Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

12:16

Tánczos Barna: elkerülhetetlen a magyar-magyar kapcsolatok újragondolása

11:58

Bíró Barna Botond is gratulált Magyar Péter győzelméhez

11:54

Füge újragondolva: a természet édes ajándéka

11:49

A hosszabbításban nyert a magyar női hokiválogatott

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Ennyivel lett olcsóbb a gázolaj a jövedéki adó csökkentése nyomán

Etikai panasz az onkológián: nyílt levélben kritizálják a főorvos hozzáállását

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Utcai politizálásból pofozkodás Sepsiszentgyörgyön

Így emlékszik vissza a sepsiszentgyörgyi incidensre az áldozat és az egyik résztvevő

Orbán Viktor videóüzenetben szólította meg a határon túli magyarokat

Eredmények, több mint kilencvenszázalékos feldolgozottságnál

Újra benőtte a nád és a bozót az egykori Suta-tavat, miközben még mindig várat magára a felújítás

Sorsfordító eseményeket idéztek fel Gyergyószentmiklóson

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Rendszerváltás vagy hatalomátmentés? – ez volt a témája annak a konferenciának, amelyre a magyar tudomány napja alkalmából került sor Gyergyószentmiklóson. Az 1989-es és 1990-es év fontos történéseit idézték fel az előadók.

Gergely Imre

2022. november 13., 12:122022. november 13., 12:12

2022. november 13., 12:132022. november 13., 12:13

A Garda Dezső történész által szervezett tudományos konferenciáknak több évtizedes hagyománya van Gyergyószentmiklóson. Neves történészek, kutatók szokták ilyenkor munkájuk eredményeit ismertetni egymással és a hallgatósággal. Ez a mostani konferencia más volt. Az előadók elsősorban nem tudományos szaktekintélyként mutattak be dolgozatokat, hanem mint az 1989-es decemberi események és az azt követő időszak résztvevői, az akkori történéseket megélt, és ezekben fontos szerepeket játszó személyiségek mesélték el, hogy miként is látták, tapasztalták meg azokat, és hogyan igyekeztek formálni a közélet alakulását. Ugyanakkor a hallgatóság körében is többnyire olyanok ültek, akik maguk is részesei voltak az eseményeknek, saját életük meghatározó mozzanataira emlékezhettek vissza.

Márton László – aki elmondása szerint az eseményekkel sodródva, mintegy véletlenül lett a város vezetője 1989. december 22-én – arról beszélt, hogy miként zajlott Gyergyószentmiklóson a forradalmi nap, milyen félelmekkel néztek szembe, hogyan oldottak meg az akkor jelentkezett fontos problémákat. Például, hogy miként készültek a rémhírek szerint a Marosfő felől érkező „terroristák” elleni védekezésre, vagy miként került az addig üres üzletekbe karácsonyra hús.

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Garda Dezső az RMDSZ helyi szervezete megalakításának körülményeiről beszélve kitért az önálló magyar iskola létrehozása körüli vitákra (mint kiderült, nemcsak a román pedagógusok ellenezték ezt, hanem a magyarok körében sem volt osztatlan az egyetértés). Felidézte, hogy

azért, hogy a Salamon Ernő Gimnázium épülete teljes egészében a magyar oktatásé lehessen, egy új román iskola építését tervezték a Bucsin negyedben. Ez végül nem épült meg, ahogy az erdélyi magyarság 1989–1990-ben kitűzött céljai közül is sok minden csak az álmok szintjén maradt.

Tőkés László ügyvédjeként Kincses Előd nem csak a temesvári eseményeket megelőző perrel kapcsolatos történéseket mutatta be, de a későbbi pereket, a Románia Csillaga érdemrend visszavonása körüli jogi procedúrákat is.

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Romániában az igazságszolgáltatás szó elejéről az i betűt el is lehetne hagyni – jegyezte meg. A konferencia során Kónya-Hamar Sándor, Kolumbán Gábor és Komán János előadásaiból fontos részleteket hallhattak a jelenlévők még a felidézett kolozsvári, székelyudvarhelyi és maroshévízi eseményeiről, de az erdélyi magyarság sorsát alapvetően meghatározó marosvásárhelyi fekete március történéseiről, ezek hátteréről és következményeiről is.

Az itt elhangzottak hiteles forrásokat jelenthetnek történészeknek az akkori események tudományos igényességű dokumentálásához.

Jól illeszkedtek abba a koncepcióba, amit Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja felvezetőjében megfogalmazott: a konferencia olyan témát igyekezett körüljárni, ami az erdélyi magyarság életében sorsordító eseménysorozat volt, melynek máig ható következményei vannak.

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

A tudományos igényű, tárgyilagos történelmi tudás nem csak önmagában bír értékkel. A történelmi tisztánlátás kulcstényezője a helyes nemzeti öntudatnak, másrészt pedig segíti a nemzeti közösségünket, hogy belőle kiindulva a jövőben helyes döntéseket tudjunk hozni, amelyek előre mutatnak és segítenek bennünket

– mondta.