Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

10:05

„Minden elképzelhetőt és elképzelhetetlent” lehúznak a vécén

09:07

Rendőrt késeltek meg hátulról tegnap este

08:48

Vízszünet lesz több háztartásban is Székelyudvarhelyen

08:00

Csütörtökön indul a jegyértékesítés az FK Csíkszereda soron következő hazai bajnokijára

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Rosszul lett az ügyvédnő, miután tetten érték egy lakás árával felérő korrupicós ügyben

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Kerékpárost gázoltak halálra Felsőboldogfalva és Székelyudvarhely között

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Baleset történt Csíkszereda és Szentegyháza között, egy ember megsérült

Korodi Attila: elfogadhatatlan, hogy az AUR szervezzen tüntetést Csíkszeredában

Korodi: a feszültség az önkormányzatokon csattant

Ilyen volt az adóemelés elleni tüntetés Csíkszeredában

Életbe lépett a jogszabály: nem fizetik többé a betegszabadság első napját

Nincs mód adócsökkentésre a pénzügyminisztérium szerint

Régi papírpénzekből nyílt kiállítás Kézdivásárhelyen

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg

Fotó: Farkas Áron

Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.

Farkas Áron

2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56

Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.

A szórakozásnak minden nap szép eredménye volt, sorra teltek meg a dobozok pénzérmékkel. Ez volt az alapja a fémpénz-gyűjteményemnek, hisz sok duplát is sikerült kapnom, amik majd később más darabra tudtam elcserélni

– emlékezett vissza.

Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére

Fotó: Farkas Áron

„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.

Kezdetben magyar, osztrák-magyar és román bankókat kezdett gyűjteni, később kollekciója német és orosz pénzekkel bővült, amelyek nagyságukkal, változatosságukkal lopták be magukat a szívébe.

„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

korábban írtuk

Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.

Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók

Fotó: Farkas Áron

Mint mondta,

az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte.

A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.

Beke Ernő kifejtette,

kezdetben a nép bizonytalanul, idegkedve fogadta a papírpénzt, hiszen egy papírfecniben nem bíztak annyira, mint az addig használt fémpénzekben.

Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek

Fotó: Farkas Áron

„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.

Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.

„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.

Osztrák-magyar koronák

Fotó: Farkas Áron

Érdekességként megemlítette, hogy

az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, az új országoknak nem volt még saját pénznemük, így a megmaradt koronát lepecsételték, és azt használták egészen addig, amíg be nem vezették a saját pénzüket.

A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.

Az első román papírpénzek

Fotó: Farkas Áron

A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.