
A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg
Fotó: Farkas Áron
Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.
2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56
Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.
– emlékezett vissza.
Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.
Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére
Fotó: Farkas Áron
„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.
„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.
Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.
A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók
Fotó: Farkas Áron
Mint mondta,
A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.
Beke Ernő kifejtette,
Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.
Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek
Fotó: Farkas Áron
„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.
Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.
„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.
Osztrák-magyar koronák
Fotó: Farkas Áron
Érdekességként megemlítette, hogy
A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.
Az első román papírpénzek
Fotó: Farkas Áron
A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.
Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek
Fotó: Farkas Áron
A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.
A Zetelaka községhez tartozó Sikaszóban kedd délben és délután is láttak medvét. Este újabb településeken is feltűnt a nagyvad.
Gyulán román barátjával harangozott a görög-keleti templomban, Japánban asztalosinas volt, rácsodálkozott Mongóliára, születése óta hajtja a kíváncsiság. Az irodalmi Nobel-díjas Krasznahorkai László Marosvásárhelyen mesélt. Vastapssal köszönték.
Négy év szünet után ismét egy flashmobbal jelentkezett a sepsiszentgyörgyi Kék Hold táncklub, amelyről a beavatottak már tudják, hogy tagjait az eső sem tudja elriasztani. Kedd délután park felső sétányán 50 pár táncolt az esőben.
A német Rheinmetall hadiipari vállalat kedden bejelentette, hogy 5,7 milliárd euró értékű szerződéseket írt alá a román hadsereggel, amit a cég „az elmúlt időszak legnagyobb nemzetközi szerződéscsomagjának” nevezett.
Elkezdődött a beiratkozás a 2026-os nyári érettségi vizsgaidőszakra, a végzősöknek pedig június 4-én véget ér a tanév. A szóbeli vizsgák jövő héten, az írásbeli megmérettetések pedig június 29-én kezdődnek.
Kelemen Hunor szerint Eugen Tomac esetleges miniszterelnökké jelölése „még vészmegoldásnak sem” tekinthető.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) frakciói nem fognak bizalmat szavazni egy olyan kormánynak, amelyben a párt nem vesz részt – jelentette ki kedden Ștefăniță Avrămescu képviselő.
Vélhetően június második felében nyitják meg a forgalom előtt a Transzfogarasi utat a Szeben megyei Bilea-tó és az Argeș megyei Piscul Negru között – jelentette be kedden a brassói regionális útigazgatóság szóvivője.
A miniszterelnök kijelölésének és egy biztos parlamenti támogatást élvező stabil kormány megalakításának késlekedése az ország politikai, gazdasági, társadalmi és biztonsági helyzetének gyors ütemű romlásához vezet – jelentette ki Traian Băsescu.
A Nemzeti Liberális Párt (PNL) szenátusi frakcióvezetője, Daniel Fenechiu kedden kijelentette, hogy véleménye szerint pártja nem fogja támogatni Eugen Tomac miniszterelnökké jelölését.
szóljon hozzá!