
• Forrás: Eurostat • Infografika: Tóth Szilárd
Románia az egyetlen olyan európai uniós tagállam, ahol a lakosság közel negyedének otthonában nincs benti illemhely, ez a magas arány több mint tízszerese az uniós átlagnak. A probléma fő forrása a városok és a falvak közötti fejlettségi szakadék, ezt az egyenlőtlenséget viszont az uniós alapok által nyújtott támogatásokkal jelentősen csökkenteni lehetne a következő tíz évben.
2021. július 04., 19:282021. július 04., 19:28
Romániában a háztartások közel negyedében, pontosabban 24,2 százalékában nem volt benti illemhely 2019-ben – derül ki az Európai Unió Statisztikai Hivatala, az Eurostat összesítéséből. Ezzel az ország az utolsó helyen áll, ráadásul nem is akármekkora lemaradással, ugyanis
Az uniós átlag egyébként mindössze két százalék, 19 tagállamban pedig kevesebb mint egy százalék alatt van azon háztartások aránya, amelyek nem rendelkeznek benti WC-vel. De mi lehet az oka annak, hogy miközben számos országban már szinte ismeretlen fogalom a kinti illemhely, nálunk négy személyből egy máig ezt használja?
A kérdés igencsak összetett, és kéz a kézben jár egyéb mutatókkal, mint például a megélhetési farmok száma vagy a falvak fejlettségi szintje – mutatott rá megkeresésünkre Winkler Gyula európai parlamenti képviselő. Mint részletezte, a jelenség megértéséhez kétszáz évvel kell visszamenni, arra gondolva, hogy Alexandru Ioan Cuza idejétől, az államiság első formáitól kezdve végig a kommunizmuson mindig az volt Románia problémája, hogy a vidéki lakosság nagy többségben volt, és a város, illetve falu közötti fejlettségi különbség óriási volt végig az ország történelme során.
Még mindig gyakori látvány. Képünk illusztráció
Fotó: Pinti Attila
„Ezt a mai napig sem sikerült megoldani, Románia számos vidéki településén máig nincs kiépítve a víz- és szennyvízhálózat, de véleményem szerint a következő egy évtizedben ez megváltozhat az Európai Unió segítségével. Hozzájárul ehhez a helyreállítási terv és a következő hétéves költségvetés, illetve, hogy ebben mennyi támogatás van, és milyen programok segítenek a faluk felzárkóztatásában.
A fejlődéshez fejlődéspolitikákra van szükség, de meg lehet ezeket oldani kis lélekszámú, hegyvidéki településeken? Ez Székelyföldön kimondottan érvényes” – vetette fel Winkler Gyula.
A politikus hozzátette: ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is, hiszen el kell dönteni, hogy érdemes-e pénzt költeni egy ezer főnél kisebb lakosságú településre, emellett viszont ott van az is, hogy a lakosság számára népszerűtlen, a Ceaușescu-diktatúra idejében jellemző ide-oda csatolásokra emlékeztető lehet egy ilyen összevonás.
Egy másik fontos tényező Winkler Gyula szerint a túlélési mezőgazdaság, amely szintén gyakran előfordul Székelyföldön is. Mekkora egy farm, amely nemcsak az önfenntartást, hanem a gyarapodást is tudja biztosítani? Ha ugyanis egy hektárnál kezdődik a területalapú támogatás, egy ekkora területen tevékenykedő gazda megkapja ugyan a juttatást, de ez a gyarapodást nem teszi lehetővé, csak a túlélést. „Ilyen esetekben a területalapú támogatás átváltozik szociális juttatássá. Célszerű ezt fenntartani, vagy eljött az ideje a változásnak?” – tette fel a kérdést az EP-képviselő.
Arra is kitért továbbá, hogy
Winkler szerint az európai tapasztalat azt mutatja, hogy hegyvidéken mezőgazdaságból nem igazán lehet megélni, legalábbis gyarapodásról nem lehet beszélni. A kontinensen fellelhető minták szerint a megoldás az, hogy a mezőgazdaság mellé kell tenni még valamit. A dél-tiroli tapasztalat például az volt, hogy a falvak kezdtek elnéptelenedni, a fiatalok inkább a várost választották, ezért, hogy helyben tartsák őket és a falusi környezetben biztosítsanak számukra megélhetési lehetőséget, a mezőgazdaság mellé tettek még valamit, ez az ő esetükben a turizmus volt.
Fotó: Pinti Attila
„Látjuk, hogy ez beindult Székelyföldön is, ami azért jó, mert létezik az állami beavatkozás lehetősége, tehát kiépíthetők támogatásokkal azok az infrastruktúrák, amelyek a turizmushoz szükségesek. Emellett a mezőgazdaságban is társulási formák szükségesek, hogy hegyvidéki körülmények között is nyereségessé lehessen változtatni.
Ma már egy olyan összekapcsolt világban élünk, hogy nem érdemes arra várni, hogy minden generáció feltalálja a spanyol viaszt. Körülnézünk, meglátjuk, hogy mások, akik sikeresek, hogyan cselekednek, és ezeket a kezdeményezéseket kell követni” – hangsúlyozta Winkler Gyula. Zárásként még egyszer kiemelte: a következő időszakban számos támogatásra pályázhatnak majd az önkormányzatok, és minden település esetében első helyen kellene álljanak az infrastrukturális beruházások. Ha élnek a lehetőséggel, a következő tíz évben kiépülhetnek a hálózatok, és ezáltal az akkori statisztikában majd várhatóan jóval alacsonyabb lesz a kinti illemhellyel rendelkezők aránya.
Hargita megyében is számos olyan község található, amely több kis településből tevődik össze, ezért sok helyen még hiányoznak a hálózatok. A 12 faluból álló Homoródszentmárton községben például csak a községközpontban és négy közigazgatásilag hozzá tartozó településen van kiépítve a szennyvízhálózat, a fennmaradó nyolcban viszont még hiányzik. Így utóbbiakban csak a lakosság mintegy fele rendelkezik benti illemhellyel – tudtuk meg Jakab Attila polgármestertől. Elmondása szerint
Jelenleg a szennyvízhálózat bővítésén dolgoznak, amely egyelőre Homoródszentmártonban, Homoródszentpálon, Recsenyéden, Homoródszentpéteren és Városfalván van kiépítve. A lakosság részéről van igény a hálózatra, az összes faluból érkeznek kérések a polgármesteri hivatal felé, hogy náluk is építsék ki. A víztisztító állomásukat úgy építették meg, hogy mind a tizenkét falut ki tudja szolgálni, tehát a tervük az, hogy amint lehet, újabb hálózatbővítési támogatást pályáznak meg, és előbb-utóbb sorra kerül az összes falu. A polgármester szerint a következő Lókod vagy Bágy lehet.
Csíkszentgyörgy község kilenc faluja közül egyben sem építették még ki a szennyvízhálózatot, ennek ellenére Réti Zsófia tavaly hivatalba lépett polgármester állítása szerint a háztartások mintegy 80 százaléka rendelkezik benti illemhellyel. Rámutatott: szinte minden udvaron emésztőgödrök vannak, a kinti illemhely már csak nagyrészt a nagyon idős és a hátrányos helyzetű lakosok esetében jellemző. A polgármester ugyanakkor reméli, hogy rövidesen elkezdődhet a községben a hálózat kiépítése az Európai Unió Nagy Infrastruktúra Operatív Programja (POIM) által.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
1 hozzászólás