Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

17:42

Börtön is járhat a jövőben az egészségügyben dolgozók megfélelmlítéséért vagy a velük szembeni agresszióért

17:15

Elhunyt Scherer Péter színművész

17:07

A lelátó lelke: szurkolásról, székely identitásról és hoki-vb-ről Tamás Lászlóval – Helyzetbe hozunk!

16:51

Hunyadi János korát idézik meg: Hunyadi napok Csíksomlyón

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Tragikus baleset Csíkszereda közelében: 17 éves fiú vesztette életét

Egy kisvárosban a legjobb az életszínvonal Székelyföld-szerte

Felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték Gálfi Árpádot

14 és 16 éves kamaszok erőszakoltak meg egy 13 éves lányt

Látványos az építkezés az A8-as autópályán, de kérdéses az év végi átadás

Megtudtuk, hogy melyik faluba viszik a csíkszeredai kutyamenhely lakóit

Orbán Viktor: mától liberális kormány vezeti Magyarországot

Nicușor Dan: nem kell túl komolyan venni azt, amit Vlagyimir Putyin mond

Magyar Péter: négy év után megszűnik a háborús veszélyhelyzet

Harmincezer tanár „tűnt el” az elmúlt hat évben – a hivatástudat önmagában nem elég

Sorsfordító eseményeket idéztek fel Gyergyószentmiklóson

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Rendszerváltás vagy hatalomátmentés? – ez volt a témája annak a konferenciának, amelyre a magyar tudomány napja alkalmából került sor Gyergyószentmiklóson. Az 1989-es és 1990-es év fontos történéseit idézték fel az előadók.

Gergely Imre

2022. november 13., 12:122022. november 13., 12:12

2022. november 13., 12:132022. november 13., 12:13

A Garda Dezső történész által szervezett tudományos konferenciáknak több évtizedes hagyománya van Gyergyószentmiklóson. Neves történészek, kutatók szokták ilyenkor munkájuk eredményeit ismertetni egymással és a hallgatósággal. Ez a mostani konferencia más volt. Az előadók elsősorban nem tudományos szaktekintélyként mutattak be dolgozatokat, hanem mint az 1989-es decemberi események és az azt követő időszak résztvevői, az akkori történéseket megélt, és ezekben fontos szerepeket játszó személyiségek mesélték el, hogy miként is látták, tapasztalták meg azokat, és hogyan igyekeztek formálni a közélet alakulását. Ugyanakkor a hallgatóság körében is többnyire olyanok ültek, akik maguk is részesei voltak az eseményeknek, saját életük meghatározó mozzanataira emlékezhettek vissza.

Márton László – aki elmondása szerint az eseményekkel sodródva, mintegy véletlenül lett a város vezetője 1989. december 22-én – arról beszélt, hogy miként zajlott Gyergyószentmiklóson a forradalmi nap, milyen félelmekkel néztek szembe, hogyan oldottak meg az akkor jelentkezett fontos problémákat. Például, hogy miként készültek a rémhírek szerint a Marosfő felől érkező „terroristák” elleni védekezésre, vagy miként került az addig üres üzletekbe karácsonyra hús.

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Garda Dezső az RMDSZ helyi szervezete megalakításának körülményeiről beszélve kitért az önálló magyar iskola létrehozása körüli vitákra (mint kiderült, nemcsak a román pedagógusok ellenezték ezt, hanem a magyarok körében sem volt osztatlan az egyetértés). Felidézte, hogy

azért, hogy a Salamon Ernő Gimnázium épülete teljes egészében a magyar oktatásé lehessen, egy új román iskola építését tervezték a Bucsin negyedben. Ez végül nem épült meg, ahogy az erdélyi magyarság 1989–1990-ben kitűzött céljai közül is sok minden csak az álmok szintjén maradt.

Tőkés László ügyvédjeként Kincses Előd nem csak a temesvári eseményeket megelőző perrel kapcsolatos történéseket mutatta be, de a későbbi pereket, a Románia Csillaga érdemrend visszavonása körüli jogi procedúrákat is.

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Romániában az igazságszolgáltatás szó elejéről az i betűt el is lehetne hagyni – jegyezte meg. A konferencia során Kónya-Hamar Sándor, Kolumbán Gábor és Komán János előadásaiból fontos részleteket hallhattak a jelenlévők még a felidézett kolozsvári, székelyudvarhelyi és maroshévízi eseményeiről, de az erdélyi magyarság sorsát alapvetően meghatározó marosvásárhelyi fekete március történéseiről, ezek hátteréről és következményeiről is.

Az itt elhangzottak hiteles forrásokat jelenthetnek történészeknek az akkori események tudományos igényességű dokumentálásához.

Jól illeszkedtek abba a koncepcióba, amit Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja felvezetőjében megfogalmazott: a konferencia olyan témát igyekezett körüljárni, ami az erdélyi magyarság életében sorsordító eseménysorozat volt, melynek máig ható következményei vannak.

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

A tudományos igényű, tárgyilagos történelmi tudás nem csak önmagában bír értékkel. A történelmi tisztánlátás kulcstényezője a helyes nemzeti öntudatnak, másrészt pedig segíti a nemzeti közösségünket, hogy belőle kiindulva a jövőben helyes döntéseket tudjunk hozni, amelyek előre mutatnak és segítenek bennünket

– mondta.