
Boros Jánosnak bőre alá került a természetjárás
Amikor csak teheti, a természetet járja a székelyudvarhelyi Boros János, aki úgy véli, hogy nincs rossz idő, csak rossz turista. Volt, hogy gyalog tette meg az utat Udvarhelytől Szederjesig, hogy a rokonait meglátogassa, és soha nem szegi kedvét az időjárás, hogy a környékbeli erdőkben kiránduljon. Ismeri a vidéket, mint a tenyerét, tudja ezt jól a Hazajárók stábja is. Boros Jánost még 2019-ben látogattuk meg, gondolatai azonban most is fülünkbe csengenek.
2023. január 21., 13:162023. január 21., 13:16
2023. február 02., 12:552023. február 02., 12:55
Egy tucatnyi természetismereti könyvet készített elő jöttünkre Boros János: mindeniket a Duna Televízió ökológiai magazinjának, a Talpalatnyi Zöldnek köszönheti, amelynek lelkes nézője volt éveken keresztül. „Egyik nagyszerűbb könyv, mint a másik, állatokról, növényekről, a természet csodálatos világáról” – néz végig büszkén a nyereményein, majd a készülő madáretető kellékeit is megmutatja, amelynek ötletét épp az egyik könyvből vette.
Kiderül, szenvedélyes keresztrejtvényfejtő is, amikor nem túrázik, akkor ezzel vagy olvasással tölti az időt. Hetente legalább kétszer eljár kirándulni, ezúttal szerencsénk volt, mert épp otthon találtuk. Könyvtárán végignézve az, hogy szereti a könyveket, nem kérdés.
„A könyvtáram alapját Emil Racoviță Túl a déli sarkkörön című kötete képezi, ezt harmadikos koromban kaptam jutalomkönyvként. Azóta gyarapodik az állomány, most épp az Erdélyi Szépmíves Céh kiadványait igyekszem beszerezni.
Itt vannak a magyarsággal, székelységgel kapcsolatos könyvek, itt irodalom, itt a történelmi könyvek” – mutat hosszan a könyvektől roskadozó polcokon. A könyvei zömét mégis a természettudománnyal foglalkozó kötetek teszik ki, mint mondja, semmiért sem adná őket.
Nagyon fontosak számomra a fák – vallja „Jancsi bácsi”
Boros János 1949-ben született Szombatfalván, a természet iránti érdeklődése, szeretete még gyermekkorában alakult ki, és ezt igyekezett átadni két gyerekének is. „A szüleim, főleg édesanyám imádta a természetet, ezt tőle örököltem. Szombatfalván nőttem fel, nagyon szép, természetközeli gyerekkorom volt. Édesanyámnak volt két bátyja, akikkel együtt – családostól – az ötvenes évek végén, hatvanas évek elején sokat jártuk a Kerekerdőt, állandóan kirándultunk.
1998-ban szinte sírva költöztem be a tömbházlakásba. De megmaradt a természetszeretet. Aztán eladtuk az őst, de évente kétszer most is fogom magam, Pali kutyámmal végigjárom Szombatfalvát, és akkor a lelkem megnyugszik. (...) Annak idején a Budvártól kezdve a farcádi határig minden a miénk volt, ott nőttünk fel az erdőn-mezőn. Akkor
– nosztalgiázik.
A „hazajárókkal” a csíksomlyói pünkösdi búcsún
Az elemi osztályok elvégzése után két remek tanára is volt, akik a természet szeretetében még jobban megerősítették. Az egyik a kémiaszakos tanára, Cseke Mózes, aki vitte magával vadászni, a másik Juhász Endre földrajzszakos tanár, aki úgy „belevitte” a földrajz szeretetébe, hogy egyszer csak azon kapta magát, hogy ez a mindene.
A gimnáziumban Czáka Lajos volt az osztályfőnöke, és egyben földrajztanára. „Kemény, szigorú ember volt, de én imádtam, mert olyan órákat tartott, hogy le a kalappal. A földrajz mellett a történelem és a botanika is kedvencem lett.”
Aztán az élet úgy hozta, hogy más szakterületen kezdett dolgozni. A gimnázium elvégzése után bevonult katonának, majd amikor leszerelt, az édesapja megbetegedett, és anyagi okokból nem tudott továbbtanulni. „De nem hagytam annyiba még most sem a földrajzot, a történelmet és a botanikát, mintha ebből élnék, ez tartja a lelket bennem. A katonaság után is, mindig mikor időm volt, hol itt, hol ott túráztam. Akkor nem lehetett különleges túrafelszerelést kapni, de igyekeztem mindig megfelelő öltözéket szerezni, például zöld munkavédelmi ruhát vettem. A bőröm alá került a természetjárás.”
Nem számít az időjárás. Elég egy jó túrafelszerelés, és lehet meghódítani a csúcsokat
Meséli, hogy az apósával is rengeteget túrázott. Minden hétvégén hívta a vonalas telefonon, hogy indulnak. „Olyan is volt, hogy hajnali háromkor már kint voltunk a Kerekerdőn, csináltunk egy régi, rossz ernyőből hangfogót, beleültettük a mikrofont, vittük a táskarádiót is és hangszalagra vettük a madarak énekét. Az öreggel rengeteget túráztunk, annyit kirándultunk ketten, hogy sokat. Aztán, amikor eszébe jutott egy nóta, mert nagyon nótáskedvű volt, akkor
Pedig mindig azt mondják, hogy a mezőnek szeme s az erdőnek füle van.”
Ezek fényében nem csoda tehát, hogy Jancsi bácsi úgy ismeri a környéket, mint a tenyerét, mint mondja, tán „hátrafelé is elmenne”. Tagja az Erdélyi Kárpát-Egyesület udvarhelyszéki szakosztályának, amerre csak lehet, jár az „ekésekkel”, egyik évben az ötven kilométeres teljesítménytúrán is részt vett.
Boros János 2011-ben találkozott először a Hazajárók stábjával. Úgy tervezték, hogy a székelyek szent hegyeként emlegetett Hargitán megnézik a napfelkeltét, így még hajnalban, sötétben mentek fel a Madarasira, ahol a látvány kárpótolta a fáradtságot. Itt ajándékozta oda Jancsi bácsi a Hazajárók stábjának a saját fokosát.
Pihenő a Hazajárók stábjával
„Mondtam nekik, hogy nem tudok külön mindenkinek fokost adni, de ezt fogadják el tőlem. Később elmondták, hogy van egy kis szobájuk, azokat a tárgyakat őrzik ott, amelyeket innen-onnan kaptak, és a falon van a fokos is. Aztán átmentünk Hargitafürdőre, amikor ereszkedtünk le, akkor gyújtották meg a lámpákat.
Másnap reggel felmentünk a Kossuth-sziklára. Amikor jöttünk le, láttam Oszi hátizsákján egy gyönyörűszép, gyöngyből készített koronás címert. Azt mondta: »János bátyám, te nekünk adtad a fokost, én ezt ugyan az anyósomtól kaptam, de neked adom.« Onnan leereszkedtünk a Hármaskeresztig, jöttünk haza, Udvarhelyre. Itt még megmutattam nekik ezt-azt, majd elváltunk. Azóta már ötször voltam velük. És ha még lehetőség van, amíg még a lovak bírják, megyek” – mutat a két lábára. Kiderül, 2015-ben
Mit kell vigyen magával a turista?– tesszük fel a kérdést, és előkerül a sufniból a túrafelszerelés. Hátizsák, bakancs, kabát, nadrág, két fokos. A tapasztalt kiránduló elmondja, a legfontosabb az öltözet, mindig az időjárásnak megfelelően kell öltözni, lehetőleg rétegesen. Elengedhetetlen a kényelmes túracipő, ha hosszabb útra készülünk, akkor váltócipő és váltóruha is szükséges lehet.
Megtudjuk, a pionírházban tartott szakkörön kezdett el fényképezni még diákkorában. Mint régiségeket is gyűjti, hét darab régi fényképezőgépet őriz otthon. „Előszeretettel fotózom a légtengert, a felhőket. Most olvasok egy könyvet, a címe A természet időjelzése. Mert ha megnézünk egy felhőt, hogy milyen típusú, milyen magasan van, sok mindent ki lehet olvasni belőle. Állandóan fotózom a természetet, rengeteg képem van. Sokan kérdik, hogy hogy kapom meg ezeket a helyeket. Ahogy Vofkori Laci mondta,
Amikor újranézem a fotókat, eszembe jut, hogy hol jártam, és ez megkeni a lelkemet. Mert én újjászületek a természetben. Petőfitől tanultam, hogy a leghívebb barátom a természet, mert sosem hazudott nekem.”
Boros János büszkén mutatja a Kenyeres Oszkártól kapott, gyöngyből készült koronás címert
Fotó: Veres Nándor
Amikor kirándulni megy, nem reggelizik otthon, mert az erdőn, mezőn jobban esik falatozni. A zsiványpecsenyét otthon elkészíti, és kint süti meg, de mindig annyit kell készítsen, hogy jusson a család többi tagjának is, mert nagyon szeretik. Egy nyugdíjas társasággal a patakfalvi legelőn készítettek egy asztalt, tetőt is csináltak fölé, gyakran kijárnak oda, esznek-isznak, estére otthon is vannak.
– magyarázza mosolyogva.
Útra készen: Boros János, Pali kutya és a túrafelszerelés
Fotó: Veres Nándor
„Nagyon fontosak számomra a fák. Van, hogy olyan elfoglaltságaim vannak, hogy nem tudok kimenni, és amikor kijutok, az első nagy bükkfát átölelem, s mondom nekik, hogy bocsássatok meg, rég nem voltam, de jövök. Bármilyen időszakban, akár télen is, ha nem megyek erdőbe, nem csináltam semmit. Nekem
Ott újjászületek a magam csendességében. Elmélázok, elmélkedek, az erdő-mező felüdülést ad. Több mint 55 éve, hogy ezt csinálom, jövök-megyek, az időjárás nem számít. Rossz idő nincs, csak rossz turista. Nekem megállás nincs!”
Székelyhon retró
A hétvégenként jelentkező Székelyhon retró rovatunkban olyan anyagokat közlünk, amelyek eddig kizárólag a Székelyhon napilap mellékleteiben jelentek meg. Most azonban fontosnak tartjuk, hogy azok közül néhányat online is megosszunk olvasóinkkal.
Románia 2007 és 2026 szeptembere között 117,66 milliárd eurót kapott az Európai Unió költségvetéséből, miközben 38,81 milliárd eurót fizetett be, közel 79 milliárd euróval több uniós forráshoz jutott, mint amennyivel hozzájárult a közös büdzséhez.
Hétfőre halasztotta a bukaresti ítélőtábla a döntést a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) fellebbezéséről, amelyet a Călin Georgescu házi őrizetét elrendelő határozat ellen nyújtott be a vádhatóság.
A kormány még az év vége előtt a parlament elé terjeszti a 2027-es állami költségvetést – jelentette be pénteken Dan Cărbunaru.
Bekérette pénteken az orosz külügyminisztérium Románia moszkvai nagykövetét, Cristian Istratét, és tiltakozó jegyzéket adott át neki amiatt, hogy Bukarest nem adott vízumot a taekwondo Európa-bajnokságra készülő kiskorú orosz sportolóknak.
Idén a Marosvásárhelyi Karácsonyi Vásár egy igazán különleges pillanattal veszi kezdetét: több száz gyermek hangja csendül fel egyszerre, négy nyelven, ugyanazon a színpadon.
Felszámoltak egy családi bűnszervezetet, amelynek tagjai a gyanú szerint romániai nőket hamis szerelmi ígéretekkel csábítottak el, majd szállítottak kilenc európai országba szexuális kizsákmányolás céljából.
November 26-án, 13 órától tartja soros ülését a Maros Megyei Tanács. A 18 határozattervezet között költségvetés-kiigazítás, útfejlesztés, közszállítás és a marosvásárhelyi repülőtér működését érintő kérdések is szerepelnek.
Közvitára bocsátotta pénteken a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető.
Rendkívüli ülést tart november 20-án, 14.30 órától a Maros Megyei Tanács. A testület a megyei kórház napelemes és energiatároló beruházásának finanszírozási pályázatáról dönthet. Az ülést élőben közvetítik a Facebookon.
A piacvezető OMV Petrom péntek délben immár harmadik egymást követő napon csökkentette az üzemanyagok árát a töltőállomásain. Ismét olcsóbb lett a benzin és a gázolaj is. A többi töltőállomás-hálózat néhány órán belül hasonló árcsökkentést hajthat végre.
1 hozzászólás