
Elnyomás alatt él a három, többségében magyarok lakta megye románsága, elüldözésük és elmagyarosításuk folyik – hangzott el a Maroshévízen megtartott népgyűlésen. Az ilyen és ehhez hasonló kijelentésekben gazdag esemény szerencsére csendben lezajlott.
2010. március 20., 19:152010. március 20., 19:15
2010. április 15., 18:302010. április 15., 18:30
Fotó: Gergely Imre
Az országos médiákban hangoztatott ezres létszámnál kevesebb, körülbelül 600–650 résztvevője volt a Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma által szervezett maroshévízi népgyűlésnek.
Corneliu Vadim Tudor PRM-elnök, Ioan Sălăjean, Hargita és Kovászna megyei ortodox püspök, illetve más személyiségek szájából megtudhattuk, hatalmas veszélyt látnak az ország régióinak újraszabásában, soha nem fognak egyetérteni azzal, hogy a három magyar többségű megye egyetlen fejlesztési régiót alkosson.
Elhangzott, ebben a három megyében a románság súlyos elnyomás alatt szenved. A román ajkú személyek csak nehezen kaphatnak munkát a közintézményekben, nem kerülhet felelős beosztásba az, aki nem ismeri a magyar nyelvet.
A románság elüldözése és elmagyarosítása zajlik. Kijelentették, soha nem fogják elismerni, hogy a román nyelven kívül más nyelv is hivatalos nyelvvé válhat az országban.
A közismerten magyarellenes személyek felszólalásai mellett némileg meglepő volt viszont a PSD-elnök, Victor Ponta beszéde. A politikus kijelentette, a pártja soha sem fog megszavazni olyan alkotmánymódosításokat, amelyek a román mellett más nyelvek hivatalossá tételét, vagy etnikai alapú autonómia létrehozását is megengednék. \"Egyetértek azzal, hogy Székelyföld nem Románia. Székelyföld ugyanis nem létezik! – jelentette ki a PSD vezetője. \"
A gyűlést megelőzően vita alakult ki a szervezők és a terembe bejutni akarók között. A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma ugyanis tartott attól, hogy az esemény valamelyik párt rendezvényévé alakulhat át.
Így a gyülés helyszínére a román nemzeti zászlón kívül semmiféle bannert, pártzászlót, nem engedtek bevinni.
Ezt az utasítást aztán eléggé liberálisan tartották be. Láthatók voltak Vatra Româneasca, és PRM jelvényes táblák is, de a Noua Dreapta kelta keresztes jelét is fel lehetett fedezni.
A gyűlésen számos politikus vett részt, az említettek mellett itt volt Liviu Dragnea, a PSD főtitkára, Gheorghe Funar, a PRM főtitkára, Ecaterina Andronescu korábbi tanügyminiszter, Titus Corlăţean, Norica Nicolai, Viorel Hrebenciuc, PSD frakcióvezető, Bogdan Diaconu, a PC alelnöke is.
A zsúfolásig telt teremben egyébként a résztvevők alig egyharmada volt a három megye valamelyikének lakója. Három autóbusz érkezett a Maros megyei falvakból. Segítésükre autóbuszokon hozták a résztvevőket Prahova, Iasi, Vaslui, Beszterce-Naszód, és Botosani megyékből, de voltak itt Dolj, Temes, Máramaros és Gheorghe Funar vezetésével Kolozs megyei PRM tagok is.
A Maroshévízieket egyébként hidegen hagyta a városukban szervezett magyarellenes esemény. A teremben kevesebb mint 20 hévízi résztvevő volt, nem számítva a helyi polgármesteri hivatal alkalmazottait, akiknek egyébként elmondásuk szerint kötelező volt a megjelenés.
A kultúrházzal szemben, az út túloldalán körülbelül száz mindkét nemzetiséghez tartozó személy követte figyelemmel az eseményeket, de közülük a románok sem akartak keveredni a PRM zászlókat lengető \"vendégekkel\".
A hévízi románság nevében Mircea Dusa, a képviselőház alelnöke szólalt fel, aki a vártnál visszafogottabb hangot ütött meg. Kérte a más vidékekről érkezőket, hogy tartózkodjanak a magyarellenes megnyilvánulásoktól. \"Önök elmennek, mi pedig itt maradunk és itt kell éljük a mindennapjainkat – mondta\".
Az esemény végén az egybegyültek a három megye románsága nevében elfogadtak egy háromoldalas memorandumot, amiben megfogalmazzák, hogy ők, négyszázezren 90 éve változatlanul küszködnek az identitásuk megőrzéséért.
Felhívják a figyelmet arra, hogy Hargita, Kovászna és részben Maros megye ország lett az országban saját himnusszal, zászlóval, és csak a vak nem látja, hogy milyen irányba haladnak a dolgok.
A memorandum szövege szerint a három megyében a románság elnyomásnak, diszkriminációnak van kitéve, még a munkához jutásuk, megélhetésük is nehéz a magyarok miatt.
A memorandumban kérik a képviselőházat és Traian Băsescu államelnököt, hogy ne fogadja el, illetve aláírásával ne emelje törvényerőre az RMDSZ nyomására, a kormány által már jóváhagyott, a nemzeti kisebbségek jogállását szabályozó javaslatot.
A memorandum megszövegezői szerint ez az etnikai alapú területi autonómia létrehozását jelentené. A Hargita, Kovászna és Maros megyei Románok Civil Fóruma követeli a kormánytól és a parlementtől egy olyan törvényi szabályozást, amely a román nyelvet egyedüli hivatalos nyelvvé tenné a helyi intézmények szintjén is.
A maroshévízi népgyülés csendben lezajlott. Semmiféle konfliktusra nem került sor sem a rendezvény ideje alatt, sem pedig utána. A Maroshévíz Területi Székely Tanács és a helyi MPP előzőleg arra kérte a magyarságot, hogy ne menjen elébe semmiféle provokációnak, ne vegyenek reszt semmifele ellentüntetésen és maradjon mindenki nyugodt. Ezt a tanácsot meg is fogadták.
Híresztelések szerint a Magyar Gárda Székely Tagozatának 40–50 tagja is készült Maroshévízre, de szerencsére bölcsen a távolmaradás mellett döntöttek.
Nem volt az átlagosnál több hívás a napokban tapasztalt erős fagyok okán a Kovászna Megyei Mentőszolgálatnál, a háziorvosok rendelőjében is legfeljebb a szezonális influenza tüneteivel jelentkeznek a betegek. De vannak más aggasztó jelenségek.
Az emelések ellenére sok háromszéki adófizető már az első napokban törlesztette a kötelezettségeit. Kézdivásárhelyen kisebb sorok alakultak ki, Sepsiszentgyörgyön sorszámhúzást követően, hosszabb várakozással lehetett adót befizetni kedden délelőtt.
A Kovászna megyei Bodzaforduló meteorológiai állomásán kedd reggel mínusz 21 Celsius-fokot mértek. Az idei télen ez eddig a legalacsonyabb hőmérséklet, de a korábbi években voltak ennél jóval hidegebbek is.
Az utcán lopták el egy idős nő táskáját szombat délután Kovászna utcáin. A tettest rövid időn belül sikerült azonosítania a rendőrségnek.
Tavaly szinte minden háromszéki városban hasonló számú baba jött világra, mint tavalyelőtt. A nevek tekintetében továbbra is az Anna és a Dominik a listavezető, de van pár régi, már kevésbé népszerű keresztnév: Erzsébet, Béla, Magdolna, Zsigmond.
2025 őszén az oktatási minisztérium olyan kísérleti programot hirdetett meg középiskolák számára, amely az intézményi autonómia erősítését szolgálta volna. Ám az új kerettantervvel gyakorlatilag lőttek ennek a kezdeményezésnek, és nemcsak annak.
Egyre nagyobb nyomás nehezedik az eleve kiszolgáltatott helyzetben lévő emberekre és önkormányzatokra a háromszéki községvezetők szerint. Az adóemelést a vidékiek is megérzik, különösen a kis jövedelműek és az idősek kerülnek nehéz helyzetbe.
A címben megfogalmazott kérdés költőinek tűnhet, pedig van rá precedens. Sőt, néhány kézdivásárhelyi tanácsos nemhogy nem szavazta meg a Bukarest által előírt adóemelést, hanem még kérkedik is vele. Holott nem kellene – mondja a város polgármestere.
Számos ittas sofőrt tartóztattak fel a hatóságok az év első napjaiban Háromszéken, ráadásul olyan is volt köztük, aki vezetői engedély nélkül ült a kormányhoz – derül ki a Kovászna Megyei Rendőr-főkapitányság hétfői közleményéből.
Csendes volt az évkezdés a kézdivásárhelyi kórház szülészetén: szokatlan módon egyetlen gyermek sem jött világra az első pár napban. Január ötödike azonban örömteli nap, hiszen ma két baba született, másik kettő úton van.
szóljon hozzá!