Hirdetés
Hirdetés

Régi papírpénzekből nyílt kiállítás Kézdivásárhelyen

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg •  Fotó: Farkas Áron

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg

Fotó: Farkas Áron

Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.

Farkas Áron

2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56

Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.

Idézet
A szórakozásnak minden nap szép eredménye volt, sorra teltek meg a dobozok pénzérmékkel. Ez volt az alapja a fémpénz-gyűjteményemnek, hisz sok duplát is sikerült kapnom, amik majd később más darabra tudtam elcserélni

– emlékezett vissza.

Hirdetés

Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére

Fotó: Farkas Áron

„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.

Kezdetben magyar, osztrák-magyar és román bankókat kezdett gyűjteni, később kollekciója német és orosz pénzekkel bővült, amelyek nagyságukkal, változatosságukkal lopták be magukat a szívébe.

„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

korábban írtuk

Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából
Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.

Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók •  Fotó: Farkas Áron Galéria

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók

Fotó: Farkas Áron

Mint mondta,

az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte.

A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.

Beke Ernő kifejtette,

kezdetben a nép bizonytalanul, idegkedve fogadta a papírpénzt, hiszen egy papírfecniben nem bíztak annyira, mint az addig használt fémpénzekben.

Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek

Fotó: Farkas Áron

„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.

Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.

„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.

Osztrák-magyar koronák •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Osztrák-magyar koronák

Fotó: Farkas Áron

Érdekességként megemlítette, hogy

az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, az új országoknak nem volt még saját pénznemük, így a megmaradt koronát lepecsételték, és azt használták egészen addig, amíg be nem vezették a saját pénzüket.

A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.

Az első román papírpénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az első román papírpénzek

Fotó: Farkas Áron

A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek

Fotó: Farkas Áron

A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. február 09., hétfő

Nagyobb eséllyel juthatnak haza az elveszett háziállatok

Kedvenceink felkutatásában segíthet a világszerte ismert PetRadar, amely idéntől a romániai gazdák számára is elérhető. Az internetes oldal az elveszett háziállatok keresését több, ingyenesen elérhető szolgáltatással segíti.

Nagyobb eséllyel juthatnak haza az elveszett háziállatok
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Hodgyában és Patakfalván is megújult a kultúrotthon, de nem lehet teljes az öröm

Már csak apróbb munkálatok vannak hátra ahhoz, hogy lezárhassák a patakfalvi, illetve a hodgyai kultúrotthonok hőenergetikai felújítását. Örülnek is a beruházásnak, amit csak az árnyékol be, hogy nem festhettek újra minden falat.

Hodgyában és Patakfalván is megújult a kultúrotthon, de nem lehet teljes az öröm
2026. február 09., hétfő

Több mint 1300 polgármesteri hivatalban készülnek figyelmeztető sztrájkra

Országszerte több mint 1300 polgármesteri hivatalban tartanak figyelmeztető sztrájkot kedden 10 és 12 óra között.

Több mint  1300 polgármesteri hivatalban készülnek figyelmeztető sztrájkra
2026. február 09., hétfő

Munkaerőpiaci helyzetkép: a nagy cégek elküldik, majd vissza is veszik az alkalmazottak egy részét

Dinamikus változások jellemzik a Kovászna megyei vállalkozási szektort: nagy cégek bocsátanak el, majd vesznek vissza dolgozókat. Ezzel párhuzamosan megnőtt a szociális vállalkozások száma.

Munkaerőpiaci helyzetkép: a nagy cégek elküldik, majd vissza is veszik az alkalmazottak egy részét
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

USR-s szenátor az RMDSZ adócsökkentési kezdeményezéséről: gyengeség egy törvényt az elfogadása után módosítani

Ștefan Pălărie USR-s szenátor hétfőn kijelentette, hogy elutasítja az RMDSZ helyi adók csökkentésére irányuló javaslatát, mivel meglátásában a 'gyengeség jele' lenne a kormány által elfogadott jogszabályok rövid időn belüli módosítása.

USR-s szenátor az RMDSZ adócsökkentési kezdeményezéséről: gyengeség egy törvényt az elfogadása után módosítani
2026. február 09., hétfő

Bíróság elé áll Călin Georgescu legionárius propaganda vádjával

A bukaresti törvényszék három bíróból álló testülete hétfőn elutasította Călin Georgescu fellebbezését az ellen, hogy bíróság elé kell állnia legionárius propaganda vádja miatt. A bíróság úgy döntött, hogy a per elsőfokú tárgyalása elkezdődik.

Bíróság elé áll Călin Georgescu legionárius propaganda vádjával
2026. február 09., hétfő

Csütörtökön majd kérdezhetjük: ez még ugyanaz a hét?

Lentről jövünk fölfelé, ahogy haladunk előre ezen a héten, aztán megint visszaesünk. Közzétette hétfőn a február 9–22. időszakra vonatkozó kéthetes előrejelzését az Országos Meteorológiai Szolgálat.

Csütörtökön majd kérdezhetjük: ez még ugyanaz a hét?
Hirdetés
2026. február 09., hétfő

Nacsa Lőrinc: a magyar nemzet fennmaradása elképzelhetetlen erős családok nélkül

A házasság és a család nem csupán magánügy, hanem a társadalom és a nemzet jövőjének alapja – fogalmazott Nacsa Lőrinc, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára A hűség szabadsága konferencián.

Nacsa Lőrinc: a magyar nemzet fennmaradása elképzelhetetlen erős családok nélkül
2026. február 09., hétfő

Megvan az ország legnagyobb pizzakedvelője

Románia délkelet-európai viszonylatban az első helyet foglalta el 2025-ben pizzarendelések tekintetében – közölte a Glovo futárszolgálat.

Megvan az ország legnagyobb pizzakedvelője
Megvan az ország legnagyobb pizzakedvelője
2026. február 09., hétfő

Megvan az ország legnagyobb pizzakedvelője

2026. február 09., hétfő

Tíz év alatt tíz falunyival csökkent Háromszék lakossága

Senki számára nem újdonság, hogy Románia lakosságával párhuzamosan Székelyföld, ezen belül Kovászna megye népessége is folyamatosan apad. Ám ha csak az utóbbi tíz évet vesszük figyelembe, az itteni csökkenés mértéke az országos átlagot is meghaladja.

Tíz év alatt tíz falunyival csökkent Háromszék lakossága
Hirdetés