Salátatörvény: attól tartanak, hogy „orra bukásig” kell majd dolgozzanak az egészségügyben

A „salátatörvénykényt” ismert, a Hivatalos Közlönyben már megjelent törvénycsomag számos megszorító intézkedést tartalmaz, de ezek közül néhány alól kivételt képez az egészségügyi és szociális ellátórendszer. Az érdekvédelem, a szociális partnerek és a kormány képviselői közt lezajlott háromoldalú tárgyalások eredményeként született engedményekről be is számolt a Sanitas szakszervezet. E szerint

• az egészségügyben, valamint a szociális ellátórendszerben 2025-ben is megkapják a szombaton, vasárnap, illetve a hivatalos munkaszüneti napokon elvégzett munka után a bérpótlékokat az alkalmazottak,

• a 2024-es memorandumokban elfogadott megüresedett állásokat is betölthetik a két ágazatban,

• a szociális ellátórendszerben pedig az új építésű központok állásait is be lehet tölteni idén.

Az állam és az alkalmazottak egyenlő arányú hozzájárulása esetén üdülési jegyeket is kapnak majd a dolgozók – közölte a szakszervezet, azt is megjegyezve, hogy a 2025-ös állami költségvetés jóváhagyása után folytatódnak majd a tárgyalások.

A túlóráknak kizárólag szabadnapokkal történő kompenzálására vonatkozó előírással kapcsolatban szintén azt írják, hogy ez már 2018 óta így van.

• A megüresedett állásokat az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben is befagyasztották, ez alól csak az egyedi állások, rezidens orvosi helyek képeznek kivételt, továbbá a salátatörvény érvénybe lépése után megüresedő állásoknak csak a 15 százalékát lehet majd betölteni.

• Ami pedig az üdülési jegyeket illeti, a voucherekkel a megvásárolt turisztikai szolgáltatásoknak legfeljebb az 50 százalékát lehet majd kifizetni, azaz például egy 1600 lej értékű csomag árából 800 lejt fizethet ki üdülési csekkel az alkalmazott, a költség másik felét saját forrásból kell fedezze.

A szakszervezet határozott elégedetlenségének adott hangot a megszorító intézkedések miatt.

– írja a Sanitas. A szakszervezet szerint a kormány által elfogadott rendelet aláássa a munkavállalók bizalmát ezekben az amúgy is alulfinanszírozott és leterhelt ágazatokban, és

Ha a kormány nem hoz konkrét intézkedéseket a helyzet megoldására, a szakszervezet nem riad vissza a tiltakozó akciók megszervezésétől sem – derül ki az érdekvédelmi tömörülés közleményéből.

– számolt be a két ágazatban tapasztalható hangulatról Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezetének vezetője.

– fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés vezetője. Szerinte ugyanis valószínűsíthető, hogy a megszorítások miatt nőni fog az elvándorlás mindkét ágazatban. Ezzel kapcsolatban már eddig is nagy gondot jelentett, hogy

A megszorítások közt a mentőszolgálatnál és a sürgősségi részlegeken dolgozók 57 éves korban történő nyugdíjazásáról szóló 5/2021-es törvény bevezetését is elhalasztották jövő év elejére – Nyulas Emma szerint ez is azért történt, mert ellenkező esetben tömegesen hagyták volna ott az egészségügyet az érintettek.

A memorandumokban jóváhagyott alkalmazások egyébként nem jelentenek nagy engedményt a két ágazat számára – véli a szakszervezet képviselője –, hiszen ezeknek az érvényessége a közeljövőben – február végéig – lejár, így az azt követően megüresedő állásokat már nemigen tudják majd betölteni a kórházakban.

Az viszont, hogy pontosan mekkora a személyzethiány a Hargita megyei egészségügyi rendszerben, várhatóan csak február végén derül majd ki.

Még az is bérfeszültségekhez vezet majd a két ágazatban, hogy január elejétől nőtt a minimálbér, hiszen így az alacsonyabb beosztású személyzeti kategóriákban a közelmúltban felvett alkalmazottak fizetése „utoléri” a sok éve ott dolgozókét – említett egy újabb feszültségfaktort a Sanitas megyei vezetője.

A szakszervezetnél abba bíznak, hogy olyan lesz a 2025-ös állami költségvetés, ami lehetővé teszi, hogy újra tárgyalni tudjanak a kormány képviselőivel az új egységes bértörvényről, amit már tavaly be kellett volna vezetni – számolt be az érdekvédelmi tömörülés közeljövőre vonatkozó reményeiről Nyulas Emma.