar Nemzetért elindítja a Potápi Tehetségprogramot. A program célja, hogy támogassa a tehetséges és szülőföldjük iránt elkötelezett külhoni és anyaországi fiatalokat – közölte az alapítvány.

Indul a Potápi Tehetségprogram: ösztöndíjjal támogatják a közösségükért dolgozó fiatalokat
2026. február 17., kedd

Szánkózás közben esett a folyóba két kiskorú: az egyikük megmenekült, a másikuk holtteste most került elő

A kolozsvári tűzoltók kedden megtalálták annak a négyéves gyermeknek a holttestét, aki január 23-án tűnt el a Kis-Szamosban.

Szánkózás közben esett a folyóba két kiskorú: az egyikük megmenekült, a másikuk holtteste most került elő
Hirdetés
2026. február 17., kedd

Használt lábbeliket dobott el, rekordbüntetést kapott

45 ezer lejes pénzbírságot róttak ki kedden a marosvásárhelyi rendőrök egy marosszentannai férfira, aki nagy mennyiségű használt cipőt, zsákot és más hulladékot dobott közterületre.

Használt lábbeliket dobott el, rekordbüntetést kapott
2026. február 17., kedd

Gazdasági szakértő: a következő két évben a beruházások felgyorsítása a növekedés kulcsa

A következő két évben a beruházások felgyorsítása a gazdasági növekedés kulcsa makro- és mikrogazdasági szinten egyaránt – hangsúlyozta kedden Iancu Guda közgazdász a Romanian Business Leaders konferenciáján.

Gazdasági szakértő: a következő két évben a beruházások felgyorsítása a növekedés kulcsa
2026. február 17., kedd

Kiáll a székelyek mellett az FK Csíkszereda sorozatos bírságolása miatt egy román történész

Cristian Sandache galaci történész szerint a Román Labdarúgó Szövetség diszkriminatív módon, idióta hozzáállással viszonyul az FK Csíkszeredához, amikor sorozatos bírságokkal sújtja a klubot a közösségi szimbólumok használata miatt.

Kiáll a székelyek mellett az FK Csíkszereda sorozatos bírságolása miatt egy román történész
Hirdetés