
Fotó: Veres Nándor
Nem egyszerű a bentlakások működtetése a járványhelyzet korlátozásai közepette, főként az olyan intézmények esetében, ahol több iskola eltérő időbeosztásban tanuló diákjai laknak együtt. A működő kollégiumok a téli időszak újabb kihívásai miatt aggódnak, de olyan bentlakás is van, amely még meg sem nyitotta kapuit, és egyelőre azt sem tudni, mikor változhat ez.
2020. október 09., 22:012020. október 09., 22:01
2020. október 09., 22:022020. október 09., 22:02
Az idei rendhagyó tanévkezdés előtt az jelentette a legfőbb problémát a bentlakások számára, hogy a járványhelyzet miatt kevesebb diákot tudtak elszállásolni. A legtöbben azt a megoldást választották, hogy egyméteres távolságra helyezték el egymástól az ágyakat,
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásában egyelőre nem voltak komolyabb gondok Laczkó György igazgató szerint, de kisebb nehézségek adódnak a járványügyi szabályozások miatt. A kollégiumban csak az iskola saját diákjai laknak, ami könnyebbséget jelent, de az étkezések így is kitolódnak, és szintén problémát jelent a személyzethiány.
Nincsenek viszont tanulótermek, közösségi terek, közös televíziózás, mindenki a szobában tölti a napját, amiből adódnak gondok. Esténként például van, aki már aludna, más viszont még tanulni szeretne. Az étkezésnél is külön meghatározott program van, és ugyanígy a fürdőhasználatnál, tehát a közösségi tevékenységek kivitelezése nehézkesebb” – sorolta az igazgató, aki zárásként arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt magas esetszámok arról árulkodnak, hogy „a java csak most kezdődik”, így a közeljövőben még lehetnek gondok.
Benépesültek a kollégiumi szobák. Közösségi terek hiányában a diákok itt töltik idejük nagy részét
Fotó: Veres Nándor
Ennél nehezebb helyzetben van a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola, amelynek bentlakásában a saját tanulóik mellett a szomszédságukban lévő másik két szakközépiskola, a Venczel József és a Kájoni János, illetve a Márton Áron Főgimnázium és a Székely Károly Szakközépiskola diákjainak is szálláslehetőséget nyújtanak. Mivel a hargitai megyeszékhelyen az összes oktatási intézmény a sárga, azaz hibrid oktatási rendszert kénytelen alkalmazni,
– tudtuk meg Szén János igazgatótól. „Nagyon nehéz üzemeltetni így a bentlakást, az eltérő iskolai programok miatt erőteljes a létszámingadozás, hetente változik a helyzet, mivel a legtöbb esetben egy hétig járnak a diákok iskolába, utána egy hétig online tanulnak.
– mutatott rá a főbb problémákra az igazgató. Hozzátette, a közös költségre is kedvezőtlen hatással lesz a kialakult helyzet: mivel kevesebbet tartózkodnak a diákok a bentlakásban, kedvesebbet is fizetnek, és ez főként a téli időszakban okoz majd gondokat, amikor az épületet ugyanúgy fűteni kell, mintha teljes létszámmal működne. „Reménykedünk, hogy túl leszünk a nehezén, és a zöld forgatókönyv szerint működhetnek majd az iskolák.
– magyarázta Szén János.
Fotó: Veres Nándor
Az óvintézkedésekkel kapcsolatosan elmondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megelőzzék a fertőzés behurcolását a bentlakásba, de „csodát nem tudnak tenni”. Folyamatosan fertőtlenítenek, a diákok számára kézfertőtlenítő-adagolók állnak rendelkezésre, és rendszeresen felszólítják őket a szabályok betartására. Tapasztalatai szerint
Szeptember elején még úgy tervezték, hogy a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ is megnyitja kapuit 72 kollégista előtt, később viszont arról számoltak be, hogy október elsejéig biztosan elmarad az indulás, és ez azóta sem változott. Mint a központ tanulmányi igazgatója, Ráduly Annamária érdeklődésünkre elmondta, a járványhelyzet okozta bizonytalanság és a korlátozásokkal járó bonyodalmak miatt továbbra sem ismert, mikortól tudják fogadni a diákokat.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki Tarr Zoltán erdélyi látogatásán, a Madarasi Hargitán. Három célkitűzést fogalmazott meg ezzel kapcsolatban a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter.
A barátságtalan idő – sűrű köd, alig 6–7 Celsius-fok – sem tartotta vissza a motorosokat, sokan érkeztek október 18-án a Hármaskereszthez, hogy a szezonzáró áldáson együtt adjanak hálát az elmúlt hónapokért.
Erdély számíthat Magyarország támogatására, testvéri jelenlétére – jelentette ki a társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a Madarasi-Hargitán vasárnap.
Túl vagyok ezen a kényes szakaszon, most fokozatosan végzem majd munkámat Isten és imáitok segítségével – mondta XIV. Leó az Úrangyala-imádság után a Szent Péter téren vasárnap, ahol több ezren üdvözölték a műtéte után a Vatikánba visszatérő pápát.
A védelmi minisztérium adatai szerint 2026-ban eddig hat drónt lőttek le Románia légterében; ugyanakkor további 44 drónt vagy drónmaradványt gyűjtöttek be és hatástalanítottak az ország területén.
Erős szélre és esőre figyelmeztető előrejelzést adott ki vasárnap az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Románia nagy részére. Moldvában és helyenként Dobrudzsában sárga jelzésű riasztás lesz érvényben a viharos széllökések miatt.
A hétvégén Hargita megye több településén is fennakadtak a rendőrség szűrőjén ittas sofőrök.
Elhunyt Kollár Lajos orvosprofesszor; a magyarországi érsebészet korszakalkotó és iskolateremtő egyéniségét életének 79. évében érte a halál – adta hírül Facebook-oldalán a Pécsi Tudományegyetem Egészségtudomány Kara (PTE-ETK) szombaton.
Szerte a világon megemlékeznek az 1956-os forradalomról és szabadságharcról október 23-án: díszkivilágítást kap a Niagara-vízesés és a riói Krisztus-szobor, valamint fényfestés lesz látható az isztambuli Boszporusz-hídon.
Gyergyó és Sóvidék között évszázadokon át hegyi ösvények és nehezen járható szekérutak biztosították az összeköttetést. A sóhordók nyomába eredve a Görgényi-havasok festői tájain barangoltunk, miközben a Régi só-út történetével is megismerkedtünk.
szóljon hozzá!