Hirdetés
Hirdetés

Régi papírpénzekből nyílt kiállítás Kézdivásárhelyen

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg •  Fotó: Farkas Áron

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg

Fotó: Farkas Áron

Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.

Farkas Áron

2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56

Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.

Idézet
A szórakozásnak minden nap szép eredménye volt, sorra teltek meg a dobozok pénzérmékkel. Ez volt az alapja a fémpénz-gyűjteményemnek, hisz sok duplát is sikerült kapnom, amik majd később más darabra tudtam elcserélni

– emlékezett vissza.

Hirdetés

Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére

Fotó: Farkas Áron

„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.

Kezdetben magyar, osztrák-magyar és román bankókat kezdett gyűjteni, később kollekciója német és orosz pénzekkel bővült, amelyek nagyságukkal, változatosságukkal lopták be magukat a szívébe.

„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

korábban írtuk

Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából
Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.

Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók •  Fotó: Farkas Áron Galéria

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók

Fotó: Farkas Áron

Mint mondta,

az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte.

A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.

Beke Ernő kifejtette,

kezdetben a nép bizonytalanul, idegkedve fogadta a papírpénzt, hiszen egy papírfecniben nem bíztak annyira, mint az addig használt fémpénzekben.

Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek

Fotó: Farkas Áron

„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.

Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.

„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.

Osztrák-magyar koronák •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Osztrák-magyar koronák

Fotó: Farkas Áron

Érdekességként megemlítette, hogy

az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, az új országoknak nem volt még saját pénznemük, így a megmaradt koronát lepecsételték, és azt használták egészen addig, amíg be nem vezették a saját pénzüket.

A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.

Az első román papírpénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az első román papírpénzek

Fotó: Farkas Áron

A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek

Fotó: Farkas Áron

A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. július 24., péntek

Megtalálhatták a lelőtt drón darabjait, megvannak az első következtetések

A Padina térségében talált több fémdarab feltehetően abból a drónból származik, amelyet pénteken a román légierő egyik F-16-os vadászgépe lőtt le – közölte Buzău megye prefektusa.

Megtalálhatták a lelőtt drón darabjait, megvannak az első következtetések
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Hazugság is beleszőve: a címkéken feltüntetett összetétel nem mindig egyezik meg a felhasznált anyagokkal

A textiliparban végzett fogyasztóvédelmi ellenőrzések szerint az elemzett minták 67 százaléka nem felelt meg az előírásoknak: a címkéken feltüntetett összetétel nem egyezett meg a felhasznált anyagokkal – derül ki a hatóság féléves összesítéséből.

Hazugság is beleszőve: a címkéken feltüntetett összetétel nem mindig egyezik meg a felhasznált anyagokkal
2026. július 24., péntek

Ön is használ nyilvános wifit? Könnyen ellophatják az adatait

Komoly digitális biztonsági kockázatokat rejthet a kávézókban, repülőtereken vagy szállodákban elérhető ingyenes wifi használata – figyelmeztetett pénteken az Országos Kiberbiztonsági Igazgatóság (DNSC).

Ön is használ nyilvános wifit? Könnyen ellophatják az adatait
2026. július 24., péntek

Védelmi minisztérium: csak második próbálkozásra sikerült lelőni a légtérsértő drónt

A védelmi minisztérium képviselői pénteken közölték, hogy mielőtt a román légierő F-16-os vadászgépe megsemmisítette a román légtérbe engedély nélkül behatolt drónt, az olasz légierő Eurofighter Typhoon gépe is rakétát indított rá, de nem találta el.

Védelmi minisztérium: csak második próbálkozásra sikerült lelőni a légtérsértő drónt
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Verekedés tört ki egy marosvásárhelyi vendéglátóegység teraszán, egy férfi kórházba került

Négy férfi keveredett verekedésbe péntekre virradóra egy marosvásárhelyi vendéglátóegység teraszán, a konfliktus során egyikük fejsérülést szenvedett, ezért kórházba szállították.

Verekedés tört ki egy marosvásárhelyi vendéglátóegység teraszán, egy férfi kórházba került
2026. július 24., péntek

Kenőpénz elfogadásának gyanújával vettek őrizetbe három fegyvergyári vezetőt

Vesztegetés elfogadásának gyanúja miatt őrizetbe vette a DNA a bukaresti fegyvergyár vezérigazgatóját, Mihai Rafiut, valamint a plopeni-i fegyvergyár vezérigazgatóját és kereskedelmi igazgatóját, Alexandru Tiberiu Pîrvut és Liliana Sorescut.

Kenőpénz elfogadásának gyanújával vettek őrizetbe három fegyvergyári vezetőt
2026. július 24., péntek

Merre vigyük végzetünk? – Kiszámíthatóságot és párbeszédet sürgettek a nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői

A kiszámíthatóság, a megmaradás és a politikai érdekképviselet kérdései kerültek a középpontba a 35. Tusványos hagyományos nemzetpolitikai kerekasztalán, ahol magyar szervezetek vezetői értékelték közösségeik helyzetét és a jövő kihívásait.

Merre vigyük végzetünk? – Kiszámíthatóságot és párbeszédet sürgettek a nemzetpolitikai kerekasztal résztvevői
Hirdetés
2026. július 24., péntek

Újabb 66 hektár nyílik meg a lakásépítés előtt Csíkszeredában

Elfogadták a Barátok kertje és a Fűzhát övezeti rendezési terveit a csíkszeredai önkormányzati képviselők pénteki, rendkívüli ülésén. A városvezetés szerint ezzel hosszú távon új lakóövezetek kialakításának alapjait teremtették meg Csíksomlyón.

Újabb 66 hektár nyílik meg a lakásépítés előtt Csíkszeredában
2026. július 24., péntek

Román F–16-os vadászgép lőtt le egy drónt a román légtérben

Román F–16-os vadászgép semmisített meg pénteken egy drónt, amely behatolt a román légtérbe – jelentette be Nicușor Dan államfő.

Román F–16-os vadászgép lőtt le egy drónt a román légtérben
2026. július 24., péntek

Újabb sárga viharriasztás: jégeső és viharok is jöhetnek

Felhőszakadásokra, viharos erejű szélre és jégesőre figyelmeztető sárga jelzésű riasztást adott ki pénteken az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) Erdély, Moldva és Munténia több térségére, valamint Bukarestre.

Újabb sárga viharriasztás: jégeső és viharok is jöhetnek
Hirdetés