Hirdetés
Hirdetés

Régi papírpénzekből nyílt kiállítás Kézdivásárhelyen

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg •  Fotó: Farkas Áron

A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg

Fotó: Farkas Áron

Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.

Farkas Áron

2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56

Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.

Idézet
A szórakozásnak minden nap szép eredménye volt, sorra teltek meg a dobozok pénzérmékkel. Ez volt az alapja a fémpénz-gyűjteményemnek, hisz sok duplát is sikerült kapnom, amik majd később más darabra tudtam elcserélni

– emlékezett vissza.

Hirdetés

Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére

Fotó: Farkas Áron

„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.

Kezdetben magyar, osztrák-magyar és román bankókat kezdett gyűjteni, később kollekciója német és orosz pénzekkel bővült, amelyek nagyságukkal, változatosságukkal lopták be magukat a szívébe.

„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

korábban írtuk

Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából
Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.

Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók •  Fotó: Farkas Áron Galéria

A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók

Fotó: Farkas Áron

Mint mondta,

az első önálló magyar papírpénzt Tyroler József rézmetsző tervezte.

A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.

Beke Ernő kifejtette,

kezdetben a nép bizonytalanul, idegkedve fogadta a papírpénzt, hiszen egy papírfecniben nem bíztak annyira, mint az addig használt fémpénzekben.

Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek

Fotó: Farkas Áron

„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.

Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.

„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.

Osztrák-magyar koronák •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Osztrák-magyar koronák

Fotó: Farkas Áron

Érdekességként megemlítette, hogy

az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása után, az új országoknak nem volt még saját pénznemük, így a megmaradt koronát lepecsételték, és azt használták egészen addig, amíg be nem vezették a saját pénzüket.

A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.

Az első román papírpénzek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az első román papírpénzek

Fotó: Farkas Áron

A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek •  Fotó: Farkas Áron Galéria

Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek

Fotó: Farkas Áron

A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.


Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 17., hétfő

Villanyoszlop dőlt az úttestre Gyilkostónál, lakók maradtak áram nélkül Székelykeresztúr környékén

Villanyoszlop dőlt az úttestre a Gyilkos-tónál, Székelykeresztúr környékén pedig közel 2817 fogyasztó maradt áram nélkül a heves széllökések és az esőzések miatt hétfőn este – közli a Hargita megyei tűzoltóság.

Villanyoszlop dőlt az úttestre Gyilkostónál, lakók maradtak áram nélkül Székelykeresztúr környékén
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Több mint tíz százalékkal több autót írattak forgalomba mint tavaly ilyenkor

Idén októberben 11 százalékkal több új járművet helyeztek forgalomba Romániában, mint 2024 azonos hónapjában.

Több mint tíz százalékkal több autót írattak forgalomba mint tavaly ilyenkor
2025. november 17., hétfő

Jövő hétfőn ülésezik a Legfelsőbb Védelmi Tanács

Nicușor Dan államfő november 24-ére összehívta a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülését, amelynek napirendjén a nemzetbiztonsági stratégia, valamint a kábítószer-kereskedelem és -fogyasztás megelőzése szerepelt.

Jövő hétfőn ülésezik a Legfelsőbb Védelmi Tanács
2025. november 17., hétfő

Lassan halad a Tulcea megyei település lakóinak az evakuálása, ahol találat ért egy tartályhajót

A Tulcea megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) több mint 10 járművet biztosított azoknak, akiknek el kell hagyniuk az Ukrajnával határos Ceatalchioi települést, de evakuálásuk nehezen halad, mert az emberek nem akarják elhagyni az otthonukat.

Lassan halad a Tulcea megyei település lakóinak az evakuálása, ahol találat ért egy tartályhajót
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

Bár most nincs választási kampány, az RMDSZ politikusai úgy döntöttek, hogy meghallgatják az emberek problémáit

Emberközelben szeretne maradni az RMDSZ, ezért a politikusai Háromszék-szerte is fogadóórákat tartanak, hogy bárki elmondhassa panaszát, meglátását. Az elhangzottak alapján problématérkép készül, amely meghatározza a következő időszak munkájának fókuszát.

Bár most nincs választási kampány, az RMDSZ politikusai úgy döntöttek, hogy meghallgatják az emberek problémáit
2025. november 17., hétfő

Kossuth-díjas rajzfilmrendező munkáiból nyílik kiállítás Székelyudvarhelyen

Hit, remény és rajzfilm címmel nyílik kiállítás Jankovics Marcell Kossuth-díjas filmrendező és grafikusművész munkáiból csütörtökön a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban.

Kossuth-díjas rajzfilmrendező munkáiból nyílik kiállítás Székelyudvarhelyen
2025. november 17., hétfő

Georgescu: a hatalom tetvei mögött megjelentek a román politika patkányai

Călin Georgescu hétfőn megjelent a bukaresti ítélőtáblánál annak a büntetőperének az előkészítő ülésén, amelyben Horațiu Potra zsoldosaival együtt alkotmányos rend elleni cselekményekkel vádolják.

Georgescu: a hatalom tetvei mögött megjelentek a román politika patkányai
Hirdetés
2025. november 17., hétfő

A kis hősök tanítása: szeretet, kitartás, gyógyulás

Első alkalommal, hagyományteremtő szándékkal szervezte meg a Fogolyán Kristóf Megyei Sürgősségi Kórház november 17-én, a koraszülöttek világnapján az idő előtt világra jött babák és szüleik találkozóját.

A kis hősök tanítása: szeretet, kitartás, gyógyulás
2025. november 17., hétfő

A miniszterelnök szerint januárra tolódhat a jövő évi költségvetés összeállítása és elfogadása

Ilie Bolojan kormányfő hétfőn kijelentette, hogy a jövő évi költségvetés tervezetének összeállítása nagy valószínűséggel januárra tolódik.

A miniszterelnök szerint januárra tolódhat a jövő évi költségvetés összeállítása és elfogadása
2025. november 17., hétfő

Őszből télbe: ingadozó hőmérséklet és sok eső várható november végéig

Ingadozó hőmérsékleti értékekre és szinte minden nap csapadékra lehet számítani a következő két hétben az egész országban – derül ki az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) hétfőn közzétett, november 17–30. időszakra vonatkozó előrejelzéséből.

Őszből télbe: ingadozó hőmérséklet és sok eső várható november végéig
Hirdetés