
Nyáron legalább egy hónapig minden oktatási intézményben felfüggesztik a foglalkozást
Fotó: 123RF
Többnyire a nagyszülők segítségét veszik igénybe a vakáció ideje alatt azok a családok, ahol a gyerekek óvodások és kisiskolások. De ha a nagyszülők is dolgoznak, vagy távol élnek, már elég nagy gondot jelent a nyári felügyelet: idegenhez kell fordulniuk, aki lehet egy idősebb, nyugdíjas szomszéd néni vagy akár egy egyetemista diáklány.
2019. augusztus 11., 10:502019. augusztus 11., 10:50
2019. július 30., 12:462019. július 30., 12:46
A gyerekfelügyeletért általában 8–10 lejes órabért kell fizetni, annak függvényében, hogy huzamosabb ideig, napi 8–9 órát, vagy csak alkalmanként egy-két órát kell vigyázniuk az apróságokra. Trella-Várhelyi Gyopár, a marosvásárhelyi édesanyákat tömörítő Védem Egyesület alapító tagja érdeklődésünkre elmondta,
Vannak Facebook-csoportok is, ahol a kérdésről, a lehetséges megoldásokról társalognak az érintettek, van olyan is, ahol a gyerekfelügyeletet vállalókat gyűjtik egy csoportba, illetve a kereslet-kínálat is kapott egy felületet. Nyáron aki teheti, a táborok nyújtotta lehetőségekkel él, nemcsak az ottalvósokkal, de azokkal is, amelyek reggeltől délutánig kínálnak különféle elfoglaltságot a kicsiknek.
„Ezeket vadásszuk mi is, már kettőt sikerült is kifognunk. Július első felében a Gyulafehérvári Caritas szervezett kéthetes tábort, ahova mindhárom gyerekemet be tudtuk íratni. Nemsokára egy erdei óvodába visszük őket, ahol épp az utolsó pillanatban sikerült még helyet foglalnunk. Aztán figyeljük a református egyház szervezte vakációs bibliaheteket is” – ecsetelte a lehetőségeket a háromgyerekes édesanya, aki természetesen a nagyszülők segítségét is igénybe veszi a nyári vakáció alatt. Maros megyében működik a tófalvi erdei óvoda, ahol napközben reggel nyolc és délután három óra között foglalkoznak a gyerekekkel. Itt a hagyományos óvodai módszerektől eltérően nem a négy fal között ülnek a kicsik, hanem kint vannak a szabadban. Ez nagyon jó, de ha nemcsak egy, hanem két-három gyerekről van szó, az megterheli a családi költségvetést, már meggondolandó, hogy beíratják-e oda az apróságokat vagy sem.
Hargita megyében is hasonló a kisgyerekes családok problémája:
– mondta érdeklődésünkre Tiboldi Bea, a Csíki Anyák Egyesületének vezetője, aki arról beszélt, hogy szükségmegoldásként baráti társaságok, családok fognak össze, és beosztva, közösen vigyáznak a kisgyermekekre. „Elvállaljuk egymás gyermekeit, így azok egyik családtól vándorolnak a másikhoz. Természetesen a kicsik ezt nagyon élvezik, de ez sem egy olyan megoldás, amit sokáig lehet vinni” – magyarázta, majd hozzátette, hogy
„Ez a nyári vakációban tovább fokozódik, hiszen ilyenkor már reggeltől kell megoldaniuk a dolgozó szülőknek ezt a problémát” – teszi hozzá. Ezért is Tiboldi Bea otthon ül a gyerekeivel, feladta a munkahelyét, hogy a kicsiket nevelhesse, gondoskodhasson róluk.
Az óvodák Marosvásárhelyen, ahogy Csíkszeredában sem zárnak be teljesen a tanév végeztével. Ez úgy működik, hogy egy-egy körzetben, lakónegyedben kéthetente más-más óvoda tart nyitva, várja a kicsiket. Akiknek kéthetente újabb és újabb környezethez, közösséghez és pedagógushoz, dadához kell hozzászokniuk. Marosvásárhelyen ezek a csoportok vegyes tannyelvűek, román és magyar gyerekek együtt vannak, és nem minden óvónő, illetve kisegítő tud magyarul.
Főként az óvodás és kisiskolás korú gyerekek esetében nehéz megoldani a felügyeletet
Fotó: Lőrincz Csaba
„Egy éve kezdett óvodába járni a kisfiam, elég nehezen szokta meg. Most nem szeretném egy újabb traumának kitenni azzal, hogy ismeretlen gyerekek között, ismeretlen óvónővel töltse a napját, esetleg még nem is érti, mit mondanak neki és őt sem értik meg” – magyarázta egy marosvásárhelyi édesanya, aki a nagyszülőkhöz viszi reggelente a kicsit, vagy ha ez nem lehetséges, szabadnapot vesz ki a munkahelyén. Ha valaki mégis arra kényszerül, hogy a vegyes csoportos, más-más helyszínen szervezett ovit válassza, augusztusban új lehetőség után kell néznie, mert július utolsó napján bezár az összes óvoda.
Csíkban egy-két óvoda szeptember 1-jén újranyit, és egy-két csoportnyi gyermekkel megkezdi működését. Általában ennyi gyerek szokott összegyűlni, amíg szeptember derekán újból megkezdődik a tanév és ki-ki a saját óvodájában, csoportjában folytatja.
Törvényjavaslatot nyújtott be az RMDSZ, amely szerint a jelenlegi 292 lejes gyermekpénzt 100 lejre csökkentenék, a fennmaradó összeget pedig „jelenléti ösztöndíjként” csak a rendszeresen iskolába járók kapnák meg, további 50 lejjel kiegészítve.
A Román Nemzeti Bank (BNR) szerdán 5,1004 lej/euró hivatalos árfolyamot jelentett be, ez pedig az első alkalom az elmúlt egy évben, hogy az európai valuta átlépte az 5,1 lejes pszichológiai küszöböt.
Hamarosan érkeznek az európai uniós források Magyarországra – közölte Magyar Péter leendő miniszterelnök, miután egyeztetett Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével szerdán Brüsszelben.
Első házként elfogadta szerdán a szenátus azt a törvénytervezetet, amely lehetővé teszi a középiskolák számára, hogy igazgatótanácsi döntéssel betiltsák a mobiltelefonok használatát az iskolában.
Belép a román piacra a Normal dán kiskereskedelmi vállalat – írja az MTI a profit.ro gazdasági portál információ alapján.
Az alkotmánybíróság szerdai döntése szerint sérti az alkotmányt az a törvénytervezet, amely szerint a romániai kluboknak a hivatalos mérkőzéseken legalább 40 százalékban hazai sportolókat kell szerepeltetniük a 2026–2027-es szezontól.
Április 29-én elhunyt Czegő Zoltán (1938–2026) költő, író, újságíró – közölte a szerző halálhírét a Magyar Írószövetség. A több elismerést kapott szerző számos verseskötete, elbeszélése, novellája, regénye és publicisztikája jelent meg.
Az alkotmánybíróság szerdán közölte, hogy helyt adott a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) beadványának és alkotmányellenesnek nyilvánította a közszolgálati televízió és rádió vezetőtanácsi tagjainak kinevezéséről szóló parlamenti határozatokat.
Nagy mennyiségű szemetet dobott ki a csíkszeredai Suta-tó mellett, ötvenezer lejes bírságot kapott érte egy helyi cég, amelyet nemrég sikerült azonosítania a Csíkszeredai Helyi Rendőrségnek.
A gyimesbükki Fejér Sándor joggal nevezhette magát a sors kegyeltjének, hiszen a csodával határos módon maradt életben a Bilibók-tetőn, s került messzi földre. Idegenből hazaküldött levelei a szülőföldszeretet szépirodalmi igényű megnyilvánulásai.
1 hozzászólás