Régi papírpénzekből nyílt kiállítás Kézdivásárhelyen
A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg
Fotó: Farkas Áron
Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.
Farkas Áron
2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56
Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.
– emlékezett vissza.
Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.
Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére
Fotó: Farkas Áron
„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.
„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.
korábban írtuk
Több mint 52 ezer látogató a világ 53 országából
Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.
Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.
A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók
Fotó: Farkas Áron
Mint mondta,
A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.
Beke Ernő kifejtette,
Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.
Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek
Fotó: Farkas Áron
„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.
Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.
„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.
Osztrák-magyar koronák
Fotó: Farkas Áron
Érdekességként megemlítette, hogy
A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.
Az első román papírpénzek
Fotó: Farkas Áron
A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.
Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek
Fotó: Farkas Áron
A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Van még amit tenni a gyermekvédelem területén a miniszterelnök szerint
Románia előrelépéseket tett a gyermekvédelem területén, ugyanakkor a rendszer továbbfejlesztéséhez elengedhetetlen, hogy az érintett intézmények együttműködjenek – hangsúlyozta hétfőn Luca Niculescu miniszterelnök.
Van még amit tenni a gyermekvédelem területén a miniszterelnök szerint
Tovább nőtt Románia külkereskedelmi hiánya, már meghaladja a 25 milliárd eurót
Az év első kilenc hónapjában 25,537 milliárd euró volt a kereskedelmi mérleg hiánya, 3.6 százalékkal, azaz 883,7 millió euróval nagyobb, mint 2025 azonos időszakában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn közzétett adataiból.
Tovább nőtt Románia külkereskedelmi hiánya, már meghaladja a 25 milliárd eurót
Hétfőtől ismét vásárolhatók Tezaur államkötvények
Ismét jegyezhetők hétfőtől a Tezaur államkötvények – közölte a pénzügyminisztérium. Államkötvényt azok a személyek vásárolhatnak, akik a jegyzés napjáig betöltötték a 18. életévüket.
Hétfőtől ismét vásárolhatók Tezaur államkötvények
Kedden a cernavodai kettes reaktort is visszakapcsolhatják az országos hálózatba
Várhatóan november 10-én, kedden kapcsolják vissza az országos villamosenergia-rendszerre a csernavodai atomerőmű 2-es reaktorát, amelynek újraindítását a hétfőn 00 óra 42 perckor kezdték meg – közölte hétfőn az energiaügyi minisztérium.
Kedden a cernavodai kettes reaktort is visszakapcsolhatják az országos hálózatba
Belehalt sérüléseibe a krakkói lövöldözés elkövetője
Meghalt a kórházban a szombati krakkói lövöldözés elkövetője, aki hat emberrel végzett a lengyel város központjában – közölte hétfő hajnalban a lengyel rendőrség.
Belehalt sérüléseibe a krakkói lövöldözés elkövetője
Újabb fagyos reggel, melyen Csíkszereda bizonyult az ország leghidegebb pontjának
Újabb fagyos reggelre ébredt az ország hétfőn: a hőmérséklet Románia nagy részén fagypont alá süllyedt, a legalacsonyabb értéket pedig ismét Csíkszeredában jegyezték, ahol mínusz 10,3 Celsius-fok volt.
Újabb fagyos reggel, melyen Csíkszereda bizonyult az ország leghidegebb pontjának
Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem
Épp most omlik össze a teljes európai társadalmi szerződés, hiszen kiderült: jóléti juttatásokat csak adni lehet az embereknek, visszavenni azonban már nem – mondja Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő, akivel Románia dilemmáit is számba vettük.
Robert C. Castel a jóléti juttatásokról: csak adni lehet, visszavenni nem
Alig emelkedik a Duna vízhozama, a csernavodai atomerőmű második blokkjának sorsa is ettől függ
A Duna vízhozama a következő napokban is jóval elmarad a novemberi sokéves átlagtól – derül ki az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet (INHGA) vasárnap közétett előrejelzéséből.
Alig emelkedik a Duna vízhozama, a csernavodai atomerőmű második blokkjának sorsa is ettől függ
Drasztikus változás áll be az időjárásban jövő héten
Akár mínusz 11 Celsius-fokig is süllyedhet a hőmérséklet hétfőre virradóan Székelyföldön, de az ország szinte egész területén fagypont alatti értékekre kell számítani. A jövő hét közepétől azonban országszerte jelentős felmelegedés várható.
Drasztikus változás áll be az időjárásban jövő héten
Jogosítvány nélkül vezetett, elkapták
Gépjárművezetői engedély nélkül vezetett az a 45 éves szentábrahámi férfit, akit szombaton megállítottak a rendőrök.
Jogosítvány nélkül vezetett, elkapták
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!