Hirdetés
Hirdetés

Sorsfordító eseményeket idéztek fel Gyergyószentmiklóson

•  Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Rendszerváltás vagy hatalomátmentés? – ez volt a témája annak a konferenciának, amelyre a magyar tudomány napja alkalmából került sor Gyergyószentmiklóson. Az 1989-es és 1990-es év fontos történéseit idézték fel az előadók.

Gergely Imre

2022. november 13., 12:122022. november 13., 12:12

2022. november 13., 12:132022. november 13., 12:13

A Garda Dezső történész által szervezett tudományos konferenciáknak több évtizedes hagyománya van Gyergyószentmiklóson. Neves történészek, kutatók szokták ilyenkor munkájuk eredményeit ismertetni egymással és a hallgatósággal. Ez a mostani konferencia más volt. Az előadók elsősorban nem tudományos szaktekintélyként mutattak be dolgozatokat, hanem mint az 1989-es decemberi események és az azt követő időszak résztvevői, az akkori történéseket megélt, és ezekben fontos szerepeket játszó személyiségek mesélték el, hogy miként is látták, tapasztalták meg azokat, és hogyan igyekeztek formálni a közélet alakulását. Ugyanakkor a hallgatóság körében is többnyire olyanok ültek, akik maguk is részesei voltak az eseményeknek, saját életük meghatározó mozzanataira emlékezhettek vissza.

Hirdetés

Márton László – aki elmondása szerint az eseményekkel sodródva, mintegy véletlenül lett a város vezetője 1989. december 22-én – arról beszélt, hogy miként zajlott Gyergyószentmiklóson a forradalmi nap, milyen félelmekkel néztek szembe, hogyan oldottak meg az akkor jelentkezett fontos problémákat. Például, hogy miként készültek a rémhírek szerint a Marosfő felől érkező „terroristák” elleni védekezésre, vagy miként került az addig üres üzletekbe karácsonyra hús.

•  Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa Galéria

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Garda Dezső az RMDSZ helyi szervezete megalakításának körülményeiről beszélve kitért az önálló magyar iskola létrehozása körüli vitákra (mint kiderült, nemcsak a román pedagógusok ellenezték ezt, hanem a magyarok körében sem volt osztatlan az egyetértés). Felidézte, hogy

azért, hogy a Salamon Ernő Gimnázium épülete teljes egészében a magyar oktatásé lehessen, egy új román iskola építését tervezték a Bucsin negyedben. Ez végül nem épült meg, ahogy az erdélyi magyarság 1989–1990-ben kitűzött céljai közül is sok minden csak az álmok szintjén maradt.

Tőkés László ügyvédjeként Kincses Előd nem csak a temesvári eseményeket megelőző perrel kapcsolatos történéseket mutatta be, de a későbbi pereket, a Románia Csillaga érdemrend visszavonása körüli jogi procedúrákat is.

•  Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa Galéria

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Romániában az igazságszolgáltatás szó elejéről az i betűt el is lehetne hagyni – jegyezte meg. A konferencia során Kónya-Hamar Sándor, Kolumbán Gábor és Komán János előadásaiból fontos részleteket hallhattak a jelenlévők még a felidézett kolozsvári, székelyudvarhelyi és maroshévízi eseményeiről, de az erdélyi magyarság sorsát alapvetően meghatározó marosvásárhelyi fekete március történéseiről, ezek hátteréről és következményeiről is.

Az itt elhangzottak hiteles forrásokat jelenthetnek történészeknek az akkori események tudományos igényességű dokumentálásához.

Jól illeszkedtek abba a koncepcióba, amit Lukács Bence Ákos, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja felvezetőjében megfogalmazott: a konferencia olyan témát igyekezett körüljárni, ami az erdélyi magyarság életében sorsordító eseménysorozat volt, melynek máig ható következményei vannak.

•  Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa Galéria

Fotó: Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusa

Idézet
A tudományos igényű, tárgyilagos történelmi tudás nem csak önmagában bír értékkel. A történelmi tisztánlátás kulcstényezője a helyes nemzeti öntudatnak, másrészt pedig segíti a nemzeti közösségünket, hogy belőle kiindulva a jövőben helyes döntéseket tudjunk hozni, amelyek előre mutatnak és segítenek bennünket

– mondta.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. május 24., vasárnap

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond üzent Dan Tanasănak

Heves vita bontakozott ki a gyimesbükki Rákóczi-vár felújítása körül, miután Dan Tanasă AUR-os parlamenti képviselő bírálni kezdte a beruházást, illetve annak állami finanszírozását

„A történelem szemétdombjára kerülsz előbb-utóbb” – Csoma Botond  üzent Dan Tanasănak
Hirdetés
2026. május 24., vasárnap

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját

A Cristian Mungiu rendezésében készült Fjord című, Norvégiában játszódó filmnek ítélte szombat este az Arany Pálmát a zsűri a 79. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Cristian Mungiu új filmje nyerte a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztivál fődíját
2026. május 24., vasárnap

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó

Felemelő és feltöltő az az összetartozás és szeretet, ami csak itt tapasztalható meg – vélik a zarándokok, akiket arról kérdeztünk, miért látogatnak évről évre a Nagy- és Kissomlyó-hegy közötti nyeregbe, a Hármashalom-oltárhoz pünkösdkor.

„Ezt át kell élni, szavakkal nem lehet elmondani”: zarándokok a csíksomlyói pünkösdi búcsúról – videó
2026. május 24., vasárnap

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről

Az összmagyarság ünnepe, tízezrek találkozási pontja, „hazatérés” és még sorolhatnánk a csíksomlyói búcsú jelzőit. Újabb fotós összeállításunkban ezúttal a csíksomlyói búcsú arcait mutatjuk, akiken megakadt a fotósaink szeme és lencséje.

Arcok a Kárpát-medence legnagyobb zarándokünnepéről
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban

A búcsújárás elengedhetetlen kellékei a feszületek, zászlók, egyházi jelképek, amik tájékozódási pontként is szolgálnak a több százezres tömegben. Fotósaink képein mutatjuk az idei búcsú legszembetűnőbbjeit.

Keresztek, zászlók a pünkösdi búcsúban
2026. május 23., szombat

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket

Az idei pünkösdszombaton is kegyes, sőt „túl kegyes” volt az időjárás a zarándokhoz, akik tűző napsütésben, nyárias melegben vehettek részt a búcsús szentmisén, Csíksomlyón. Fotókon mutatjuk.

Csíksomlyó üzenete: meg kell őrizni a hitet, a családot és a keresztény értékeket
2026. május 23., szombat

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok

Közösen csaknem 160 személynek nyújtottak orvosi ellátást a Hargita megyei mentőszolgálat és a tűzoltóság csapatai a csíksomlyói nyeregben. Ebben az évben kevesebb zarándok szorult segítségre, és ebben bizonyára a kedvező időjárás is közrejátszott.

Ájulás, ficam, magas vérnyomás – ezekkel a panaszokkal keresték fel a mentőket a csíksomlyói zarándokok
Hirdetés
2026. május 23., szombat

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó

A magyar, a székely és az ősi, a székelység megpróbáltatásaiban vigaszt nyújtó himnusz eléneklésével ért véget az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú. A hegynyereg több százezer magyar zarándok hangját visszhangozta.

Százezrek énekelték a himnuszainkat az összmagyarság legnagyobb lelki ünnepén – videó
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu

Újabb magyarellenes provokációval jelentkezett a csíksomlyói pünkösdi búcsú napján Mihai Tîrnoveanu, a Nemzet Útja (Calea Neamului) nevű román nacionalista szervezet elnöke.

A csíksomlyói búcsú napján is a magyarokat provokálta Mihai Tîrnoveanu
2026. május 23., szombat

A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt

A hithez, a családhoz és az örök keresztény értékekhez való hűség megőrzésére buzdította a zarándokokat Székely János, szombathelyi megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke, a Csíksomlyói búcsú idei szónoka.

A csíksomlyói búcsú szónoka: kapaszkodjunk Krisztus kezébe, és építsük újra a jövőt
Hirdetés