Elnyomás alatt él a három, többségében magyarok lakta megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyik – hangzott el a Maroshévízen megtartott népgyűlésen. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekben gazdag esemény szerencsére csendben lezajlott.
2010. március 20., 19:152010. március 20., 19:15
2010. április 15., 18:302010. április 15., 18:30
Fotó: Gergely Imre
Az országos médiákban hangoztatott ezres létszámnál kevesebb, körülbelül 600–650 résztvevője volt a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma által szervezett maroshévízi népgyűlésnek.
Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök, Ioan Sălăjean, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök, illetve más személyiségek szájából megtudhattuk, hatalmas veszélyt látnak az ország régióinak újraszabásában, soha nem fognak egyetérteni azzal, hogy a három magyar többségű megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson.
Elhangzott, ebben a három megyében a románság súlyos elnyomás alatt szenved. A román ajkú személyek csak nehezen kaphatnak munkát a közintézményekben, nem kerülhet felelős beosztásba az, aki nem ismeri a magyar nyelvet.
A románság elüldözése és elmagyarosítása zajlik. Kijelentették, soha nem fogják elismerni, hogy a román nyelven kívül más nyelv is hivatalos nyelvvé válhat az országban.
A közismerten magyarellenes személyek felszólalásai mellett némileg meglepő volt viszont a PSD-elnök, Victor Ponta beszéde. A politikus kijelentette, a pártja soha sem fog megszavazni olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét, vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék. \"Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! – jelentette ki a PSD vezetője. \"
A gyűlést megelőzően vita alakult ki a szervezők és a terembe bejutni akarók között. A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma ugyanis tartott attól, hogy az esemény valamelyik párt rendezvényévé alakulhat át.
Így a gyülés helyszínére a román nemzeti zászlón kívül semmiféle bannert, pártzászlót, nem engedtek bevinni.
Ezt az utasítást aztán eléggé liberálisan tartották be. Láthatók voltak Vatra Româneasca, és PRM jelvényes táblák is, de a Noua Dreapta kelta keresztes jelét is fel lehetett fedezni.
A gyűlésen számos politikus vett részt, az említettek mellett itt volt Liviu Dragnea, a PSD főtitkára, Gheorghe Funar, a PRM főtitkára, Ecaterina Andronescu korábbi tanügyminiszter, Titus Corlăţean, Norica Nicolai, Viorel Hrebenciuc, PSD frakcióvezető, Bogdan Diaconu, a PC alelnöke is.
A zsúfolásig telt teremben egyébként a résztvevők alig egyharmada volt a három megye valamelyikének lakója. Három autóbusz érkezett a Maros megyei falvakból. Segítésükre autóbuszokon hozták a résztvevőket Prahova, Iasi, Vaslui, Beszterce-Naszód, és Botosani megyékből, de voltak itt Dolj, Temes, Máramaros és Gheorghe Funar vezetésével Kolozs megyei PRM tagok is.
A Maroshévízieket egyébként hidegen hagyta a városukban szervezett magyarellenes esemény. A teremben kevesebb mint 20 hévízi résztvevő volt, nem számítva a helyi polgármesteri hivatal alkalmazottait, akiknek egyébként elmondásuk szerint kötelező volt a megjelenés.
A kultúrházzal szemben, az út túloldalán körülbelül száz mindkét nemzetiséghez tartozó személy követte figyelemmel az eseményeket, de közülük a románok sem akartak keveredni a PRM zászlókat lengető \"vendégekkel\".
A hévízi románság nevében Mircea Dusa, a képviselőház alelnöke szólalt fel, aki a vártnál visszafogottabb hangot ütött meg. Kérte a más vidékekről érkezőket, hogy tartózkodjanak a magyarellenes megnyilvánulásoktól. \"Önök elmennek, mi pedig itt maradunk és itt kell éljük a mindennapjainkat – mondta\".
Az esemény végén az egybegyültek a három megye románsága nevében elfogadtak egy háromoldalas memorandumot, amiben megfogalmazzák, hogy ők, négyszázezren 90 éve változatlanul küszködnek az identitásuk megőrzéséért.
Felhívják a figyelmet arra, hogy Hargita, Kovászna és részben Maros megye ország lett az országban saját himnusszal, zászlóval, és csak a vak nem látja, hogy milyen irányba haladnak a dolgok.
A memorandum szövege szerint a három megyében a románság elnyomásnak, diszkriminációnak van kitéve, még a munkához jutásuk, megélhetésük is nehéz a magyarok miatt.
A memorandumban kérik a képviselőházat és Traian Băsescu államelnököt, hogy ne fogadja el, illetve aláírásával ne emelje törvényerőre az RMDSZ nyomására, a kormány által már jóváhagyott, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó javaslatot.
A memorandum megszövegezői szerint ez az etnikai alapú területi autonómia létrehozását jelentené. A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma követeli a kormánytól és a parlementtől egy olyan törvényi szabályozást, amely a román nyelvet egyedüli hivatalos nyelvvé tenné a helyi intézmények szintjén is.
A maroshévízi népgyülés csendben lezajlott. Semmiféle konfliktusra nem került sor sem a rendezvény ideje alatt, sem pedig utána. A Maroshévíz Területi Székely Tanács és a helyi MPP előzőleg arra kérte a magyarságot, hogy ne menjen elébe semmiféle provokációnak, ne vegyenek reszt semmifele ellentüntetésen és maradjon mindenki nyugodt. Ezt a tanácsot meg is fogadták.
Híresztelések szerint a Magyar Gárda Székely Tagozatának 40–50 tagja is készült Maroshévízre, de szerencsére bölcsen a távolmaradás mellett döntöttek.
Támogatná a helyben maradó orvosokat és gyógyszerészeket a Studium–Prospero Alapítvány: két, teljesen felszerelt szolgálati lakásra hirdetnek pályázatot Sepsiszentgyörgyön, november 15-i beköltözéssel.
Kökösbácsteleken aggódva figyelték a Tatrang szintjének emelkedését, de a folyó végül nem lépett ki a medréből, továbbá a Feketeügy és az Olt hozama sem nőtt jelentősen. Ebben az évben másodjára fenyegette árvíz a falut.
A lakosság segítségét kéri a sepsiszentgyörgyi rendőrség annak a nőnek a megtalálásában, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy férfi által elhagyott bankkártyát használt több helyen is Sepsiszentgyörgyön és Brassóban.
Széleskörű rendőrségi akció zajlott csütörtökön többek között Hargita és Kovászna megyében is, egy szervezett bűnözéssel és informatikai hamisítással kapcsolatos ügyben. A hatóságok több mint negyven házkutatást tartottak tíz megyében.
A szervezők érdekfeszítő kiállítást iktattak a 30. Erdővidéki Közművelődési Napok programjába. A jubileumi év keretében október 9-én, csütörtökön 13 órakor a baróti múzeum kertjében nyílik meg a Jókai Háromszéken című emlékkiállítás.
Október 7-én éjjel a Tatrang-folyó vízszintje megemelkedett, a Brassó és Kovászna megyék határán fekvő Kökösbácsteleken áradástól tartanak. A polgármester szerint a legaggasztóbb az, hogy nem tudnak jobban felkészülni az árvízre, mint tavasszal.
A textilgyűjtő kukák kifosztását és tartalmuk széthányását csak a köztisztasági vállalat, a helyi rendőrség és a lakosság összefogásával lehetne megakadályozni. Máthé László, a Tega igazgatója szerint viszont valahol mindig homok kerül a gépezetbe.
A tél szerelmesei már péntektől korcsolyát húzhatnak: megnyílik a Sepsi Aréna melletti sátortetős pálya, ahol hétvégén is több idősávban várják a látogatókat.
Több mint 150 kerékpáros vett részt Lucian Mândruță bukaresti televíziós újságíró immár ötödik alkalommal megrendezett székelyföldi túráján. A román–magyar megbékélés iránti elkötelezettségből szervezett esemény az előítéletek lebontását is szolgálja.
A magyar forradalom és szabadságharc honvédtisztjei előtt hajtottak fejet a sepsiszentgyörgyiek október 6-án. Az aradi vértanúk szabadságba vetett erős hitéről és helytállásáról a magyar nemzet mártírjainak kopjafáinál emlékeztek meg.
szóljon hozzá!