
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Rendszerváltás vagy hatalomátmentés? – ez volt a témája annak a konferenciának, amelyre a magyar tudomány napja alkalmából került sor Gyergyószentmiklóson. Az 1989-es és 1990-es év fontos történéseit idézték fel az előadók.
2022. november 13., 12:122022. november 13., 12:12
2022. november 13., 12:132022. november 13., 12:13
A Garda Dezső történész által szervezett tudományos konferenciáknak több évtizedes hagyománya van Gyergyószentmiklóson. Neves történészek, kutatók szokták ilyenkor munkájuk eredményeit ismertetni egymással és a hallgatósággal. Ez a mostani konferencia más volt. Az előadók elsősorban nem tudományos szaktekintélyként mutattak be dolgozatokat, hanem mint az 1989-es decemberi események és az azt követő időszak résztvevői, az akkori történéseket megélt, és ezekben fontos szerepeket játszó személyiségek mesélték el, hogy miként is látták, tapasztalták meg azokat, és hogyan igyekeztek formálni a közélet alakulását. Ugyanakkor a hallgatóság körében is többnyire olyanok ültek, akik maguk is részesei voltak az eseményeknek, saját életük meghatározó mozzanataira emlékezhettek vissza.
Márton László – aki elmondása szerint az eseményekkel sodródva, mintegy véletlenül lett a város vezetője 1989. december 22-én – arról beszélt, hogy miként zajlott Gyergyószentmiklóson a forradalmi nap, milyen félelmekkel néztek szembe, hogyan oldottak meg az akkor jelentkezett fontos problémákat. Például, hogy miként készültek a rémhírek szerint a Marosfő felől érkező „terroristák” elleni védekezésre, vagy miként került az addig üres üzletekbe karácsonyra hús.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Garda Dezső az RMDSZ helyi szervezete megalakításának körülményeiről beszélve kitért az önálló magyar iskola létrehozása körüli vitákra (mint kiderült, nemcsak a román pedagógusok ellenezték ezt, hanem a magyarok körében sem volt osztatlan az egyetértés). Felidézte, hogy
Tőkés László ügyvédjeként Kincses Előd nem csak a temesvári eseményeket megelőző perrel kapcsolatos történéseket mutatta be, de a későbbi pereket, a Románia Csillaga érdemrend visszavonása körüli jogi procedúrákat is.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
Romániában az igazságszolgáltatás szó elejéről az i betűt el is lehetne hagyni – jegyezte meg. A konferencia során Kónya-Hamar Sándor, Kolumbán Gábor és Komán János előadásaiból fontos részleteket hallhattak a jelenlévők még a felidézett kolozsvári, székelyudvarhelyi és maroshévízi eseményeiről, de az erdélyi magyarság sorsát alapvetően meghatározó marosvásárhelyi fekete március történéseiről, ezek hátteréről és következményeiről is.
Jól illeszkedtek abba a koncepcióba, amit Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja felvezetőjében megfogalmazott: a konferencia olyan témát igyekezett körüljárni, ami az erdélyi magyarság életében sorsordító eseménysorozat volt, melynek máig ható következményei vannak.
Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa
– mondta.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Felemelő volt, amikor 120 gyermek és fiatal egy hangon énekelte az „Egy szabad országért” című dalt. Ez volt a március 15-i gyergyószentmiklósi ünnepség legmeghatóbb pillanata. Az eseménynek két ország miniszterelnök-helyettesei is részesei voltak.
Székelyföld-szerte jelen voltunk a március 15-i ünnepségeken, képes anyagunkban abból adunk ízelítőt, hogy Marosvásárhelytől Csíkszeredáig, Székelyudvarhelytől Sepsiszentgyörgyig hogyan ünnepeltek a székelyek.
A kis közösségükben elismert, a magyarságért sokat tevékenykedő hétköznapi hősöket tüntettek ki vasárnap délután Könyv és Gyertya díjjal Marosvásárhelyen. Az alkalmat a legendás Szentegyházi Gyermekfilharmónia koncertje tette emlékezetessé.
Koszorúzással, beszédekkel, néptánccal és imával emlékeztek meg vasárnap késő délután Nyergestetőn az 1848–1849-es szabadságharc hőseiről. A történelmi helyszínen tartott ünnepségen több százan rótták le tiszteletüket a székely honvédek előtt.
„A magyarok Istene mindenütt ott van, ahol a világon magyarok élnek” – fogalmazott a Sepsiszentgyörgy központjában tartott március 15-i ünnepségen Répássy Róbert igazságügyi államtitkár.
Száraz növényzet gyúlt ki a Marosvásárhely közeli Jedd területén március 15-én délután. A tűzoltók nehezen megközelíthető területen küzdenek a lángokkal, amelyek már átterjedtek az erdős terület aljnövényzetére és egy hétvégi ház kerítésére is.
Katonai eledeleket idéző gulyással, történelmi visszatekintéssel és muzsikával emlékeztek az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseire a gyergyószentmiklósi Népművészeti Alkotóház udvarán. Ez volt a huszadik márciusi katonaeledel-kóstoló.
Sohasem fogjuk megengedni, hogy Magyarországot gyűlölet és düh kormányozza – jelentette ki a miniszterelnök a budapesti Kossuth Lajos téren az 1848-49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján mondott ünnepi beszédében.
Tűz ütött ki vasárnap délelőtt a Prahova megyei Puchenii Moșneni település műemlék templomában, nincsenek áldozatok.
szóljon hozzá!