
A kiállításon magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek sokasága tekinthető meg
Fotó: Farkas Áron
Magyar, osztrák-magyar és román papírpénzek tekinthetők meg a kézdivásárhelyi Gyűjtemények Háza legújabb időszakos kiállítása részeként. A három hónapon át ingyenesen megtekinthető tárlat Beke Ernő tulajdonos gyűjteményének egy részét vonultatja fel.
2024. március 09., 13:562024. március 09., 13:56
Érdeklődésünkre Beke Ernő elmondta, óvodás korában kezdett a régi fémpénzek gyűjtésébe, az akkoriban népszerű „pénzezés” nevű játék révén.
– emlékezett vissza.
Később az érdeklődése a papírpénzekre is kiterjedt, miután a szomszédjukban élő idős bácsi egy doboznyi régi bankjegyet ajándékozott neki.
Beke Ernő saját pénzgyűjteményének egy részét tette közszemlére
Fotó: Farkas Áron
„A papírpénzeket is hamar megszerettem, hisz azok szépek, változatosak, csak sokkal kényesebbek, sérülékenyebbek, mint a fémpénzek” – magyarázta.
„Eléggé korán rájöttem, hogy a gyűjteményt úgy lehet inkább gyarapítani, hogy egyéb tárgyakat is gyűjtök, amit majd pénzérmékre, papírpénzekre cserélek el” – hangsúlyozta a Gyűjtemények Házának tulajdonosa.

Már hároméves korában megízlelte a gyűjtés varázsát, mára pedig több mint ötvenezer tárgyat felvonultató kollekció tulajdonosa a kézdivásárhelyi Beke Ernő. A város főterén álló Gyűjtemények Házában szinte minden megtalálható, amit gyűjteni lehet.
Felidézte, a pénzt a föníciaiak találták fel, véget vetve a cserekereskedelem korszakának. Azt követően minden ország igyekezett, hogy saját pénz verjen aranyból, ezüstből, rézből, alumíniumból és különböző fémötvözetekből. Később a pénzérméket papírpénzek váltották fel, az elsőt közülük Kínában nyomtatták a hetedik században.
A gyűjtemény legrégibb darabjai az 1848-ban kiadott, 2 forintos Kossuth-bankók
Fotó: Farkas Áron
Mint mondta,
A hivatalosan forintnak nevezett fizetőeszközt a nép Kossuth-bankónak hívta, ugyanis minden címleten szerepelt Kossuth Lajos aláírása. Az első kibocsátott címlet a kétforintos volt, amely 1848 augusztusában került forgalomba – ez képezi Beke Ernő gyűjteményének legrégibb darabját is. Kiemelte, akkoriban arra is figyeltek, hogy a Magyarország területén élő kisebbségek nyelvén is feltüntessék a címleteket a bankókon.
Beke Ernő kifejtette,
Gyakran vitték be a bankba, hogy a papírpénzt ezüst forintra váltsák.
Kossuth Lajos idejében még többnyelvűek voltak a pénzek
Fotó: Farkas Áron
„Amire megszokta volna a nép a Kossuth-bankók használatát – hisz csupán egy évig voltak forgalomban –, következett a szabadságharc leverése. A Kossuth-bankókat be kell szolgáltatni, a birtoklásáért börtön járt” – mondta el a gyűjtő. Hozzátette, az akkor élők a Bibliába rejtettek el egy-egy bankót, így maradhattak fenn azok az utókor számára.
Később a papírpénzeket is hamar megkedvelték az emberek, annak ellenére, hogy sokkal kényesebbek voltak, mint a fémpénzek. Méretük már a kezdetektől fogva különbözött, attól függően, hogy milyen értéket képviseltek, ugyanakkor a pénznemek is gyakran váltották egymást.
„Koronként, ahogy változott a társadalom, aszerint a pénznemek is változtak: először volt a forint, majd jött a korona, később a pengő, és végül ismét a forint tért vissza. Ezekhez a változásokhoz általában vér tapadt, például a forradalom vagy a világháborúk. Aztán volt a békésebb pénzváltás, amikor reformokat hoztak, felhígult a pénz, és sok ember került nyomorúságos helyzetbe. Ez az állapot egyeseknek veszteséget, másoknak nyereséget hozott. A nyertesek a régipénz-gyűjtők lettek, akik megkapták ezeket a pénzeket” – magyarázta Beke Ernő.
Osztrák-magyar koronák
Fotó: Farkas Áron
Érdekességként megemlítette, hogy
A román bankjegyek kapcsán elmondta, az első papírpénzeket 1881-ben nyomtatták 20, 100 és 1000 lejes címletekben.
Az első román papírpénzek
Fotó: Farkas Áron
A következő darabok 1896-ban jelentek meg, majd 1915-ben nyomtattak újabbakat 1 és 2 lej névértékben, amelyek a fémpénz hiányát pótolták. A következő papírpénzek 1929-ben, majd 1937-ben, 1943-ban és 1947-ben kerültek ki a nyomdából, míg az utolsó kommunista bankjegyeket 1966-ban hozták forgalomba. Ezekből a bankókból néhány szintén a tárlat részét képezi.
Az utolsó, kommunista időszakban kiadott román bankjegyek
Fotó: Farkas Áron
A kiállítást május 30-ig, naponta 8 és 18 óra között díjmentesen lehet megtekinteni a Gyűjtemények Háza időszakos kiállítótermében.
Egyre jobban kirajzolódik az A8-as autópálya első Hargita megyei szakaszának nyomvonala Gyergyóalfalu és Gyergyóditró között. A munkagépek több ponton dolgoznak, hidak alapozása zajlik, töltések épülnek, sőt külön munkabázist is kialakítottak.
Elesett kerékpárjával egy tizenegy éves gyermek szerdán Maros megye határához közel, a Fehér megyei Herián. A helyszínre riasztott mentősök megpróbálták újraéleszteni, de már nem tudták megmenteni az életét.
Nicușor Dan államfő bejelentette, hogy hétfőn újabb egyeztetés tart a parlamenti pártokkal a Cotroceni-palotában az új miniszterelnök-jelölt kijelöléséről.
Sorin Grindeanu szociáldemokrata pártelnök szerdán kijelentette, hogy pártja kész alternatívát kínálni az eddigi megszorító politikával szemben, és reményét fejezte ki, hogy Nicușor Dan államfő mielőbb egyeztetésre hívja a parlamenti pártokat.
Nem sikerült megszerezni a beiktatásához szükséges 233 szavazatot a PNL, az USR és az RMDSZ által támogatott Mureșan-kormánynak.
A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) képviselői és szenátorai nem szavazzák meg a Mureșan-kormányt, és más kabinetet sem támogatnak mindaddig, amíg Călin Georgescu volt államfőjelöltet nem bocsátják szabadon.
A kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán a kijelölt miniszterelnök hangsúlyozta, hogy kormánya egy modern, virágzó, igazságos és biztonságos ország megteremtésére törekszik.
Nicușor Dan államfő szerdán Prágában kijelentette, hogy ha a romániaiak „túlnyomó többsége” a politikai válság lezárását akarja, jó esély van arra, hogy a politikusok megállapodásra jussanak ennek érdekében.
Modern államot és erős polgárokat ígért Romániának Siegfried Mureșan kijelölt miniszterelnök szerdán, a kormányának beiktatásáról döntő parlamenti szavazást megelőző vitán.
Kiegyensúlyozottabb és változatosabb lett a tájékoztatás az M1 Híradóban a Republikon Közmédiafigyelő elemzése szerint – hívta fel a figyelmet Tarr Zoltán, társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter szerdán a Facebookon-oldalán.
szóljon hozzá!