
Fotó: Veres Nándor
Nem egyszerű a bentlakások működtetése a járványhelyzet korlátozásai közepette, főként az olyan intézmények esetében, ahol több iskola eltérő időbeosztásban tanuló diákjai laknak együtt. A működő kollégiumok a téli időszak újabb kihívásai miatt aggódnak, de olyan bentlakás is van, amely még meg sem nyitotta kapuit, és egyelőre azt sem tudni, mikor változhat ez.
2020. október 09., 22:012020. október 09., 22:01
2020. október 09., 22:022020. október 09., 22:02
Az idei rendhagyó tanévkezdés előtt az jelentette a legfőbb problémát a bentlakások számára, hogy a járványhelyzet miatt kevesebb diákot tudtak elszállásolni. A legtöbben azt a megoldást választották, hogy egyméteres távolságra helyezték el egymástól az ágyakat,
A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium bentlakásában egyelőre nem voltak komolyabb gondok Laczkó György igazgató szerint, de kisebb nehézségek adódnak a járványügyi szabályozások miatt. A kollégiumban csak az iskola saját diákjai laknak, ami könnyebbséget jelent, de az étkezések így is kitolódnak, és szintén problémát jelent a személyzethiány.
Nincsenek viszont tanulótermek, közösségi terek, közös televíziózás, mindenki a szobában tölti a napját, amiből adódnak gondok. Esténként például van, aki már aludna, más viszont még tanulni szeretne. Az étkezésnél is külön meghatározott program van, és ugyanígy a fürdőhasználatnál, tehát a közösségi tevékenységek kivitelezése nehézkesebb” – sorolta az igazgató, aki zárásként arra is kitért, hogy az elmúlt időszakban tapasztalt magas esetszámok arról árulkodnak, hogy „a java csak most kezdődik”, így a közeljövőben még lehetnek gondok.
Benépesültek a kollégiumi szobák. Közösségi terek hiányában a diákok itt töltik idejük nagy részét
Fotó: Veres Nándor
Ennél nehezebb helyzetben van a csíkszeredai Kós Károly Építőipari Szakközépiskola, amelynek bentlakásában a saját tanulóik mellett a szomszédságukban lévő másik két szakközépiskola, a Venczel József és a Kájoni János, illetve a Márton Áron Főgimnázium és a Székely Károly Szakközépiskola diákjainak is szálláslehetőséget nyújtanak. Mivel a hargitai megyeszékhelyen az összes oktatási intézmény a sárga, azaz hibrid oktatási rendszert kénytelen alkalmazni,
– tudtuk meg Szén János igazgatótól. „Nagyon nehéz üzemeltetni így a bentlakást, az eltérő iskolai programok miatt erőteljes a létszámingadozás, hetente változik a helyzet, mivel a legtöbb esetben egy hétig járnak a diákok iskolába, utána egy hétig online tanulnak.
– mutatott rá a főbb problémákra az igazgató. Hozzátette, a közös költségre is kedvezőtlen hatással lesz a kialakult helyzet: mivel kevesebbet tartózkodnak a diákok a bentlakásban, kedvesebbet is fizetnek, és ez főként a téli időszakban okoz majd gondokat, amikor az épületet ugyanúgy fűteni kell, mintha teljes létszámmal működne. „Reménykedünk, hogy túl leszünk a nehezén, és a zöld forgatókönyv szerint működhetnek majd az iskolák.
– magyarázta Szén János.
Fotó: Veres Nándor
Az óvintézkedésekkel kapcsolatosan elmondta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy megelőzzék a fertőzés behurcolását a bentlakásba, de „csodát nem tudnak tenni”. Folyamatosan fertőtlenítenek, a diákok számára kézfertőtlenítő-adagolók állnak rendelkezésre, és rendszeresen felszólítják őket a szabályok betartására. Tapasztalatai szerint
Szeptember elején még úgy tervezték, hogy a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ is megnyitja kapuit 72 kollégista előtt, később viszont arról számoltak be, hogy október elsejéig biztosan elmarad az indulás, és ez azóta sem változott. Mint a központ tanulmányi igazgatója, Ráduly Annamária érdeklődésünkre elmondta, a járványhelyzet okozta bizonytalanság és a korlátozásokkal járó bonyodalmak miatt továbbra sem ismert, mikortól tudják fogadni a diákokat.
A Nicușor Dan államelnök által hétfőn kihirdetett és jövő évtől hatályos törvény értelmében az 1990. június 13-15-i bányászjárás áldozatai havi 5000 lej kártérítésre, ingyenes orvosi ellátásra és kezelésekre jogosultak.
Több személyt kellett megelőzési céllal kimenekíteni egy székelyudvarhelyi tömbházból hétfőn délután, miután lángok csaptak fel az egyik lakrész konyhájában. A tűz anyagi kárral járt – közli a Hargita megyei tűzoltóság.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök hétfőn közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartott délelőtti egyeztetéseken „tűzszüneti” kormány megalakítására tett javaslatot, figyelembe véve, hogy lehetetlen jelenleg egy „kényelmes parlamenti többség” létrehozása.
Elfogadta az Országgyűlés hétfőn az alaptörvény tizenhetedik módosítását, amelynek értelmében a hatálybalépést követő napon Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Két román állampolgárságú hegymászó életét vesztette az olaszországi Gran Paradiso-hegységben, miután egy gleccserszakadékba zuhantak – jelentették be hétfőn az olasz hegyimentők az ANSA hírügynökség szerint.
Hat medve ijesztett rá kilenc román, magyar és ausztrál nemzetiségű turistára hétfőn délután a Gyimesfelsőlok területén lévő széphavasi Szentlélek-kápolnánál – tájékoztat a Hargita Megyei Csendőr-főkapitányság.
Marosvásárhelyen a szálló por az egyik legnagyobb légszennyezési tényező, a szakemberek szerint pedig télen nagyobb gondot okoz, mint nyáron. Korlátozásokkal, az alternatív közlekedés népszerűsítésével és hőszigetelésekkel lehetne javítani a helyzeten.
A 17. alaptörvény-módosítás nem akar embereket megalázni, éppen ellenkezőleg egy megalázott nemzet becsületét akarja és fogja visszaadni – mondta Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben.
Románia határozottan elítéli az Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata által irányított csoportok által végrehajtott ellenséges kibertevékenységeket – jelentette ki hétfőn Nicușor Dan államelnök.
Megváltozik a Szent Anna-tó látogatási rendje: a látogatóknak napijegyet kell váltaniuk, amely magában foglalja a látogatóközpont belépőjét és három óra ingyenes parkolást, míg a Mohos-tőzegláp ezentúl kötelező idegenvezető nélkül is látogatható lesz.
szóljon hozzá!